Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-05 / 208. szám
ÉSZAK-MAGYARORS£AG 4 TSSO, 5» péntek írás!; tudó felelősségünk Az asszony, akivel úgy öt esztendeje hozott össze a sors, közelebb járt az öt- venhez. mint a negyvenhez. Az egyik környékbeli faluból járt be, hol ezzel, hol azzal, az ürüggyel Miskolcra, s ült be a padba írni, olvasni, számolni tanulni. Sokan voltak testvérek, nagy volt a család szegénysége, korán szükség yolt. az ő keze munkájára :s. Később azután saját család, s gyarapodó tulajdona foglalta le minden idejét. Gyerekei talán sejtették, talán tudták is, hogy anyjuknak miért van mindig tele a keze munkával. Via a leckéi mutatták, kérdezték. Ők már kijárták mind a nyolc osztályt. s akkoriban kevesebbet kérdezők voltak , a gyerekek. Az unoka viszont olyan igazi. mai. mindent kérdező, mindent firtató gyerek, s éppen akkor első osztályos. A kerítés másik oldalán futkosott, szaladgált. Íg3' kezdtek aztán ők egyszerre: a nagymama titokban, lopva (férje már nem élt, akivel elszámolhatta volna az időt), az unoka büszkén, fennen hirdetett szóval ..........Tudja, kedves, mondta szelíden, alig várom, hogy a karácsonyi meséskönyvből, amit az unokámnak vettem, mesélhessek neki .. A tanítónő szerint fantasztikus akarat munkált benne, amit megértek, mert nagymama volt. Akarta, hogyha megkésve is, de belépjen az írást tudók közösségébe. Mert aki bent van, az természetes birtokosa egy rettentő nagy titoknak. Az írást tudóság persze több, mint maga az írás, az olvasás, a számolás. S az emberek többségének el kell számolnia az idővel is. Az emberek többsége, akik nem végezték jel az általános iskola mind a nyolc osztályát, munkabírók, dolgozók. Van, aki ugyanúgy titkolja, mint ő. hogy hibádzik abból a nyolc osztályból, van, aki pedig egyenesen kérkedik vele, hogy neki csak hatvan bizony, de az ő családja sohasem szenvedett szükséget, vastag borítékot visz haza az asszonynak; szép ház, bútor... mi kellene még?... Abban az osztályban, ahol a nagymamát dicsérte a tanító néni, voltak húsz-, huszonöt évesek is, meg még fiatalabbak. Hogyan, miért jutottak idáig, nem tudom, legfeljebb csak sejtem, mert sokkal szűkszavúbban vála- szolgattak, hányavetien, s azóta is kísért a gondolat, hogy ide csak elküldték őket a vállalattól, de aligha járják végig a lépcső minden, fokát. Egyikből-másikból bizony éppen az hiányzott, hogy ő is akarja. A mindig friss emlékként élő nagymama (tisztelem titkát; nevét és lakhelyét) jutott eszembe minap újra, amikor az új tanév beköszöntésével ismét időszerű a felnőttoktatást is szóba hozni. Vele és az osztálytárs fiatalokkal is akkor találkoztam. amikor szinte rohamszerűen szerveződtek a felnőtt osztályok, az üzemekben, vállalatoknál a személyzetisek rendszeresen bújták a lapokat; ugyan kinek Vannak ilyetén adósságai? A 70- es évek közepén reneszánszát élte a felnőttoktatás. Mostanára viszont jócskán lohadt a lelkesedés. Magyarázható, de nem menthető, hogy a jobb eredményekre, a gazdasági feladatokra több idő kell, s több figyelem jut. Azt ugyan senki sem vonja kétségbe, hogy a tanull munkás többet ér, de azt sem felejtik el sokan, hogy aki tanul, iskolába jár, az bizony néha távol van. esetleg más műszakba kell tenni. Gondja van a művezetőnek, s rá kell helyette is verni a bri gádnak. A hórukkmunkához meg úgysincs szükség sem történelemre, sem matemáti kára csak a jó erős kézre, vállra és itt a több tudástól a fizetés sem lesz több.. Hogy ilyen hangok is vannak, kár lenne tagadni, az „eredmény” magától beszél. A nyolc osztályt nem végzettek utánpótlásáról pedig — sajnos — „gondoskodunk”; napjainkban is csak a tanulók 80,2 százaléka fejezi be az általános iskolát tankötelezettségi időn belül Tizenhat éves korig. Mert a finom fogalmazás , ezt rejti magában. S bár az „adósok” (akárhogy nézzük is, bizony adósok azok, akik nem járják végig az általános iskolát, elsősorban persze maguknak, de nekünk valamennyiünknek is) nem fogynak, a felnőtt fejjel iskolá ba járók viszont apadnak. Megszelídült a munkahelyi buzgalom, mintha az akkori „bogarászással” (mi tagadás, ezek az üzemi kimutatások meglehetősen hiányosak!), agitálásokkal mindenki elvégezte volna a dolgát Pedig ez. igencsak odébb van még, magunkban, nem is igen tagadjuk. A felnőttoktatás tanévnyitója még hátra van. Mostanában még a beiratkozásnál tartanak. Mondhatnánk, hogy még nincs későn. Sem a rábeszélésnek, sem az elbeszélgetésnek, a meggyőzésnek. Elsősorban azoknak kell kezdeni ezt a beszélgetést, akik tudják az írást... S nem elég elkezdeni! Rossz szájízt okoz, kedvet szeg a néha csak tréfának szánt ugratás („No, mi van, tanulgatunk, tanulgatunk...”), s a példá- 1 ód zás is, hogy „már megint valaki helyett kell dolgozni”. Sziszifuszi a feladat, ha itt is mindent a pedagógustól várunk: szervezzen, agitáljon, oktasson ... Nyilván megteszi, de segíteni kell neki: az üzem vezetőinek, a brigád tagoknak, ahol a tanulás szép vállalás, de ugye, mennyivel szebben mutat egy középiskola, tanfolyam, marxista középiskola... S arra egyébként is könnyebben kapható valaki .. . Arra mindig kapható valaki... Nagy az írást tudók felelőssége. A kollégáé, a munkatársé, a jóbaráté, a családé. A legtöbbet tehetik. A gond lényege ugyanis nem abban van. hogy Borsod sajnálatos módon igen előkelő helyen van az általános iskolát nem végzettek, s az általános iskolát most el nem végzők számát és ' arányát illetően. Az igazi gond az, hogy vannak szülők, s vannak felnőttek, akik az emberi méltóságnál többre becsülik azt, akinek anyagiakban van több. Ráadás munkával, tusival; amire kevesebb idő jut, ha a könyv mellé kell odaülni __ Ma m ár nem a szegénység az akadály. Csutorás Annamária Anya gyermekével Az encsi járási omatőr képzőművészeti alkotótábor résztvevői rendszeresen hagynak alkotásokat a járás és a járás községei számára. Ezek közül való Maros Sándorné Anya gyermekével című faszobra, amely a járási pártbizottság előterét díszíti Fotó: Laczó József Diploma a zsebben - tudás a fejben? Sokat hangoztatjuk, joggal hirdetjük, hogy „megfelelő embert, a megfelelő munkahelyre”. Ez a mindig időszerű követelmény már-már kéhkrajcáros igazságnak hangzik. A gyakorlati életben azonban, ez az elvi séma sokszor előnytelenül úgy módosuk hogy bizonyos állások betöltéséhez bizonyos pa_ pírok szükségesek. Ha egy törekvő üzemi munkás művezető akar lenni, természetes, hogy a művezetői munkakör feladatköréhez az alapiskolázottságon kívül szaktanfolyamot kell végeznie, hogy aztán „papírja” birtokában tölthasse be az állást. De mi a fontosabb, a „papír”, vagy a hozzáértés? Úgy gondoljuk, nem indokolt szembeállítani a bizonyítványt és a hozzáértést. Jogos azonban a kettőt Szem. besíteni. Elegendő hivatkozni arra a vendéglői esetre, amikor a vendég az ehetetlen kemény húsra panaszkodik, amit a szakács azzal utasít vissza: őt vád nem érheti, mert szakács-technikusi oklevele van . .. A diplomával nem feltétlenül jár együtt a hozzáértés és a rátermettség. Néha ez a „papír” előtérbe helyezésével elhomályosul. Az egyik autószervizben, nemrégen új műhelycsarnokot avattak, új diagnosztikai műszereket állítottak fel. A korábbi művezető elismert szakember volt, bár nem végzett technikumot — nem volt oklevele, tudását mégsem vonta senki kétségbe. Mégis fölé helyezlek egy főnököt, akinek technikusi oklevele volt. Mindenki tudta, hogy a kinevezést az előbbi vezető is kiérdemelte volna, legfel, jebb azzal, hogy érettségije mellé szerezzen 6 is oklevelet. A fejlett ipari országokban. az álláshirdetésekben elsősorban azt a feladatot, vagy feladatkört emelik ki, amelyre a pályázónak vállalkoznia kell, s csak ezután szerepel — rendszerint apró betűkkel szedve —■„ hogy milyen diplomához, nyelvtudáshoz kötik az állást. A hangsúly a vállalkozáson Van, s ha valaki diplomát, ny^jvis- meröcét állíthat mellé — annál esélyesebb. S hogy ez a sorrendiség helyes, ahhoz sok és többféle érvet sorakoztathatnánk fel. Ha csak azt az egyet mondjuk, hogy valaki öt nyelv ismeretében is lehet ..gyenge”, s mit sem ér, ha diplomáját a munkában nem oklevélnek, hanem menlevélnek tekinti... A megoldás — elvben, s mint szellemi magatartási norma — régi és egyszerű: „Nem az iskolának, az életnek tanulunk”. Az iskola olykor túlzásokba, a túlképzés hibájába esik, ele azt sem várhatjuk. Hogy a tanterv, a tanár mérje fel az összes igényt, amelyet majd a gyakorlat velünk szemben tá • maszt. A rossz munka alól senkit nem ment. fel a diplomája, ellenkezőleg: kvalifikált, jó munkára kötelez, Sx. E. Szórakoztatózcnészekrőí. kongresszus elolt Borsod megyében nem túl nagy a létszámuk, de éppen, mert tevékenységük nagy tö_ megekre hat, naponta százak és ezrek közérzetét befolyásolják, figyelmet érdemel, miként élnek a szórakoztatózenészek, és szakszervezetük mit tesz értük, mit tehet munkájuk javítása érdekében. Október első napjaiban ül össze a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének IX. kongresszusa, és mint ehhez a szövetséghez tartozó társ- szervezet," a. Szórakoztatózenészek Borsod megyei Szak- szervezeti Bizottsága is e kongresszusra készül. Kongresszusi küldött lesz Gratzl Ferenc, a megyei szakszervezeti bizottság titkára. Vele és a szakszervezeti bizottság más tagaivai beszélgettünk arról, milyen számvetésre is készülnek a borsodiak a kongresszuson. A Zeneművészek Szakszervezetének elnöksége mintegy másfél évvel ezelőtt számoltatta be a borsodi bizottságot és megvitatta munkáját. Ezt követően elnökségi dicséretben részesítette Gratzl Ferencet és a szak-1 szervezeti bizottságot általános jó munkájáért, de elsősorban a szervezettségért és az oktatásban .elért eredményeiért. Nem oktalan erre felfigyelni, mert a szórakoztatózenészek körében is igen nagy jelentősége van az iskolázottságnak,1 az általános műveltségnek. Jóllehet, a népi zenekarok tagjai között — elsősorban az idősebb generációkban — még jócskán akad nyolc általános iskolai végzettség nélküli, de már a népi zenekarokban is bőven van érettségizett, a tánczenekarokban pedig felsőoktatási végzettséggel rendelkezők is vannak. A továbbiam nulást a szakszervezeti bizottság folyamatosan szorgalmazza. Az ideológiai nevelés érdekében pedig havonta megrendezik a politikai vitakört, amelyen rendszeresen 28—30 érdeklődő vesz részt. Nagy nehézséget okoz. hogy a tagság tizenötnél több településen van szétszórva. Ez megnehezíti az összefogást, a mindenkire egyformán kiterjeszthető képzést. Erunek ellenére a szakmai oktatást folyamatosan végzik, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa helyiséget biztosít számukra, s a megfelelő szaktanárok is biztosítottak. A szervezettség százszázalékos . minden hivatásos zenész tagja a szakszervezetnek, és igen jó a tagdíjmorál, sőt országosan a legjobb. Ebben nagy szerepük van a körzeti bizalmiaknak, akik minden egyéb módon is tartják a kapcsolatot a tagsággal. A szétszórtság miatt különösen fontos politikai szerep is jut nekik. Péntektől hétfőig: Butch Cassidy és Sundance Kid A századforduló hírhedt Middle-West-i gengszlerve- zerének viselt dolgai eleveneditek meg a filmvásznon azok előtt, akik a miskolci filmmúzeumi sorozat e heti filmjét megnézik, pénteken és hétfőn este a Kossuth moziban, szombaton és vasárnap pedig a Tokaj vendéglátóházban. Az 1969-ben készült, George Roy Hill rendezte film igen nagy mértékben támaszkodik a valóságra, a hajdani Vad Horda bűnügyi krónikájára. A film címében olvasható két főszerepet Paul Newman és, Robert Redíord játssza, az utóbbi éppen ezzel a szerepével lett sztárrá. A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK felvételre keres az acélmű gyáregység hideg- és melegüzemeihez kőműves szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Dolgozóink és családtagjaik részére kedvezményes MÁV utazási igazolványt biztosítunk. Jelentkezni lehet: LKM munkaerőgazdálkodási osztály, III. sz. Hivatalház, 111. emelet, 36. szoba. A vendéglátóipari vállalati tokkal jó a szakszervezeti] bizottság kapcsolata. E tekin-J leiben is országosan a legJ jobbak közé sorolható. A1 partnerkapcsolat természete-] sen á vendéglátóipari vállai latokon is múlik és a szátok szervezeti bizottság csak köj szonettel és elismeréssel tud szólni róluk; igen jól együtt tudnak dolgozni, s ez nagyon fontos, hiszen a szétszórtan dolgozó zenészeknek a vendéglátóipar a munkáltatója! A Miskolci és a Borsodi Vendéglátóipari Vállalattal, a Hungar-Hotels egységeivel) valamint az áfész- és tsz-! vendéglőkké) ■ állnak kapcso-i latban. A hivatásos szórakozó talózenészek között napjaimkj ban nincs állástalan. Most je-s lenlős eseményhez közeled-! nek, ugyanis lejárnak a vál-1 lalatokkal kötött szerződések! és a korábbi, féléves, bizonytalanságokat szülő szerződé-: sek helyett egy-, ill. kétéves szerződésekről tárgyalnak és természetesen . az "új * szerző-! dések kapcsán bérkorrekciókról is. A béreknél még mindig gondot jelent a népzenészek és tánczenészek azonos kategórián belüli bérdifferenciája. , béreiknek kiegyenlitetlensége. Gondot jelent napjainkban — hihetőleg állás szempontjából megoldható gondot —, hogy a vendéglátóipart egységek közismert forgalmi visszaesése a zenészek foglalkoztatására is kihathat egy-két helyen. A kongresszus előtti számj vetéshez hozzátartozik a szórakoztalözenészek emberi tartása, a velük szembeni magatartás és a szociális helyzet. Tagadhatatlan, egyes zenekarokban akadtak apróbb fegyel meze-fenségek, s azok ellen a szakszervezet is fellép, meglehetősen szlgo-t rúan. De ugyancsak fellép-! nek akkor is, ha egyes ven-; déglátói alkalmazottak részéj ről rossz előítételekből adó-( dóan bántó megnyilatkozások adódnak a zenekarok! tagjáéval szemben. Ez a — szerencsére — ritka jelenség elsősorban a népi zenekarok ejgány tagjaival szemben fordult elő. A szociális helyzethez tartozik, hogy Miskol-' con — elsősorban régi lakótelepek szanálása során — az utóbbi időben a tagság 75 százaléka költözött új, korszerű lakásokba, s a megyeszékhelyen most már min-' d<?n szórakoztatózenész kulturált körülmények között él.' A létszámában kicsi, de jer lentős szakszervezeti bizolt-' ság munkáját a. Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa is becsüli, minden tekintetben segíti. 1-la küldöttük majd a kongresszuson esetleg szót kap, ezekről szeretne beszámolni. (benedek) A Miskolci Építőipari Vállalat miskolci munkahelyre felvesz — ács, — villanyszerelő, — festő, — kőműves, — géplakatos szakmunkásokat — segédmunkásokat. JELENTKEZÉS: Miskolc, József Attila u. 10. Munka- és bérügyi osztály.
