Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-05 / 208. szám

1980. szeptemr&w '5,, péntek * Bányászok a vízen Kikötőben az uszály. A kavicsrakoniányt géppel viszik a partra Teherkocsik viszik széjjel o megyébe, a megye határain tálra az osztályozott kavicsot Ma.jivalonto már vastagkö­dök ülik meg a nyéki tavak víztükrét, ahol ilyenkor óva­tosan mozognak előre a lomha uszályok üresen és rakotton egyaránt. Csak a viharos szél és a sűrű köd nehezíti ősszel a kavicsbá- nyászok munkáját, akik éj­jel-nappal a vízen vannak. — Napsütéses, száraz ősz kellene — hunyorít.a nap fe­le Holló Mihály bányamester a kettes üzem udvarán. Előttünk a fölénk tornyo­suló osztályozó szalagjai ön- tik. pergetik a kavicsot, mint’ a meg-megújuló orkán dühe;, úgy éled a törőgépek dübör­gése. Előttünk magasan 'ra­kott teherkocsik lui/.zak a homokos út porfelhőit, ami aztán betakar itt mindent. Fáradt uszályok „locsolkod- nak” a kotrógép . kavicsot öntő gumi.szulag.jai alatt és nőnek, egyre tornyosulnak a ka viesszemekbői összeállt la­za vizes-fényes kúpok. A partról könnyed, minden erőlködéstől mentesnek hit- szik az egész, pedig az úszó- kotró fedélzetén félmeztele­nül sürgölődő matróz, a kot- rómester irányító, szabályo­zó munkája nélkül elképzel­hetetlen a percre pontos ra­kodás. indulás, kirakodás. Pedig most ennél nincs fon­tosabb, a kialakult ritmust tartani kell. mert a vizen dolgozók versenyt futnak az idővel, az őszi napokkal* hogy még mielőtt jéghártya kapná össze a nyéki tavak tetejét, együtt legyen amit terveztek. Rossz volt az évkezdet, áprilisig alig kellett a kavics, amiből a korábbi években sohasem volt elég az építők­nek. Aztán, ahogy korszerű­sítési munkák miatt leállt a vállalat alsózsolcai üzeme, az oda címzett megrendelé­seket is sorra Nyékládházá- ról elégítették ki. Azóta is­mét megrendelők ostroma alatt állnak, újra kell a ka­vics Szabolcsba, Hajdú me­gyébe, Borsodba, a beton- elemg.vártóknak éppúgy, mint a kisebb építővállalatoknak, a magánépítőknek. Délidé közeleg, de a csöpp­nyi üzemi étterem a kettes bányaüzem területén nem fo­gadhat mindenkit, aki mű­szakban van, hiszen a kotrók kilométerekre dolgoznak in­nen, messze a nagy víz pá­rákba vesző szélein. — Ott táskából esznek, vagy atki éppen nélkülözhető, főz a többieknek is — mond­ja Baranyi Sándor, aki a leg­idősebb bánya mesterek egyi­ke a tavon. A jó, parton fő­zött gulyásnak itt legendája van, az elejtett szavakból nem nehéz kivenni: olykor szívesen elcserélnék a több fogasos ebédet egy' igazi gu­lyásra. ami kavicsbányász módra készül és füstjárta il­latával ínycsiklandóbb bár­minél. Napról napra nő. terpesz­kedik a már térképre mére­tezeti léptékű víztükör, a főbb száz holdon csillogó tó évente 10 hektárral bővül. A felhagyott, régi partokon járva mégsem kelti geomet­riai szabályosságé mestersé­ges 1ó hatását, mert a „med­dőt”, vagyis a kavicsot fedő termőtalajt, vagy a kavics alól kihozott agyagot, részben vissza termelik. Kis szigetecs­kék. félszigetek zöldje tagol­ja így a nyílt vizet, mert a tavak ölelésében pár év alatt kétszeresére nő a gyom. mint másutt. Ezeket a félreeső he­lyeket szívesen keresik fel a horgászok, sajnos a vadkem- pingezök is. Pedig ahonnan a kotrók felhozták a csaknem húsz méter vastag kavicsré­teget, ott a helyére felhúzó­dó hideg talajvíz még a jó! úszók számára is veszélye­ket rejteget. — Mi meguntuk már a to­lakodókat, de azokat mégis kénytelenek vagyunk elkül­deni. akik már a munkate­rületen. a kavics kitermelését zavarják. .Mert ahol a gép mozgatja a vizet, oda szíve­sebben megy a hal. Ugyan­akkor a nagy mélységek mi­att. olykor 15—20 méteres partszakaszok is beleomlanak a tóba, mert a felső réteg itt mindenütt nagyon laza — mondja két .uszály érkezése közt Holló Mihály bánva- me.ster. Megállás nélkül küzd gép e.s ember a nagyon érté­kes kavics kiterme'éíkn. Munkájukat akadályozó kö­rülmények jócskán adódnak: a Golem- es az István-!