Észak-Magyarország, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1980. november 1., szombat Ötszáz vendégművész az ország különböző tájain Cserhátszentiván A szovjet kultúra napjai Magyarországon Mazsaroff Miklós tusrajza Kazincbarcikai informáló A hazánk és a Szovjetunió közötti szellemi kapcsolat a két világháború között lényegében abból állt — hogy kölcsönösen nem vettünk tudomást egymás kultúrájáról. Az általános érdeklődés de- markációit ott vonták meg. ahol az általános müveltség- hez-tartozónak deklarált orosz klasszikusok — Csehov, Lev Tolsztoj, Csajkovszkij, Puskin és mások — ismerete véget ért. Kölcsönös szellemi kapcsolat legfeljebb csak a munkásmozgalomban volt, s 1945-ig szó sem lehetett arról, hogy a Szovjetunióban megismerjék hazánk kultúráját, nálunk pedig a Szovjetunióét. Ä kezdeti sematikus tendenciák leküzdése után. a hatvanas évéktől datálódik az a kétoldalú kulturális tevékenység, amelyből napjainkra minden, tudományos- művészeti területre kiterjedő, folyamatos és aktív kapcsolatrendszer fejlődött ki. A nagy orosz és a modern Kzovjet írók—költők műveit olyan klasszisok ültették át magyarra, mint Illyés Gyula, Németh László, és égvre többen. Számunkra addig ismeretlen világot és világszemléletet vetített elénk a szovjet némafilmművészet- nek, majd a kortárs szovjet filmtermés javának bemutatása. Napjainkban a magyar színházak átlagosan évi húsz orosz és szovjet darabot — operát, balettet, zenés vígjátékot, prózai színművet — mutatnak be, csak Csajkovszkij Anyeginjét, és a Diótöröt csaknem fél-fél- millióan tapsolták meg hazánk: nézőterein. Gyarapodik a magyar—szovjet színházi es operatársulatok cseréje. A Kodály-metódus érvényesíti hatását a szovjet zenepedagógia, zeneszerzés és a zene-népszerűsítés területén. A Corvina Idegennyelvü Könyvkiadó és a .szovjetunióbeli testvérválialatok missziónak tekintik az egymás áltat kiadott művek saját országukban való népszerűsítését. A piackutatási-forgalmazást végző Kultúra Külkereskedelmi Vállalat — amely öt világrész több száz cégével tart fenn élő kapcsolatot — áruforgalmának 70 százalékát a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal bonyolítja le. A legutóbbi színház vendég játékcsere eseménysorára emlékeztetünk: a szovjet - »mióbeli magyar dráma fesztivál, majd az ezt követő szovjet dráma szemle Magyarországon termékeny visszhangra talált nemcsak a közönség, a kritika,- a szakemberek sorában. hanem „Takarékos újszülöttek” Pénteken országszerte megemlékeztek az idei takarékossági világnapról, s az OTP-fiókok alkalmazottai nyújtott műszakban tanácsadási szolgálatot tartottak az érdeklődőknek. A hagyományoknak megfelelően minden megyében, valamint a fővárosban 2000 forintos takarékbetétkönyvvé] ajándékozták meg a takarékossági világnap első újszülöttjeit, Megyénkben az OTP megyei igazgatósága Majoros Lacika nevére állította ki a 2000 forintos betétkönyvet. Lacika szülei Mezőkeresztesén laknak és a 3-as számú Volán mezőkövesdi kirendeltségének dolgozói: az apa karosszérialakatos, az anya gépírónő. mindkét ország sajtójában is. És miután a magyar társulatok odakinn, a szovjet együttesek nálunk arattak si-r kert, itt és ott egész évben tovább játszottak orosz és szovjet, illetve magyar színműveket, repertoárdarabként. Rendszeressé vált a társulatok, színészek, rendezők, díszlet- és jelmez.tervezők kölcsönös meghívása; a két