Észak-Magyarország, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

1980. msMM«<beí 1., srombtrt ÉSZAK-MAG^KRCaSSZSfeG 3~^ \ Avatási ünnepség Leninvárosban Tiszai Kőolaj-fíiomíté Dr. Simon Pál kitüntetést ad át (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban a nehéz- ipán miniszter arról beszélt, hogy a tervezés során fel­használták a hazai kőolaj- feldolgozó ipar sok tapasz­talatát, de nemcsak a már bevált és'megszokott megol­dásokat alkalmazták, hanem jó néhány újat is. Nagy se­gítségünkre voltak óbben a szovjet tervezők, akikkel a tervezés kezdetétől a próba- üzemelés sikeres befejezéséig igyn eredményes volt az együttműködés. A technoló­giai üzemek nem különálló egységekként, hanem szoro­san össüe telepítve épüllek, ily módon egyetlen központ­ból irányíthatok. Az üzemel­tetéshez nemcsak kevesebb emberre van szükség, hanem kisebbek voltak a beruházási és az üzemeltetési költségek is. A korszerű kőolaj-feldolgozó technológiai üzemet állam­közi szerződés keretében a Szovjetunióból vásárolta nép­gazdaságunk. Megemlítette dr. Simon Pál azt is, hogy az új léte­sítményt a legkorszerűbb k ornyezetvédelmi berendezé­sekkel látták el. Vízgazdál­kodási rendszere a kőolaj­feldolgozó iparban és a vegyiparban is a legkorsze­rűbbek közé tartozik, á több­lépcsős szennyvíztisztítás olyan megoldású, hogy a szén nyezésnek üzemzavarból adódó esetleges áttörése után a szennyvíz visszavezethető a megfelelő tisztítási lépcső­re. A tisztított szennyvíz el­lenőrzötten, biológiailag is teljes értékű állapotban jut­hat csak a Tiszába. A hét esztendővel ezelőtt megkezdett beruházás lebo­nyolításában részt vevő válla­latok. intézmények nagy erő­feszítéseket • tettek az építés során jelentkező gondok, problémák megszű ri tetőséért. Ennek eredményeként a fi­nomítónak a társüzemeket kiszolgáló egységei az állami határozatokkal összhangban valósullak meg. A Tiszai Kőolajipari Vállalat kellően felkészült a megépített léte­sítmények üzemeltetésére. A szakembereket tervszerűen tanították és állították mun­kába, így a létesítmények üzemeltetését zökkenőmente­sen sikerült biztosítani. Az üzemeltető kollektíva felké­szültségének jelentős szerepe van abban, hogy a berende­zések napjainkban kifogás­talanul működnek. A finomí­tó megvalósításában 96 vál­lalat, intézmény és számos hatóság dolgozói vetlek részt. A miniszter méltatta a megvalósításban részt vevők munkáját. Külön köszönetét mondott a Borsod megyei és a Leninvávosi Pártbizottság­nak a beruházás politikai inu nkáj á na k irányításáért, valamint a1 vállalatánál vég­zendő politikai munka felté­tele inek megteremtéséért. Mint mondotta: az irányító pártszervek mindenkor part­nerek voltak az átfogó, meg­határozó jelentőségű dönté­sek előkészítésében és hatá­rozataikkal.' iránymutatásaik­kal, a személyi és szervezeti feltételek megteremtésével közvetlenül is segítették a munkát. Az üzemi pártbi­zottság tevékenysége is meg­határozó Volt abban, hogy a beruházó és kivitelező válla­latok gazdasági és politikai vezetői elvtársi munkakap­csolatot alakítottak ki. A Tiszai Kőolajipari Vállalat építésében nagy szerepet vál­lallak magukra a fiatalok. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Vili. kong­resszusa védnökséget vállalt a leni »városi ipari koncent­ráció felett, amelynek részét képezte a finomító építése is. A K ISZ-védn Öksóg — mondotta a miniszter — jó keretet biztosított az együtt­működési megállapodások megkötéséhez, a finomító si­keres megvalósításához. Hangsúlyozta, hogy a válla­lat a nemzetközi együttmű­ködésen alapuló szocialista iparfejlesztés eredményeként született, s az építés az együttműködést, a koordiná­ciót. az alkotókészséget és az akadályokat legyőző cél- tudatosságot