*) közti munkáknál aknákat ta­láltok, háborúból ittmaradt robbanószereket. A bánya kerítést vont. az aknák köré, cníg a szakértőkre vártok Egyik reggelre eltörd, a ké­ri tés... A debreceni írt mindkét oldalán kaviccsal szórt poros, homokos utakon kanyarog az epi toa-n y a gga 1 rakott kavicsos konvoj a közeit, távoli vá­rosok felé. A kitermel", anyagnak o*».»»án egy részét hordják széjjel a megyébe, más megyékbe, a többi a té­li tárolókba kerül „száradni”, mert a szállítás akkor sem szünetel, ha a hideg és a fagy kikötőbe parancsolja' majd a nyéki kavicskotró hajókat. Nagy József Környezetvédelem i 1 A nagyarányú ipartelepí- ! les során égető gonddá vált ' az ember környezetének ! megfelelő védelme. Me- i gyénkben. ahol az utóbbi J jo néhány esztendőben szin- i te gomba módjára nőttek J ki a földből a’ nehézipari i létesítmények. hatványo-. 1 zottabban jelentkezik ez a i probléma. Elegendő meg-. i említeni az erőművek okoz , ta korom-, illetve pernyte- i szennyeződést. Annak ide-, J .ión. amikor a Borsodi és a i Tiszai Erőmű épült, külön-' ! böző okok folytán — talán i pénzszűke miatt is — el- [ maradt a pernyeleválasztó i berendezések felszerelése. ] Ahogy múltak az évek, úgy i sokasodtak azok az észre­i vételek, amelyek ebben a témában, az arra illetékes szervek asztalára kerültek, sürgetve az erőmüvek által előidézett szennyezés mi­előbbi megszüntetését. Hosszú időbe tellett, amíg megkezdődhetett a jogos kívánság teljesítése, ugyan­is: nem kis összegről van szó. Egyetlen pernyelevá­lasztó berendezés, más ne­vén elektrofilter — több tízmillió forintba kerül. Szerencsére az illetékes ál­lami szervek — mindenek elölt, a megyei tanács — az erőmüvek segítségére siet­tek. s az ügy fontosságára való tekintettel jelentős anyagi támogatásban része­sítik az érintett vállalato­kat a környezetvédelmi be­ruházások megvalósításá­ban. Ennek eredményeként például a Borsodi Hőerő­műben már csak egy ké­ménybe kell a szóban forgó pern yelevál ászt ót beépí t en i. s végérvényesen megoldó­dik a több minit, két évtize­des gond. A leninvárosi Tiszai Erő­műben (régi Tiszapalko- nyai Hőerőmű — szerkő ugyancsak hozzáláttak éti­hez a munkához: most ké­szítik elő a második elekt­rofilter szerelését. Mint hír­lik, 1083-ig mind a négy kéménynél megszüntetik a koromszennyeződést. Az át­alakítások költsége tetemes, mintegy háromszázmillió forintra tehető. Kétségtelen, nagy összeg. De megéri, hiszen környezetünk, az ember látja a hasznát — lovas — A „mindenáron" költségei Kombájn hat keréken Ha jellemezni kellene en­nek az idei nehéz aratásnak a gondjait, okait, nem a csa­padékra hivatkoznék. Lehet­ne arra is. hiszen a statisz­tikák bizonysága szerint itt Encs környékén két hónap alatt leesett az éves csapa­dékmennyiség fele. De még az esős napok számára sem. pedig a Zója Termelőszövet­kezet 21 kombájnja egy hó­nap alatt vágta le a termést, két hét helyett. Egy fura for­májú géo vált jelkéooé ben­nem. Egy öreg SZK—4-es. hat keréken. Ennek a két többletabroncsnak érdekes a története. Tiiborfi Tibor, a szövetkezet elnöke: — Annyira fel áztak a ta­lajaink. hogy az, aratással csak úgy boldogultunk, ha ott álltak az erőgépek a táb­laszéleken. kirángatni a sár­ból az elsüllyedt, megrekedt kombájnokat, tehergépkocsi­kat. A teljesítmény sajnos visszaesett a felére, s gond­jainkat csak fokozta a bel­víz. amelv néhány táblánkat annyira elöntötte, hogy lehe­lettel! volt géppel rárfienni. Ügy gondoltuk, vásárolunk egy lánctalpas rizskombáint. de nem kaptunk, lgv csak a csodában reménykedhet!ünk. hogy ezeket a területeket, még a nyárón le tudjuk avatni. Ez a csoda volt az a bi­zonyos két. kerék, amelyet a meglevő két abroncs mellé, a kombájn mellső tengelyére szereltek. Az ötletet Berttáth Elemér, s. MEZŐGÉP helyi gyáregységének igazgatója ad ta: — Tizenhat évvel ezelőtt hasonlóan esős nyár volt, amikor a Hevesi Állami Gaz­daságban megpróbálkoztunk ennek a hatkerekű kombájn­nak a kialakításával. Bevall, s ha jól tudom, itt is jól mutat­kozott, be. Nem vetetlenül Rekordtermés a szomolyai őszibarackosban Már tüi>b. mint egy évtize­de annak, hogy a híres szo­molyai cseresznye termőhe­lyének közelében, az akkori szomolyai tsz-ben egy másik gyümölcsre, az őszibarackra voltak büszkék, őszi barackos ültetvényükről 540 tonnás rekordtermést sikerült leszü­retelni. Sajnos a kiöregedő, egyre foghíjasabb őszibarac­kosban többé nem sikerült a jó termést megismételni. Az egyre elhanyagoltabb gyü­mölcsös mennyiségben és mi­nőségben is egyre szegénye­sebb terméssel fizetett. Az egyesülés után a bogácsi Hórvölgye Tsz szakvezetői megkísérelték életben tartani a kiöregedő, elhanyagolt őszibarackost. A ráfordítá­sok. a gondos növényvédelem ellenére az elmúlt négy év­ben a már nagyon 'megrit­kult fák így is csak legfel­jebb 200—240 tonna termésre voltak képesek. Az idén azonban az öreg fák meghálálták a törődést, a gondozást. Bőségesebb és jobb minőségű terméssel fi­zetnek, mint annak idején, amikor „virágkorát” élte. termőképességének csúcsán volt az ültetvény. Naponta két-hárofdszázan szedik a ter­mést, amelyből már e hét közepéig 620 tonnával érté­kesítettek a Nyíregyházi Konzervgyárnak, ahol export befőtt és bébiétel-alapanyag készül belőle. A csak most érő Elberta fajta még továb­bi 50 tonnányi ízes gyümöl- "csöt ígér. Rekordterméssel, szélien búcsúzott el az öreg gyümölcsös. hiszen így a vonóerőt meg lehet kétszerezni. És nem lé­nyegtelen: az átalakítás költ­sége alig haladja meg az öt­ezer forintot. Az elnök csak ennyit tett hozzá: — Egy percig nem volt vitatéma, hogy a ter­mést mindenáron be kell ta­karítani. Még ügy is. ha rizs- kombájnt kell bérelni hektá­ronként 1500 forintért. Ennék az átalakításnak a költsége önmagáért beszél. Közel 2100 hektáron teje- ződött be a betakarítás. Az értékelésnél el kell mondani, hogy most bizonyosodott be végső soron az elmúlt évek egyik beruházásának a hasz­na. Az itt épiteti DTS típusú szárítóberendezés nagy telje­sítményét sokan kifogásolták, olyan indokkal, hogy nem le­het. kihasználni. Idén e be­rendezés nélkül megbénult volna a betakarítás. Sajnos, viszont a termetes költségei a kedvezőtlen időjárás hatá­sára emelkedtek, a számítá­sok szerint négymillió fo­rinttal S mivel az elmúlt évet közel hatmillió forintos nyereséggel zárta a szövet­kezet, ez á tény bizony fi­gyelmeztet. Erre fel mondta az elnök: — Mivel szövetkezetünk csak alaptevékenységgel fog­lalkozik. kizárólag csak ho­zamnöveléssel tudjuk az ár­emelkedések. k a belvizes időjárás többletkiadásait ki­egyenlíteni. Erre van is re­mény. hiszen a kalászosok az elhúzódott betakarítás, s a különböző veszteségek elle­nére szépen fizettek. A töb­bi növény sorsa az időjárá­son múlik, ha a kora őszi fa­gyok elmaradnak, akkor kü­lönösebb baj nem lehet. A munkák java még hát­ra van. AZ elkövetkező pár hétben összetornyosulnak a feladatok a szakvezetők, a ta­Legulább lü milliárd bar­rel olajat rejt magában az Üj-Fundland partjai menten lévő Hibernia ola j mező — erősítette meg a Gulf Cana­da Resources olajtársaság el­nöke. A bejelentést követően erősen emelkedett a tőzsdé­ken a kanadai olajvaUalatok részvényeinek árfolyama, bár különféle jogi problémák miatt még teljesen bizony­talan. hogy mikor indulhat be a kitermelés. Az új-fund- la.ndi tartományi kormány ugyanis ragaszkodik hozzá, hogy a Hibernia-mezö a tar­tomány tulajdonában legyen, míg az ottawai szövetségi kormány egy néhány éve ho­zott törvényre hivatkozva magának vitatja a mező tu­lajdonjogát. ☆ J ugoszlá viá Széntermelése az