Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1980. december 24., szerda Lesz-e kék coboly? Nagy divat a szibériai róka A prémárveréseken mind gyakrabban hallani, hogy a XXI. század elejére megnö­vekszik az igény a prémek iránt. A jóslatokat nemcsak a föld lakosságának növe­kedésével. s nem is csupán a coboly-, a róka-, a nyérc­prém divatjával magyaráz­zák. Sok tudós úgy véli, hogy bolygónkra újabb le­hűlés köszönt, amely né­hány évtizedig' eltarthat, így természetesen megnö­vekszik az igény a meleg öltözék iránt. NÖVEKSZIK A KERESLET - ÉS A KINALAT? A kérdésre válaszolva ér­demes először bepillantani Kelet-Szibériába, a világ egyik legnagyobb szőrme- szállító vidékére. Irkutszk- ban Zakir Riszmjatovtól. a biológiai tudományok kan­didátusától, az ismert va­dászati szaktekintélytől meg­tudjuk, hogy á keleti or­szágrész a század elején 30- szor kevesebb cobolyprémet adott, mint a XVII. század­ban. mert ellenőrizhetetlen­né vált a vadászat. A szov­jet 'kormány ezért 1935-ben megtiltotta a coboly vadá­szatát. A vadgazdálkodási szak­emberekre várt á feladat, hogy ismét növeljék a pré­mes állatok számát. Az óvó­rendszabályok eredménye­ként az Uraitól a Csendes­óceánig az 50-es évek ele­iétől körülbelül 19 ezer, a la.igában befogott szibériai cobolyt telepítettek. Ennek eredményeként a 70-es évek­ben az állomány elérte a régebbi mennyiséget. Az idő azonban gátakat szab, A mai Szibéria már nem a múlt századi ember nem lakta pusztaság, gaz­dasága mind gyorsabb ütemben fejlődik. A vadak elhagyják az intenzív épít­kezések körzeteit és az érin­tetlen tajgába húzódnak vissza. Alaptalan a remény, hogy a coboly békésen együtt élhet például a tyu- menyi fúrótornyokkal. Ezért meg is lepett az iékutszki prémfelvásárló állomás ve­zetőiének optimizmusa. Gen- nagyij Bobrov igazgató el­mondta, hogy az állomás forgalma az utóbbi évtized­ben csaknem a kétszeresé­re nőtt, s további növeke­dést terveznek. Nyilvánvaló Csodálatos szépségű szőrmék 60 változatát találhatjuk az irkutszki prémfelvásárló állomáson. A prémek 10 százaléka exportra kerül. azonban, hogy a növekvő keresletet már nem lehet tajgai vadászattal .kielégíte­ni. A JÖVŐ ­PRÉMESALLAT­TENYESZTÉS A Szovjetunióban körül­belül 170 szovhoz szakoso­dott ketreces prémállat-tar- tásra. Ezekből több prém kerül lei, mint amennyit a vadászok eladnak. A te­nyésztett állatok prémje dúsabb és hosszabb, a bőr mérete is nagyobb, A prémek színskálája is gazdagabb. A természetben például csak b>'-na nyérc van. a gazdaságokban csak­nem 30-féle színű és árnya­latú nyércet nevelnek. Jó eredménnyel nemesítettek kék- és fehérrókát, vörös és fekete rókát. Igaz, egye­lőre ez még nem sikerült a coboíynál. A Moszkva közelében le­vő Puskino városban 1928- ban szervezték meg az el­ső prémesállat-tenyésztő te­lepet. Á tajgában befogott 7 cobollyal kezdődött mes­terséges szaporításuk. ,Az Mső szaporulat elég gyenge volt. Közülük a legjobbakat vad barguzini egyedekkel keresztezték. A FEKETE PUSKiNÖI Az aprólékos szelekciós munka csak a'70-es évek­ben hozott igazi eredményt. Az állami bizottság az új cobolyfajtának a „fekete puskinói” nevet adta. Ez sokkal nagyobb testű va­don élő testvérénél, és sző­re ideálisan selymes, fekete. A nemzetközi prémárveré­seken több száz dollárral többet fizetnek a puskinói cobolyért, mint a barguzini- ért, amelyet p'edig nem is olyan régen még a leg­szebb cobolynak tartottak. Az átfogó kutatásokat a világ egyetlen cobolyte- nyésztési tudományos kísér­leti laboratóriuma irányítja. Ebben a láboratóriumban folytatnak például kísérlete­ket a kék coboly kitenyész­tésére. A genetikusok és a biológusok ezt elméletileg lehetségesnek tartják, de nehéz lenne megmondani, hogy ehhez hány év szelek­ciós munkájára lesz szük­ség. A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy a XXI. század eleién a divat- hölgyek már fehér, bézs és kék cobolyprémekben pom­páznak maid. Divat és tudomány Tanácskozás Varsóban ■ V a rs óba n * or.s zágos taná cs - kozásra gyűltek össze a vaj­dasági tanácsok elnökei. Meg­tárgyalták az országban ki­alakult helyzetet és a helyi hatalmi szervek szerepét a meglevő nehézségek leküzdé­sében. A tanácskozáson Henryk Jablonski. a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a lengyel Államtanács elnöke, beszédében rámutatott a he- lvi tanácsok szerepére. — Ezek — mondotta — mint társadalmi fórumok, figye­lemmel kísérik körzetük lé­nyeges problémáit és dönté­seket hoznak ezekkel kapcso­latban. meghatározzák a he­lyi végrehajtó szervek mun­kájának irányvonalát. A he­lyi hatalmi szervek munká­jának különösen tonlos ré­sze a határozathozatal és a helyi . tanácsokra rótt terve­zési és költségvetési felada­tok végrehajtásának ellenőr­zése. A tanácskozás résztvevőd felhívták a figyelmet arra, hogy a helyi tanácsok jog- | körének kiszélesítése elősegí- : tá az ország különböző kör- . zeteinek összehangolt, har- j monikus fejlődését, meggyor­sítja a megievő problémák leküzdésének folyamatát. ' Ami változik és ami nem M ost már a kétség árnyéka sem férhet ahhoz, hogy a kínai belpolitikában — ha úgy tetszik, hatalmi harcban — rendkívül komoly változások tanúja a világ. A legújabb hír szerint a Zsenmin Zsipao, a párt központi lapja minden korábbinál egyértelműbben írt a „Mao életének utolsó szakaszában elkövetett súlyos hi­bákról”. Ezzel folytatódik, kiszélesedik és elmélyül az az erjedés, amelynek mind világosabban látható célja nem­csak a múlttal, hanem egy élő alakkal való leszámolás. A Mao elleni támadások vitathatatlanul az egyetlen olyan vezető ellen Irányulnak, akinek nincs igazi bázisa a je­lenlegi hatalmi struktúrában, és aki kizárólag Mao (alig­hanem manipulált) végakaratának köszönheti magas po­zícióját. Természetesen Hua Kuo-fengről van szó. akinek eltávolítása a jelek szerint rövid idő kérdése és e folya­mat alighanem nem véletlenül esik egybe a tízek perével. Miközben a kínai belső porond csak úgy recseg-ropog a nem akármilyen változásoktól, a kínai külpolitika, pon­tosabban annak gátlástalanul szovjetellenes és terjeszke­dő’ alapállása változatlan marad. A legutóbbi órákban Pe- kingből érkező hírek csak tovább erősítik ezt a megálla­pítást. A kontraszt önmagáért beszél: a hanoi nemzetgyűlés azokat az erőfeszítéseket körvonalazta, amelyeket Viet­nam népe tesz a felemelkedésért, a békés építésért, köz­ben pedig Peliingböl megérkezett az újabb kínai elutasí­tás. amely nemet mond a két ország tárgyalásaira, a prob­lémák békés rendezésére. A kínai „nem” annyit jelent, hogy Peking legalábbis „takaréklángon” akarja tartani a fenyegető délkelet-ázsiai feszültséget. Egy másik. Pekingből keltezett hír, hogy' a kínai veze­tés éles hangon bírálta a holland kormányt, amely ten­geralattjárókat és bizonyos ipari berendezéseket, szállít Tajvannak. Egyetlen megfigyelő sem vonja kétségbe, hogy a kínai kirohanás nemcsak a címzettnek, v'agyis Hollan­diának szól. hanem afféle figyelmeztetés egész Nvugat- Európának és az Egyesült Államoknak is. Pekinget egyre jobban idegesíti, hogy Nyugat-Európa Tajvannal folytatott kereskedelme viharos gyorsasággal nő és a 17 milliós szigetország immár olyan nagyságrendű áruforgalmat bonyolít le az EGK és a NATO európai tag­jaival, mint az egymilliárdos Kína. Ehhez hozzávehetjük, hogy a tajvani fővárosban létesített nyugati ..irodák” gya­korlatilag egyfajta bújtatott diplomáciai viszonyt is je­lentenek és Ray S. Ciine, Reagan külpolitikai megbízott­ja Tajpejben, a tajvani fővárosban nemrég kijelentette: a Fehér Ház új lakója „állandó személyes megbízottat” küld majd a szigetre. Ez bizony Peking számára annyit'jeleni, hogy a vad szovjetellenesség külpolitikáját NATO-körök- ben nem honorálják a kínai vezetés által remélt mérték­ben . .. A kék bolygó békéiéért Kedden bemutatták a Var­sói Szeraődés megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból készített, A kék bolygó békéjéért című, negyvenper­ces magyar dokumentum- filmet. A Magyar Néphadsereg Mű­velődési Házában tartott film­bemutatón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter. Győ­ri Imre, az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztályá- nak vezetője, Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi ál­II. János 'Pál pápa kedden Vatikánvárosból üzenetet in­tézett a világ országainak ál­lamfőihez a közelgő új év alkalmából. A pápa foglalkozott a béke kérdésével és kifejtene véle­ményét arról, hogy hogyan érvényesül a szabadság a vi­lág különböző térségeiben. Bírálóan szólt a katonai és politikai lombok fennállásá­ról. Egészében véve úgy véle­kedett, hogy a 80-as évek ele­jén a nemzetközi helyzet ke­véssé biztató. Néhány szóval Tanácskozott tegnap Mis­kolcon a megyei környezet­és természetvédelmi bizott­ság. Dr, Pusztai Béla, a bi zottság elnöke nyitotta meg az ülést, amelyen több, a környezetvédelemmel foglal­kozó tájékoztatót, jelentést hallgattak és vitattak meg. A napirendekkel kapcso­latban, a hozzászólások é: kiegészítések után a bizott­ság javaslatokat fogalmazót' meg a problémák megoldásá­ra. Miskolc város levegő- szeunyeződé.sével kapcsolat­ban megállapíthatták, hogy az elmúlt tíz év alatt a le­vegőtisztaság védelmében lám ti licár. ■ Korcsog András művelődési államtitkár. Var­ga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes' vezetője, Földesi Jenő bel­ügyminiszter-helyettes. A. bemutatón megjelentek a Varsói Szerződés tagálla­mainak Budapestre akkredi­tált nagykövetei, valamint katonai és légügyi attaséi. Ott volt Nyikolaj Szilesenko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője. gok fogyasztói társadalmát, amely az anyagi javak fék­telen hajszolásával korlátoz­za a szellem szabadságát. Ki­tért. a latin-amerikai dikta­túrák kegyetlenkedéseire — összefüggésben azzal, hogy több egyházi személyiséget is meghurcoltak. A pápa üzenetében végül a "valóság objektív tolmácsolá­sára szólította fel a tömeg­tájékoztatási eszközök fele­lőseit. majd a tómai katoli­kus egyház világpolitikai sze­repének és erkölcsi súlyának szentelt néhány gondolatot. végzett munka hozott ered­ményeket néhány területen. Miskolcon csökkent a leve- eőszennveződés. azonban a város területén kívül eső izeinek légszennyező hatása érzékelhető a városban. A napirendben szerepelt még beszámoló a megyei telepü- 'ési zaj vizsgálatokról: az er- lőgazdá)kodásban folvó ter­mészetvédelemről: a mező­gazdaságban folyó műtrágva- !elhasználás'"ól. Táiékoztató hangzott el többek között a VI. ötéves tervidőszak vízmi­nőség-védelmi beruházásfej- leszfési célkitűzésekről is. Eltemették fliekszej Koszipt (Folytatás az 1. oldalról) Emlékeztetett rá. hogy Alek- szej Koszigin politikai tevé­kenysége több mint négy év­tizeden át kapcsolódott Moszkvához, és hogy Koszi- gin személy szerint is sokat tett a főváros, népgazdaságá­nak fejlődése érdekében, a lakosságért. Nyikolaj Taraszov könnyű­ipari miniszter beszédében felidézte a Nagy Honvédő Há­ború időszakát, amikor Aiek- szej Koszigin sokat tett a népgazdaságnak a honvédel­mi igények szerinti átállítá­sára, majd arról szólt, hogy milyen szerepet játszott az elhunyt a háború utáni újjá­építésben. Arra is emlékez­tetett. hogy Koszigin nagy érdeklődést tanúsított a la­kossági ' ellátással összefüggő gazdasági, termelési kérdések iránt Szülővárosa. Leningrad ne­vében Vaszilij Zaharov, a Len poll gráf más esztergályosa búcsúztatta Koszigint. fel­idézve életútját a munkás­család körében eltöltött gyer­mekkortól a legmagasabb kormányfunkcióig. Emlékez­tetett arra. hogy Kosziéin mindvégig közvetlen kapcso­latot tartott fenn a dolgozók­kal. tapasztalatait átadta, és mindenkor a nép érdekében cselekedett. Nyikolaj Tyihonov zársza­va után a szoviet vezetők — Leonvid Brezsnvevvel és Tvi_ honovval az élőn — vállukra emelték az urnát és gvásrín- duló haneiai mellett a Kreml falához vitték. Az urnát Nvi- kolaj Tyihonov helyezte el a falban, maid tüzérségi disz- sortűz után felcsendültek a szovjet himnusz hangjai. A himnusz elhangzása után a Politikai Bizottsáe tagiai tisztelgéssel vettek végső bú­csút Alekszpi Koszigintől. A temetési szertartás a moszkvai helyőrség alakula­tainak díszmenetével ért vé­get. — .................... i ■ ..I ii. i ■ i——.......... I I. János Pál üzenete megbírálta a nyugati orszá­Egészséges környezetén

Next

/
Thumbnails
Contents