testvérszövetség közös muri- katervet dolgozott ki a kulturális és művészeti szakemberképzésre és -nevelésre. Néhány hónappal ezelőtt a magyar kulturális napok rendezvényei arattak sikert a Szovjetunióban. Ezúttal pedig — november elején — Magyarországon rendezik meg a szovjet kultúra napjait. A ma már hagyományos eseménysor nyitánya az október 30-i Erkel Színházbeli díszelőadás. A hazánk számos helyszínén lejátszódó programban ötszáz vendégszereplő lép fel. A sok szín- padi-pódiumi műfajt felölelő események közül csak néhányat' említhetünk meg. November elején tíz kiváló szovjet szólóénekest láthatunk viszont, köztük Ar- chipovát, Nyeszterenkót —, hogy csak a legismertebbeket említsük. Budapesten és Miskolcon ad koncertet a 120 fős Moszkvai Szimfonikus Zenekar; Budapest, Debrecen és Dunaújváros látja vendégül a Szovjetunió Állami Filharmonikus Zenekarát A fővárosban és Győrben mutatkozik be a Leningrad] Akadémiai Nagy Drámai Gorkij Színház társulata, Budapesten és Szombathelyen a Rajkin vezette Leningrad: Miniatűr Színház, az Ukrán Állami Táncegyüttes pedig Budapesten, Székesfehérváron és Szombathelyen. A Balettszólisták Együttesét Budapesten, Salgótarjánban. Tatabányán, Kecskeméten tekinthetik meg, a Miskov Folklór-együttest és Esztrád- együttest pedig Dunaújvárosban. Csepelen, Győrben, Sopronban, Tatán, Szekszárdon, Debrecenben, Diósgyőrben és Gyulán. Kiemelkedik az eddigiek közül az idei szovjet filmek fesztiválja is. Budapesten 8 új szovjet film premierjére kerül sor, s országszerte reprízben adják az utóbbi évtizedek legsikeresebb filmjeit — köztük van a Ballada a katonáról, A negyvenegyedik, A félkegyelmű, az Emberi sors. Az ú.i filmek közül kiemeljük az Őszi maratoni; és a Szibériádét, amely az 1979-i cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri külön- dí.ját. Andrej TarkovsZkj.j — a Solaris alkotója — rendezte a Stalker, és a Tükör című új filmet, amely utóbbi világsikerű. Eizenstein kezdte 1931—35-ben, és Alekszand- rov fejezte be a híres Viva. Mexico !-t. A Műcsarnokban a szovjet tájképfestészelet. iparművészeiét és fotóművészetet reprezentáló tárlat nyílt október 31-én, a Szépművészeti Múzeumban XVI—XVII. századi orosz ikonokat mutatnak be november 4-tól. A fővárosi Vörösmarty téri hanglemezboltban, valamint Egerben, Komáromban és Zalaegerszegen szovjet hangle- mezkiáilítás — a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában, s a Gorkij Könyvtárban szovjet könyvkiállítás nyílik. A felsorolás nem teljes. De ennyi is érzékelteti, hogy nemcsak nagy esemény ez a sokrétű művészi bemutatkozás, hanem szerves része is annak a folyamatnak, amely az egy+trw nyugati orientációjú, s emiatt némileg egyoldalú, elfogultságokkal terhes kultúránk perspektívájának kiszélesedéséhez vezet. Öröm forgatni, böngészgetni ezt a közművelődési tájékoztató füzetet. Akkor is jó érzés, ha nem vagyok kazincbarcikai, ilyképpen a művelődési központ ajánlatai nem is engem „céloznak”. A jövő év áprilisáig terjedő időszakra tervezett programokat ajánl a város lakóinak figyelmébe az Eg- ressy Béni Művelődési Központ. Anélkül, hogy ezek részletes ismertetésébe belevágnánk, meg kell említeni: a lehetőségekhez mérten a kazincbarcikaiak immár évek óta rangos színházi, irodalmi. zenei eseményeknek lehetnek részesei. A bérletes előadások, hangversenyek összeállításakor külön programmal gondoltak, a felnőttekre. a középiskolásokra, a tíz-tizennégy évesekre. Hasonlóan bő választékú az ismeretterjesztő sorozatok kínálata. Nem titokzatosság miatt hagyom el az ajánlatok részletezését, konkrét felsorolását. Az ok sokkal prózaibb. Az említett tájékoztató megszokottan közművelődési tartalmáról nem kívánok ezúttal elmélkedni. Ami írásra biztatott, az ennek a füzetnek az utolsó egyharmadá- ban található meg: innen ugyanis megtudhatom, hogy például a tanács igazgatási osztályán mivel foglalkoznak, miiyen ügyekkel — s mikor — fordulhatok, az ott dolgozókhoz; megtudhatom, hogy mely utcák lakói tartoznak, mondjuk a VI. sz. általános körzeti orvosi ellátásba ; tájékozódhatok árról, hol találhatók a kereskedelmi egységek, melyik mikor nyit és mikor zár; s a sort még hosszan folytathatnám. Azt írják e rész elé a tájékoztató szerkesztői, hogy bár információkkal bőven el vagyunk látva, nap mint nap 'zuhognak íeiénk-ránk újabbnál újabbak — mindennapi életünkhöz tartozó alapinformációkkal sokszor hadilábon állunk. Ezekből van hiA szovjet filmek fesztiválja alkalmából nyolc újságol- dalnyi ajánló' kiadványt adott közre a MOKEP. A Szovjet Filmek Fesztiválja című alkalmi újság nem kevesebb. mint százezer példányban jut el a moziláto- gató közönséghez, s első oldalán dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója méltatja a szovjet film ünnepének jelentőségét. A gazdag tartalmú lapban igen sok szemelvényt találunk a világ film- sajtójából. filmszakköny vekből. nagyon sok í'ilmhírt a nagyvilágból, több interjút és portrét, amelyek' az új filmek szereplőit, alkotóit hozzák nézőközeibe. Kiemelkedő írás Veress József Kéo- zelt beszélgetés Szergej Ei- zensteinnel című munkája. Több magyar művész nyilatkozatát is olvashatjuk a szovjet filmről.- s lermészeany. Ezt kívánják hát pótolni, amikor a közművelődési tájékoztatóban szépen, részletesen mindent felsorolnak, ami csak a kazincbarcikai emberek mindennapi életéhez hozzátartozik. Megmondják, mi hol van; mi a dolga; mikor kereshető fel, mit lehet ott találni. Bizonyára lesznek, akik minderre legyintenek csak egyet, mondván hozzá esetleg: „no és akkor mi van? talán feltalálták a spanyol- viaszt ezek a barcikai népművelők ?” Nos, erről szó sipcs. Arról azonban igen, hogy hasonló gondolatok országosan is .foglalkoztatják a közművelődésben dolgozókat; nevezetesen keresik annak a módját, hogyan szervezhetnék meg a művelődési házakban-otthonokban az adott település lakóinak minél jobb alapinformáció- szolgálatát. Az országos „mozgolódáshoz” kapcsolódtak tehát a kazincbarcikaiak. S ha 'valakit e dolog bővebben érdekel, szívesen állnak rendelkezésre — információkkal ... lesen igen sokoldalúan mutatják be a lap szerkesztői — szerkesztette Kozma Ilona, .grafika és tipográfia Rákos Kata l. a filmünnep új müveit .szöveggel és képekkel. Található a lapban sok érdekes információ is. Érdemes közülük idejegyezni, hogy a felszabadulástól napjainkig 1073 egész estét betöltő szovjet filmet mutatlak be a magyar mozik, s azokat 550 millió néző tekintette meg. Jelenleg a MOKÉP kópiaállományában 444 egész műsort betöltő szovjet film található, összesen , közel négyezer kópia-példányban. Egészében könnyen áttekinthető. jól szerkesztett, célszerű kiadvány a Szovjet. Filmek Fesztiválja című nyolcoldalas egyszeri újság. Cbm) p. a. „ Újra hazudhattam érted...99 „Nagyon vártalak haza, fiam. Úgy írtad, hogy a hét végén már nem jöhet közbe semmi, s végre itt leszel velem egy kicsit. Még krémest is sütöttem neked, olyan "-rezegöset" és cukrot se tettem rá. Emlékszem, te Inkább a keserű dolgokat szeretted mindig, fiam, legalább egy táviratot adtál volna fel, ahogy szoktad. Hiszen sejtem én, hogy abban a hatalmas intézetben rengeteg a munka, s rám már nem marad idő. Nagyon féltelek fiam. Legutóbb is valami «-fekete teslekrőto írtát, amikkel te foglalkozol, én meg rémületemben a szívemhez kaptam, s csak akkor nyugodtam meg, amikor Bozsnyák bácsi elmagyarázta, hogy ez egy fizikai fogalom, á legújabb kutatások eredménye. Fiam, . abban az óriási városban annyi mindenféle nép között vigyázz a lelkedre, nehogy kiölje belőled a tudomány a sze- retetet! Gondolsz-e rám néha? Lassan ott tartok, fiam. hogy minden maradék emberségemet a virágaimra pazarolhatom, mert nem vagy velem, mintha csak a képzeletem szült volna meg, olyan egyedül vagyok. Annyira vártalak fiam, ott virrasz- totlam a terített asztalnál, szégyellem, de I ott aludtam el. s csak reggel riadtam fel a csengetésre, szinte fölléptem az ajtót és Bozsnyák bácsi volt. Szegényre még rá is ordítottam. A ciánozás miatt jött, hogy el kell hagyni a lakást, mert irtják a férgeket. Annyi van itt körülöttem, fiam, nem is hinnéd, este a konyhában, ha fölkapcsolom a villanyt, úgy menekülnek, mint a rosszindulat. Most olvastam, hogy a virágokban van érzés. Állítólag egy tudós kimutatta,, valami készüléket szerkesztett és két cserepes virágot állított egymás mellé, aztán bement a szobába; egyenként öt ember, valamelyikük összetörte az egyik virágot, majd a tudós az épen maradt virágra rá- \(. kapcsolta a készüléket, aztán egyenként az emberekre is és amelyik a gonoszságot művelte, annál a műszer kijelzett. En arra gondoltam, fiam, hogy te is kigondolhatnál valami hasonlót. Amit beépíthetnének az emberekbe és akkor ez a jelzés, vagy gátlás megakadályozná őket abban, hogy a gonoszságot elkövessék. Olyasmi lenne ez, mint a lelkiismeret. Képzeld el, mit mondott Bozsnyák bácsi! Hogy ma már minden emberre jut egy atombomba! Ilyeneket fecseg össze, hogy elrémílsen. Meg milliókról beszél, akik naponta éhen halnak, és hogy a te kezed is benne van a dologban, mert te is fizikus vagy. Fiam, én hiszek neked,, hogy az emberiséget szolgálod, hiszen, olyan szépen mondtad, azt a szeretetet akarod a tudománnyal szétárasztani mindenfelé, amit tőlem kaptál. Látod, én ma is szeretem az embereket. Tudom, a sok gonoszságot, önzést, de annyi csodálatos dolog van manapság, ami a mj időnkben, elkép-. zelhetetlen volt. Csak el ne felejts szeretni, fiam! Remélem, nem aggódsz apád sírja miatt; kimentem a temetőbe, vittem nagyon sok virágot, gyertyát is égettem. Igazán szép most a sír apád fölött. A te nevedben is szóltam hozzá, mondtam, hogy itt voltál a hét végén és csak azért nem tudtál kijönni hozzá, mert az egyik kollégád kocsijával érkeztél, nagyon sietős, fontos útra mentetek, de legközelebb ... Tudom, fiam, ostobaságokat írok össze, de olyan jó volt érezni, hogy újra hazudhatok érted, védhetlek, mint régen, kicsi fiam, nagyon hiányzol nekem. Este a televízióban láttam egy anyát a gyerekével, mutatták a háborúságot, ami ott van, s én a bombázásokra gondoltam, ugyanígy öleltelek magamhoz én is a pincében, most meg... már levélben sem köszönsz nekem. Várlak, örökké várni foglak, fiam!” Karosi Imre (t. n. j.)
