Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
1980, decent bet 3., s*ef<J«t ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Jön-e vendég Pirípócsra? Néhány évvel ezelőtt lelkesen mutogatta faluját. egy községi vezető: — Itt lesz a csónakázótó — intett a falu közepén éktelenkedő kacsaúsztató leié —, tőle jobbra a szabadtéri színpad, ezer,személyes nézőtérrel. Korszerű szállodánk is lesz, csak a nag.vvendég1 lőre kell húzni két emeletet. Ugyanott lesz a lovasiskola, az oldalépületben az istállók, a mostani legelőn pe- ' dig a hozzá tartozó pályák. Talán , mondani sem kell: a községi vezetőt elragadta/ a lantáziája. és mindebből, aminek megvalósítását két- három éven belül várta, a mai napig sem lett .semmi. Nem volt egyedi eset az ilyesmi néhány évvel ezelőtt. Amikor általánossá vált az a nézet, hogy könnyűszerrel lehetünk ,.id ege n ío rgu I ni i nagyhatalommá": sok helyen gondolkoztak hasonlóképpen. ,Ügy vélték: az idegenforgalom olyan valami, amihez csak kisebb-nagyobb (de inkább kisebb, s lehetőleg nem saját)*,befektetések kellenek, s aztán busásan megtérül minden, hiszen a külföldiek csak úgy tódulnak hozzánk. Hogy miért ■— az már nem mindenkit gondolkoztatott el. Mostanában viszont —, hogy a központi keretek ho- váfordítását szigorúbb szabályok határozzák meg — ellenkező nézetek terjednek el. „"Mit is tehetnénk az idegenforgalom előmozdításáért, hiszen kicsi a község- fejlesztési keret” — mondják sokszor ugyanazok, akik néhány éve még emeletes szállodáról, szabadtéri színpadról és hasonlókról ábrándoztak. Mindenekelőtt le kellene tenni mindkét: szemüvegei, a rózsaszínűt és a feketét is. És reálisan felmerni a város, a község helyzetét, mai és várható szerepét az idegenforgalomban. Már csak azért sem lehet általános receptet adni. mert vannak helységek, ahol jelenleg is rendszeresen • megfordulnak külföldiek, másutt a turizmusnak adottak a lehetőségei és jócskán akadnak olyan falvak is. amelyek semmilyen látnivalót nem tudnak felmutatni, távol esnek a főbb útvonalaktól, s így aligha részesedhetnek az idegenforgalom örömeiből, gondjaiból. De hát mit is keres a turista (akár bel-, akar külföldi) ott, ahol leszáll a vonatról, vagy megáll gépkocsijával? Bizonyos értelemben ugyanazt, amit már a népvándorlás korában is ke- -Trj'estek az ismeretlen tájakra erkező emberek: mindenekelőtt ételt. Halt, szá 11 á.st. Köztudomású ma már. hogy a hazánkba érkező külföldiek számának csökkenő- seben jelentős szerepet játszott a vendéglátóipari áruk nagymértékű felemelése. Régi igazság, hogy a turista, a kiránduló, vagy akár a hivatalos úton járó külföldi azukai a helyeket keresi, ahol aránylag olcsón és jól lúd lakni és1 kosztolni. Könnyű helyzetben vannak ilyen szempontból a kisebb városok, községek. Tanácsi vállalatainknál és szövetkezeti éttermekben, szálláshelyeken viszonylag olcsón tudnak jó ellátási adni. Csupán okos kalkuláció kell hozzá: sok vendég olcsóbb ellátásából kétségtele. ntif nagyobb a haszop. mint magas árak mellett kongó éttermekből, üres szállodákból. Szinte korlátlanok a lehetőségek a .,specialitásók'’ tekintetében. A külföldi éppúgy, mint a hazai 'turista unja a mindenütt egyforma rántott szeletet, sertéssültet, a konzervlevest és hasonlókat. .ló néhány községben már felfedezték ezt és megnyitották a helyi különlegességeket kínáló — és valóban. országúti hirdetéseken. irány, és távolságjelző táblákkal is kínáló — kisvendéglőiket. Ez a választék még nagyon is bővíthető! Ugyancsak szép számmal vannak községek, ahol akad néznivaló, de oda útnak kell vezetnie, környékén pihenőhelyeket kell létesíteni, sőt autóparkolót is. Néhány emlék- és ajándéktárgyat árusító, pavilon ugyancsak nem hiányozhat. No, meg . valami olyan hely is, ahol néhány falatot bekaphat, melegben egy pohár üdítőt ihat az utas. Mindez — helyi idegenforgalmi politika. Néni kell hozzá központi keret, sem utasítás. Csupán józan megfontolás: érkezhet-e a városba. községbe, a kies hegy- orom vagy a nevezetes műemlék megtekintésére annyi turista, hogy érdemes élke- zöhelyaket nyitni, utat építeni. S ezt meg meg is lehel toldani — figyelemfelkeltő reklámmal. Az is régi igazság. hogy az emberek könv- nvebben elmennek olyan he- Ivekre, amelyeknek már valahol hallottak hírét.