példázza. A miniszter beszéde után Farkas Kálmán, a Tiszai Kőolajipari Vállalat Igazga­tója mondott köszönetét azért az áldozatos munkáért, amelyet a beruházás kezde­tétől a termelés beindításá­ig a létesítmény megvalósí­tásában részt vett mun kés­és műszaki kollektívák vé­geztek. Az ünnepség további ré­szében dr. Simon Pál kor- manvkitüntetésekét adóit; át a kőolaj-finomító építésében és üzemeltetésében kiemelke­dő teljesítményt nyújtó dol­gozóknak. A Munka Érdem- rend arany fokozatát kapta Bársony János, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium főosztályvezetője. Farkas Kálmán, a Tiszai Kő­olajipari Vállalat igazgatója. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapták: Böhmisch János, a KGM irodavezetője, Csépányi Albert né. az Állami Fejlesztési Bank osztályveze­tője, Fenyvesi Árpiid, a Ti­szai Kőolajipari Vállalat mű­vezetője. Gulyás Báli tit. a 31-es' számú Állami Építő­ipari Vállalat áckkitűzője. Hornyai; József, a Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vállalat létesítmény- vezetője. Kónya Sándor, a Tiszai Kőolajipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. Méhes György, a Tiszai Kő­olajipari Vállalat üzemi párt­bizottságának , titkára. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapták: Bakai János, a Közmű- és Mélyépítő VáK, la lat hegesztője. Baráti i And­rás, a Gyár- és Gépszerelő V általat («szerelésvezetője, Beda Gyula, a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat lakatos csoport vezetője. Bői­ké Dezső, a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalat szivatt.vúkeze- lö.je, Csuhái Bertalan, a Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat művezetője. Farkas Ernő, a Budapesti Vegyipari Gépgyár hegesztője. József Gabor, a Tiszai Kőolajipari Vállalat főosztályvezetője, Koncz Ist­ván, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat kőművese. Kovács Béla, a Tiszai Kőolajipari Vállalat: szakmunkása. Ko­vács Imre, a Villamos Auto­matika Fővállalkozó és Gyár­tó Vállalat üzembe helyező csoportvezetője. Molnár Sán­dor. a Villamos Erőmű Ter­vező és Szerelő Vállalat la­katosa. Sándor András, a Hőtechnika Építő- és Szige­telő Vállalat hőszigetelő cso­portvezetője, Szabó lm jós, az Építőipari és Szállítási Vállalat gépkocsivezetője, Szabó Zoltán, a Csőszerelő- ipari Vállalat vízvezeték- szerelő brigádvezetője. A továbbiakban Juhász András, a KISZ KB titkára K ISZ-k i í ün te tés eket n y ú j lőtt át. Az ifjúság nevelése ér­dekében végzett kiemelkedő tevékenységéért Ifjúsági Ér­demérem kitüntetést kapott: olajipari Vállalat művezetője. Tiinmcr László, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat építésve­zetője. KISZ Érdemérem ki­tüntetésben részesült: Cso­mós Csaba, a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalat: művezetőié. Alajoros Andrásáé, a Tiszai Kőolajipari Vállalat statisz­tikusa. A KISZ Központi Bizott­sága a Tiszai Kőolajipari Vállalat megvalósításában végzett eredményes Védnölt- ségi munkáért Kiváló KISZ Szervezet zászlót adományo­zott a vállalat KlSZ-bízott- ságának. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Flgeczki Janos, a Tiszai Kő­Hajnali ti órakor már csí­pős mostanában a levegő, az volt akkor is. amikor elin­dultunk a Borsod megyei Építőanyag-ipari Vállalat központja elöl. a vállalat hejöszalontm kerámiaüzemé­be. Jó félórás utunk során szépen gyarapodott a mikro­busz utasainak szánra. Né­gyen még Miskolcon, az ötö­dik dolgozó — elvileg Nyék- ládházán — gyakorlati lag azonban autóstop jóvoltá­ból. Hejős/alonta határán szálll be a •kocsiba. Palotás József üzemvezető megérkezésünk után azonnal megkezdte .napi munkáját: — 7 órára mai- mindenkinek ki kell adnom egész napi fel­adatát — mondta, s elin­dult az üzembe. Jelentős termelés­növekedés Az üzemben kellemes me­leg fogadja az érkezőt. A ke­mencék es .a kiégetett kerá­miák jó meleget árasztanak. Hamar feltűnik azonban, hogy korábbi látogatásunk­hoz képest ' emelkedett a létszám, sűrűbben állnak a tárolóállványok — jóval töb­bet termelnek.- mint, akkor. Ez derült ki Palotás József szavaiból is: — A kerámiaüzem januári ban még csak 1174 darab terméket állított elő. augusz­tusban már 7646-ot. A ter­melés mennyiségének felfu­tását, minőségének javulását az" is jellemzi, hogy a terme­lési érték csupán júliusban és augusztusban — tehát két hónap alatt — annyit tett: ki. mint az azt megelőző fél évben. A korongozóknál találom Szabó Zsuzsát, aki egyike a Miskolcról ingázóknak. Már­cius elejétől dolgozik ebben az üzemben és bár van. aki azt állítja, hogy minden csak megszokás kérdése, ő ettől eltérően vélekedik: — A kijárást és a korán­kelést nem lehet: megszok­ni ... Balogh Andrásáé, aki Nyékládházáról jár Hejősza- lontára. négy hónapja birkó­zik az egyre magasabb, szi­gorúbb követelményekkel és normákkal. Szigorút mond­tam és nem véletlenül, hisz jómagam talán egyet sem tudnék — s nem 120-at — elkészíteni, a 'keze alatt for­málódó pálinkáspoharakból. A „lányok” elsősorban ki­sebb darabokat készítenek. A „fiúk” — akiket a lányok igen dicsérnek ügyességükért és nagyobb munkabírásukén: — a nagyobb, öblös és lapos árukat: vázákat, pálinkás- hordókat, boroskancsókat stb. készítenek. A rutinosak... Zsíros Attila, akárcsak Pataki Gabor. ugyancsak Miskolcról jár ki Hejösza- lontára. Abban is hasonlíta­nak egymásra, az is közös vonásuk, hogy ők a leggya­korlottabb korongozók itt. Hejőszalontán. — Egy éve végzem ezt a munkát — mondja Zsíros Attila. Korábban Budapesten dolgoztam egy kerámiaipari üzemben, majd idejöttem Szalontára. — Nehéz a munka? A lá­nyok eleggé fárasztónak ér­zi k. — A lányoknak bizony nem könnyű. Könnyebbséget; csupán az jelenthet számuk­ra. hogy a nagyobb darabo­kat elsősorban mi készítjük el. Pataki Gáborral már ko­rábban is találkoztunk. Ö a vállalat sárospataki kerámia- üzeméből kerüli ide. ahol az ennél is szigorúbb normák „jóvoltából”, jelentős gya­korlatra tett szert. A kezdeti idők. a múlt emléke az ö szavaiból is vissza cseng.' — Az üzem megalakulása­kor még nemcsak norma, de még kialakult. formáink, mintáink sem voltak. Azóta nagyon szép kollekciókat ala­kítottunk ki Kása Klara nép­művész segítségével, mi löbb. már magunk is elkészítet­tünk — többnyire túlórában — egy leveski öntőből, tálak­ból. étkészletből álló kollek­ciót. Ez még csak az úgyne­vezett prototípus — ami után, majd, ha elfogadja a zsűri, kezdődhet el a soro­zatgyártás. — Milyen tulajdonságok szükségesek ehhez a szakmá­hoz, ha szakmának nevez­hetjük a korongozást? Elmosolyodik ... •' — Ez nem szakma, ez csak egy szakma része. S, hogy mi kell hozzá? Szeretettel 'kell csi­nálni. pontosan, szépen . .. Érezni kell a formát, hogy az elkészült tárgy a funk­ciónak is megfeleljen. Min­denekelőtt azonban igen sok szakmai ismeret szükséges ahhoz, hogy valóban szép, értékes kerámiák kerüljenek ki a kezünk alól. Néha meg­tárgyaljuk és fel is háboro­dunk azon. hogy nem egy helyen, például Miskolcon, a Búza tér környékén megsz»* porodtak a „maszek” keraó mikusok. Jönnek ez embe­rek vidékről, meglátják » kipakolt, árukat és■ felkiálta­nak: Nézd, milyen szép. pi­ros! . . . Azután már viszik is haza. pedig azoknak nine* igazi értékük — mondja, szinte egy szuszra. Mit vár a fogyasztó? A.virágozok között Tuend Jozsefné mar „veteránnak” számit. Az. üzem alapításá­tól, vagyis 1979 augusztusá­tól itt dolgozik. — Mi még a kis fa házi wn kezdtük el a munkál, öten. majd heten voltunk, szinte családiasán... A jó légkör persze most sem változott, csak a feladat lett több. Ak­kor még mindössze 10—2# darabot készítettünk eí oa- ponta, ma viszont már telje­sítménybérben dolgozz ma. Palotás József üzemveze­tőid) a számszerű növekedés hátterében levő egyéb válto­zásokról érdeklődöm. — A tervek szerint már ebben az évben el kellene érnünk a havi Hl ezres da- rabszámot. Hét-nyolc ezernél többet, a szűk gyártási ke­resztmetszetei jelentő ke­mencék miatt azonban nem tudunk termelni. A termé­kek minőségénél szintén je­lentős és kedvező változást sikerült elérnünk. Ezt várja tőlünk a fogyasztó, a keres­kedelem és végső soron es biztosítja számunkra a na­gyobb nyereséget. — A közelmúltban Hejő- szalontán termékbemutatót tartott a vállalat. Milyen si­kerrel? — Elmondhatjuk, hogy vott eredménye a kiállításnak. A hejőszalontai (azaz mezőcsa­ti) kerámiák azóta eljutó«®)? Veszprémbe. Zalaegetjweßiy-., Nyíregyházára, Debrecenbe. Győrbe és Egerbe. Mindössze egy ér telt él az üzem alapítása óta. ftí. az idó es főként az itt ös*- szeverbúválódott kis gárda, néhány törekvő vezető bebi­zonyította. hogy etxiemes yofct „váltani”. Az üzem fejlesz­tésére, korszerűsítésére m- natkozó számos jövőbeli 1—3 év távlatában megvalósuló elképzelés, terv pedig ne- mélhetőleg igazolja a amw*- kásnő szavait: „Kell, hogy jövője legyen az üzemnek.” Elvetették a izét Oorsodivánkán Az időjárás okozta késést jó munkaszervezéssel, meg- kettö/öU szorgalommal igye­keztek csökkenteni az elmúlt hetekben a borsodi vánkai Kossuth Termelőszövetkezet­ben. Az összetorlódott őszi .mezőgazdasági munkák közül a kenyérgabona vetését rang­sorolták' az első helyre. An­nál is inkább, mert: az ere1 deli 950 hektáros vetéstervet 1010 hektárra módosították, csatlakozva ezzel ahhoz a megyei törekvéshez, hogy a kedvezőbb helyzetben levő gazdaságok termel lék meg azt; a búzamennyiséget' is. ami „kiesik” a vízkárok súj­totta vidékeken. A jó munkaszervezés, az igyekezet eredménye, hogy október végére a Kossuth Tsz határrészeiben sikerült befejezni a búza vetését. Az őszi érésű, növények 'közül mintegy felénél tartanak a Hifi hektáron termelt cukor­répa betakarításával. Ez a munka is felgyorsul ezekben a napokban, mert a szomszé­dos sarudi tsz-től segítségük­re jön egy cukorrépakom­bájn. Cukorrépából hektá­ronként 320 mázsás átlag­termésre számítanak. A ré­pa minősége közepes. 15,5 százalékos cukortartalmú. Megkezdték a 142 hektáron termelt kukorica betakarítá­sát is. Számításaik szerint mindkét növény betakarítá­sával két héten belül végez­nek. Ezzel egvidöben jó viteni­Mezőnyárád lakói is tevé­keny részt vállaltak abból a 1 ársadalmi munkamozgalpm- ból. mely a pártkongresszus, valamint hazánk felszabadu­lási évfordulója tiszteletére bontakozott ki. A községben, ahol ugyancsak szép hagyo­mánya vau a társadalmi munkának, szép eredmények születtek most is. A tanács­háza mellett; létrehoztak egy jubileumi parkot, az iskola udvarán sportpályát. A köz­ség különböző utcáiban ben 'folyik a mélyszántás, n tavaszi vetésű növények ta­lajainak előkészítése. A ter­vezett terület; egy harmadát már megforgatták az ekék. s amennyiben az időjárás nem fordul sokkal rosszabbra, no­vember végére a mélyszán­tást is befejezik. (ít»J mintegy három kilométernyi: járdát építettek meg. a két­csoportos óvodát pedig egy régi épület átalakításával 1) á romesoportossá alakították ki. Ezzel a munkával elér­ték. hogy most már minden óvodás korú gyermeket fel­vehetnek az intézménybe. A tanács az anyagot biztosítot­ta. az épület átalakítását,' közművesítését teljes egészé­ben társadalmi munkával —■ értéke 260 ezer forint — » lakók végezték ei. Társadalmi munka Mezőnyárádon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents