Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

Tf>S0. december 24,, 5*»«&s —(

* £SZAK-lW(efN*ORSaSQ 3-~s

___________________

fogyasztói biztonság •

fi családok cserearányai

Megint túlléptük a keretet. KI terveztük, hogy kinek mennyiért veszünk ajándékot: a gyerekeknek, a nagymamáknak, a testvéreknek és magunknak. A szeretet ünnepére készülve a „keret- túllépés” bűnébe estünk: Karácsonyra vásárolni jó, bár olykor idegeinkre megy a zsúfoltság, .a tömeg és az. hogy éppen az nincs, amit keresünk — egyébként minden kapható.

Nem mondhatom, hogy nálunk olcsóság van. Megkérik az. áru árát. Ami pedig olcsó, az hamar elfogy. Az árukínálat az idén bőséges volt. Karácsony elölt azonban megnő a hiánycikkek száma, mert az emberek többsége előre megfontolt szándékkal vásárol, s nem azt veszi meg, ami van. A kereskedelem pedig egyfolytában .szabadkozik: képtelenség előre felmérni, hogy miből mennyire lesz szükség! El kell fogadni ezt az érvelést.

Kormányunk nagy súlyt helyez a fogyasztói biztonságra — ezen belül az ellátási és az árbizlonságra. Az ellátási biztonság fenntartásában sikerei nagyobbak, mint az árbiztonság fenntartásában. Ebben a hónapban a fogyasztói árak színvonala mintegy 5 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt decemberben. Mi, vásárlók ezt: képtelenek vagyunk kiszámítani — jobb, ha a Központi Statisztikai Hivatalra bízzuk a dolgot. Eléggé megzavart bennünket az elmúlt hónapokban a rengeteg árengedmény. Esetenként .'10—40 százalékkal lehetett; olcsóbban vásárolni. Évtizedek óta először fordult elő. hogy az ipar futott a kereskedelem után, az pedig a vevő után. Akinek volt pénze e.s szerencséje, az sok mindent olcsón meg tudott venni. Aki pedig ..tervszerűen” vásárolt, az esetleg ráfizetett.

Valamikor nem így gondoltuk

A jó áruellátásnak ára van. Évek óta drágul az élet, egyre nehezebben tudunk kijönni a pénzünkből. ,Az árak mozognak — rendszerint felfelé. Valamikor nem így gondoltuk. Természetesnek vettük. hogy nő a munka termelékenysége. csökken az önköltség, s azt vártuk, hogy fokozatosan csökkennek az árak is. Nem egészen így történt. Évek óta csak drágul a termelés, nő az • önköltség. Régebben az növelte az önköltségei. hogy megnőttek a vállalatok úgynevezett általános költségei, amelyek az üzemeli szociális ellátásával, a hatalmas adminisztrációvá! kapcsolatosak. Aztán meg az növelte uz önköltséget, hogy megnőttek a szocialista állam szociális. kulturális, egészségügyi ellátó funkciói;

növelnie kellett az adókat, az elvonásokat, ez pedig emelte az álakat.

Az időközben jelentkező munkaerőhiány miatt gyorsítani kellett, a gépesítést: elsősorban a nehéz és egészségre ártalmas fizikai munkát kellett kiküszöbölniv A gépesítés az esetek többségében nem csökkentette, hanem növelte a termelési költségeket. A vállaltul nyereségérdekeltség olyan rendsze- •e érvényesült, hogy a vál- alaloknak évről évre növelni kellett nyereségüket. Ezt pedig csak úgy érhették el, ha mindig „új” és „új” termékkel jelentkeztek, amelynek árába már az előzőnél magasabb nyereséget kalkulálhattak.

