Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-05 / 208. szám

ÉSZAK-MAGYARORS£AG 4 TSSO, 5» péntek írás!; tudó felelősségünk Az asszony, akivel úgy öt esztendeje hozott össze a sors, közelebb járt az öt- venhez. mint a negyvenhez. Az egyik környékbeli faluból járt be, hol ezzel, hol azzal, az ürüggyel Miskolcra, s ült be a padba írni, olvasni, szá­molni tanulni. Sokan voltak testvérek, nagy volt a család szegénysége, korán szükség yolt. az ő keze munkájára :s. Később azután saját család, s gyarapodó tulajdona fog­lalta le minden idejét. Gye­rekei talán sejtették, talán tudták is, hogy anyjuknak miért van mindig tele a ke­ze munkával. Via a leckéi mutatták, kérdezték. Ők már kijárták mind a nyolc osz­tályt. s akkoriban keveseb­bet kérdezők voltak , a gye­rekek. Az unoka viszont olyan igazi. mai. mindent kérdező, mindent firtató gye­rek, s éppen akkor első osz­tályos. A kerítés másik ol­dalán futkosott, szaladgált. Íg3' kezdtek aztán ők egy­szerre: a nagymama titok­ban, lopva (férje már nem élt, akivel elszámolhatta vol­na az időt), az unoka büsz­kén, fennen hirdetett szó­val ..........Tudja, kedves, mond­ta szelíden, alig várom, hogy a karácsonyi meséskönyvből, amit az unokámnak vettem, mesélhessek neki .. A tanítónő szerint fantasz­tikus akarat munkált benne, amit megértek, mert nagy­mama volt. Akarta, hogyha megkésve is, de belépjen az írást tudók közösségébe. Mert aki bent van, az természetes birtokosa egy rettentő nagy titoknak. Az írást tudóság persze több, mint maga az írás, az olvasás, a számolás. S az emberek többségének el kell számolnia az idővel is. Az emberek többsége, akik nem végezték jel az általános is­kola mind a nyolc osztályát, munkabírók, dolgozók. Van, aki ugyanúgy titkolja, mint ő. hogy hibádzik abból a nyolc osztályból, van, aki pedig egyenesen kérkedik vele, hogy neki csak hatvan bizony, de az ő családja so­hasem szenvedett szükséget, vastag borítékot visz haza az asszonynak; szép ház, bú­tor... mi kellene még?... Abban az osztályban, ahol a nagymamát dicsérte a taní­tó néni, voltak húsz-, hu­szonöt évesek is, meg még fiatalabbak. Hogyan, miért jutottak idáig, nem tudom, legfeljebb csak sejtem, mert sokkal szűkszavúbban vála- szolgattak, hányavetien, s azóta is kísért a gondolat, hogy ide csak elküldték őket a vállalattól, de aligha jár­ják végig a lépcső minden, fokát. Egyikből-másikból bi­zony éppen az hiányzott, hogy ő is akarja. A mindig friss emlékként élő nagymama (tisztelem tit­kát; nevét és lakhelyét) ju­tott eszembe minap újra, amikor az új tanév bekö­szöntésével ismét időszerű a felnőttoktatást is szóba hoz­ni. Vele és az osztálytárs fiatalokkal is akkor talál­koztam. amikor szinte ro­hamszerűen szerveződtek a felnőtt osztályok, az üzemek­ben, vállalatoknál a személy­zetisek rendszeresen bújták a lapokat; ugyan kinek Van­nak ilyetén adósságai? A 70- es évek közepén reneszán­szát élte a felnőttoktatás. Mostanára viszont jócskán lohadt a lelkesedés. Magya­rázható, de nem menthető, hogy a jobb eredményekre, a gazdasági feladatokra több idő kell, s több figyelem jut. Azt ugyan senki sem vonja kétségbe, hogy a tanull mun­kás többet ér, de azt sem fe­lejtik el sokan, hogy aki ta­nul, iskolába jár, az bizony néha távol van. esetleg más műszakba kell tenni. Gond­ja van a művezetőnek, s rá kell helyette is verni a bri gádnak. A hórukkmunkához meg úgysincs szükség sem történelemre, sem matemáti kára csak a jó erős kézre, vállra és itt a több tudástól a fizetés sem lesz több.. Hogy ilyen hangok is van­nak, kár lenne tagadni, az „eredmény” magától beszél. A nyolc osztályt nem vég­zettek utánpótlásáról pedig — sajnos — „gondosko­dunk”; napjainkban is csak a tanulók 80,2 százaléka fe­jezi be az általános iskolát tankötelezettségi időn belül Tizenhat éves korig. Mert a finom fogalmazás , ezt rejti magában. S bár az „adósok” (akárhogy nézzük is, bizony adósok azok, akik nem jár­ják végig az általános isko­lát, elsősorban persze ma­guknak, de nekünk vala­mennyiünknek is) nem fogy­nak, a felnőtt fejjel iskolá ba járók viszont apadnak. Megszelídült a munkahelyi buzgalom, mintha az akkori „bogarászással” (mi tagadás, ezek az üzemi kimutatások meglehetősen hiányosak!), agitálásokkal mindenki el­végezte volna a dolgát Pe­dig ez. igencsak odébb van még, magunkban, nem is igen tagadjuk. A felnőttoktatás tanévnyi­tója még hátra van. Mosta­nában még a beiratkozásnál tartanak. Mondhatnánk, hogy még nincs későn. Sem a rá­beszélésnek, sem az elbeszél­getésnek, a meggyőzésnek. Elsősorban azoknak kell kez­deni ezt a beszélgetést, akik tudják az írást... S nem elég elkezdeni! Rossz szájízt okoz, kedvet szeg a néha csak tréfának szánt ugratás („No, mi van, tanulgatunk, tanulgatunk...”), s a példá- 1 ód zás is, hogy „már megint valaki helyett kell dolgoz­ni”. Sziszifuszi a feladat, ha itt is mindent a pedagógus­tól várunk: szervezzen, agi­táljon, oktasson ... Nyilván megteszi, de segíteni kell neki: az üzem vezetőinek, a brigád tagoknak, ahol a tanu­lás szép vállalás, de ugye, mennyivel szebben mutat egy középiskola, tanfolyam, marxista középiskola... S arra egyébként is könnyeb­ben kapható valaki .. . Arra mindig kapható valaki... Nagy az írást tudók fele­lőssége. A kollégáé, a mun­katársé, a jóbaráté, a csalá­dé. A legtöbbet tehetik. A gond lényege ugyanis nem abban van. hogy Borsod saj­nálatos módon igen előkelő helyen van az általános is­kolát nem végzettek, s az ál­talános iskolát most el nem végzők számát és ' arányát illetően. Az igazi gond az, hogy vannak szülők, s van­nak felnőttek, akik az em­beri méltóságnál többre be­csülik azt, akinek anyagiak­ban van több. Ráadás mun­kával, tusival; amire keve­sebb idő jut, ha a könyv mellé kell odaülni __ Ma m ár nem a szegénység az akadály. Csutorás Annamária Anya gyermekével Az encsi járási omatőr képzőművészeti alkotótábor részt­vevői rendszeresen hagynak alkotásokat a járás és a járás községei számára. Ezek közül való Maros Sándorné Anya gyermekével című faszobra, amely a járási pártbizottság előterét díszíti Fotó: Laczó József Diploma a zsebben - tudás a fejben? Sokat hangoztatjuk, joggal hirdetjük, hogy „megfelelő embert, a megfelelő munka­helyre”. Ez a mindig idősze­rű követelmény már-már kéhkrajcáros igazságnak hangzik. A gyakorlati élet­ben azonban, ez az elvi sé­ma sokszor előnytelenül úgy módosuk hogy bizonyos állá­sok betöltéséhez bizonyos pa_ pírok szükségesek. Ha egy törekvő üzemi munkás mű­vezető akar lenni, természe­tes, hogy a művezetői mun­kakör feladatköréhez az alapiskolázottságon kívül szaktanfolyamot kell végez­nie, hogy aztán „papírja” birtokában tölthasse be az állást. De mi a fontosabb, a „papír”, vagy a hozzáértés? Úgy gondoljuk, nem indo­kolt szembeállítani a bizo­nyítványt és a hozzáértést. Jogos azonban a kettőt Szem. besíteni. Elegendő hivatkoz­ni arra a vendéglői esetre, amikor a vendég az ehetet­len kemény húsra panaszko­dik, amit a szakács azzal utasít vissza: őt vád nem ér­heti, mert szakács-technikusi oklevele van . .. A diplomával nem feltét­lenül jár együtt a hozzáér­tés és a rátermettség. Néha ez a „papír” előtérbe helye­zésével elhomályosul. Az egyik autószervizben, nemré­gen új műhelycsarnokot avattak, új diagnosztikai mű­szereket állítottak fel. A ko­rábbi művezető elismert szak­ember volt, bár nem vég­zett technikumot — nem volt oklevele, tudását mégsem vonta senki kétségbe. Mégis fölé helyezlek egy főnököt, akinek technikusi oklevele volt. Mindenki tudta, hogy a kinevezést az előbbi vezető is kiérdemelte volna, legfel, jebb azzal, hogy érettségije mellé szerezzen 6 is okleve­let. A fejlett ipari országok­ban. az álláshirdetésekben elsősorban azt a feladatot, vagy feladatkört emelik ki, amelyre a pályázónak vállal­koznia kell, s csak ezután szerepel — rendszerint apró betűkkel szedve —■„ hogy mi­lyen diplomához, nyelvtudás­hoz kötik az állást. A hang­súly a vállalkozáson Van, s ha valaki diplomát, ny^jvis- meröcét állíthat mellé — an­nál esélyesebb. S hogy ez a sorrendiség helyes, ahhoz sok és többféle érvet sorakoztat­hatnánk fel. Ha csak azt az egyet mondjuk, hogy valaki öt nyelv ismeretében is le­het ..gyenge”, s mit sem ér, ha diplomáját a munkában nem oklevélnek, hanem men­levélnek tekinti... A megoldás — elvben, s mint szellemi magatartási norma — régi és egyszerű: „Nem az iskolának, az élet­nek tanulunk”. Az iskola olykor túlzásokba, a túlkép­zés hibájába esik, ele azt sem várhatjuk. Hogy a tanterv, a tanár mérje fel az összes igényt, amelyet majd a gya­korlat velünk szemben tá • maszt. A rossz munka alól senkit nem ment. fel a dip­lomája, ellenkezőleg: kvali­fikált, jó munkára kötelez, Sx. E. Szórakoztatózcnészekrőí. kongresszus elolt Borsod megyében nem túl nagy a létszámuk, de éppen, mert tevékenységük nagy tö_ megekre hat, naponta százak és ezrek közérzetét befolyá­solják, figyelmet érdemel, miként élnek a szórakoztató­zenészek, és szakszervezetük mit tesz értük, mit tehet mun­kájuk javítása érdekében. Október első napjaiban ül össze a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetségének IX. kongresszusa, és mint ehhez a szövetséghez tartozó társ- szervezet," a. Szórakoztatóze­nészek Borsod megyei Szak- szervezeti Bizottsága is e kongresszusra készül. Kong­resszusi küldött lesz Gratzl Ferenc, a megyei szakszerve­zeti bizottság titkára. Vele és a szakszervezeti bizottság más tagaivai beszélgettünk arról, milyen számvetésre is készülnek a borsodiak a kongresszuson. A Zeneművészek Szakszer­vezetének elnöksége mint­egy másfél évvel ezelőtt szá­moltatta be a borsodi bizott­ságot és megvitatta munká­ját. Ezt követően elnöksé­gi dicséretben részesítette Gratzl Ferencet és a szak-1 szervezeti bizottságot általá­nos jó munkájáért, de első­sorban a szervezettségért és az oktatásban .elért eredmé­nyeiért. Nem oktalan erre felfigyelni, mert a szórakoz­tatózenészek körében is igen nagy jelentősége van az is­kolázottságnak,1 az általános műveltségnek. Jóllehet, a né­pi zenekarok tagjai között — elsősorban az idősebb gene­rációkban — még jócskán akad nyolc általános iskolai végzettség nélküli, de már a népi zenekarokban is bőven van érettségizett, a táncze­nekarokban pedig felsőokta­tási végzettséggel rendelke­zők is vannak. A továbbiam nulást a szakszervezeti bi­zottság folyamatosan szorgal­mazza. Az ideológiai nevelés érdekében pedig havonta megrendezik a politikai vi­takört, amelyen rendszeresen 28—30 érdeklődő vesz részt. Nagy nehézséget okoz. hogy a tagság tizenötnél több tele­pülésen van szétszórva. Ez megnehezíti az összefogást, a mindenkire egyformán kiter­jeszthető képzést. Erunek el­lenére a szakmai oktatást fo­lyamatosan végzik, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa helyiséget biztosít számukra, s a megfelelő szaktanárok is biztosítottak. A szervezettség százszázalé­kos . minden hivatásos zenész tagja a szakszervezetnek, és igen jó a tagdíjmorál, sőt országosan a legjobb. Ebben nagy szerepük van a körzeti bizalmiaknak, akik minden egyéb módon is tartják a kapcsolatot a tagsággal. A szétszórtság miatt különösen fontos politikai szerep is jut nekik. Péntektől hétfőig: Butch Cassidy és Sundance Kid A századforduló hírhedt Middle-West-i gengszlerve- zerének viselt dolgai eleve­neditek meg a filmvásznon azok előtt, akik a miskolci filmmúzeumi sorozat e heti filmjét megnézik, pénteken és hétfőn este a Kossuth mo­ziban, szombaton és vasár­nap pedig a Tokaj vendég­látóházban. Az 1969-ben ké­szült, George Roy Hill ren­dezte film igen nagy mér­tékben támaszkodik a való­ságra, a hajdani Vad Horda bűnügyi krónikájára. A film címében olvasható két fő­szerepet Paul Newman és, Robert Redíord játssza, az utóbbi éppen ezzel a szere­pével lett sztárrá. A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK felvételre keres az acélmű gyáregység hideg- és melegüzemeihez kőműves szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Dolgozóink és családtagjaik részére kedvezményes MÁV utazási igazol­ványt biztosítunk. Jelentkezni lehet: LKM munkaerőgazdálkodási osztály, III. sz. Hivatalház, 111. emelet, 36. szoba. A vendéglátóipari vállalati tokkal jó a szakszervezeti] bizottság kapcsolata. E tekin-J leiben is országosan a legJ jobbak közé sorolható. A1 partnerkapcsolat természete-] sen á vendéglátóipari vállai latokon is múlik és a szátok szervezeti bizottság csak köj szonettel és elismeréssel tud szólni róluk; igen jól együtt tudnak dolgozni, s ez nagyon fontos, hiszen a szétszórtan dolgozó zenészeknek a ven­déglátóipar a munkáltatója! A Miskolci és a Borsodi Vendéglátóipari Vállalattal, a Hungar-Hotels egységeivel) valamint az áfész- és tsz-! vendéglőkké) ■ állnak kapcso-i latban. A hivatásos szórakozó talózenészek között napjaimkj ban nincs állástalan. Most je-s lenlős eseményhez közeled-! nek, ugyanis lejárnak a vál-1 lalatokkal kötött szerződések! és a korábbi, féléves, bizony­talanságokat szülő szerződé-: sek helyett egy-, ill. kétéves szerződésekről tárgyalnak és természetesen . az "új * szerző-! dések kapcsán bérkorrekci­ókról is. A béreknél még mindig gondot jelent a nép­zenészek és tánczenészek azonos kategórián belüli bérdifferenciája. , béreiknek kiegyenlitetlensége. Gondot jelent napjainkban — hihe­tőleg állás szempontjából megoldható gondot —, hogy a vendéglátóipart egységek közismert forgalmi vissza­esése a zenészek foglalkozta­tására is kihathat egy-két helyen. A kongresszus előtti számj vetéshez hozzátartozik a szórakoztalözenészek embe­ri tartása, a velük szembeni magatartás és a szociális helyzet. Tagadhatatlan, egyes zenekarokban akadtak ap­róbb fegyel meze-fenségek, s azok ellen a szakszervezet is fellép, meglehetősen szlgo-t rúan. De ugyancsak fellép-! nek akkor is, ha egyes ven-; déglátói alkalmazottak részéj ről rossz előítételekből adó-( dóan bántó megnyilatkozá­sok adódnak a zenekarok! tagjáéval szemben. Ez a — szerencsére — ritka jelenség elsősorban a népi zenekarok ejgány tagjaival szemben fordult elő. A szociális hely­zethez tartozik, hogy Miskol-' con — elsősorban régi lakó­telepek szanálása során — az utóbbi időben a tagság 75 százaléka költözött új, kor­szerű lakásokba, s a megye­székhelyen most már min-' d<?n szórakoztatózenész kul­turált körülmények között él.' A létszámában kicsi, de jer lentős szakszervezeti bizolt-' ság munkáját a. Szakszerve­zetek Borsod megyei Taná­csa is becsüli, minden te­kintetben segíti. 1-la küldöt­tük majd a kongresszuson esetleg szót kap, ezekről sze­retne beszámolni. (benedek) A Miskolci Építőipari Vállalat miskolci munkahelyre felvesz — ács, — villanyszerelő, — festő, — kőműves, — géplakatos szakmunkásokat — segédmunkásokat. JELENTKEZÉS: Miskolc, József Attila u. 10. Munka- és bérügyi osztály.

Next

/
Thumbnails
Contents