Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1980. december 3., szerda Képzőművészeink számvetésén Az észak -magyarországi te­rületien, tehát három megyé­ben az elmúlt öt év alatt a területi szervezet tevékeny­ségéhez kapcsolódva 1245 ki­állítást rendeztek, abból Bor­sod megyére körülbelül hait- száz jut. Ám ez a szám meg- . közelítőleg sem teljes. Mert csak azok vannak benne, amelyek valami módon kap­csolódnak a szövetség mun­kájához és nincsenek benne az üzemek, társadalmi szer­vek által rendezett, nemrit­kán szakmailag ellenőrizet­len, vagy alacsony színvona­lú táj-latok. Statisztikailag kimutatható, .hogy például Miskolcon újjáépült a Mis­kolci Galéria, a beszámolá­si időszakban létesült a Va­sas Galéria és így tovább, és hogy rendszeresek a kiállítá­sok Özdon. Borsodnádasdon. Kazincbarcikán. Sajóbábony- ban, Edelémyben, Borsodszá- rákon. Len in városban, En- csen, Szikszón. Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Mezőkö­vesden, Mezőcsáton. Ernődön, de hogy az itt rendezett, ki­állításokat hányán látták, milyen azoknak a társadal­mi hatása, arra semmiféle támpont nincsen'. Nincs visz- sza jelzés, nehezen mérhető így| a munka. Elhangzott olyan javaslat, hogy legyen kötelező a látogatók nyil­vántartása. és ahol tulajdon­képpen öncélúak a biállítá- ,sok, .mert nincs látogatott­ság, s biztosítani sem tud­ják. mert igény sincsen, ott szükségtelen akár meg is rendezni. Általában a kiállítások gondja igen sokrétűen került szóba, akár oly tekintetben, ■hogy szükséges lenne az is­meretien kiállítók esetében előzsürit alkalmazni, kívá­natos lenne a tanácsok mel­lett a képzőművészek szak­értelmét jobban igénybe ven­ni a kiállítások szervezésé­nél. az anyagok megváloga- tásánái, és szóba kerültek, a kiállítások olyan megközelí­tésben is, hogy észrevehető­en csappant a művészek ér­deklődése az országos kiál­lításokon való szereplés iránt: részben, mert sok az ilyen kiállítás, mert csök­kennek a vásárlások és a kiállítási díjak sem vonzók már. A vásárlásokkal kapcso­latban érdemes megemlíte­ni, hogy míg a hasonló ko­rábbi értekezleteken az eg­zisztenciális gondok szinte főszerepet játszottak, ezen a megbeszélésen mind a be­számolókban, mind a felszó­lalásokban csak érintőlege­sen kerültek szóba. Ugyan­akkor azonban előtérbe ke­rült a művészek alkotói fe­lelőssége, a közösség iránti felelőssége. Hangot kaptak olyan állásfoglalások, hogy a pártkongresszus tanításai, il­letve a kultúrpolitikai irá­nyítás igen helyes tézisei, a gyakorlati életben nem rea­lizálódnak eléggé. Az elmé­let és a művészeti élet kö­zötti ellentmondásokat, a tö­megkommunikációs szervek ebben játszott szerepét tet­ték többen igen szenvedé­lyesen szóvá, mások az ideo­lógiai megalapozottságot hiá­nyolták a gyakorlati munká­ban. többfajta tájékoztatást kértek, és felmerült az is, hogy a beszámolási időszak­ban megalakult művészeti pártszervezet hatása még nem érezhető eléggé pátriánk képzőművészeti közéletében. Fórumok igénylése is el­hangzott. és itt kell utalnom a bevezetőben mái' említett felszólalásra, az irányító szerv képviselőjének állás­foglalására, amely szerint a különböző vitafórumokat, gondolatcserék lehetőségeit nem az irányító szervek kell, hogy megteremtsék a művé­szeknek, hanem maguk, illet­ve szervezetük kell hogy megT teremtsék önmaguk számú­ra. Adminisztratív eszközök­kel nem lehet, harcolni az olyan károsnak ítélt irányza­tok ellen, amelyekről e ta­nácskozáson is elmaraszta- lólag esett szó, hanem éppen a művészeknek'a maguk al­kotómunkájával kel] bizonyí­tani és a káros irányzatokat lehetetlenné termi. A nagyon lassan induló vi­tában mégis kirajzolódott az észak-magyarországi képző­művészeti élet néhány igen markáns vonása. Mint a jö­vő évi munka terv irányelvei­ből kitűnik, a művészek jól látják feladataikat, az elkö­vetkező időszak művészeti közéletében. Mind több al­kotást szeretnének inspirál­ni, amely kifejezi' népünk törekvéseit, a békéért vívott harcot, a szocializmus építé­sének során elért eredmé­nyeket, örömöket és gondo­kat. valamennyi emberi ér­ték realista ábrázolását. A XII. pártikongjresszus szelle­mében megszabott célok va­lóra váltásáért különböző feladatokat is vállaltak. Az élet túlhaladta a régi mód­szerek zömét, a kulturális feladatok decentralizálása is szükségessé vált, ezért kell egy sor új feladatot is vál­lalniuk a művészeknek, hogy alkotó munkájuk mellett szűkebb pátriájuk és az or­szág kulturális életét jobbá tenni segítsék. E tanácsko­zás. amelynek csak egy-két gondolatát vázolta fél e cikk, ezt a munkára készséget ta­núsította. Benedek Miklós Gyermekkönyvhét ötéves munkájára tekin­tett vissza a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségé­nek. Észak-magyarországi Te­rületi Szervezete a minap tartott területi értekezleten. Ezit követően az 1981. évi munkaterv irányelvei szere­peltek napirenden. A művé­szek részvételét a váratlanul télies, nófúvásos időjárás erő­sen korlátozta,. Miskolcon kw vüli szövetségi tag alig akadt, s ez már eleve előrevetítet­te annak árnyékát, hogy nem váj'ható élénk vita. Az érte­kezlet idejének háromötödé­ig úgy tűnt. ez a jóslat be is teljesedik, hiszen a. rendkí­vül sokrétű, az egész, ötéves időszak munkáját felölelő összefoglaló titkári beszámoló után — Mazsaroff Miklós művészeti titkár tartotta —, valamint a következő év munka-terve, irányelveinek ismertetését követően, na­gyon halvány gondolatcsere bontakozott ki. Mindössze negyem kértek szót. és úgy tűnit, hogy igaza van az egyik felszólalónak, aki azt mond­ta : a beszámoló korrekt, a tervek reálisak, tulajdon­képpen nincsen min vitázni. Majd amikor már egy. a be­számolótól és a tervektől független, témát is megbe­széltek. az egyik résztvevő szót kért, majd ennek gon­dolataihoz kapcsolódott egy másik, egy harmadik és rendkívül parázs vita bon­takozott ki. Tulajdonképpen nem js vita volt, hiszen a felszólaló művészek több­ségiben egyetértettek, leg­alábbis alapvető kérdésekben, az irányító szerv képviselő­je viszont — az észrevételek érdemi részét elfogadva — néhány kérdésben eltérő fel­fogást képviselt, és ilyen ér­telemben adott — a művé­szeknél 'tapasztalható heves­séggel ellentétesen — higgadt tájékoztatásit Miről ás volt szó ezen a tanácskozáson ? A titkár be­számolója minit említettem, meglehetősen sokrétű volt, és igyekezett öt esztendő mun­káját precízen átfogni, leg­alábbis annak legfőbb vonu­latait. Sajnálatos dolog, hogy nem egy kérdésben évről év­re visszatérő gondokkal ta­lálkozunk. Például a kiállí­tásrendezések körüli anomá­liák. az üzemekkel kötendő . szocialista szerződések ügyé­nek stagnálása, a helyi mű­vészelj vonatkozású intézke­désekbe beruházásokba a művészek nem megfelelő be­vonása stb. Ezek a kérdés­körök váltottak ki a tamács- , kozás második részében in­dulatos felszólalásokat, he­ves megnyilatkozásokat. Nem érdektelen talán a vita né­hány gondolatát feljegyezni. Olvassatok mindennap!..! Alighanem ismerős felszólí­tás. Ma már az .., Mert a gyermekkünyvhét — és az előbb idézett mondatot a fiatal korosztályoknak cí­mezték — már visszatérő ünnep. Ünnep, melynek nincsenek külsőségei... Csak belső tartalma. Mert olvasni jő — mondjuk mi felnőttek, akik hozzászoktattuk már magunkat a könyvhöz. Ol­vasni jó, mondja a gyerek, aki már megízlelte a nyom­tatott betű örömét... Aki... Mert visszatérő panaszunk, hogy sok gyerek nem tanul meg igazán olvasni. Csak kínlódik a betűkkel és a ta­nulással is. Az olvasás min­dennek az alfája... A közelmúltban, egy fel­mérés kapcsán, egy osztály­nyi tízévestől kérdeztem meg, olvasnak-e nekik a szüleik? Döbbenten mondták: már nem. hiszen nagyok va­gyunk! Régebben? Igen... nagyon régen... amikor még pici voltam... nem, nekem nem... Ti?... Min­dig ... néha ... a tanköny­vet ... Az olvasást is szokni kell... Olvassatok minden­nap! Olvassanak mindennap, de ha nem mindennap, leg­alább néha-néha ... A betű­tengert is csak fokozatosan fogadja be az ember... a betűtengeren át kell segíte­ni a gyereket... Hogy kí­váncsi legyen! Hogy akarja tudni, minden áron akarja tudni, mi lesz a sorsa az utolsó mohikánnak. hogy győzik le a Pál utcai fiúk a vörosingesek csapatát.... s miért fut el Ali szégyenkez­ve Eger agyonrontott falai alól ... S akarja tudn] a könyvek mai hőseinek sor­sát is, a bátor űrutasokét, s hogy szeresse felfedezni a világok megdolgozva érte. GyermekkönyVhét van. Decemberben — a könyves­boltosok az élő tanúi — nincs olyan sok gyermek­könyv, amely kevés ne len­ne... A könyvvel való is­merkedést egész kicsiként kell elkezdeni.... de a lepo­rellók most is hiányoznak! Akár a népszerű-tudományos könyvek, amelyek lépcsőfo­kait ugyancsak meg kell járni. hogy értő olvasó­ként nőjünk felnőtté. (Csutorás) A tanműhelyben Miskolc felszabadulásának tiszteletére avattok fel a TIGÁZ új telephel/ét. Itt kapott helyet a szakmunkás-utánpótlást biztosító tágas, jól felszerelt, világos tanműhely is. Fotó: Szabados György Fúvószenekarok találkozója A Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bi­zottsága és a Mákvölgyi Bá­nyaüzem Egyesített Művelő­dési Intézményeinek vezető­sége a vállalat művelődési intézményeinek keretében működő, nagy múltú bányász, fúvószenekarok vállalati ta­lál kozójának megrendezésé­re készül. A december 14-re tervezett, az alberttelepi Hu­nyadi János Művelődési Ház­ban tartandó találkozón a pereces!, a sajószentpétéri. a sajókazai. a királdá, a tar- kaslyuki, az egeresein és az alberttelepi fúvószenekarok vesznek részt.- De ki véli meg ez alma bécsiéi? Felháborodott hangú szü­lői levél. Ezúttal nem a pe­dagógusok ellen, hanem vé­delmükben. „Egy szülő, aki hisz a pedagógusok becsüle­tében”. Kár, hogy csak eny- nyi az aláírás, de az esel felháborítónak tűnik: „Ki­lencven gyerek almát sze­dett a közeli termelőszövet­kezetben. Már a fogadtatás is furcsa volt: inkább fe­nyegetés, mint útbaigazítás. Egy részeg ember állandóan molesztálta a gyerekeket és az egyik pedagógust.. I Más­nap pedig maga a termelő- szövetkezet elnöke hordta le a gyerekek védelmére kelt pedagógust, mondván: maga kisfiú itt, itt én parancso­lok ...” Az embernek sok minden eszébe jut munkáról, mun­kára nevelésről, tisztességről, tapintatról. S mert maga is hisz a pedagógusok becsüle­tében, útnak indul ... De döntőbíró nem lehet. Az iskolában először cso­dálkoznak. Nálunk? Pár perc múlva tisztázódik; a levél­író jól jelölte meg az isko­lát. Volt vita — a gyerekek előtt —, volt kötekedő éjje­liőr, és egy zetoros, meg még valaki, aki imigyen szólt a zeto roshoz: „Ugyan mit vacakoltok a 1 .. .-i gye­rekekkel, szólok a feleségem­nek, kivezényli az egész miskolci iskolát...” így hát tovább! Az omi­nózus termelőszövetkezetbe, az ominózus elnöki irodá­ba... „Igen. valóban volt vita ... Egy tanárral. Mert az iskola munkájával általá­ban elégedettek voltak . .. Általában rendesen dolgoz­tak a gyerekek ... De annak az egy csoportnak a mun­kája tönkretette az egé­szét ... Az 5,60-as almát csak nagy nehezen tudták eladni 2,80-ért... Hogy vísz- sza ne kelljen hozni Mis­kolcról, s azután továbbvin­ni megint ipari feldolgozás­ra ... A benzin, a fuvar töb­be kerülne ... Nem, nem az almában volt a hiba. Előző két nap ugyanarról a terü­letről jól értékesíthető gyü­mölcsöt szedtek a diá­kok ...” A növénytermesztő ágazat­vezetőt az iskolában is di­csérték emberségéért, vitát simítani kész higgadtságá­ért. Az éjjeliőrt ő küldte el... Aki, egyébként — mondta most is halk szóval —, nem volt részeg. Csak fáradt. Talpon volt egész éj­szaka ... De mérges volt... Kétségtelen ... De más is mérges lett volna, ha látja, hogy á szép piros almával labdáznak a gyerekek? Do­bálóznak. Célba veszik egy­mást. Az ő dolga, hogy őrizze az almát. . . Mégis... próbálok ellen­vetni, de bennem reked a szó. Mert mit mondhatok ellenvetésként arra, hogy a vékony asszonykát, aki be­hozta a kávét, amikor mun­kavezetőként dolgozott oda­kint, egy másik jskola má­sik csoportjából, úgy meg­dobták almával, hogy napo­kig fájt a helye... Az egyik gyereket pedig az elnök vit­te orvoshoz, mert tarkón vágták almával... És erre nehéz elfogadni, hogy „vá­rosi gyerekek, akik megszé­dültek a nem kilóra, hanem mázsaszámra előttük levő almától”... Nehéz betakarítás volt ez a mostani. Nyáron elmaradt a napfény, később érett minden... De korán jött a hideg... A megtermett ter­mést menteni kellett. A megtermett termést mindig meg kell menteni... Itt kesztyűben szedtek a gyere­kek, máshol hóban szüretel­ték a szőlőfürtöket..: Nehéz munka volt. A gyerekeknek is nehéz ... De, mert a szük­ség nagy úr, tudomásul vet­tük. Nem panaszkodtak .. s mi sem panaszoltuk lel. ha kisebb-nagyobb hiányosságo­. Csótai János, Miskolc vá­ros Tanácsának elnökhelyet­tese köszöntötte hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színház­ban a hangversenyhallgató közönséget, amely a rádión keresztül országossá bővült. A Miskolci Szimfonikus Ze­nekar koncertje — tegyük hozzá rögtön —, szép élményt adó hangversenye nyitotta meg a miskolci zenei hét programját, / Ma egyébként újabb kon­certekkel folytatódik a prog­Francia filmhét kezdődött, tegnap Budapesten. A de­cember 9-ig tartó rendez­vény keletében három fővá­rosi moziban négy sorozat­ban játék fi Iliteket és egy to­vábbi sorozatban rövidfüm- összeállilásokat mutatnak be. Tegnap este a Vörös Csillag moziban Az utolsó metró díszelőadásával kezdődött a francia filmhét és ott továb­bi hét új fűmet mutatnak kát, ellentmondásokat, ta­pasztaltunk. A munka — így van ez — nem mindig pusz­ta gyönyörűség. Olykor töb­bet nj’om a latban a köte­lesség ... — Nézze, tisztességes munkáért, tisztességes bért fizettünk — mondta a tsz- elnök. Az iskolában is mondták, rendben fizették ki őket. Jól kerestek. A ter­melőszövetkezet összesen 850 ezer forintot fizetett ki diá­koknak. Tizenkétmillió kö­rül volt a bevételük. Két- három millióval több lehe­tett volna, ha mindenki tisz­tességgel szedi le a fáról az almát... Azért a gyerekek előtt nem kellett volna... A diá­kokért a tanár a felelős ... De néha valóban nehéz megállni a kibukó szót ... Emberek vagyunk, valamenv- nyien ... Ki volt a hibás? Ki volt, aki elsőnek vétett? En nem tudom eldönteni ... De azt tudom, hogy védeni keli az alma becsületét is. Az almáét, amelyért valaki csemetét nevelt, a csemetét elültette, a növekvő fácska ágait metszette, lombját per­metezte ... Az almáét, amely­be jóízűen beleharapunk ... t Csutorás Annamária ram. A Vasas Művelődési Központban este fél 8-kor, kezdődik a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar hang­versenye Oberfrank Géza vezényletével. Közreműködik Melis György. A Bartók-te- remben Csaba Péter hegedű- estjét hallgathatják meg az érdeklődők 19 óra 35 perces kezdettel. Délben a Diósgyő­ri Vasas Művelődési Köz­pontból jelentkezik a vetél- . kedő műsor, a Ki nyer ma? be. míg a Horizont moziban kél különböző sorozatban ti­zenhét filmet láthatnak az érdeklődők. Akik francia nyelven kívánják élvezni a filmeket, azoknak a Szikra kamaramoziban tartanak elő­adássorozatot, és ott hét film látható, a kisfilmek kedvelői pedig hat ilyen tar­talmú összeállítást élvezhet­nek. Miskolci zenei hét Francia filmhét VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT A DECEMBER 3-AN # megnyitásra kerülő 369. SZÁMÚ VEGYES IPARCIKK BOLTUNKBAN MISKOLC, AVAS-DÉL, TESTVÉRVAROSOK U., UZLETHAZSOR VAS-, MŰSZAKI, JATÉKARUK I f \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents