Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

T980. (feromBer 7.; wrsörnop ÉSZAK -WAGYftRORSZAG 5 Csökken a települések közötti fejlődési aránytalanság Válasz a Miskolci Rádió fórumán elhangzott kérdésekre Pillanatkép a társalgóból Öregek között - Szerencsen A társalgóban zajlik aj. élet, itt morzsolhatják az órákat. Tágas, nagyon tisz­ta és igen barátságos helyi­ség. Mindent — amit csak a jó ízlés enged — kézi­munka borít. Tiszta, ápolt kis öregasszonyok üldögél­nek a kényelmes kanapé­kon. duruzsol az oljakály- ha. Van, aki újságot lapoz, vannak, akik csak beszél­getnek, legtöbbjük kezében azonban horgolótű, fonal van. Korosztályuk legked­veltebb tevékenysége a ké­zimunka. Persze, kézimun­kázni is csak akikor jó iga­zán, ha tudják, hogy hova kerül a munka, mi lesz a sorsa, ki örül majd neki. — Most, hogy átalakítot­ták, felújították az otthont, igen sók új teratőne, párná­ra, faliképre van sziükség — mondják. — Négy hónapig ideigle­nes helyen voltunk, a fel­újítás ennyi időt vett igény­be — magyarázza Siska Gá­borod, a" szerencsi öregek napközi otthonának gond­noka. Amikor visszaköltöz­tünk, alig ismertünk rá az épületre. Kényelmes lett, korszerű és nagyon szép. A társadalmi összefogás szép példáját láthattuk; segítet­tek a tárcáid köbányászok, a csokoládégyániak, a fod­rászok, a 146-os élelmiszer­bolt dolgozói, a Gelká- sok, a bútoripari szövetke­zet, a ruházati szövetkezet dolgozói. Ki anyagilag, ki a kétkezi munkájával... A nagyközség húsz idős polgárának ad igen kelle­mes programot az otthon. Tervezik, hogy a létszámot huszonötre emelik. Jelent­kező mdmdjg van, de a tá­volabbi utcákban lakó idős emberek nemigen vállal­koznak rá, hogy naponta el­jöjjenek a Kisvásártérre. Sajnos, a közeliek jelentke­zését is mérlegelni kell, csakis a legjobban rászo­rulók juthatnak be. — Hogyan telnek itt a napok ? — Van, aki már nyitás­kor, regigei eljön, a fárad­tabbak később. Délelőtt be­szélgetünk. olvasunk, dol­gozunk, azután ebédelünk. Délután tévézünk és min­denki azt csinálja, ami jól­esik neki. Persze, kivételes, szép ünnepeink is vannak. Eljönnek az iskolások, jön egy-egy szocialista brigád valahonnan ... A vendé­geknek mindig nagyon örü­lünk. — És igen jók a névnapi ünnepségek is. Legutóbb az Erzsébeteket ünnepeltük, öt Erzsébet van közöttünk, vidám volt a névnap. Apró ajándékokkal kedveske­dünk, zsebkendőt, trikót vásárolunk. — Még en is itt ragadtam — mondja Szepesi György, a postai kézbesítő. — Kü­lönben is, olyan aranyosak ezek a kis öregek, hogy mindig eltöltők itt egy kis időt. Viccelünk, nevetgé­lünk, igen hálásak minden tréfáért — én mindig mo­solygós arccal megyek ki innen. — És mát hoz nekik? — Szociális segélyt, ke­véske nyugdíjat, no és az újságokat. — Levelet soha? — Néha érkezik egy-egy lap a gyerekektől. Igen tá­volról. Olyankor nagyon örülnek. — Tessék megírná az új­ságba, hogy ha valakinek van egy fölösleges varrógé­pe, adja nekünk. Mi kapunk maradék anyagot a ruházati szövetkezetből és aranyos kis köténykéket tudnánk varrni. — És mit csinálnának a köténykékkel ? — Vevő mindig van. el­adnánk. Eladjuk a kézi­munkák egy részét is. Eb­ből a pénzből gyűjtünk ki­rándulásra. A kirándulások mindig nagyon jók. Igen szép helyeken jártunk már, olyan vidékeken, ahol még soha az életünkben. Pedig már nem vagyunk fiata­lok ... — Férfiak nincsenek az otthonban ? — Kevesen és aki van, ae is beteg most. — Ok mivel töltik itt az időt ? — Ássák a kertet, amikor kertet ásni lehet. Azután pipázgatnak. Akik pedig „nyilatkoztak” nekünk: Kocsis Józsefné, Juhász Istvánná. Pércsi lm- réné, Üjlaki Lászlóné, va­lamint Csendes néni. Újlaki néni utánunk szól: — A Morzsitói ne tessenek félni, nem harap. Ö a nép- számláló. Ha mindenkit itt talál, megnyugszik és a lép­csőn vár az uzsonnáig. Ügy mondja a gondnok­nő. hogy mostanában keve­sebb a hiányzó, mert a jó táplálkozás, meg a jóke­dély karbantartja az öre­geket. Mi ehhez csali annyit te­szünk hozzá: évek múlva is szeretnénk találkozni ve­lük ... Lévay Györgyi Fotó: Lacz.ó József Egy válasz A „rejtjelek” című írásunkra A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiójának legutób­bi Fórum műsorában, mint arról már többször is beszá­moltunk, Borsod megye VI. ötéves tervének tanácsi fej­lesztéséről esett szó. Ezzel összefüggésben talán a leg­több kérdést Dr. Ladányi József, a Borsod megyei Ta­nács elnöke kapta. Az adás­időben a hallgatók érdek­lődését csak részben sikerült kielégíteni, éppen ezért la­punkban folytatjuk a me­gyei tanács elnökének a hozzá intézett kérdésekre adott válaszát. — Milyen fejlesztések tör­tének az V. ötéves tervben Borsod megye területén, s mennyiben függnek ezek ösz- sze a VI. ötéves terv elkép­zeléseivel? — kérdezte több hallgató is a megyei tanács elnökétől. — A tanácsok V. ötéves fejlesztési tervei egészében véve azt a feladatot tartal­mazták, hogy területünkön javuljon a lakosság ellátott­sága, lehetőleg úgy. hogy a megye különböző részei kö­zött meglévő különbségek is mérsék löd jenek — válaszolta dr. Ladányi József. A közel 14 milliárdos fejlesztés mint­egy 63 százaléka Miskolcon, 26—27 százaléka pedig a me. gye többi városaiban kerül felhasználásra. Ebből az összegből 17 és léi ezer .többszintes lakás, 12 ezer családi ház, tehát összesen csaknem 30 ezer lakás épült fel. 1200-zal növekedett a bölicsődei. 6600-zal pedig az óvodai férőhelyek száma. További 400 általános isko­lai tanterem gazdagítja az oktatási hálózatot. Ugyan­akkor Miskolc korábban em­lített fejlesztése kapcsán bi­zonyos mértékben háttérbe szorultak a megye egyéb te­rületei, ahol az alapellátás színvonalában is sürgető lé­pésekre van szükség. Ettől függetlenül viszonylag ki­egyensúlyozottá,bban fejlődött Kazincbarcika és Leninvá- ros. Egyenlőtlen azonban a fejlődés néhány nagyköz­ség és község közt. Válto­zatlanul gondot okoz a kór­házi hálózat fejlesztése, , a bölcsődei és óvodai ellátás, néhány iskolában pedig két-, műszakos tanítás folyik. Előfordul, hogy a lakótele­pek kereskedelmi hálózala évekkel a lakók beköltözése után alakult ki. Borsod 160 településén feltétlenül fej­leszteni kell a megfelelő mi­nőségű ivóvízhálózatot és a csatornázottság színvonalát. Éppen ezért most, a VI. öt­éves terv küszöbén két jel­lemző csomópontja van a feszültségeknek. Az egyik a megye települései közölt meglévő indokolatlan arány­talanságok csökkentése, a másik a termelőágazatok mögött a viszonylag alacso­nyabb színvonalú lakossági eilátóhálózat fejlesztése. Ép­pen ezert tervezőmunkánk­nál figyelemmel voltunk a VI. ötéves terv várható tár­sadalmi. gazdasági jelensé­geire. Ilyen például az. hogy a lakosság korösszetétele vál­tozik, csökken a bölcsód és. óvodás korúak száma, viszont erőteljesen növekszik az is­kolás korúak aránya. Tovább folytatódik az idősebb kor­osztály létszámának növeke­dése, viszont lassul a fog­lalkoztatottsági szint fokozó­dása. Ebiben az időszakban tovább fejlesztjük a Miskolc környéki aglomerációt és csökkentjük a megye többi városainak alapellátásában mutatkozó különbségeket. Növeli ük a falvak ellátását. Valamelyest csökkenni fog az állami lakásépítés ará­nya, ugyanakkor fokozódik •z egészségügyi, kulturális, kereskedelmi és szociális el­látás. Egészében véve tehát egy harmonikusabb fejlesz­tési folyamat kialakítására törekszünk — mondotta dr Ladányi József. Nagy Dezső miskolci hall­gató kérdezte a megyei ta­nács elnökétől: milyen fej­lesztés várhaló a VI. ötéves terv során az egészségügy­ben? — Számításaink szerint a következő tervidőszakban az egészségügyi ágazat fejlesz­tési lehetőségei kedvezőbbek lesznek, mint az ötödik öt­éves tervben volt. Három te­rületen kívánunk előrelépni, a bölcsődei ellátásban, a fekvőbeteg-ellátásban. Utób­binál folytatjuk kórházain« rekonstrukcióját, de tervünk­ben szerepel a vasgyári kór­ház sebészeti pavilonjának megépítése, a szikszói utóke­zelő létrehozása, Mezőköves­den reumatológiai pavilon, Sátoraljaújhelyen pedig újabb szárnyépület létesíté­se. A harmadik terület a szociális ellátás, melynek fejlesztése érdekében további 300 hellyel szeretnénk gyara. pítani meglévő hálózatun­kat. Ugyanakkor jelentős összegeket fordítunk meglévő egészségügyi intézményeink gép- és műszerállományának javítására. Tóth Miklós tardonai hall­gató Kazincbarcika terület- fejlesztésével és a város von­záskörzetébe tartozó közsé­gek gondjaival kapcsolatban kérdezett a megyei tanács elnökétől. Válasz: Kazincbarcika vá­ros rendezési terve és a mis­kolci aglomerád ó távlati koncepciója foglalkozik Ka­zincbarcika környékének ki­alakításával. Ennek alapján a megyében elsőként kezde­ményeztük Kazincbarcika város környékének olyanfaj­ta kialakítását, mely össze­függ Bánhorváti, Sajókaza. Vadna, Nagybarea és még egy-két település jövőjével is. Ezek a lépések valójában nem csatolást jelentenek; Bánhorváti, Sajókaza vala­mint Vadna helyi tanácsai változatlanul önállóak, ma­radnak, tulajdonképpen arról van szó, hogy az eddig Ózd járási Hivatal által ellátott feladatokat a Kazincbarcikai városi . Tanács szervei vég­zik majd. Így • egybeesik a gazdasági, egészségügyi, kul­turális. kereskedelmi, kom­munális, szolgáltató és igaz­gatási központ. — Tokaj település fejleszté­se nem tartott lépést hírne­vével, mi várható itt a VI. ötéves tervben? — kérdezte Nagy András. Különböző fórumok, Így a megyei tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott, a Tokaj nagyközség fejleszté­sére készített tanulmány­nyal és azt jóváhagyta. Az eddigi fejlesztések lényegé­ben segítik Tokaj idegenfor­galmi jellegének és hely­zetének javítását. Ezek a kérdések maradnak előtér­ben a VI. ötéves tervben is. Folytatjuk a csatornahálózat építését, újabb lehetőségeket teremtünk a telepszeré la­kásépítéshez és feltétlenül nagyobb gondot fordítunk a meglévő lakásállomány kor­szerűsítésére is felújítására. Bízom benne, hogy január­ban üzembe helyezzük a 96 férőhelyes motelt. 1982-ben pedig befejezzük az általá­nos áruház építését. Vizsgál­juk ezen kívül a középisko­lai diákotthoni elhelyezések javításának lehetőségeit, a szakmunkásképzés íeltétalei­nek javítását. Ezek is továb­bi lépéseket, jelentenek ab­ban. hogy az ellátási feltéte­lek k“d'’“’őbbek lesyenek. — Szatmári Lászlóm- sze­rencsi hallgatónk arról ér­deklődőit. hogy Szerencs nagyközség városi ra ngoi mikor kaphat? — Szerencs fejlesztései célzó tanácsi terveket évek óta úgy dolgozták ki. hogy fokozatosan létrejöjjön a vá­rossá fejlesztés valamennyi feltétele. A lakosság életkö­rülményei ennek eredmé­nyeképpen ma már mind­inkább közelítenek, vagy megfelelnek a városias igé­nyeknek. Ezt a településfej­lesztést segítjük a VI. öté- éves tervidőszakban is. Így várhatóan minden előfeltéte­le meglesz annak, hogy kezdeményezhessük a nagy­község várossá nyilvánítását. — Tóth Janos mezőkövesdi hallgatónk a város lakásépí­tésével, út, közműhálózatá­val és oktatási intézményei­vel kapcsolatban érdeklődött a megyei tanács elnökétől. — A VI. ötéves tervben a beruházási ráfordítás meg­haladja a korábbi tervidő­szak lehetőségeit. Éppen ezért okos felhasználással tovább mérsékelhetők az el­látás területén kialakult feszültségek. ■ Mezőkövesd lakói számíthatnak a lakás­építésen kívül bölcsődei, óvodai helynövelésre, újabb általános iskolai tantermek megvalósítására, kórházbőví- tésre és szociális otthon épí­tésére. A lakásépítéssel össz­hangban bövüa a város üt­és közműhálózata is. Jelen­leg folyamatban van a VI. ötéves fejlesztési tervjavas­lat kidolgozása, ennek kere­tében a megyei tanács vizs­gálja, miként lehetne bőví­teni a város meglévő intéz­ményhálózatát. egyebek mellett a szakmunkásképzés fokozását. — Magyart Béla kérdezte, hogyan tudja a megyei ta­nács bevonni a tervezésbe, a fejlesztési elképzelések meg­határozásába a társadalmi szerveket és a lakosságot? — Két és fél éves aktív tervezőmunka van mögöt­tünk — válaszolta dr. Ladá. nyi József. Ez időszak alatt hatékony, eredményes együtt­működés alakult ki a ta­nácsi lerve7.öszervek és az Országos Tervhivatal, vala­mint az érinteti, tárcák kö­zött. Az együttes munka nagymértékben segítette a megye helyzetének sokolda­lú feltárásai, és a következő fejlesztési irányok meghatá­rozását. Sokat jelentett szá­mukra a lakosság részéről különböző fórumokon tett észrevétel és javaslat. De fejlesztési politikánk kihasz­nálásához hozzájárult a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a Hazafias Népfront és a KISZ-bizottság sok hasznos alkotó véleménye és közreműködése is. Mindezek­re alapozva határozta meg a megyei pártbizottság a taná­csok VI. ötéves tervének irányelveit. A tervezés de­mokratizmusához tartozik, hogy a megye fejlődéséből le_ vont főbb következtetéseket a VI. ötéves tervidőszaki fejlesztés főbb alapelveit, irányait az Észak-Magyar- ország is közzétette. Nyílt fejlesztési politikánk meg­valósulásaként ezek a fó­rumok iénvegében a lakos­sági véleménveket és javas­latokat is összegezték — válaszolta dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács el­nöke. r. X. Lapunk november 5-i szá­mának egyik akiiében a ve­vőket és a kereskedőket is bosszantó üggyel foglalkoz­tunk. Arról irtunk, hogy az élelmiszeri pari üzemek, első­sorban a konzervgyárak egy­mástól eltérő, s többnyire számjel zéseket alkalmaznak amelyekről olykor a legruti­nosabb vásárló sőt a keres kedő sem tudja leolvasni a termék gyártásának, fo- gyaszthatóságúnak határide­jét. Ezzel kapcsolatosan le­velet kaptunk Izsépy Bélá­tól, a Borsod megyei Tej­ipari Vállalat miskolci tej­üzemének üzemigazgatójától. A levélből az alábbiakat kö­zöljük: „Az 1980. november 5-én megjelent Mit rejtenek a rejtjelek? — című cikkük —, mint olvasónak, vásárló­nak és természetes n úgy is. mint élelmiszert gyártó üzemnek — egyetértésünkkel találkozott. Sajnos, nevetsé­ges az, élehniszeripari ter­mékek jelölése. Vannak ké­szítmények, amelyeken a gyártási időt. másokon a fo- gyaszthatási határidőt mu­tatja a szám, vagy a felirat. Tejtermékeinken az eltart­hatósági, pontosabban a fo­gyaszthatósági határidő van eltüntetve. Ezek a fogal­mak nem azonos jelentősé­gűek és ráadásul olyan szám­sorban vannak, hogy rejtje­lekké válhatnak. A tejtermé­keken elsősorban szerepelnie leéli a gyártóüzem megjele­nésének, betűjelének. A mi esetünkben a MI betűjelzés a Miskolc szó első két betű­je. Ezt követi. a fogyasztha­tósági hónap és nap dátum- jele. Például MI 11 15 (nov. 15.). E jelölések a fogyasztói gondok „beazonosítása” mi­att a gyártói felelősség meg­állapítására — belső hasz­nálatra — a tasakos termé­keinken az 1/1 literes. 1/2 li­teres fogyasztói tej, csecse­mőtej cselében jelöljük a geptoibö fejek, szájnál. Pél­dául MI 11 15 12 (azaz 12-es töltőfej). Ezután tüntetjük fel a gyártó műszak számát. Példánkban Ml 11 15 12 2 (második műszak). Az európai színvonalú BNV-nagydí.ias és az 1980-as évi OMÉK aranyérmes ter­mékünk a habosított túró­krém dobozának alján iól látható az üzentünk betűje­le és a fogyaszthatósági ha­táridő megjelölése. Például Ml 11 15 (november 15.1. Üzemünk e korszerű termé­ket hazánkban egvedül or­szágos ellátásra készíti. Kü­lön hűlőgépkocsik szállítják 5 Celsius alatti hőmérsékle­ten 6 napos fogyaszthatósági idővel. A boltok lejárt sza­vatosságú terméket nem áru­síthatnak ” Az üzemigazgató arra kéri a vásárlókat, hogy a bosz- szúság elkerülése végett minden esetben nézzék meg a dátumot, s ne vigyenek el olyan árut. aminek lejárt a szavatossági ideje.

Next

/
Thumbnails
Contents