idén a tervek szerint el­éri a 46 millió tonnát. Ez je­lentősen hozzájárul annak a kormánycél kitűzésnek a va­lóra váltásához, amelv a drá­gán beszerezhető olaj belföl­di erőforrások útján történő helyettesítését irányozza elő. Az év első hat hónapjában 26 millió tonna volt az or­szág széntermelése és ez 8 százalékkal haladta meg az. egy évvel korábbit. Annak ellenére. hoav számottevő termelésemet kedés követke­zett be. belgrádi vélemények szerint mindeddig nem bá­torították kellőképpen a Szénbányászatot. amelyet meglehetősen hosszú időn át szinte teljesen mellőztek. Az utóbbi évtizedben számos szénbányát bezártak Jugo­szláviában az alacsony ter­melés miatt, ezekét most is­mét előkészítik az újrafeltá- rásra és ellátják őket a leg­korszerűbb gépekkel és be­rendezésekkel. gok s az alkalmazottak előtt.' Legalábbis ez érződött ki azon a vezetői megbeszélé­sen. amelyen az őszi kam­pány legégetőbb kérdéseit be­szélték meg. Közel 700 hek­tár kukorica. 285 hektár nap- raíorgó. 300 hektár silóku­korica vár betakarításra. — Ha még csak ennyi len­ne?! Sajnos azzal, hogy ki­csúsztunk az időből, nagyon lerövidült a tápanyag-után­pótlásra fordítható idő is. Idén 18 ezer tonna szerves trágyát kelle neszét téri ten:, s ehhez 150 munkanapra len­ne szükség. Vettünk ugyan két szer vestragya-szórót. s még vásárolunk is újabb kettőt, tie ez is kevés lesz. Valószínű, hogy robbantani is fogjuk, az istállótrágyat, viszont ez egy újabb kérdést tét lel. Mivel a trágyaszórás egybeesik a siló betakarítá­sával. kevés lesz a szállító­kapacitásunk. Válaszút elé kerültünk, mi a fontosabb? Persze, ha az időjárás ke­gyes lesz hozzánk, akkor a munkaszervezés is könnyoOfc» lesz. A napokban a silókukorica betakarítására készülnek. Saj­nos. az NDK gyártmányú gépek alkatrészellátása to­vábbra sem javult, így a ba­rom silózógépböl egyet a másik kettő használhatóvá tételére áldoznak fel. A 70 hektáros • cukorrépa-terület betakarítása idén nem je­lenthet nehézséget — legfel-' jebb csak a késői kezdes mi­att —hiszen egy Herrn»*-' kombájn érkezik a sórospe- toki termelőszövetkezetből.' amely a munkát meggyorsrt- ja. Mivel a rep« etrkor foten még alacsony, ok (ober eleje előtt nem kezdik meg a be­takarítást Az utóbbi hegekben a» NDK további tizenegy kom­binátja létesített saját kül­kereskedelmi vállalatot, es így jelenleg már szinte vala­mennyi. exportra termelő kombinát megteremtette sa­ját külkereskedelmi szerve­zetét. Ezzel a lépessel jelen­tősen előrehaladt az NDKl ban a külkereskedelem át­szervezése, amelynek célja a termelés és a külkereskede­lem közötti szerves összhang megteremtése. A kombinátok kereteiben működő külkeres­kedelmi vállalatoktól azt várják, hogy a világpiaci kö­vetel mén veket közvetlenül érzékeltessék a termeléssel, és hogy hatásosan részt vál­laljanak a termelő vállalatok termelési és kutatási prog­ramjainak k i a 1 a k í t ásá ba n. ☆ A svájciak nemcsak * pénzzel bánnak takarékosan, hanem a hulladékokkal is. A takarékoskodás média egy­szerű. a használt ruhát, pa­pírt.! üveget nem ugyanabba a szemét tartóba, hanem kü­lönböző kukákba helyezik. A fegyelmezettségen kívül a h ül ladékhasznosi tás egyéb feltételei is megvannak az al­pesi országban, például a rendszeres begyűjtés, A kö­tegelt újságokat havonta kel- szer szedik össze, félévenként pedig müanvaazsákokat osz­tanak szét a lakosságnak a használt ruhák összegyűjté­sére. lgv évente 7500 tonna ruha gyűlik,össze. Arai a pa­pír újrafelhasználását illeti, Svájcban évente 1 millió ton­na fogy. s ebből 405 ezer ton­na nyersanyagként visszake­rül a papírgyárakba. Így minden évben az egvébkénrt szükségesnél 10 ezer hektár­ral kevesebb erdőt kell ki-' vágni a papírgyárak neers-' anyagszükségietének feöe<*4J sére. & világgazdaság hírei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents