Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

1980. december 7., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nemcsak termelni Megyénk mezőgazdasági szövetkezetei ben, különböző fórumokon gyakran esik sző napjainkban a tsz-ek keres­kedelmi tevékenységéről. A téma napirendre kerülését kiemelten indokolja az a célkitűzés, ami az MSZMP XII. kongresszusának hatá­rozatában mint elvárás is meglogalmazódott, miszerint; a mezőgazdasági és élelmi - szeripari termelés biztosítsa a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos ex­port tokozását. Senki előtt nem kell bi­zonygatni, hogy az előállított árutermékek megfelelő érté­kesítése rendkívül fontos a mezőgazdasági üzemeknek. Az így realizálódott árbevé­tel képezi ugyanis az újra­termelés alapját-, s voltakép­pen ekkor derül ki, hogy eredményes volt-e a szóban- lorgó ágazat. Közismert, hogy a mezőgazdasági üzemekben megtermelt árutermék érté­kesítése kötött, illetve sza­bad pályán történhet. Me­gyénk termelőszövetkezeti vezetőinele tapasztalata, hogy az értékesítési mozgásszabad­ság elvileg ugyan adott, a gyakorlatban azonban — el­tekintve a saját elárusító boltokban történő kisebb ér­tékesítőtől — nem tud egészségesen funkcionálni. A felvásárló vállalatok többé- kevésbé úgynevezett mono­polhelyzetbe kerültek, már­pedig a termelés oldaláról vizsgálva a kérdést, ez nem nevezhető kifejezetten jónak, hiszen a monopolhelyzet egyféle erőfölényt is jelent, ami sok esetben a vállalat akaratának kizárólagos érvé­nyesítését teszi lenetövé. Ez pedig egyáltalán nem kívá­natos, mi több, teljes egészé­ben ellentétes a szocialista kereskedelemmel. Mi jelenthetne, illetve je­lent változást? A mezőgaz­dasági nagyüzemekben álta­lános a vélemény, hogy meg­nyugtató fordulatot csak a többcsatornás értékesítési rendszer megteremtése ered­ményezhet. Ennek megvaló­sítására Tokaj-Hegyalja ese­tében a szőlő és must felvá­sárlásánál már történtek kezdeményezések. Jelen pil­lanatban azonban megyénk termelőszövetkezetei áruter­mékeik döntő hányadát (85 —íip százalék) a feldolgozás­ra és felvásárlásra, forgal­mazásra specializálódott vál­lalatoknak tudják csak érté­kesíteni. Tulajdonképpen az innen realizálódott árbevétel határozza meg elsődlegesen az illető ágazatok jövedelme­zőségét. Ha a számok tükrében ' vizsgáljuk a kérdést, el keli ismerni azt a tényt, hogy az értékesítési árbevétel szinte esztendőről esztendőre növekszik. Ez valóban ter­melési növekedést is jeleni, azonban a reális értékelés érdekében nem feledkezhe­tünk meg az időközben be­következett áremelésekről sem, ami leginkább a terme­lés költség oldalán jelent­kezik, jobbára negatív elő­jellel. A tsz-ek kereskedelmi te­vékenysége kapcsán feltét­lenül szólnunk kell a szerző­déses rendszerről. Egyértel­műen megállapítható, hogy a korábbi évekhez viszonyít­va e vonatkozásban előreha­ladás történt. A 14/1978. III. 1. MT. sz. rendelet újra sza­bályozta a szerződéses kap­csolatokat, megszüntetve a szerződéses alapfeltételelvet. Persze minden rendelet any - nyit ér, amennyit a gyakor­latban megvalósítanak belő­le. Megyénk tsz-vezetői több fórumon elmondták, bár rendelet határozza meg, hogy a terményt a felvásárló a termelő telephelyén köteles átvenni, erre a gyakorlatban alig kerül sor. Tekintettel arra. hogy a szerződéseket a felvásárló vállalatok készítik, ez azt is jelenti: érdekeiket igyekeznek maximálisan ér­vényesíteni. E gondok meg­szüntetése, vagy legalábbis mérséklése céljából helyes az a gyakorlat, miszerint orszá­gos szinten a TOT,' megyed szinten a TESZÖV előzete­sen megvitatja ezeket a szer­ződéstervezeteket. Többen azt is sérelmezik a mezőgazda­ságban, hogsr egyik-másik vállalat a szerződ és k ötések - hez kiküldött személyt ae változtatási, se módosítási joggal nem ruházza fel. Természetesen a termelő­szövetkezetek kereskedelmi tevékenysége ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Tény, hogy a szövet­kezeteket képviselő átadók sok esetben nem „vitapart­nerei” a vállalati átvevők­nek. Ez akkor mutatkozik meg leginkább, amikor az átadás nem a termelő telep­helyén történik meg. Ugyanis a szövetkezeti áladók sin­csenek legtöbb helyen állás- foglalásra feljogosítva, ami különösen a kalászosok, és egyéb magtermékek szállítá­sakor okoz gondot. Pedig ezt jogszabály is előírja! Ha en­nek saját érdekükben a szö­vetkezetek eleget tennének., az utólagos reklamációk, vi­ták zöme elkerülhető leime. Sajnos, még mindig gond, mi több hanyagság nem egy helyen, hogy a szerződéster­vezeteket nem vitatják meg együttesen a termelési, ke­reskedelmi, pénzügyi és jogi szakemberek. Következés­képp a szerződésben vállal­tak teljesítése közben derül ki, hogy az nem egy eset­ben hátrányos a szövetkezet­re nézve. Minden gazdaságban szá­molni kell azzal a ténnyel, hogy az áruértékesítés, a be­szerzés szerepe ma dön­tőbb. mint bármikor koráb­ban. Éppen ezért a szerződé­sek megegyezéses pontjainak kialakítása, a melléktevé­kenység során előállított kész- és félkész termékek so­kasága különösen igényli a kereskedelmi vénájú szak­emberek jelenlétét a terme­lőszövetkezetekben. Ezt azért is hangsúlyozzuk ki, mert ma még több gazdasagunk­ban lemaradás tapasztalható ilyen téren. Márpedig nem elég csak jól termelni, leg­alább olyan jól kell keres­kedni is! Az ilyen tevé­kenységet végzők munkájá­tól ugyanis nemcsak az ár­bevétel nagysága függ. Az elért, esetenként „kiharcolt” egységár biztosíthatja a ter­vezett jövedelmezőséget is. (hajdú) Eiilérben a gazdaságpolitika A november közepén kez­dődött beszámoló taggyűlé­sek félidejéhez érkeztünk. Az eddig megtartott számvetések egyik tanulsága, hogy a párt­tagság örömmel fogadta a taggyűléseket megelőző sze­mélyes beszélgetéseket. A pártszervezetek tisztségvise­lői szerint ezek a beszélgeté­sek —, amelyek döntői több­ségére munkaidőn kívül ke­rült sor — időigényesek vol­tak. de jóleső érzéssel ta­pasztalták; a kommunisták készültek ezekre a párbe­szédekre, amelyek érdemi „munkát” végezve eredmé­nyesek voltak, A párttagok igénylik ezeket a beszélgeté­seket. az emberi, elvtársi kapcsolatok ápolását és a pártmunka mozgalmi jellegét erősítő egyik fontos, eszköz­nek tekintik. Emellett a kri­tikus és önkritikus vélemé­nyek egy részét, ..indokolva” sokan szóba hozták a párt- kongresszus nyílt, és őszinte légkörét, amely szerintük a mostani núrbeszédeknek is Példát mutatott. Nincs a pártmunkának olyan területe, amelyet a taggyűlések vitáin ne érin­tettek volna; a pártszerveze­tek belső élete, valamint az időszerű kül- és belpolitikai kérdések mellett legtöbbet a napi munkáról, a gazdasági feladatok végrehajtását segí­tő politikai módszerekről esett szó. Az ipari és mező- gazdasági üzemek tanácsko­zásain a gazdasági munkán volt a fő hangsúly: ismétel­ten felvetődtek az év közben megtartott taggyűlések jel­lemző témái: a differenciál­tabb be rezes es premizálás problémái; általában sürge­tik az átlagtól jobban vég­zett munka fokozottabb el­ismerését és a munkafegyel­met megsértők erélyesebb el­marasztalását. Az egyik já­rásunkban például javasol­ták, hogy a rosszul, fegyel­mezetlenül dolgozókat ■ a pártcsoporlok előtt is fele­lősségre kellene vonni; a jö­vőben így jobban érvénye­sülne a kollektívák nevelő ereje. Sokat, foglalkoztak a ha­tékonyabb munkaerő-gazdál- kodást segítő intézkedések végrehajtásával a párttagok. Az ipari nagyüzemekben például sürgették az ered­ményesebb gazdálkodást se­gítő reálisabb létszámará­nyok kialakítására hozott határozatok gyorsabb végre­hajtását.; többek között a tel­jesítménybérben dolgozók számának növelését. Ismétel­ten felvetődtek a munka- és üzemszervezés javításának, a jobb anyagellátásnak meg­oldatlan kérdései, sürgették az újítások gyorsabb elbírá­lását. az irányítás mechaniz­musában levő bürokratikus vonások megszüntetései. A döntő többségében kol­lektív munkával készült, be­számolók és az ezek nyomán kibontakozó eszmecserék azt is tükrözik: a kommunisták jói ismerik a kongresszusi határozatokat, tájékozottak a célkitűzéseket, az elvégzendő feladatokat illetően. A párt- szervezetek politikai tevé­kenységének elemzésekor is­mételten felvetődött: a nö­vekvő követelmények a ko­rábbinál nagyobb figyelmet és minden eddigitől nagyobb felelősséget rónak a kommu­nistákra. ugyanakkor a fel­adatok végrehajtása vala- mennviük együttes erőfeszí­tését igényli. (Petra) Naponta 150 tonna szén Amióta folyamatosan, s egyre javuló teljesítménnyel üzemel Putnok akna új gé­pesített frontfejtése, a put- noki szénosztályozón napi átlagban 150 tonna jó minő­ségű szenet *is ki tudnak szállítani a lakosságnak. A szénkiadás gyors és folyama­tos. Mivel az akna termelé­se fokozatosan éri el a ter­vezett 1300 tonna/műszak kapacitást, várható, hogy az elkövetkezendő napokban to­vább gyorsul a szénkiadás, s a napi mennyiség meghalad­ja a 150 tonnát. A putnoki bányászok jó munkája ré­vén lehetővé válik, hogy a község és környékének kis­fogyasztói egy-két napos vá­rakozás után megkapják igé­nyéit szenüket. Újszerű építési megoldás Sátoraljaújhelyen, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat „tető alá hozta” a szlo­vák iskolát. Az érdekes építési megoldással épülő intézmény tantermi szárnyát a belső sze­relésekre vehetik igénybe az építők. Képünkön: a tantermek tetejének szigetelését végzik. , Fotó: Kozma István Kürksp j Szombat délelőtt A nyomdában... — Negyvenegy tanulója van a Borsod megyei Nyom­dának. Közülük tegnap dél­előtt hét fiatal volt műszak­ban, a többiek az iskola­padban. ismerkedtek a nyom­dászat elméleti tudnivalóival. — mondja Beregi László csoportvezetx). Ök az után­pótlás. S ha majd sikeres vizsgát is tesznek, ki-ki a számára legjobban megked­velt és megismert munkate­rületre megy dolgozni. — Lesz, aki szedőgép mel­lé ül, mások az ólomba ön­tött sorok elrendezését, a tördelést választják, míg megint mások klisékészítők, vagy kéziszedők, a legkülön­félébb nyomdaipari termé­ket előállító szakmunkások lesznek — veszi át a szót Keczer Sándor szakoktató. v Javában hullt a hó tegnap délelőtt, amikor megcsörrent a szerkesztőségi telefon. — Dr. Szabó Gyula csil­lagász vagyok. Bizonyára ér­dekli az olvasókat, hogy mennyi csapadék hüllőit Mis­kolcon a múlt hónapban’. '■— Az időjárás manapság mindenkit érdekel. — Van a miskolci Uránia Csillagvizsgáló Intézet, mel­lett egy kis meteorológiai ál­lomás. Most összes! tett üli a novemberi értékeket és meg­lepő eredményt kaptunk. Az elmúlt hatvan évben a no­vemberi hónapokban átlago­san 52 milliméter csapadék hullott Miskolcon, ezzel szern­Halk zene szűrődik ki az ablakon, a délelőtti hóesés­ben olyan fehér az udvar minden fája, mint a meny­asszonyi