Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

1981. január 18., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nehéz év után Kezei a városiioz, messze a várisié „Kihasználatlan" nyolcmillió forint Kiss Bertalan tsz-elnök: — Sok rossz, után eljött a legrosszabb. így az. is nagy szó, hogy a kilenc árhullám ellenére nem zártuk ráfize­tésesen az esztendőt. A nö­vénytermesztésben 9,5 millió forint árbevétel-kiesésbe került a folyók meg-meg­emelkedő szintje. Nem tud­tunk egy olyan nyugodt idő­szakot kifogni, amely alatt valamelyik növényi kultú­ránk beérhetett volna, mert a betakarítás előtt mindig elkapta ezeket az ár. Nagy Elek termelési el­nökhelyettes: — Az árpa nagy részét kaszával ara1- tuk. Ki gumicsizmában, ki mezítláb vágta, hiszen a táblákon állt a víz. A vá­rosközelség ellenére sikerült 150 embert mozgósítanunk. Kézben, ölben. rudakon mentettük ki a termést szá­raz helyre. A gátakon túli terület, a hullámtér általá­ban tóhoz hasonlított. Szé­nát szinte nem tudtunk be­takarítani. Katasztrofálissá vált a takarmányhelyzetünk. Csak az ónodi szövetkezet­nek köszönhető, ahol feles­ben silóztunk és kaszáltunk, hogy az állatoknak tudunk mit enni adni. * Kétezer-kétszáz hektáron gazdálkodik a leninvárosi Szőke Tisza Termelőszövet­kezet. Ennek a területnek kétharmadát veszélyezteti az ár- és belvíz, s csak a ma­radék az., amelyen például biztonsággal lehet búzát ter­meszteni. Ennek megfelelő­en alakították ki évekkel ezelőtt a termelés szerkeze­tét. amelyben az, állatte­nyésztés meghatározó. El­méletileg helyesen válasz­tottak, hiszen az. árunövény- termesztés helyett, a tőmeg- takarmány-termesztésre he­lyezték a hangsúlyt, vagyis olyan kultúrák kerültek elő­térbe, amelyekben a vfz ke­vesebb kárt tehet. A két­száz húshasznú tehén, az. 1200 anyajuh tartása meg­alapozottnak tűnt. Más kér­dés. hogy egy rendkívüli év felboríthatja az elképzelése­ket. De tényleg más kérdés ez ? A kérdés már csak azért is választ érdemel, mert nem egy városközeli, hanem vá­rosi szövetkezetről van szó. Lényegében az a kérdés: egy ilyen jó közgazdasági adottságú termelőszövetke­zetben a félintenzív, inkább külterjes állattartás miért jelenthet meghatározót? Az elnökhelyettes így válaszolt: — Mert a munkaerő el­vándorol innen. Pontosabban i városi busz beviszi vala­melyik nagyüzembe, ahol jobban keres, mini nálunk. Melléküzemágat pedig nem tudunk létesíteni. — Kertészetet? — Legyin­tett: — Két hónap alatt olyan koromréteg rakódik le a fó­lián, hogy kénytelenek va­gyunk a vázról lehúzni. * A melléktevékenységet egy étterem, a fuvarozás, s annak a pár asszonynak a munkája jelenti, akik a TVK kísérleti kertészetében dol­goznak. Ez. nem sok. Már csak azért sem, mert olyan példák villannak fel az em­ber agyában, mint a buda­pesti Sasad. vagy Óbuda Tsz, amelyek jól ki tudták használni előnyös helyzetü­ket. De mondhatnánk köze­lebbi példát is. A szomszé­dos tiszapalkonyai gazda­ságban már sikerült köze­ledni a leninvárosi nagyüze­mekhez, több olyan tevé­kenységet folytatnak, ame­lyek az. ipari üzemeknek ráfizetést jelentenének, de a szövetkezetnek hasznot, nye­reséget hoznak. Itt, a Szőke Tisza Tsz-ben viszont még mindig az alaptevékenység megerősítése a középtávú cél. Az elnök: — Kétezer anyajuhot aka­runk majd tartani, s te­hénlétszámunkat is • felemel­jük háromszázra. A legelő­ket. elsősorban a magasab­ban fekvőket, megjavítjuk, olyan íúfajtákat telepítünk, amelyek a béltartalma érté­ket. növelik. Sajnos még mindig nagy gond, hogy a városfejlesztés miatt, építési tilalom van a telepünkön, ahol engedély nélkül még egy kutyaólat sem szabad létesíteni. Délre a Tisza, ke­letre a Sajó. a többi irány­ban magasfeszültségű veze­ték állja útját a terjeszke­désnek. Ezért lényegében csak a jelenlegi telep bővíthető. Ha megkapják rá az. engedélyt. Valahogy úgy érzem, sok itt a bizonytalansági ténye­ző. És egy 1980-hoz hasonló rossz év könnyen ismétlőd­het. Az elnök lemondóan bó­lintott rá: — Akkor feléljük a tar­talékalapunkat. De jöhet jó év is. akkor viszont ekkora gyepterületről akár két esz­tendő takarmányszükségletét is betakaríthatjuk. # A tartalékalap, az. a nyolc­millió forint, amelyet tíz évvel ezelőtt 35,0 hektár ki­sajátításáért kaptak. Tény és való, ezt az összeget ne­hezen költhettek el, mert területükön beruházási tila­lom van, de egy évtizedre bankban hagyni, és nem forgatni, nagy luxusnak tű­nik. Mert igaz, hogy me­zőgazdasági létesít menyi nem építhettek, de ennyi pénzért megvalósíthattak volna egy olyan mellék­üzemágat. amely évente hoz­hatna tiszta nyereségként két-hárommilliót. Olyan ér­zésem támad, hogy itt a le­ninvárosi tsz-ben kissé le­késtek a lehetőséget. Az. el­nökhelyettes : — Azért nem teljesen. Van egy százhektáros terü­letünk, ahol az. erőmű per­nyéjét helyezték el. Ez.t már próbáltuk újra .haszno­sítani. Földet hordtak rá. s azután bevetettük, de nem sok eredménnyel. Viszont a felmérések szerint ez a per­nye — persze adalékanya­gokkal együtt — megfelelő építőanyag lehetne. Tulaj­donságai hasonlóak a szili- kátblokkhoz. Sok millió köb­méter ilyen anyagunk van. Ha a kísérletek igazolják, akkor 20—20 millió forintos beruházással érdemes lenne olyan üzemet létesíteni, ahol blokkokat gyártanánk, mert a magánházépítésben erre nagy igény van. * Ha a kísérletek igazol­ják... Megint egy feltételes mód. Nem tudom mennyi az. átfutási ideje egy ilyen kí­sérletnek. amíg az. gyakor­lati módszerré, technológiá­vá válik, de gyanítom, hogy ez több év. Így viszont reá­lis veszélye van annak, hogy az a nyolcmillió csak sokára szolgálhatja a bőví­tett újratermelést, ha köz- ben el nem kopik . .. Hiába közel a város, ha egyszer le­hetőségekben messze van, Mert továbbra sem tudom elhinni: a nagyüzemek szom­szédságában annyi lehetőség sincs, hogy egy biztos mel­léküzemágat ne lehetne lét­rehozni?! — kármán — Devizát takarítanak meg Amikor a TVK gépgyárá­ról esik szó. nevét rendsze­rint a nagy technológiai üzemek után emlegetik. Ha a nagyságrendet nézzük, a gépgyár valóban nem tarto­zik a kombinát mammutüzé- mei közé. Szerény 80—70 millió forintos éves terme­lési értékével a sor végén „kullog”. Ha viszont abból a szempontból vizsgáljuk az itt folyó munkát, hogy az. meny­nyire fontos a vállalat mű­ködéséhez. merőben más ér­tékelést kap a gépgyár te­véken ység A gépgyár megalakulásá­tól fogva a technológiai üze­mek kiszolgálását hivatott biztosítani. Elsőrendű köte­lessége. hogy megoldja a ter­melő gyárak karbantartásá­val összefüggő feladatokat, s ezek közé tartozik a megfe­lelő tartalékaikat rész- gyár­tás. Ettől az évtől újabb megbízatásnak is eleget kell tennie, finnek lényege, hogy a rendelkezésre álló gyártó- kanacitás ésszerű kihaszná­lásával a gépgyár a jövőben részt vesz a vállalati beru­házások megvalósításában. Ilyen munka most az. olefin­gyár bővítése. Az eredeti el­képzelés szerint a gyárat szállító nyugatnémet cég vé­gezte volna a tervbe vett gépi beruházást. Gazdasá­gossági megfontolásból a vállalatvezetés úgy döntött, hogy a szóban forgó bőví­tést — közte 2 kolona elké­szítését — saját erőből is meg tudják oldani. így ka­pott megbízást a vállalat gépgyára a bővítéshez szük­séges berendezések gyártá­sára.' A munka már az év első napjaiban megkezdődött, s ezáltal a gépgyáriak jelentős devizakiadástól mentesítik a vállalatot. I„ L. Fotó: Kovács Endrénc A lakatosüzemben a kolona-palást előkészítő gyártási műveletét végzik. Alapító tag Es/.terhai Sándorné, a Miskolc: Fonoda gyüríisfonó elcmun- kásnöje a gyár alapitó tagja, a szakszervezeti bizottság tagja is. Üzemrészében január első napjaiban a kollektíva 100,7 százalékra teljesítette tervét. Évi íiesiiiicezsr talajniinla Rendelet van rá, hogy me- zőga d ;i üzemeink a ta- la iorö-ulánpóllast csak ta­lajminta {(lapján végezhetik. E rendkívül fontos, a gazda-' ságosságot szolgáló intézke­dés betartása, sajnos még nem minden mezőgazdasági üzemben vált teljesen „szív­üggyé". Pedig pluszban, vagy mínuszban, egy-egy gazda­ságban százezer forintokat ,leien! az. hogy megértik, fel­fogják-e ennek jelentőségét. A Borsod megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­máson, ahol évi 30 ezer ta­lajmintát vizsgálnak, ele­meznek. a „földkostolás” szakemberei mondják, hogy a talaj térkép és a vetett nö­vény igényé szerinti műtrá­gyázás ma már rendkívül fontos része az eszközhaté­konyságnak. Nemcsak az a gond, hogy megyénkben a műtrágya-felhasználás mér­téke az egy hektárra vetí­tett hatóanyagban még mesz- sze van az országos átlagtól, hanem legalább ennyire hát­rányos, hogy sok gazdaság­ban baj van a felhasználás szakszerűségével. Gyakori még egyes műtrágyák túl­adagolása. másrészt a keve­sebb hatóanyag kiszórása. Mindkettő kárt okojt. »pi Szombat délelőtt (Folytatás a: 1. oldalról) oan. Legalábbis ez derül ki a diszpécserek naplójá­ból. Kilenc óira harminc pere. Élesen berreg az egyik te­lefon, s Varga Ferenc ügye­letes diszpécser elindítja a magnószalagot (itt minden hívásnak nyoma marad. így könnyűszerrel vissza lehet pergetni az. eseményeket). A Kellner Sándor utcai, lü-es számú bölcsődéből ér­kezett a bejelentés, miszerint zavar keletkezeit az épület Fél kilenc. Fél óra múlva nyithatják csak ki az alko­holpalackokat az eszpresszók­ban. Miskolc belvárosában egyedül az Avas-szálló presszójában árusíthatnak a reggelt órákban is szeszes italokat, ennek ellenére mind­össze hárman üldögélnek az asztalok mellett. — Pedig telt házunk van — mondja Klusóczki Lajos, a Hungária Szálloda és Ét­terem Vállalat miskolci iga; gatóhelvettese. — Mindössze 5 üres szobánk van az 50-ből Szovjet, csehszlovák, lengyel vendégeink vannak és még néhány magyar. — Milyen az Avasban a szombat délelőtt? — Nézzünk körül. Hideg, jegesedés, hó. csú­szós utak. A gépjárműveze­tők tudják csak igazán, meny­nyi veszélyt rejt magában a teli közlekedés. — Azért, vagyunk itt — mondja a KPM Közúti Igaz gatóság hóügyeletének ügye­letese —. hogy elősegítsük a biztonságosabb közlekedést Az üzemmérnökségektől URH-n kapjuk a megye út­viszonyaira vonatkozó jelen­téseket. ezeket továbbítjuk a fővárosi Űtinformhoz, s tá­jékoztatjuk az érdeklődőket Szükség esetén intézkedünk a forgalmat zavaró akadá­lyok elhárítására is. Csörög a telefon: egy mis­kolci lakos kérdezi: el mer­fűtési rendszerében, egészen pontosan: hőcserélö-lyuka­idás következett be. Tóth Tamás, a központi ügyelet osztály vezetője, aki eppen a helyiségben tartóz­kodott. nyomban utasította a hibaelhárító csoportot, menjenek a helyszínre. Egy perc sem telt el, a hattagú .szerelőgárda gépkocsiba vág­ta magát — 11a gyermekintézmény­ről van szó — köz'.! az osz­tályvezető —. a hibaelhárí­tás minden egyébnél fonto­sabb. a gyermekek elsőbb­séget élveznek. A most már valóban fehér és igazán gyönyörű Fehér­teremben befejeződött a reg­geli, kitakarítottak és ebéd­hez terítenek. Varga István éttel emvezető örömmel újsá­golja. hogy a nemrég befe­jeződött tatarozás jót tett a forgalomnak. A konyhában a szombat mindig izgalmasabb, ilyenkor több ebéd és vacso­ra fogy. Valódi házi rétest sütnek az asszonyok, ponto­san úgy készítik, mint nagy­anyáink. Ezúttal túrós, al­más és meggyes készül, mindegyikből negyven darab. Tíz óra: kinyitott a „magya­ros”. Megérkeznek az első vendégek és zónát kémek a sör mellé. jen-e indulni gépkocsival Sal­gótarjánba? A válasz: me­gyénkben valamennyi út jár­ható, tehát indulhat, de óva­tosan vezessen. Üjabb telefon: valaki a bánkúti utak állapotáról ér­deklődik. Bánkúira csak a borovnyáki úton lehet bizton­ságosan feljutni. — Az erdőgazdaság keze lésében vannak ezek az utak — magyarázza Bukta János a területi műszaki isztály vezetőhelyettese —, s kissé elhanyagoltak. Mi csak a hozzánk tartozó 2453 kilomé­teres úthálózat járhatóságát szavatolhatjuk. Kattog a telex: jelentést továbbit a nyékládházi üzem­mérnökségről : ' — Az elmúlt napon — ol­vassa a telexet Se ács Gizel­la telexes —. a mérnökség területén sóból 3(1, fűrész- porból 5. granulált salakból 45. szénsalakból 40 tonnát szórtak ki 210 kilométeres útszakaszra és 10 gép dolgo­zott. Műsor elöben es „dobozból" Szombaton reggel fel nyolckor megkezdődött az URH-adón a szlovák adas, majd lei óra szünet után mar a délelőtti műsor „ment az adóra” a Magyar Rádió Miskolc-körzeü Stúdiójából. Három munkatárs gyűjtöt­te a napi friss információ­kat telefonon es a mozgó U RH - kocsi se •> i tségéveJ: tá- zao, látást adlak a MÁV. a Volán, az inditószolgálat. a hóügyelet, a meteorológiai állomás hét végi munkájáról. A mikrofon előtt Kertész Péter bemondó és Nagy Ist­ván szerkesztő adta kézre a legújabb információkat... í rögé p csa 11 ogása 1. a Hat- szik ki az egyik szobából, ahol a vasárnapi szerkesztő, G. Tóth Ferenc diktálja a híreket, többek között a té­li fürdőzési lehetőségekről, a kulturális élet vasárnapi programjairól arról, hogy átadás előtt áll egy cseme­geüzlet Miskolcon, a József \tfila utcában. A szerkesz­tő a dikin'■ szünetében mondj :. — A ntrek, információk mellett színes, érdekes ri­portok. beszélgetések alkot­ják a vasárnapi műsort es ezek nagy része már ..do­bozban", szalagon van: ilyenkor együtt lehallgatjuk az egészet, Ezek közt lesz az edelényl könyvtár idei , terveiről, az ónodi tájház­ról készült riportunk Kilenc óra körül érkezik meg a vasárnapi szlovák műsor munkatársa. Mács Ildikó, aki a szombatot ze­neválogatással. á három megyéből érkezett hírek összeállításával kezdi A munka mellett nincs idő to­vábbi beszélgetésre. Telt ház az Avas-szállóban Valamennyi út járható

Next

/
Thumbnails
Contents