Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
esz«?ittG*aeQRszAG * I960, december 7., ntsdincrp Mit ígérnek jövőre a mozik? Beszélgetés dr. Veress Józseffel, a MOKÉP igazgatóhelyettesével Jóllehet, a mozilátpgatók száma, nem emelkedik, sót további kisebb visszaesés volt az utóbbi időben tapasztalható, a film művészeti-közművelődési szerepe, . a mozik funkciója mit sem csökkent, sőt — telein tettei arra, hogy a film és a közönség viszonya az elmúlt évtizedben megváltozott, újfajta igények jelentkeztek, részben módosult maga a filmtar- jesztés. is — fokozottan előtérbe 'lépett. Dr. Veress Józsefjei. a MOKÉP igazgatóhelyettesével arról beszélgettünk, milyen elképzelésekkel kezdi az W81-es esztendőt a Mozgóképforgalmazási Vállalat'! — A filmforgalmazás, a filmbemutatás és műsorpolitika jövő évi feladatait alapvetően ugyanazok a művelődéspolitikai és .közművelődési elvek és célok határozzák meg, amelyek az elmúlt évek párt- és állami dokumentumaiban megfogalmazódtak, ugyanakkor figyelembe kell vennünk az előző évek néhány fontos forgalmazási tapasztalatát. Elő kel] készítenünk és néhány elemében már meg is kell valósítanunk a távlati fejlesztési elképzeléseket is. A következő év legfontosabb íilmterjesztési feladataiból a következőket szeretném kiemelni: filmbemutatásunkban változatlanul érvényesíteni kel! azokat az elveket és arányokat, amelyek a politikai, művészeti és 'ideológiai szempontból értékes műveket a legszélesebb, illetve bizonyos filmeket ezekből meghatározott iközömségréte- gekhez juttatják el; a magyar és a szocialista országok filmjeit értékszempontoktól függően részesítjük előnyben; törekszünk a szórakozási igények színvonalas kielégítésére; ablakot1 szeretnénk nyitni a világ filmgyártásának különféle irányzataira;1 biztosítani kívánjuk a magyar és a szocialista országokból való filmek állandó jelenlétét a mozireper- toárban; filmbemutatókkal segítjük a fcülänböe» politikai és filmtörténeti évfordulókat és általában nagy figyelemmel leszünk a differenciált közönségigén3rek kielégítésére. A mozik látogatottságának stabilizálását igen fontos feladatnak tekintjük. s mellette a jobb műsorpolitikai arányok kialakítását, valamint az értékes filmek közönségbáaisá- nak szélesítését. — A magyar filmek közönségfogadtatása nem szerencsésen alakul. Vannak bizonyos előítéletek, s általában sokkal alacsonyabb a hazai művek látogatottsága, mint azok megérdemelnék. Mit kíván tenni a MOKÉP ennek javítása érdekében? — Bár a magyar filmek közönségfogadtatásának javítása érdekében már eddig is sokat tettünk, változatlanul törekszünk forgalmazásuk javítására. Előfordult az utóbbi években, nem is ritkán, hogy egyes magyar filmek nem jutottak el a fontosabb mozikba, településekre sem. Ez alapvetően helytelen, rossz műsorosztás következménye, és elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a művészi-politikai szempontból értékes új játékfilmek minden városban és nagyközségben műsorra kerüljenek — még akkor is, ha az egyes filmek terjesztésében a jelenleginél megalapozottabb és nagyobb fokú differenciálást tartunk szükségesnek. Hasonlóan nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a szocialista országok filmjeinek forgalmazására is. Terveink között szerepel a differenciált forgalmazás különböző formáinak, a mozin kívüli bemutatók lehetőségeinek bővítése. — A rendes műsoron kívül, vagy azokhoz kapcsolódva megszaporodtak a különböző akciók az elmúlt években, s úgy tűnik, azok vonzók a közönség számára. — Jövő évben is tervezünk különböző akciókat, rendezvényeket a differenciált forgalmazás, a film társadalmi hatósugarának bővítésére. Elsőként emiitem ezek közül a már idén elkezdett Film és ifjúság akcióprogramot, amely tavasz- szal az ifjúsági fdlmnapok- kal folytatódik, majd a Szolnokon tartandó if júsági filmszemlével ér véget. Újra megrendezzük a Filmnapok falun elnevezésű akciót, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium közreműködésével, alapozva a korábbi hasonló sorozatok, különösen az 1980-as sikerére. A tavaszi iskolai szünet idején gyermek filmn apókat, nyáron gyermek- és ifjúsági filmes szaktábort rendezünk Zánkón, májusban a szocialista országok filmjeinek fesztiválját tartjuk meg, a tőlünk földrajzilag mesz- szebb levő szocialista országok filmjeiből információs vetítéseket és filmnapokat rendezünk. Októberben újra sor kerül a munkás fálmma- pokra, novemberben pedig a szovjet filmek fesztiváljára. Ez utóbbira különösen, sokszínű programmal készülünk és a szovjet némafilmek klasszikusaitól kezdődően, a legújabb szovjet alkotásokig terjedő ívben szeretnénk képet adni a szovjet filmművészetről. Tervezünk jövőre tematikus nyári filmprogramokat, latinamerikai filmhetet, valamint a szocialista országok felszabadulási évfordulóin különböző filmheteket és filmna- pokat. — E törekvéseket milyen filmekkel kívánják realizálni, milyen a bemutatandó filmek származási aránya? — A következő évben 242 játék- és dokumentumfilmet, illetve rövidfii m-összeállítást mutatunk be. Ebben a számban benne vannak mind a széles körű, mind a stúdió- hálózat bemutatód és a felújítások. A tervezett 242 filmből 144 a szocialista országokból. ti a fejlődő országokból, 82 a fejlett tőkés országokból származik, és összesen .'!() ország filmjei szerepelnek az új bemutatók sorában, köztük olyan országok is, amelyeknek filmművészete nálunk jórészt ismeretlen. Az új filmek mellett természetesen műsorra kerülnek az állományunkban levő korábbi filmek is. Jelenleg 1488 filmmel rendelkezünk, ezek közül 502 magyar, 410 szovjet, 348 egyéb szocialista országból való, 20 film a fejlődő országokból. 332 a fejlett tókés országokból. A stúdióhálózatban 21 filmet mutáltunk be. azok közül 16 csak ott látható. A szórakoztató filmeket 23 vígjáték, bohózat és szatíra, 15 kaland-, 14 kiírni-, 3 western-, 5 zenés és 6 tudományos-fantasztikus film képviseli, a gyermek- és ifjúsági korosztályok számára pedig 26 filmet ajánlunk. — E közel két és félszáz új film minden bizonnyal eléggé hullámzó minőségű választékot is jelent. Néhányat azonban bizonyára ki lehet emelni mint olyanokat, amelyek megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. — Feltétlenül. Például a magyarok közül Zsombolyai János Vámmentes házasság, Lugossy László Köszönöm, megvagyunk. Szabó István Mephisto című filmjét. A szovjet filmek közti 1 az Oblomov néhány napja, az öt este és a Húsz nap háború nélkül című filmeket. A lengyelektől Wajda két filmjét: A wllkói kisasszonyok és A karmester címűt. Az amerikai filmek közül a Kómát, a Manhattant és a Kramer kontra Krament. A francia importból az Amerikai nagybácsim, az NSZK-ból a Maria Braun házassága, az olasz filmek közül pedig A nők városa című Fellini-fil- met említem meg. Természetesen ez a pár cím nem érzékeltetheti az egész évi kínálatot. * A fenti beszélgetésben csak a legfőbb műsorpolitikai törekvésekről, a bemutatandó filmek számszerüsé- géröl eshetett szó. A MOKÉP bemutatási programjának bővebb ismeretében bizonyára sokan találnak majd ízlésüknek, igényüknek megfelelő filmeket, mert úgy tűnik, hogy a beszélgetésben is megfoga Imazott difi erenciál- tabb filmkínálat már az 1981-es programban markánsan jelentkezik. Benedek Miklóá Művészeti ismeretterjesztő játékok Érdekes művészeti összerakó játékokat adott közre a közelmúltban a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Tulajdonképpen még magyar neve sincsen, az angol puzzle egyszerűen rejtvényt, türelemjátékot jelent. E játék fejleszti a gyermekek logikai készségét és a felnőttek számára is hasznos időtöltés. Egyben — elsősorban a gyermekeknek — érdekes művészeti ismeret1 terjesztő, illetve ismeretszerző alkalom . E játék lényege ugyanis, hogy különböző képzőművészeti alkotások reprodukcióit apró. szabálytalan, darabokra vágtak fel, s e műanyag-darabkákból keli, nagy türelemmel kirakni az etedet: művet. Ehhez a mű egy nyomata ad segítséget. Két. naiv festő. Pékár! István és Vankóné Dudás Juli egy-egy képét például 120—120 darabból lehet kirakni, de ugyancsak százhúsz darabból rakható ki Színyei Mer- se Pál, Székely Bertalan, Barabás Miklós, Brueghel, Munkácsy Mihály, Csomtvá- ry egy, vagy több műve. Vannak 240 darabos összerakó játékok, s forgalomba kerülnek a kisebb gyermekek számára egyszerűbb, mindössze 42 darabos meseképek is. A Magyar Történelmi Társulat Borsod megyei Csoportja, a Herman Ottó Múzeum és a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár Bethlen Gábor születésének 400. évfordulója alkalmából emlékülést rendez a megyei könyvtár előadótermében, december 9-én, délután öt árai kezdettel. Bevezetőt dr. Deák Gábor mond, ünnepi megemlékezést dr. Benda Kálmán akadémikus, korreferátumot dr. Iván Géza tart. Zeneszámokkal Néveii József gordonkaművész működik közre, Iglay Ferencné zongorakíséretével, versek tolmácsolásával pedig Simon Éva és Dávid Imre tanuló. Zárszót ár. Dohrossy István mond. Leányanya Szanyi Péter miskolci szobrászművész Leányanya cimü kisplasztikája napjainkban a Miskolci Galériában megrendezett téli tárlaton tekinthető meg. Ma délelőtt utoljára jelentkezik a rádió műsorában a miskolci zenei hét programja. Véget ér az egyhetes, igen gazdag és színvonalas komolyzenei program. A héttői nyitó hangversenyen a Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjét közvetítették. Ma délelőtt 11 óra 5 perces kezdettel ismét őket hallhatjuk a Petőfi rádión --- ezúttal a Rónai Sándor Művelődési Központból. A zenekart Mura Péter vezényli. Közreműködik László Margit és Fülöp Attila. Még kél helyi vonatkozású műsorra hívnánk tel a figyelmet. A Kossuth adón dr. Végvári Lajos beszél kedvenc lemezeiről (kezdés: 17.20). s miskolci emlékekről szól Sebestyén János Égy rádiós naplójából című műsora, 20 óra 38 perces kezdettel. Oívasás közben Pompeji vöiös Újhelyi Jánosnak egy kisregényét és három elbeszélését adta közre egy kötetben a Móra Ferenc Könyvkiadó a Kozmosz Könyvek sorozatban. A Kozmosz kiemelten a fiatalabb olvasókhoz kíván szólni, hozzájuk kívánja eljuttatni 'elsősorban a kortársi- irodalmat, az esetek nagy hányadában a várt olvasóknál alig, vagy nem sokkal idősebb írók mondandóját mai, közös világunkról. A Pompeji vörös című -kisregény, meg a Szívzörej, a Fájdalom és a. Fehér cigány című elbeszélések írója is viszonylag fiatal ember, faluról, a Tiszántúlról származott, a fővárosban él és szépírói tevékenysége mellett főfoglalkozása is a művészeti élethez köti: a Dialóg Filmstúdió fődramafurgja. Mindezt nem az witimpistáskodás kedvéért kellett ejmondanom róla, hanem azért, mert regényének és elbeszélésének hősei érezhetően ugyanonnan származnak, ahonnan ö, indíttatásukban, különösen a regény esetében, igen sok a közös vonás, nem kevés a hasonló élményanyag. Ez mindenképpen segíti a művek hitelét, a cselekmények háttéréül szolgáló társadalomrajz hihetőségét. Rövid bevezetőben azt olvashatjuk a kötet élén. hogy az ókori Pompeji romjai között a fali freskókon a régészek különleges, leginkább a téglavörösre emlékeztető színt fedeztek fel, amelynek titkát azóta sem sikerült megfejteni, s a pompeji vörös fogalma az örök titkot, a megfejthetetlenséget jelenti Üjhelyi János számára. A kisregény, a Pompeji vörös központi alakja a parasztimból lett fővárosi szobrászművész. Fővárosi és falusi kötődései tükrében fel- vázolódik egyfajta pesti értelmiségi élet-szeletke — a szobrász és a m unkáscsaüád lányából lett pedagógus sajátos szerelmi kapcsolata —r, másrészt egyszerű falusi parasztemberek életének néhány szokatlan epizódja — öregkori szerelem, válás stb. — és egészében, a maga extrém jellegében is, nagyon érzékletes képet kapunk a változó faluról, meg az elsőgenerációs értelmiségiek életének egy-két vonásáról. A Szívzörej című elbeszélésben mintha a regény beli szobrász fiatalodna vissza vagy tíz esztendőt és katona iskolásként utazna haza dúlt lélekkel, hűtlenné lett szereimének esküvőjére. A Fájdalom egy kisiklott életre pontot tevő tragédia előzményeire próbál magyarázatot keresni. míg a Feher cigány egy ugyancsak tragikus végű történetben azt mutatja be, miként, próbál az állami intézetből kinőtt és cigány-magyar származására későn ébredő fiatal férfi megküzdeni az előítéletekkel, úrrá lenni azokon, és megteremteni maga számára az egyenlő embernek kijáró megbecsülést. Mindnégy téma élön. égetőn mai. Sok bennük a közös vonás: a falusi környezet, illetve az attól való elszakadás és visszakötődés, az édesanyához való vonzódásba felnőttként is az anyához visszavágyódás. falusi élet, meg a katonaélet igen részletező bemutatása. Nemcsak a húsz és haiv mine közöttiek, az idősebbek is érdeklődéssel és a hasznos időtöltésen túl a maradandó olvasmányélmény ígéretével olvashatják Újhelyi János Pompeji vörös című könyvét (benedek) Hová tűntetek paravánok? Tavaly ilyentájt — talán nem veszik zokon olvasóink, hogy személyes dolgokkal hozakodunk elő — Télapóünnepséget rendeztünk a gyerekeinknek. Hát, legyen bábelőadás... Könnyebb volt kimond and, mint megvalósítani. Hogy mégis lett, az kizárólag és egyedül csak személyes kapcsolatainkon múlott... Vagy, hogy szépen szóló kérésünknek, könyörgésünknek nem akartak nemet mondani... Játszottak nekünk a Tűzvirágék. Idén már elő se mertünk hozakodni a kéréssel... Hogy miért jutott most eszembe? Hogy miért mondom el... Csak mert a gyepiek ünnepek megsokasodván újra, meg újra szembetalálkozik az ember azzal a nagyon szomorú ténnyel, hogy kevés a bá besöpört.. . Mondjuk, mondják; a bábművészet kikerülhetetlenül összetartozik a gyermekkorról. Nemcsak szórakoztat, nemcsak kivánésiságot kelt, a báb beépülhet a nevelés folyamatába is. hiszen — már elnézést a hétköznapi hasonlatért. — ha a maci fogat mos, a gyerek is szívesen teszi . .. De a báb ma inkább csak vágyálmainkban él... Hová tűntek a paravánok? Kisgyerekes ismerősöm kérdezte egyszer rezignáltál! és be-1 letörődötten, miután hiába próbált keresni valahol, valamilyen bábelőadást... Lehet persze, hogy nosztalgiája sok szülővé cseperedett volt miskolci gyerek nosztalgiájából táplálkozik, amikor volt rendszeres bábélet Miskolcon, amikor minden keresgélés és kutatás nélkül is bábelőadást nézhetett vasárnaponként. aki nevetni, akart Vitéz László vaskos tréfáin ... Apropó. Vitéz László ... Kétségkívül halhatatlan bábfigura ... De engem mégis elszomorít egy kicsit, amikor a gyér1 számú bábelőadásokon kétszer, háromszor, ötször, szóval újra és újra megint csak Vitéz László és Vitéz László kínálta tik megnézésre... Mintha a bábcsoportokkal együtt eltűntek volna a jó, a mai mesekövetelményeknek is megfelelő bábdarabok ... Nézem a Mikulás-ünnepségek kínálatát. Tűzvirágék talán nem veszik zokon, de igazán gazdag repertoárjukból most ők is ezt vették elő. Ezt kérték tőlük? Meglehet ... Ámbár az ő előadásukban nyilván ez is remek szórakozás lesz. Mert a csoport, amelyet a tiszalúci művelődési ház támogat és tart fenn, tényleg érti a dolgát... Egyszer már irtuk, épp őket emlegetve. ,.egv. csak egy csoport”... Hat, bizony azóta sem sokat változott a helyzet. Eseményszámba megy, ha az Állami Bábszínház vendégszerepei ... Ami egyébként igazán lejnek dolog .... de többnyire zártkörűen, eleve egy-egy iskolára szervezik a meghívásukat ... Pedig a paravánok igazából nem tűntek el. Csak porosodnak. Azt mondják, nehéz bábot mozgató gyereket találni ... Mert hosszú az út, amíg úgy tudja táncoltatni, hogy társait is megnevetteti... Lehet ... Csak azt tudom, ha a televízióban bábról van szó, máshonnan vannak fantáziával, játékkedv- vel megáldott gyerekek. Csak a mieink lennének szürkébbek? Nem hiszem. Hát akkor? Nincs bábos, ki szakkört vezessen ? Két éve közel két tucatan ismerkedtek a bábbal. Akkor abban bíztunk .........majd, ha végezn ek ”,.. De „talpon a vidéken” még mindig csak egy van .. . Ha léptek is, nagyon csendben, nagyon halkan léptek ... Így hát marad a televízió ... Bár ott nem lehet közbekiabálni ..: ' Cs. A. i