Olykor az állam is belekényszerült a hatósági áremelkedésekbe, mert ha az önköltség nő. a termelői ár emelkedik, akkor a fogyasztói árszínvonal csak ügy tartható. ha az állami költség- vetés támogatást ad. Amikor már az állam úgy érezte, hogy a növekvő támogatási terheket nem bírja, kénytelen volt emelni a fogyasztói árakat. Más oka is volt erre. Sok területen a termelés bővítésének. a szolgáltatások fejlesztésének, a háztáji tevékenység növelésének nem volt egyéb akadálya, mint az alacsony ár. Ilyenkor az ellátási szempont az áistabili- tási szempont fölé kerekedett: emeltük az árakat. Kimondtuk, hogy az a legdrágább. ami nincs.

Végül: ne felejtsük el,

hogy a világon mindenütt a , mezőgazdasági és a bányászati tevékenység területén ki kellett terjeszteni a termelést a rosszabb feltételek ellenére is. Az olajat, a földgázt. a búzát, a kukoricát, a húst olyan körülmények között is ■ elő- kell állítani, aiiol a természeti, geológiai feltételek rosszak, az önköltség magas. A nyersanyagok és az energiahordozók féktelenül gyors áremelkedése nem kerülte el hazánkat sem. Tavaly nyáron a megnöveltedéit tei'hek jelentős részét kénytelen volt az állam áthárítani a vállalatokra és a lakosságra. Valamikor nem így képzeltük ...

\

Az átvészelés nehez útja

Körülbelül hét évvel ezelőtt megbolondult a világpiac. Teljesen megváltoztak az árarányok, méghozzá a mi kárunkra. Az általunk kivitt termékek ára lassabban nőit, mint az általunk behozotla- ké. tehát romlott a cserearány. Leértékelődőit a munkánk. Nemsokára a vállalatok. szövetkezetek számára is bekövetkezett a cserearányromlás: a költségek gyorsabban nőttek, mint az általuk előállított késztermékek árai. Végül pedig eljutottunk oda, hogy a munkásember számára is romlani kezdtek a cserearányok: nem nőtt olyan mértékben a keresete, mint amennyire megemelkedtek a mindennapi élet költségei.

Arra törekszünk, hogy a magánháztartások „cserearányai” a VI. ötéves tervidőszakban ne romoljanak, az árszínvonal-emelkedési az

ezzel azonos mértékű bér- emelkedés ellensúlyozza.

Régen, ha-az életszínvonal valamilyen okból lassan nőtt. azzal vigasztaltuk az embereket, hogy közben azért épülnek a kórházak, rendelő- intézetek, óvodák bölcsődék, iskolák, művelődési otthonok; nemcsak az a jövedelem, ami a borítékban van. Most inkább azzal érvelünk, hogy a családok' többségének nö a vagyona; mind több családnak van automata mosógépe, színes televíziója, új lakása: épül a metró, nyílnak az új áruházak, üzletközpontok.

Ez talán nem mindenki számára meggyőző vigasz, de sok benne az igazság. Ha nem nö egy család reáljövé- delme — vásárlóerőben kifejezett pénzbevétele —, akkor is javulhatnak az életkörülményei. Ha eddig félre tudott tenni havonta bizonyos összeget, ezután is spórolhat, így javulhat a lakás felszereltsége a bútor-, ruhaállomány, tehát javulhat az élet- színvonal. Ma már egy nemzetgazdaság növekedését nemcsak azzal mérik, hogy évente hány százalékkal nö a nemzeti jövedelem, hanem azzal is, hogy hány százalékkal nő a nemzeti vagyon.

Igazi vigasz

Mai nehéz helyzetünkben igazi vigasz az, hogy hazánk népessége életszínvonalban, ellátottságban, szociális juttatásokban viszonylag jól áll. Az is vigasz, hogy ma már hazánkban önhibáján kívül alig él valaki nyomorban. Az állam viszont mindent elkövet azért, hogy az árszínvonal-emelkedés elviselhető legyen. ne veszélyeztesse a fogyasztói árbiatonságot. Stabil, erős. ellenállóképes népgazdaságunk, szorgalmas munkásságunk és parasztságunk van. E.s annj-'i belső tartalékunk, amely — ha gyorsabban megmozdulna — talán elég is volna a világpiac káros hatásainak ellensúlyozására.

P. O.

Kedvezmények lakásépítőknek,

lakásvásárlóknak

A következő tervidőszakban, a második 13 éves lakáséiul isi program második szakaszában építendő új lakások pénzügyi feltételeinek megalapozásáról húzott döntéseivel a kormány arányosabbá teszi a lakásépítési terhek megosztását az állam és a lakosság között, és az egyes építési formákban. A költségvetésből továbbra is jelentős összegeket fordít központi támogatásra. A lakosság készpénzterheinek, befizetéseinek összessége lényegében nem változik, úgy alakul, mint az előző tervidőszakban, ám lényegesen növekedik a betétállomány terhére nyújtóit kölcsön, s kedvezőbben alakulnak a kölcsön lelte telek is.

■lövő év július 1-én lép hatályba az a módosítás, amely szerint a tanácsi értékesítései lakások vásárlásánál ugyanéi ran magas kedvezményt,

állami támogatási kapnak a leendő tulajdonosok, mint eddig a maganlakás-épí lésnél. Eszerint az egyszobás lakás állami támogatása #0 ezer, a kétszobásé 80 ezer — ha fel szobával nagyobbak, akkor további 10 ezer —, a háromszobás és ennél nagyobb lakásé pedig 100 ezer forint lesz. Ezzel tehát egységesítették az. állami támogatást, ami a tervezést is egyszerűsítette. Továbbra >s fenntartják az eddigi szociálpolitikai kedvezményeket, s ezeknek összeget az állami támogatáséval együtt levonják a lakás árából. Az így fennmaradt összegnek azonban a korábbi 12 helyett csupán 10 százalékát kell befizetni készpénzben a leendő tulajdonosnak.

A telepszerű, többszintes magánlakás-építés — vásárlás — jól bevált pénzügyi feltételeihez egy kiegészítő intézkedés kapcsolódik, amely a tanácsoknál nyilvántartott igénylők elhelyezésének meggyorsítását segíti. Eszerint 1981-től állami támogatást kaphat az OTP saját beruházásában épülő lakótelepi lakásra az a vásárló, aki bár a tanács nyilvántartásában bérlakásra jogosultként szerepel. de vállalja a vásárlással járó nagyobb terhet, és ennek elviseléséhez munkáltatója kölcsönt ad.

PőrgőállvánY-szereKés

Szovjet csőgyár részére készül a képen latható pörgöállvány, melyet a Diósgyőri Gépgyár egyedi gépeket gyártó gyáregységének előregyártó és tartalékalkatrész-gyártó üzemében szerelnek össze. A szerelési munkálatokat Simkó István brigádja végzi. A pörgő felsőrész beemelésén dolgoznak, ami igen pontos szerelést igényel. Fotó: Fojtán László

A biztonság ellenőrzése

Több mint hétévi megfeszített munka, több tíz mil~ liárd forint felhasználása nyomán az új esztendőben életre kel hazánk nukleáris erőmüvének első egysége.

A nagy esemény közeledtét jelzi, hogy' a biztonság szavatolása érdekében két évvel ezelőtt minisztertanácsi határozattal létrehozott Paksi Atomerőmű állami in- dito és ellenőrző bizottság kidolgozta es kiadta a primo köri első nyomáspróba megkezdésének engedélyezed feltételeit. Az engedélyezési rendszer célja, hogy számba- \ egyék az atomerőmű létesí- lésében. üzemeltetésében, az indításban szerepet játszó hatósági engedélyek meglétet. meggyőződjenek azoknak a követelményeknek a megtartásáról. amelyek lehetővé teszik az atomerőmű biztonságos üzemvitelét.

A beruházás megvalósításában az ellenőrzés kezdettől folyamatos. Röntgenfelvételek tízezrei, más. korszerű vizsgálati eljárások kíeé*4 ték nyomon a beépít ettártya- gok. berendezések. ■ mié’ele-' tek kifogástalan minőségét

Amire nincs vállalkozó

Sör a kalapgyárnak

Azt nem lehet mondani, hogy ötletekben nem dúskálnak a tarcali To ka j - Hegy a 1 j a Egyesült Termelőszövetkezet fiatal szakemberei.' Valaki elkezdte: mi lenne, ha létesítenénk egy szitanyomórészleget? A' másik folytatta: Ülőnél: egy jó melléküzemági lehetőséget a fővárosban. A harmadik; a, kazanjavtiás szép pénzt hozna. Végül kisütötték: a bőrnek nincs becsülete, viszont igény van rá. Meg lehetne próbálkozni azzal is. Az egészben a legérdekesebb: mindezeket meg is valósítottak.

Túljár Miklós, a szövetkezet elnöke: — Fogékony csapat a miénk. Amikor idekerültem, egy célt tűztem kii maga m elé: itt mindenki szabadon alkothasson. Az a szakember, aki kitalál valami jót, az érezze a megvalósulás ízét, örömét és esetleg kudarcát is. A legnagyobb tartalék a fejekben van. Ezt mindnyájunk javára ki kell használnunk.

Ilyenkor egy kérdést illik feltenni: — Mezőgazdasági

szövetkezetben miért a melléküzemágakban keresik az ötleteket?

— Válaszom egyszerű: mert a befektetett: pénz az ipari s szolgáltató tevékenységben térül a leggyorsabban vissza. Egy olyan szövetkezetben, amely öt évep át veszteséggel zárta az ével. bűn lenne csak az alaptevékenységre hagyatkozni. Erre egy példát, mondanék: ha két mázsával gyengébb búzatermést takarítanánk be. mint amit terveztünk, altkor már tudnánk nyár közepén, hogy ráfizetéses lesz a termelés. Ezt nem szabad megkockáztatni.

Ügy is1 összegezhetnénk: eleve reménytelennek látták, hogy a mezőgazdasági termelésből megvalósíthatják a nyereséges mérleget. Az átlátok ismeretében, nekik van igazuk. Két évvel ezelőtt 44 millió forintos termelési érték mellett 12.5 millió forintos veszteséggel zárták a gazdálkodást. Idén több mint 110 millió forintot termelnek meg. és várhatóan 3.5 millió forint felelt lesz a nyereség! A két zárszámadás közötti időt a melléktevékenységek kiépítése időszakának nevezhetnénk.

— Áltálában azzal foglalkozunk. amire másütt nincs vállalkozó. Így a kazánjavítással is. amelyre szerte az országban nagy igény van. A mi hatvan szakemberünk készíti elő hatósági vizsgára

a különböző gyárak kazánjait. lgv a Diósgyőri Papírgyárban. a hajógyár váci. s balatonfüredi üzemében. Kőbányán a sörgyárban. Vállalkozunk olajfűtésű kazánok energiatakarékosabb, széntüzelésre való átalakításával is. Ez a tevékenység idén 14 millió forint árbevételt... hozott,

Egv másik, érdekes „ágazata” a szövetkezetnek a vasipari bedolgozás. Lényegében ez egy újszerű dókig, hiszen az alkalmazott otthon, saját műhelyében állítja elő azt az alkatrészt, amelyre megrendelést kapnák. A nagyiparnak sok géprészegységre nincs kapacitása, vágy azok gyártása egyszerűen gazdaságtalan. Kisüzemi módszerek között, ugyanaz viszont szép nyereségét hozhat. Ezt ismerte fel a szövetkezet, s valósította meg a főváros környékén, valamint a Tárcái környéki falvakban; a bedolgozói rendszert, amelynek negyven alkalmazottja tízmillió forintot termel évente. Az ágazat másik előnye; a megrendelések nagyságához alkalmazkodik, tehát fejleszthető: vagy akár meg is szüntethető. Mindén anyagi kár nélkül.

— Van varrodánk, amely a kezdeti bukdácsolásokon már túljutott, s ma már leánykaruhákat vary a nyolcvan asz- szony. szovjet exportra. Ennél az üzemünknél el kell mondanom, hogy létfontosságú. Szüret idején az asszonyok példamutatóan dolgoznak az ültetvényben.

Meg egy dolgot szerelnék a tarcaliak .„ötletbörze bői " kiemelni. Azt a 14 fős budapesti részleget, amely nem takarít, s nem parkot épít. hanem antennákat szerel. És amelyre — az elavult bérhazak miatt — olyan igény van, hogy talán, ha akarnák sem tudnák megszüntetni, mert jelenleg az országban egyedül a tarcaliak foglalkoznak an- teivnafelú jitással. Ennek a részlegnek az ellenőrzése könnyű. Ötmillió forintos az árbevétel. és visszaélésre nincs lehetőség.

— .lelenleg nagy fába vágjuk a fejszénket. Az országban, a környezetvédelem szigorú feltételei miatt, sorban szűnnek meg a límáripari szövetkezetek. Ugyanakkor egyre jobban felhalmozódik s tönkremegy, nemcsak a hulladékbőr. hanem az értékes szőrme is. A B1VIMPEX Vállalattal közösen felkaroltuk ezt az ágazatot. Egy. a községi öl távol eső tanyánkon.

bőripari ü«emet af-ak-ikinkiki, amely évi másfél milliónyúl- bór. s ötvenezer birkából' feldolgozására képes. A kalop- gvárnak nagy szüksége lenne ezekre a termékekre, amelyet száz ember egészen a cserzésig állítana elő. Az üzemre 1? millió forintot áldoznánk. viszont évente akár nyolcvanmillió forint árbevételt is megtermelhet. A környéken még van szabad munkaerő, mert természetesen felmértük a" lehetőségeket.

Megkérdeztem az elnököt, hogy mire szolgál az egész? Mármint a melleküzeniagak- ból lecsapódó nyereséget mire használják fel, s meddig lehet építeni ezt a tevékenységet? Mielőtt válaszolt volna. elmosolyodott:

— Visszatértünk oda. ahonnan elindultunk. Természetesen az alaptevékenység megerősítésére. Olyan termelési szerkezetet próbálunk kialakítani, amely jobban alkalmazkodik a Taktaköz kedvezőtlen adottságaihoz. Ki- lencszáz hektár szántót visz- szaminősítettüijk gyepnek, s ezen intenzív legelőt alakítunk ki. Egy hatezer férőhelyes komplex juhtelepet szeretnénk létesíteni, mert ebben az állatfajban látjuk a legnagyobb lehetőséget. Az elhalálozástól a megvalósításig fél év tell el. s a 14.5 millió forintba kerülő telep első része elkészült. Itt épült fel az az országban még egyedül ni ló bárányhizlalda, amelynek battériás technológiáját: a Mosonmagyaróvári Gépgyár kísérletezte ki. Évi 12 ezer bárányt hizlalhatunk ebben. A telepet fejőházzal együtt terveztük. tsvéd gyártmányú Alfa Lavul berendezést szerelünk bele.

A szövetkezet 185 hektár szőlőterületet birtokol. Erre az ágazatra eddig ráfizettek, de a jövőben már itt is nyereséget terveznek, üzembe helyezték a 10 ezer mázsa szőlőt feldolgozó gépsort. így lényegesen jobb nyereséggel adhatják el a megtermett szőlőt. Ha kedvezőbb év lesz, altkor 4000 hektoliter mustot saját pincészetükben tárolnak, s három év múlva minőségi borként adják tovább. Főbb vonalakban igy lehet bemutatni azt a törekvést, amely a tarcali szövetkezet- le jellemző. Egy biztos: a rugalmasság, az igényekhez való alkalmazkodás, a kockázat eddig bevált.

— Karman —