ruha. Nem sokkal tizenegy óra után hangzott el tegnap először a mondat: „ ... önöket, egybehangzó ki­jelentésük alapján, a Ma­gyar Népköztársaság törvé­nye értelmében, házastársak­nak nyilvánítom.” — Van-e az esküvőknek igazi idénye? — Hogyne, általában na­gyobb ünnepek előtt. Ilyen­Eaen a napon a tanulók és mindenki számára teljes üzem volt a nyomdában. A lapüzemben, ahol az újság készül, reggel 6 órától a Dé­li Hírlapot, valamint a ma.i (vasárnapi) Eszak-Magyaror- szágot készítették. Gepszedök és tördelők, korrektorok és öntők, a kliséüzem és a ro­tációs terem dolgozóinak pre­cíz munkájára van szükség, hogy az újság időben elké­szüljön és pontosan eljusson az olvasókhoz, amiről már a posta gondoskodik. Zavartalan volt a szom­bat délelőtt. Nem volt áram­szünet, kifogástalan a gáz- szelgáltatás, minden gép és berendezés jól működött. S a nyomda dolgozói is kifo­gástalanul igyekeztek eleget tenni feladatuknak, hivatá­suk követelményeinek. ben az idén 146 milliméter! Rettentően sok. — Érthető, hogy milyen nagy bajban van a mező- gazdaságunk. — Ennyi vízzel valóban nehéz megbirkózni. Utána­néztem a következőnek is: a hatvan évből 33 olyan év volt. amikor a szeptember, október és november havi lehullott csapadékmennyiség együttesen sem érte el az 1980. novemberi értéket. — Mégis, mikor volt ha­sonlóan esős november? — Az évszázadban kétszer. Az egyik 1919-ben, a másik pedig 1952-ben. — Tanár úr. köszönjük ezt az érdekes információt. kor, karácsony közeledtén különösen „nagy a forga­lom”. az új évet mar együtt szeretnék kezdeni a párok — mondja Veres Gábomé anya­könyvvezető. —- A házasság- kötések igazi, napja a szom­bat. Érdekes, délelőtt a csen­desebb esküvők, délután a nagyobbak, a népesebbek tartatnak.’ — Párok és párok közt is van különbség ... — A legtöbbjük izgatott, a kezük is remeg az aláírás­nál. De minden esküvő meg­hatott. és ünnepélyes, legyen akár csak a két tanú jelen. — A házasságkötéshez hozzátartozik a zene. Most mi a divat? — A hagyományos nász­induló helyett sokan kémek Bach-zenét, élő orgonamu­zsikát. A ruhadivat még a legszélsőségesebb, a hosszú uszályostól az utcai öltözé­kig ... De az anyakönyvve- zetönek mindig ünnepélyes­nek. elegánsnak kell lennie, — Nőiesedik a pálya? — Miskolc kilenc anya­könyvvezetője közül csak egyetlen a férfi .. . Tegnap az I. kerületi há­zasságkötő felemben tizen­egy házasság köttetett... Tudja valaki?!... Adom a tájékozatlant. A 32-es utazóközönsége egy emberként próbál segíteni. Könyvtár? Szabadidő köz­pont? Nem hallottunk ró­la . .. Avas-dél. Végállomása Idős bácsi, tömött szatyor­ral. — Könyvtár? Itt nincs...' — De. Azt mondták, itt kell lemenni a bolt mel­lett . .. — Én nem is tudtam ... — Tetszene oda járni ? — Ha vannak hadtörténeti könyveik! Tudja, én azokat szeretem. Tovább. Megvan. (Elek ut­ca!) Állok a ház másik oldalán. Kislány fordul be a könyvtár felől... — Nem tudom, néni ké-' rom ... Másként kérdezek, már a tábla alatt. Fiatalember, ő is szatyorral. — Mikor van nyitva? , — Délutánonként... — Mindennap? — Azt nem tudom. Fölöttem a táblán semmi sem igazít útba ... Az ajta­ján. meg a szomszédos KISZ-’ klubén is. lakatok. Csellengek. Valami táblát, itbaigazítást keresek. „Hív­ja a Télapót... (Több pél-' dányban.) A végállomásnál egyetlen hirdetés: december 2-re várják a fiatalokat a klub-ötletekkel .. . Az infor­mációk szerint a könyvtár-' nak 13 beiratkozott olvasója van. Nem is csoda!... Most a hó... „... Házastársaknak nyilvánítom"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents