Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
tSöl. jíroo'őr 3U s®rawb«i ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abaúj - Zemplén megyei Bizottsága 1981. január 27-én megvitatta és elfogadta a megye VI. ötéves tervének főbb célkitűzéseit és az 1981-es év konkrét feladatait. Meghatározta azokat a tennivalókat és gazdasági cselekvési programokat, amelyek a megye vállalataira, szövetkezeteire, tanácsaira, intézményeire, tömegszervezeteire és mozgalmaira hárulnak az elkövetkezendő időszakban. A pártbizottsági határozatban megjelölt feladatok a cselekvések fő irányát jelölik meg, megoldásuk aktív, rugalmas, alkotó magatartást, tevékenységet, a kollektív és egyéni kezdeményezőkészség erősítését, széles körű kibontakozását igényli a megye társadalmától. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a határozatot. I. A megyei pártbizottság a feladatok meghatározása és kimunkálása előtt áttekintette az V. ötéves terv és az 1980. évi gazdálkodás főbb tapasztalatait és tanulságait. Többek között megállapította, hogy a gazdasági feladatok végrehajtása 1980-ban nehéz körülmények között jó politikai légkörben, a pártunk gazdaságpolitikája iránti bizalom jegyében folyt. A külpiaci viszonyok rosszabbodása, a mostoha időjárás nehezítette a termelőmunkát, erőfeszítéseink azonban eredményesek voltak. 1980-ban tovább erősödtek a megye gazdaságában is az 1979. évben elkezdődött kedvező tendenciák és folyamatok, s ez jó alapot jelent a VI. ötéves terv indításához. A párt-, állami és társadalmi szervek sokoldalúan, javuló eredményességgel szervezték és segítették, ellenőrizték a gazdasági feladatok végrehajtását. A tervcélok teljesítését eredményesen segítette a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. E kedvező folyamatok kiszélesítésére és elmélyítésére kell a VI. ötéves tervben, és az idén, 1981- ben is erőfeszítéseinket összpontosítani. A gazdasági folyamatok pozitív irányú befolyásolása érdekében javítani szükséges az irányító, a segítő és az ellenőrző politikai munkát. II. A megyéi pártbizottság a vállalatoktól, szövetkezetektől és intézrr ’éktől a VI. ötéves tervi célkitűzések teljesítéséhez való eredményes hozzájárulást várja. Ezért a gazdasági munkát a terv követelményeinek megfelelően az előző tervidőszak utolsó kgt évének tapasztalataira alapozva kell szervezni és végezni. A fő követelmény a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítása. a lakosság életszínvonalának megőrzése az életkörülménvek javítása. — Az egyensúlyi helyzet javítása megköveteli a jól és gazdaságosan értékesíthető termékek gyártásának bővítését. A kohászati vállalatok a másod- és harmad termékek bővítésére. a vesrvipar. a műanvac- feldo'gozás és növényvédő szerek termelésének növelésére és a meglevő nvers- és félkész alananvaeok bázisára alaoozva az értékesebb termékek gyártására törekedjenek. A gépipari vállalatok elsősorban piaci igényeiknek megfelelően rugalmasan, gyorsabban fejlesszék gyártmányszerkezetüket, bátrabban vállalkozzanak a keresett és gazdaságosan előállított termékek gyártására. Ezeket a feladatokat csak a vállalatok közötti kooperáció és együttműködés szélesítésével tudják megvalósítani. A fejlesztési források szükségességéből eredő nehézségek megoldása megköveteli, hogy a fejlesztések terén is alakuljon ki együttműködés, társulás, közös vállalkozás. A gazdaság egész területén nagyobb figyelmet kell fordítani az anyag- és energiaforrások csökkentésére. Az energiagazdálkodás területén a feladat kettős. Egyrészt az energiahordozók termelése, másrészt felhasználása területén kell racionális intézkedéseket tenni. Az import energiahordozók kiváltása érdekében növelni, illetve szintentartani szükséges megyénk széntermelését. Ugyanakkor mindenütt takarékosabb energiafelhasználást kell folytatni. A szénbázisú Borsodi Hőerőmű a maximális villa- mosenergia-fejlesztés mellett növelje a térség hőigényének ellátását is. A Tiszai Erőműnek pedig elsősorban a vízi erőmű és a szénbázisú részleg kihasználását kell szem előtt tartania. — A beruházási tevékenységgel szemben szigorúbb követelményeket kell állítani, mert szűkebb beruházási lehetőségekkel és forrásokkal kell megoldani olyan fontos feladatokat, mint a termelési struktúra korszerűsítésének meggyorsítása, a hatékonyság és a minőségjavítása. Megyénkben is előtérbe kerülnek a vállalati beruházások, elsősorban a kivitelt növelő, importot megtakarító anyag- és energiatakarékossággal összefüggő, az export hatékonyságát javító fejlesztések. Továbbra is elsőrendű feladat a folyamatban levő befejezetlen beruházások költségen belüli gyors befejezése és termelésbe állítása. A VI. ötéves tervben megyénkben is csökken az építési beruházás. Az építőipar termelése az előző évi színvonalon tervezhető. Az igények alakulását figyelembe véve, a lakásépítést kivéve, Borsodban számottevő építőipari kapacitásfölösleggel nem számolhatunk. Arra van szükség, hogy a termelés növelése helyett a minőségi és hatékonysági tényezők kerüljenek előtérbe. A házgyári elemek gyártásában jelentkező kapacitásfelesleget a BÁÉV a magánerős építési igények kielégítésére fordítja. A gyártás- és szereléstechnológia fejlesztésével, új építési módszerek kutatásával igyekezzen ezt az építési formát gazdaságossá tenni. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat elsősorban az iparvállalatok rekonstrukciós építési igényeit nagyobb vállalási készséggel és gyorsabb átfutással elégítse ki. — A megye mezőgazdasági üzemeinek és élelmi- szeripari vállalatainak legfontosabb feladata, hogy a népgazdasági tervhez igazodva biztosítsák a megye lakosságának áruellátását: a termelésfejlesztés tegye lehetővé az export további növelését. A népgazdaság igényeinek és a szabályozó rendszer követelményeinek eleget téve. a megye hosz- szú távú fejlesztési koncepcióját rugalmasan kell alkalmazni a termelés szerkezetének, a termelésfejlesztés irányainak meghatározásánál. A szűkös anyagi lehetőségek mellett sem mondhatunk le a jövedelmek bővítéséről. Ehhez forrásként a kiegészítő tevékenység értékének, nyereségének további növelése, a belső tartalékok feltárása, az együttműködés formáinak sokrétű alkalmazása szolgáljon. Az alaptevékenységen belül a növénytermesztés hozamainak fokozása az elsődleges cél. Ez parancsolólag írja elő a termőtalajok korszerű tápanyagpótlását, a komplex melioráció alkalmazását. Rendezni kell az ár- és belvíz-veszélyeztetett területek helyzetét. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-állomány szintentartása, a genetikai képesség jobb kihasználása a feladat, a tejtermelés mérsékelt, a hústermelés dinamikus növelése mellett. A piaci igények és a feldolgozóipar szükségleteit figyelembe véve, növelni kell a sertés-, a juh- és a baromfilétszámot és 'a hústermelést. A takarmányozás alapozzon jobban a 'ét-legelőgazdálkodásra, az abrak takarmánv-fogyasztás fajlagos mutatóinak csökkentésére. Az étkezési kultúra javítása nem nélkülözheti a zöldségfélék mennyiségének, választékának bővítését: a bogyós és. más gyümölcsük telepítését, a haltermelés növelését. A lakosság igényeinek maradéktalan kielégítése mint politikai súlyú feladat legyen a meghatározó. A kistermelés támogatása, a termelési kedv fokozása továbbra is a gazdaságpolitika fontos eleme. — Az élelmiszeripari termelés feladata a lakossági szükségletek egyre magasabb színvonalon történő kielégítése. Bővíteni kell a közvetlen árukapcsolatokat. Az eddiginél jobb együttműködésre kell törekedni a nagyüzemekkel, a háztáji és egyéb kis- és kisegítő gazdaságokkal. Határozottabb intézkedést követel a mezőgazdasági termékek raktározási gondjainak megoldása, tárolása terén fennálló feszültségek feloldása, elsősorban a gabonafélék és a zöldséggyümölcs felvásárlásával foglalkozó vállalatok részéről. — Az erdő- ée fagazdaság niind a gazdasági, mind a környezetvédelmi feladatoknak a jövőben jobban tegyen eleget Az állami és szövetkezeti szektor együttműködésének javítása, korszerűsítése legyen az alapja a kombi- náti szervezet létrehozásának. — A közlekedésnek a szállításban felmerülő igényeket kell minél gazdaságosabban kielégítenie. A szállítási igények csökkenése és a jobb, gazdaságosabb szemezés előreláthatóan azt eredményezi, hogy a szállítási vállalatok a jövőben úgyszólván teljes egészében ki tudják elégíteni a gazdasági egységek és a lakosság fuvarigényeit. Éppen ezért célszerű-, bs a közületek ennek bekövetkeztével csökkentik szállítóparkjukat, fuvarozási tevékenységüket. Az így felszabaduló pénzügyi erőforrásaikat fordítsák a rakodás gépesítésére, a szállítás korszerű feltételeinek megteremtésére. A szállítás gazdaságosságát tovább lehet javítani a szállítási és fuvarozási vállalatok közötti együttműködés javításával. — A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek ellátási feladataiknak színvonalasan tegyenek eleget. Elsősorban a választékbővítésre, a kulturáltság színvonalának növelésére, a hiánycikkek számának csökkentésére törekedjenek. Hálózatbővítési lehetőségeiket elsősorban a kisebb települések és a lakótelepek alapellátásának javítására fordítsák. A kiegyensúlyozott áruellátás érdekében javítsák kapcsolatukat a megye termelővállalataival és közvetítsék jobban a lakossági igényeket a termelőegysegek felé. A társadalmi tulajdon és fogyasztói érdekvédelem területén tapasztalt hiányosságok megszüntetésére határozottabb intézkedéseket kell tenni. Az országos átlag feletti drága szabadpiaci árakat a termelés bővítésével, a termeltetés jobb megszervezésével, az érdekeltség fokozásával mérsékelni kell. A zöldség-gyümölcs piacon nagyobb kínálatot és elfogadhatóbb árakat kell biztosítani. — A tanácsi középtávú fejlesztéseket a tanácsi hatáskörbe tartozó ellátás színvonaltartására, egyes területek mérsékeltebb ütemű fejlődése jellemezze. A célkitűzések meghatározásánál alapvető követelmény a községek népességmegtartó erejének növelése, az urbanizációs folyamat tervszerű lassítása. A miskolci agglomeráció legjelentősebb községeit a telepszerű lakásépítés növelésével és az alapfeltételek kiépítésének meggyorsításával dinamikusabban kell fejleszteni. Biztosítani kell Miskolc város kiegyensúlyozott városfejlesztését úgy, hogy ezzel mérsékeljük a város lakossága növekedésének ütemét. Törekedni kell a telepszerű társasház-' és magánerős-lakásépítés növelésére, feltételeinek biztosítására. Városaink alapellátottságában mutatkozó különbségeket mérsékelni kell. Különös figyelmet kell fordítani Ózd és Sárospatak városok differenciált fejlesztésére. Az anyagi lehetőségek függvényében elő kell segíteni az ellátási funkcióban szegény területek vonzásközpontjainak a korábbinál nagyobb arányú fejlesztését. ifi. A VI. ötéves tervidőszakban fő feladat továbbra is a tömeges lakásépités. Célkitűzésünk 9 929 célcsoportos lakás megépítése. Jelentős változás áll be az állami és magánerős lakásépités arányaiban. Nagyobb gondot kell fordítani a meglevő lakásállomány állagmegóvására, a lakás- és családnagyság összetételének összehangolására. Az építési és településrendezési követelmények összhangját jobban kell érvényesíteni. Kiemelt teladat a magánerős lakásépítés feltételeinek biztosítása. — Az egészségügyi és művelődési ágazaton belül elsősorban a fekvőbeteg-ellátás, az időskorú lakosságról való fokozott gondoskodás, valamint az általános iskolai ellátás a fő feladat. Folytatni kell kórházaink fejlesztését: 480-nal kell növelni a kórházi agyak számát. Ezzel tovább javul megyénk fekvőbeteg-ellátása (10 ezer lakosra 84 kórházi ágy jut). — A szociális otthoni férőhelyeket 300-zal kell gyarapítani. Tovább kell javítani a járóbeteg-ellátás tárgyi feltételeit. A két ágazat fejlesztési összegéből többek között 442 általános iskolai tantermet, 820 bölcsődei és 4800 óvodai férőhelyet kell megépíteni. — Erőteljesebb növekedést kell elérni a víz-, csatorna-, közműellátás területén. A fejlesztés fő iránya a közműves, egészséges vízellátásban meglevő elmaradás mérséklése. A cél 30 új település bekapcsolása az egészséges vízhálózatba. A környezetünk védelmét szolgáló szennyvízkapacitásokat 153 ezer köbméterrel kívánjuk növelni. (Miskolcon 140 ezer köbméterrel.) — A tanácsok anyagi lehetőségeit, a gazdálkodó, szervező, irányító tevékenységét, az intézmények belső gazdálkodási és szervezési feladatait, adottságait egyaránt arra kell összpontosítani, hogy az alapellátás színvonala a jövőben ne csökkenjen. A gazdálkodásban fokozottabban és szigorúbban kell érvényesíteni a takarékosság, a hatékonyság követelményeit. Nem szabad teret adni indokolatlan és ésszerűtlen beruházásoknak, olyan kiadásoknak, amelyek nem az alapfeladatok ellátásának biztosítását segítik elő. * * Az V. ötéves terv és ezen belül az elmúlt év eredményeinek fontos feltétele volt a dolgozók cselekvőkészségének. aktivitásának növekedése, a tartalmas szocialista munka- verseny-mozgalom kibontakozása — állapította meg a megyei pártbizottság. Köszönetét fejezi ki a versenyvállalások teljesítőinek, a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom részvevőinek és szervezőinek, megyénk dolgozó társadalmának az V. ötéves terv végrehajtásában kifejtett odaadó munkájukért, szorgalmukért, becsületes helytállásukért. Bízik abban, hogy a munkáskollektívák a VI. ötéves terv folvamán is megtalálják azokat a tartalékokat, forrásokat és módszereket, amelyek a tervcélkitűzések teljesítését olyan eredményességgel segítik, mint a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny során. Arra kéri a niegve lakosságát, hogy a jövőben is minden tőle telhetőt tegyen meg annak érdekében. hogy a megve célkitűzéseit, terveit sikeresen megvalósíthassuk a-köz javára, valamennyiünk hasznára. I megyei pártbizottság határozata a VI. ötéves terv főbb megyei célhitíízéseire és feladataira