- De nagyon is hozzá tartozik, hogy a hírverés kötelez, s a megelégedett vendég újabbakat küld. míg az elégedetlen azt is lebeszéli, aki már oda készülődik. Illik, vagy ncifi ülik említeni: szinte hazai ..specialitássá" vált az is. hogv sok helyen Kultúrálatlanok, piszkosak a mellék helyiségek. A helyi idegenforgalmat előmozdító serény kedésbe bizony az is beletarto./ik. hogy ezek az állapotok megszűnjenek. Szakemberek Kulacsai kikérve ugyan, de azt mindenkeppen helyben kell eldönteni: van-e olyan nevezetesség. ami érdekelheti a külföldieket. Vagy lehel-e — például — a község határában fakadó meleg vízhez egy-két óv alatt helyi erőből akkora fürdőt, építeni, amivel oda lehet csalogatni a divatos, de zsúfolt fürdőhelyekről a vendégeket. Reálisan kell felmérni a lehetőségeket és az igényeket — s számításon kívül hagyni a nagyratörő terveket és jámbor óhajokat. S ha érdemesnek látszik — hiszen garantálni aligha tudja bárki is — a beruházás, minden helyileg megmozgatható ösz- szeget oda kell koncentrálni. Ha megtérül, több jut maid a községnek niás célokra is. Még jobb. ha egy-egy kisebb tájegység községei és városai közösen fejlesztenek, s együttesen látják, annak hasznát. Ehhez természetesen .túl kell lépni a ma még gyakori. szűk lokálpatriotizmusén. s ez valóban nem könv- nyű. Mint ahogyan az idegenforgalom fogadása sem csupán elhatározás dolga. Nagyon átgondolt, korszerű, távlatokra tekintő község- várospolitika szükséges hozzá. T. R. En A mottó akár az is lehetne: ami természetes egyeseknek. ugyanaz újdonság másoknak. Nos. az Unió Afész minap megtartott kertészeti ötletbörzéjére — a Kertészet és Szőlészet szerkesztőségével közösen tartották — jöttek szép számmal „egyesek”, s voltak ugyanilyen arányban ..mások” is. Az utóbbiak közül például az egyik asszony Ónodról utazott be Miskolcra. Mint elmondta azért, hogy ..ellessen’’ jó ötleteket. Azt.hiszem, nem csalódott, mert végül is ötletben nem voll hiány. Sőt olyannyi sok jótanács ‘hangzott el. hogy jómagam, aki az ötletek továbbadásának céljával vettem részt a találkozón, bizony a bőség zavarával küzdők. Mert valamennyiről ívni — a helyhiány miatt — képtelenség lenne. Kezdem Pálinkán Ferenc bodótetői kertbaráttal. Annál is inkább, mert öt. s módszereit régóta ismerem, s mert ő most is olyan lelkes volt. hogy műanyag konténerben. faládákban viruló, életerős, valóban erős paprikáit szemléltetésre el is hozta a börze színhelyére. Természetesen neki több ötlete is elhangzott, mivel azonban egyik-másik komoly technológiai leírásit igényelne. most azt a viszonylag egyszerű ötletét emelem ki. amellyel a fólia élettartamát igyekszik meghosszabbítani. Biztosan többen megfigyelték már hogy a műanyag fólia elsősorban a sátor vázbordáinál megy tönkre leghamarabb. Ezért Pálinkás Ferenc még a fólia felhúzása előtt a fólia vázát a mű- anvag tejeszacskó anyagával tekeri be. Ilyen célra végtelenitett pvc-anyagot használ, amit a tejüzemből már kiselejteztek, s a szeméttelepre kerül. Tulajdonképpen ilyen pvc-szalaggal rögzíti a már felhúzott fóliát is a váz minden bordájához, megakadályozva ezzel a szélvihar okozta károkat. Perjési László a Komi ősidőről. pap ri kát ej -meszt-ési módszereit ismertette, ö a papri kát ágykon lénerben, szuny egszei'űen termeszti. Módszerének a lényege u következő: a fólia alatti termesztéshez először is intenzív paprika faj Iákat, elsősorban Fehér Özön! használ. A talajt fóliával leteritá. s erre készít 8—10 centiméter vastagságban . táptalajt, mégpedig földdé éi-eüt marhatrágya és sárgahomok -keverékéből. A fólia azért kell alá. mert igy a paprika nem tud mélyen gyökerezni, s a fejlődéséhez igen szükséges oxigénhez a gyökérzet könnyebben hozzájut. Egy négyzetméterre 35—45 palántát ültet — ezért szőnyegszerű —. s lényeges, hogy a palánták egyforma fejlet.tségűek legyenek. Ugyanis a virágzástól kezdve, egészen addig, amíg 'cseresznyepaprika nagyságú termés ki nem alakul, tilos öntözni a növényt. Utána természetesen a paprika. újra „vízinövénnyé” változik, és rengeteg vizet kíván. E módszerrel egy négyzetméterről a primőr szakaszban 120—140 paprika leszedhető, s ez nem megvetendő érték. Szappanos Istvánnak ugyancsak a palántázással kapcsolatban volt javaslata. Ö az éjszakai fagyok megszűnésekor azonnal a szabad földbe ülteti a palántát. A területet előbb tál aj íemtőtlen itóveil és kombinált műtrágyával beszórja, bekapálja, majd elgereblyézi. Kapával fészket; készít, és a fészekbe, földdel keverve, hungarocell-zúzalékot helyez. Ezután ülteti bele a palántát. E módszer előnye, hogy a palánta töve körül a hungarocell-zúzalék tartja a meleget, így az esetleges hűvösebb éjszakákat a palánta kevésbé sínyli meg. E módszerével a karalábét és a káposztaféléket két héttel korábban', tudja kivinni a piacra. A hungarocell helyett pepiit is alkalmazható. Munkácsy Gyula talán a legtöbb jó ötlelet mondta el. Fóliasátra alatt például mindig van néhány tőke csemegeszőlő is. ami élésben általában egy hónappal megelőzi a szabadban levő társait. Legfigyelemreméltóbb eljárása a szőlő őszi metszése. Erre közvetlenül szüret után kerül sor. Mint elmondta. így a fölösleges rügyek amelyek egyébként tavasszal úgyis levágásra kerülnélek, nem rakodnak be terméssel. Ugyanakkor e módszernek az is előnye, hogy a sebek a télig beforrA járműjavítóban A MÁV' Miskolci Járműjavító Üzemben sokféle vasúti személy- és teherkocsit javítanak. A tehervagonokat általában ötévenként hozzák be a javítóműhelybe főjavításra. Elsőként az alvázlakatosok veszik biitokukba, és végzik el a szükséges munkákat. Képünkön: Óvári lnne lakatos látható egy többtengelyes vagon alvázának egyengelése közben. Fotó. laczó J. e Miskolcon a megyei GELKA-nak jelenleg, 8 szervize működik. A megyei és városi tanács számottevő anyagi ■ támogatása révén december 8-án uj, korszerű GELKA-szervizzel bővül a GELKA szervezetének hálózata. Bacsó Gyula szervizvezetővel kanyargós utakon — ide bizony alapos helyismeret: kell — közelítjük meg gépkocsival a Testvérvárosok útján levő. üzembe helyezés előtt álló szervizt,. Ma még csak előrevetíti árnyékát az a gond, az átadás után viszont számos, konkrét panasz kiindulópontja lesz. illetve leltet, hogy a szerviz megközelítése bizony nem könnyű. Gyalog- szerrel és üres kézzel jtárva panaszra nem leltet oknnk. nafc, és íieiro jelentkezik a | •tavasszal tapasztatható korty - nyeaés, ami gyakran szeme- I Icet vaikít be. Terrnészjeitesen j gondok a téli fagyokra is, ezért 1—2. szemmel mindig többet hagy' meg. eat a tavasai haj'tósválogutéssasl igyekszik ellensúlyozni. Saját tapasztalata — ntégpediig 10 éves tapasztalata — alapján állította, hogy az ősszel metszett szőlő a következő evben 15 százalékkal nagyobb termést ad. Szabó János nyugdíjas. hengerész ötletet nyugodtan nevezhetjük pofon egyszerűnek. mégis eléggé kevesen alkalmazzák. Ö mindössze annyit tesz, hogy a szabadföldi eprét tavasszal 3 hétig fóliaalagúttal letakarja. Az ereejmény? A földi eper egykéi héttel korábban érik. A felsorolt példák mellett, természetesen hangzott el ötlet még számtalan. így például az öreg szőlők korszerűsítéséről, a dió ültetéséről. a fekete ribiszke egyszerre történő szüretéről és metszéséiről is. Mind az érdeklődés, mind pedig az „ötlet özön” azt bizonyította: hasonló találkozókat, börzéket a jövőben is érdemes lesz rendezni: Esetleg a jelenleg még vágyálom kertbarát klub keretében, esetleg más szervezeti formában. Mindenesetre örömmel hallották az érdeklődők a jelenlevő Kovács Istvántól. az Unió Áfész szövetkezetpolitikai osztálya helyettes vezetőjétől: nem ez volt az első és egyben utolsó kertészeti ötletbörze Miskolcon. Várjuk a folytatást! Hajdú Imre de a majdani megrendelők kezükben a 0—00 kilogrammos készülékekkel, 40—100 métert, tesznek majd meg, ráadásul lépcsőkön, amíg eljutnak az új szerviz félfoga- dójaig. Akad még feladat Eső man köpönyeg — tálán —, amiről most. írunk, hiszen a tervezők korábban gondolhattak volna a szerviz megközelítésére, konkrétan: a félíogadó felőli parkolási lehetőség biztosítására. Bacsó Gyula szervizvezető szerint azonban még mindig található megoldás. A modern szerviz kívülről már tetszetős ... Egyébként. is örvendetes, hogy' itt Miskolcon az Avas-délen, az Avas lábánál, a különböző szol gúlt alóli áza kban so rra - rendre nyílnak a különböző üzletek: fodrászat,' fotó-optika, gyógyszertár, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, illetve a Borsodi Ruházat i Kiskereskedelmi Vállalat, boltjai, és ezen kívül a GELKA is szervizt nyit itt. Ami viszont ide kívánkozhat, hogy a november 24-i kulcsátadáskor a Miskolci Beruházási Vállalat, illetve az építésben közreműködő vállalatok sok mindent megígértek. csak hogy a GELKA átvegye a szervizt, Ám ott- jártunkkor — november 27- én — még a szerviz környezete olyan elhanyagolt, építésben elmaradt állapotban volt. hogy a szitáló ködös esőben csak a sarat dagaszt hatjuk. Remélhetően a h ianyóssá gok felszámolása érdekében ■ december 8-ig még „rákapcsolnak” az építők. A szerviz ajtaján belépve annak félfogadójában már más világ, szép környezet fogadja az érdeklődőt. A GELKA szocialista brigádjai ott járt linkkor is a szerviz Több új termékkel növeli áruválasztékát a miskolci húsipar. Elsőként a dobozolt marhasonka készítéséhez lát- tak hozzá. Ebből a termékből jövőre mintegy 300 tonnát hoznak forgalomba, és folyamatosan művelve a termelést, 1985-ig ezer tonnányit gyártanak majd évente. Ugyancsak most kezdték meg az erdélyi turistaszalámi belső berendezésének, illetve különböző felszereléseinek összeállításán fáradoztak. A színdinamikailag is tetszetős helyiségekben éppen a raktárak elemeit, a szerelő-javító asztalokat állították össze. Központi antennáktól — a stúdióasztalokig Rajtuk bizonnyal nem múlik majd az >új és tegyük hozzá — a GEUKA-közpcwtt jóvoltából — igen korszerűen felszerelt szerviz üzem-j be helyezése. Ez a javítóbá-j zis egyebek közölt a II. ke-] rulett lakosok fekete-fehér es színes televízióinak javítására, a központi antennák szerelésére és karbantartására. biztonsági berendezések gyártására. stúdióasztalok előállítására szakosodik. Ez a szerviz látja majd el a II.1 kerületen kívül a Leninva- ros. Mezőkövesd, Mezőcsát,' valamint a mályi. nyéki és emődi útvonalak körzetében a fekete-fehér és színes televíziók javítását is. Az új 350 ■ négyzet mér eres szerviz jelentősen enyhít, majd a miskolci szervizek zsúfoltságán. A Szűcs Sámuel utcai szervizben példáid annyi készülék vár javításra. illetve elszállításra, hogy azok a közlekedési utakat is elfoglalják. E nagytömegű készülék lényegesen rontja a munkahelyi rendet, és lassítja a javító-szerelő munka ütemét. A december 8-án átadásra kerülő új szerviz — amelynek telefonszámait a Posta december elejére ígéri — nem-; csak ezen a zsúfoltságon enyhít, hanem lehetőséget te-» remi a gyorsabb, hatékonyabb javító-szerelő munkára. A város és a megye lakosságának javára. — Budiért — készítését. Ezt a paprikás szalámiféleséget elsősorban a borsodi fogyasztóknak szárú ják. Évente 200 tonnát lógnak gyártani. Harmadikként rövidesen hozzálátnak a miskolci májash”rka előállításához is. Ebből p fogyass» lók számára nagyobb meny-' nyiséget 1931. első negyedévében szállítanak majd. A húsipar új termékei Próbálja meg, nem bánja meg!
