Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

1580. december 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Ami a Fórumból kimaradt ídepenforiaíom, vízműfejlesztés A közelmúltban a Magyar Rádió Miskolc Körzeti .Stú­diója Fórum műsorában Bor­sod megye VI. ötéves tervé­nek célkitűzéseivel foglal ko­zott. A műsorban megvála­szolatlan kérdésekből adunk közzé néhányat. — Borsod niegye közis­merten sok idegenforgalmi nevezetességgel rendelkezik, de ezek a helyek nem éppen vendégcsalogatónk. Milyen idegenforgalmi fejlesztés vár­ható a VI. ötéves tervben Aggteleken és Hegyalján? — kérdezi dr. Faragó István természetbarát. — A megye szálláskapaci­tása és üzlethálózata külö­nösen 1981—82-ben bővül. Aggteleken folyamatban van öt taház elhelyezése, Jósva- fon egv élelmiszerboltot épí­tenek. Várhatóan a Barlang­szálló is felújításra kerül. Tokajban még az idén üzem­be helyezik a motelt. 1982- ben pedig áladják az új áruházát. Sárospatakon 1981- től vendégeket fogad a vég- ardói kemping, 222 sátorozó- és 46 faház férőhellyel. 1982-re tervezik egy 126 fé­rőhelyes motel és egy étte­rem üzembe helyezését. Bő­vítik a szerencsi Huszárvár szállót és Sátoraljaújhelyen átadnak egy 125 férőhelyes autóskempinget. Ugyancsak Sátoraljaújhelyen egy ÁBC- aruház és egy bisztró meg­építését. tervezik. — Miért lassult le a tele­pülésfejlesztés Sajószentpé- teren, az egykori varosban, s mit remélhetnek a VI. öt­éves tervidőszakban a köz­ség lakói? — kérdezi Lisz- kai Béla Sajószentpéterről. — Sajósaemtpéter fejlesz­tése a VI. ötéves tervidő­szakban komoly lendületet kap. Ennek elsődleges ténye­zője a lakásépítés lesz, amelynek keretében folvta- tódik a báinyakolóniai laká­sok felszámolása, és meg­kezdődik az üveggyári koló­nia foiszánloiasa is. Összes­Országos gyepszemlét tar­tott a MÉM illetékes bizott­sága és 450 ezer hektár olyan gyepterületet vizsgált meg. amelynek a termés mellett az is a funkciója, hogy nö­vényzetével. ottlétével meg­védje a talajt a pusztulástól. A szemle tapasztalatai nem kedvezőek. Egy év alatt 80 ezer hektárral csökkent a tsz-ekben a mű trágyázott te­rület és 8 ezer tonna ható­anyaggal kevesebb műtrá­gyát használtak fel. Más a ségében több. mini 600 la­kás felépítése válik lehetsé­gessé. ami mái' kisvárosi nagyságrend. Ezeknek . a la­kásoknak az elhelyezésében is városias megoldást kell majd keresnie a helyi ta­nácsnak. A lakásépítés mel­lett korszerű közmüvek épül­nek: bővül az óvodai, isko­lai és kereskedelmi hálózat. Keresik annak lehetőségeit is. hogy a nagyközségen át­vezető főút elavult kereske­delmi létesítményeit milyen ütemben tudnák korszerűbbé kialakítani. — Várható-e a Kazincbar­cika é& Tardona közötti út megépítése a következő öt­éves lei' v ben? — A Kazincbarcika—Tar­dona között közlekedő vasút megszüntetésével merüli tel először a két település kö­zötti közlekedési kapcsolat hiánya. Már 1976. novembe­rében a Dédestapolcsányi községi Közös Tanács, a Ka­zincbarcikai városi Tanács Végrehajtó Bizottságának műszaki osztálya, a Borsodi Szénbányák Igazgatósága, a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság, a KPM Mis­kolci Közúti Igazgatósága és a BVK illetékesei egyezteté­si tárgyalást folytatlak az út építéséről. A meghívott szer­vek képviselői elzárkóztok az építés pénzügyi támoga­tásától. A település közúton, bár kerülővel, megközelíthe­tő — indokolták nemleges döntésüket. Egyedül a közös községi tanács ajánlott fel lakossági társadalmi munkát az út készítéséhez, de ez nem elég fedezet az út meg­építéséhez. — Miíyen támogatást nyújt a megyei tanács a kis lélek­számú községeknek, amelyek csak kis költségvetéssel gaz­dálkodnak. és a lakossági hozzájárulás is legfeljebb csak társadalmi munkában számottevő? Ezért nagyobb létesítmények megvalósításá­helvzet az állami gazdasá­gokban, ott örvendetesen nőtt a felhasznált hatóanyag, mennyiség. összességében azonban a mezőgazdasági nagyüzemek ellenőrzött gyepterületének mindössze 80 százalékát kezelték ve­gyi anyagokkal. Ilyen ala­csony szintű tápanyag-fel­használás mellett a gazda­ságok nem is várhatnak je­lentős fejlődést a termésát­lagokban. ra — például óvoda, iskola építésére — nem gondolhat­nak — kérdezte Tóth János hegyesben y érői. — Általában érvényes a VI. ötéves tervben, hogy a kisebb községeknek a saját bevételeik és a társadalmi munka értekének kiegészíté­séhez segítséget nyújt a me­gyei tanács, ha valóban fon­tos igényekről van szó. s ezekhez a helyileg képződött pénzforrás nem elegendő. Az igények fontosságát a megyei tanács megvizsgálja, a helyi tanácsok intézményei műkö­dési feltételeinek javításá­hoz és egyéb halaszthatatlan fenntartási felújítási lielada­, tok elősegítésére is nyújthat támogatást a tanács akkor, ha az ellátásbeli teltételek kedvezőtlenebbek más. ha­sonló nagyságrendű közsé­gekhez képest. — Tavaly már az újságok is írtak arról, hogy Sárospa­takon megépül - a Hegyköz forgalmi központja, az új Volán-pályaudvar és MÁV- áilomás. Várható-e a VI. öt­éves tervben az elképzelé­sek megvalósítása? — kér­dezi Dómján Gyufa Sárospa­takról. — A sárospataki MÁV— Volán közös pályaudvar és felvételi épület megépítését a kisvasút forgalmának köz­útra terelése is indokolja. Az előkészítő munkák beindul­tak; elkészültek a tanul­mánytervek és jóváhagyásra került a pályaudvar és kör­nyékének kialakítási terve. A városi tanács feladatát, ké­pező területbiztosítási mun­kák megtörténtek, amelyre eddig mintegy 3 millió fo­rintot használtak fel. A me­gyei és a Sárospataki Tanács úgy számol ezzel a munká­val. mint .megkezdett beru­házással. A MÁV és a Vo­lán VI. ötéves tervei még nem tisztázódtak, és emiatt konkrét, éves ‘ütemezésre még nem lehet pontos vá­laszt adni. — Borsod megyében a kis­településeken meg mindig gond az egészséges ivóvízel­látás. Mit tesz ennek meg­oldásáéit a megyei tanács? — kérdezi Román. Károly Öhu tárói. — Jelenleg Borsod megye területién csak 120 település­nek van vezetékes vízellá­tása, ami a lakosság mintegy 60 százalékát látja el jó ivó­vízzel. 161 telepüJes nem rendelkezik egyetlen olyan kúttá! sem, amely jó ivóvi­zet szolgáltatna. A VI. öt­éves tervidőszakban folytat­ják a falusi vízműtársulatok létrehozását, melynek kere­tében várhatóan újabb 40 község vízellátása oldódik meg Pusztafalvi Tivadar Gyepszelét tartottak Á meddőhányák kővirágai Gazdag zsákmányra lel­lek gánti' gyüjtőútjukon a Komárom megyei Művelő­dési Központ geológiai szakkörének tágjai. Rend­kívül szép „alabástrorn- virágokra”, muzeális érté­kű gipszkristály rózsákra bukkantak a régi gánti 1'auxitbányák meddőhányó, n. Ez a marsbéli tájat idé-', ■<ö, magas sziklafalakkal, mély kráterekkel tagólt vö­röses talajú vidék nem­csak bauxitbányájának kö­szönheti hírnevét. Az ös'- kínytan és a geológia tu­dományának művelői vi- ágszerte számon tartják a Vértes hegység déli lábá­nál megbúvó bányászfalut, A „magyar, ezüst” mélyvö­rös é'vtömegét ugyanis itt néhol 60—80 méter vastag tengeri-szárazföldi eredetű üledék takarja. A rétesla­pokként egymásra terülő kőzetrétegek ugyanis geo­lógiai óraként mutatják az évmilliók ködebe vesző földtörténeti események egyes fejezeteit. Bizarr for­májú. megkövesedett csi­gák es kagylók tudósíta­nak az ötvenmillió éve itt hullámzott őstenger állat­világáról. agyagrétegekbe zárt virágporszemcsékből, növényi lenyomatokból te­liét következtetéseket le­vonni a távoli múltban uralkodott éghajlati viszo­nyokról is. Ezen' a vidéken „terem­nek” a Híres gipszkristály- virágok is, amelyek újra meg újra megdobogtatják az ásványgyüjtök szívét. Érdekessége a gánti lelő­helynek. hogy időről idő­re teljesen kimerül, majd ismét újjászületik, A csa­padékos időszakokban ugyanis a víz mély árko­kat s/ánl a meddőhányók oldalában és így felszínre kerülnek a mélyebben rej­tőző gipsz- és piritkristá- lyok. Ezek a szemre is szép kőrózsák a föld mélyének boszorkánykonyhájába ka­lauzolják el a geokémiai tu­dományban jártas szakem­bereket, A bonyolult vegyi folyamatok során, ame­lyeknek az: ékszerként csil­logó kristályrózsák szüle­tésüket köszönhetik, először az, aranyosan csillogó pirít jön létre a rétegek közölt lefolyó érces oldatokból, vagy egyes baktériumok különös anyagcseréjének hatására, A/.tán a kápráz­tatóan csillogó piritkristá- lyok lassan „elöregednek”, oxidálódnak, s pusztulásuk termékeként kénsav halo] a környező rétegekbe. I-la pe. dig a kénsav útjában mész­tartalmú kőzetekre talál megszületik a természet új ,,művészi alkotása”, a gipszkristály' A tatai szakkör tagjai nem csupán gyönyörködnek a gyüjtőútjukon. talált pompás gipszkristályokban, hanem az ismeretterjesztés, szolgálatába' állítják őket. A természet . szeszélyének alkotásai a megyei műve­lődési központ tárlóinak anyagát gazdagítják. R. E. Vegytisztító s A Sátoraljaújhelyi járási Cipész és Szolgáltató Ipari Szövetkezet­ben a lakosság igényeinek jobb kiszolgálása érdekében a Bod­rogközben nyolc felvevőhelyet létesítettek. Képünkön: Fábián János, a vegytisztító gép kezelője. Fotó: Kozma István Ki minek mestere? A híradástechnikai és mű­szeripari üzemek 150 betaní­tón és szakmunkása ver­senyzett a napokban a Kl JZ KE Ki minek mestere? ve- télkedösorozatának közép­döntőiében. A szakmai ve- télkedŐket az idén hat mes­terségben hirdették meg. A KGM területén hasznosnak bizonyult az újítás hogy ez­úttal nemcsak a szak-, ha­nem a betanított munkás- fiatalokat is versenyre hív­ták. ösztönözve őket a szak- tnun k ásbi zony it vány meg­szerzésére. A Ki minek mes­tere? vetélkedő szeptember óta zajló helyi üzemi ver­senyem a szakmunkásfiata­lok egy harmada indult. Ez­úttal rajthoz álltak a könv- nyűi párban dolgozó bútor- asztalosok. a közlekedés te­rületen a postai szállítók is. Az építőiparban az idén a hidegburkolók is tanúhizony- ságot tesznek ismereteikről. A jövő évi döntők első he­lyezettjei jutalomüdülésben részesülnek. Fogadónap - mindennap! — Elvileg van egy fogadó­nap. de ez a gyakorlatban soha nem így érvényesül — mondja Bodnar Tibor, Bükk- szentkereszt község Taná­csának elnöke, amikor az iránt érdeklődtünk, hogyan is telik el egy fogadónap itt a tanácson, milyen gondok­kal, problémákkal keresik tel az elnököt, — Persze ennek jórészt az is oka, hogy a község szélén egyre több hétvégi pihenőház épül, amelyeknek tulajdonosai közül sokan messzi varosból valók, a zömmel miskolciak mellett. Ezeknek az embereknek nem mondhatom azt, hogy ma nincs fogadónap, jöjje­nek a jövő héten. No meg azután otthon is felkeresnek az ügyes-bajos dolgokkal. Nem lehet letenni azt a bi­zonyos lantot a tanácson a munkaidő végeztével. A legtöbben természetesen akkor jönnek az elnökhöz, ha nincs villany, mint a na­pokban is, amikor nem tud­ták felnyomni a magasabb helyekre a vizet, vagy ki­marad egy-egy buszjárat, mint például ugyancsak a közelmúltban, a hirtelen be­köszöntött téli időjárás ide­jén. Persze akadnak jócskán olyanok is. akik személyes' problémáik orvoslását vár­ják. — Az előbb egy idős néni volt nálam, telekkialakítási ügyben. Azért jött. hogy el­intézze a/, unokájának épí­tendő házhoz szükséges for­mai dolgokat. Azelőtt meg. és ez egyúttal érdekessége is az utóbbi időszakban a községnek, egy asszony az­zal a kéréssel keresett meg, hogy segítsünk átíratni a kislánya. keresztnevét.' Ná­lunk ugyanis szokás volt, talán még ma is sok helyén él, hogy más nevet adnak születésekor gyermeküknek a szülők és mást adnak a ké­sőbbi keresztelőn. így az­után a köztudatban a nem hivatalosan, anyakönyvilég bevezetett név terjed el. ha­nem va második. Ez több­nyire az érettségi ’bizonyít­vány kiállításakor jelent gondot A név viselője már megszokta. megszerette a nem hivatalosan elfogadott nevét és nem szívesen válik meg tőle. Az átírás körüli bonyodalom azonban több­nyire visszariasztja a vállal­kozókat e tortúrától ... Egy mama kéri az elnö­köt, hogy vitesse el fiát az elvonókúrára... A férj kéri az elnököt, hogy beszéljen feleségével, értse meg, hogy... A feleség kérj az elnököt, kérje meg férjét, hogy ... Ilyen és ehhez ha­sonló gondokra megoldást várva is jönnek az elnök­höz. Gyakran szinte család­tagként kezelik, hiszen évek során alaposan megismerte a község lakóit, sajátos problémáit, Legtöbbször si­kerül mindenki által jónak tartott megoldást találni, van azonban olyan is. amikor az elnök szava, lehetősége is kevés ahhoz.. hogy helyreáll­jon a családi béke vagy. megszűnjön a szomszédok közötti torzsalkodás. De hát csodákra az elnök sem ké­pes. — A legnehezebb felada­tok egyike megmagyarázni, megértetni az emberekkel egy-egy útkorszerűsítést, épii- letfelújítást. No nem magat az eseményt, hanem azt, hogy e munkálatokat melyik utcában, illetve épületen kell elvégezni. Mindenki ,azt sze­retné, ha a saját portáján kezdenek a munkát. Ezt vi­szont nem lehet, hiszen a közösség érdeke a döntő. Ettől függ a sorrend is. Es végül is előbb-utóbb min­denki portája sorra kerül, hiszen közös érdekünk, hogy községünk a közösség erejé­vel tovább fejlődjön, kor­szerűsödjön. csinosodjon. (mottos) NspM-kiilÉttgyűlés Kazincbarcikán Megtartotta választó gyű­lését a Hazafias Népfront Kazincbarcikai városi Bi­zottsága. A küldöttgyűlésen Szalontai Lajosné. a HNF városi titkára számolt be a VI. kongresszus óta végzett munkáról és ismertette a to­vábbi feladatokat. Többek között elmondotta, hogy a népfrontmozgalmi munka az eltelt években a kitűzött cé­loknak megfelelő volt. egyre inkább kiteljesedett sokszí­nűbb lett. szervesebb részé­vé vált a város társadalmi­politikai életének. Az ered­ményű nagymértékben elő­segítette. hogy sikerült egy­re szélesebb körben bevonni az embereket a közéleti te­vékenységekbe. valamint a jó kapcsolat a pártalapszer- vezetekkel. ifjúsági szerve­zettel. szakszervezettel és a lakótelepi bizottságokkal. A népfront számos találkozót szervezett a lakosság köré­ben. ahol tájékoztatták az érdeklődőket az országos fel­adatokról és a helyi tenni­valókról. gondokrol egyaránt. Segítették a lakosság infor­málását a városkörzeti ülé­sek. fórumok és rétegmeg­beszélések is. amelynek so­rán javaslatokat tehettek a várospolitikai kérdések meg­oldására. A még nyíltabb várospolitika jegyében a népfront szorgalmazta a be­építési tervek lakossági vi­táját és véleménycseréjét, mely ugyancsak hasznosnak bizonyult. A küldöttértekezleten a beszámolót követő vitában felmerült kérdések válasz­adása után megválasztották a HNF Kazincbarcika városi Bizottságának tagjait és a népfront megyei küldöttér­tekezletének küldötteit A HNF városi bizottságának el­nöke Jászav Dénes lett. al­el nőkéi pedig Erdélyi József, Ivádi Borsos Aladárné és Primasz Ferenc. Titkárnak! ismét Szalontai Lajosnéf vá­lasztották meg. A tizenegy tagú elnökség és negyvenki­lenc tagó bizottság megvá­lasztása után tizenegy kül­döttet választottak meg a megyei küldöttértekezletre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents