Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

eSZAK-WAOYAROKSZÁG 3 t980. szeptember 2., kedd Anyagi ösztönzés - nagyobb követelmények Az első fél év munkáját összegező műszaki-gazdasági mutatók — mint 'például a vili amosen ergia - fej lesz lés. a z önfogyasztás, a kiadott ener­giamennyiség. a vállalat eredmény- és költségelőirány­zatának alakulása — egyér­telműen arról vallanak, hogy a leninvárosi Tiszai Erőmű Vállalat eredményesen oldot­ta meg feladatát. Így fos’alt állást az erőmű üzemi párt- bizottsága is. amely a na­pokban adott számot az idei «.•»e’ok-ési program időará­nyos végrehajtásáról. Előtérben a népgazdaság érdeke — A testület és alapszer- vezeleink ebben az évben a legfontosabb feladatnak a fajlagos ráfordítások csök­kentését. a szénhidrogének­kel való gazdálkodás haté­konyságának fokozását, a szénbázisú tiszapalkonyái erő­mű. továbbá a vízi erőmüvek telj es 11 »képességén ek növelé­sét tűzlek célul — mondla Wirt/. László, az. üzemi párt­bizottság titkára. — A szá­mok lükreben megállapítot­tuk. hogy vállalatunk vala­mennyi termelőegysége a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva dolgozott. • Bizo­nyíték erre. hogy a széntü­zelésű erőművünk, valamint a kiskörei, a tiszalöki és a kész nyélén i vízi erőműveink — jóllehet teljesílóképessé- gük eltörpül a 8<>(l megawat­tos új Tiszai Erőmű teljesít­ménye mellett — jelentős energiát fejlesztettek. Az. év első hat hónapjában a tisza­pal konyái erőmű és a há­rom vízi erőmű több mint félmillió megawattéra villa­mos energia előállításával járult hozzá az ország ener­giaellátásához. Ez azért is nagyon jelentős, mert az em­lített termelőegységek ener- giafejlesztési tervüket, a vi­szonylag olcsó tüzelőanyag, a szén. illetve másik természe­ti kincsünk, a víz. felhaszná­lásával szárnyalták túl; Nagyobb szerephez jut a szén Napjainkban különösen nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a szénfelhasználás to­kozásának. Világszerte ta­pasztalható. hogy a sz.énhid- roién-tiizelésű erőművek he­lyett a szénbázisú erőművek kapacitásának, termelésének növelésé! helyezik előtérbe. Számos fejlet! tőkés ország­ban. igy például az NSZiá­ban. vág" az. energiában,sze­gény Dániában évenként több millió tonnával csök­kentik az. olajfelhasználást az energia előállításában. Nem titok, hogy a jövőben nálunk is egyre nagyobb sze­rephez jut a .hazai szénva­gyon erőműben történő hasz­nosítása. Az. üzemi pártbizottság gazdasági munkát segítő cse­lekvési programjában előkelő helyen szerepel a szénhidro- ‘génekkel (olaj. földgáz) való fokozottabb takarékosság, az élőmunka hatékonyságának növelése, a nemzetközi tér­it lelékenységi színvona 1 hoz való közelítés. Minek köszönhető a siker? A vállalat által kidolgozott hosszú távú program időará­nyos végrehajtásának kö­szönhető, hogy az új szén­hidrogén-tüzelésű 8t>U mega­wattos Tiszai Erőműben a fajlagos létszámmutató — el­sőként az országban — elér­te az élenjáró nemzetközi színvonalnak számító 0,78 fő MW-os szintet. Ebben, a műszaki-technikai színvonal növelésén túl más, a haté­konyság fokozását segítő egyéb tényezők is közreját­szottak. Ide sorolható a mun­ka- és üzemszervezés to­vábbfejlesztése. a normarend­szer részleges bevezetése, a veszteségidő elemzése mellett a karbantartás színvonalának javítása, a berendezések ha­tásfokának emelése, nem utolsósorban a szoeialista . ,.m un kg verseny ben rejlő lehe­tőségek kihasználása Jelen­tős sikernek könyvelik, el a vállalatnál, hogy az. erőmű érdekeinek megfelelően sor kerülhetett; kisebb mérvű m un kae r ő- á tcsopor tositásra és a féléves tervet az enge­délyezettnél kisebb létszám­mal oldották meg. A takaré­kos létszámgazdálkodás és a hatékonyság növekedését eredményezd különböző in­tézkedéséit tették lehetővé, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt által engedé­lyezett. 5,8 százalékos bérfej­lesztéssel szemben az idén 4.8 százalékos béremelést tudtak végrehajtani a Tiszán Erőműben. Az év hátralevő részében elvégzendő legfontosabb fel­adatokról. Zagyra! Bein. a Tiszai Erőmű Vállalat ve­zérigazgatója tájékoztatott. Mit hoz a jövő? — A számtalan feladat közül ezűiial csupán néhá­nyra l emelek ki. Kő célunk továbbra is. hogy növeked­jék a tiszapal konyái erő­műben a s/.énfelha.sV.na'ás. ennek nyomán a villatnos- energia-lermelés. a Mill me­gawattos új erőműben pedig csökkenjen az olajfelhaszná­lás. Számításaink szerint megvan annak a lehetősége; hogy a regi erőműben 50 millió kilowattórával több. ebben az évben összesen egy- millíárd 150 millió kilowatt­óra villamos energiát fejlesz- •szünk. Az. év hátralevő ré­szeben az ú.i erőim!ben na­gyobb' követelményeket tá­masztunk az üzemeltelő sze­mélyzettel szemben, hogy ke­zelési hibából üzemzavar ne fordulhasson elő. Számon- kérjük továbbá, hogy az ön- fogyasztás összhangban áll­jon a műszaki-technikai le­hetőségekké! és számottevően csökkenjen a pótvizveszteség. Terveink között szerepel a karbantartási munkák haté­konyságának. színvonalának javítása, ugyanakkor olyan intézkedésekét léptetünk élet­be. amelyeknek végrehajtása becslésünk szerint várhatóan 20 millió forinttal csökkenti majd a karbantartási célokra fordítóét kiadásainkat. — Annak érdekében pe­dig. hogy dolgozóink egy em­berként Tegyenek részt gaz­dasági céljaink megvalósítá­sában, megfelelő ösztönző rendszert dolgoztunk ki. A köaeimú libán lel ül vizsgáltuk első féléve* bérgazdálkodá­sunkat é* arra a megállapí­tásra jutottunk, hogy a vál­lalat eddigi és várható ered­ményei alapján éve* szinten mintegy 1,2 millió forint bér­tartalék képződik. Ezt az összeget a vállalat vezetése a dolgozók anyagi ösztönzésére, a jói végzett munka elisme­résére fordítja, amit a vál­lalat előtt álló éves gazdasá­gi feladatok sikeres teljesíté­se esetén egyszeri jutalom­ként fizetünk ki a kollektí­váknak. Bízunk benne, hogy er. *z ösztönző még eredmé­nyesebb. még hatékonyabb munkára serkenti a munká­sokat. műszakiakat, vállala­tunk valamennyi dolgozóját. I<«v*s Lajos Milyen szín a gépszín? Vándorfestők Mór a nagyja kész, ez most a „pepecselő" munka, a szélek fes­tése és a festékcseppek letörlése. Drozda Sándor (a képen jobb­ra) és Koluilák István az összecsapógép ajtaját festik. A gázálarc náisdenkit ide- 0eeit. A mérgező anyagok el­len kellene használni a Di­ósgyőri Gépgyár B-gyáregy- ségében. azonban meglehető­sen kényelmetlen viselet. így nem csoda, hogy legtöbben a szekrényükben tartják. Pe­dig a mérgező anyagok na­gyon veszélyesek, Legooesé- kabb közülük a re/.i.sztán. légzési zavarokat okoz. az ember- szédül, fényes körük jelennek meg a szeme előtt. — Elszívóberéndezés ... — kérdezném —. s abban a pil­lanatban megértem, hogy bu­taságot kérdeznék, hiszen eb­ben a hata'mas csarnokban egyszerűen lehetetlen megol­dani az elszívást. Talán ha önálló műhelyük lenne a fes­tőknek. — Ezt szorgalmazzuk mi is — szól Kocsis G görögné. aki a tíztagú brigádnak egyetlen női tagja. — Nincs olyan fórum — mondja —. ahol ne kerülne szóba, illet­ve ne hoznánk elő ezt a problémá t. Sokféle ígéret volt már eddig, de mi is tudiuk. hoav nem könnyű megoldást találni. — Sajnos, ezek a mostoha körülmények hozzák — mondja Frank Zol tan műve­zető —. hogy a festők és a lakalosok krssé akadályozzák egymás munkáját. Egyébként ez a brigád festi a vásári gépek 80 százalékát, — Látja, amit most fee tűnk — mutat a ^épre Droz­da Sándor — e»( októberben Moszkvában az Elektró 80 kiállításon mutatja be a Di­ósgyőri Gépgyár. — Nekem nem trHszik a same, valahogy er. a sárga, meg a kék sehogyan sem fér össze egymással — méltat­lankodik Frank Zoltán mű­vezető —. bár meglehet hogy á vásáron így jobban észreveszik. — Miért. mut.Vea mrám m gépszín? Úri másológép Mindössze 7* centiméter hosszú, 4« centiméter széles es 30 centiméter magas az Irodagép!pari ér Finomme­chanikai Vállalat új asztali másológépe. A Kolibri fantá­zianevű elektrosztatikus má­soló első példánya sikeresen vizsgázott és még ebben az esztendőben elkészül az öt darabból álló kísérleti soro­zata. Az asztali másoló mind méreteibe«, mind tudásában elegendő a vállalatok, a gyá­rak, az irodák gyons infor­mációközlésének kiszolgálá­sára. Egyébként Magyaror­szág évi 20 millió forint ér­tékű masolókészüléke beho­zatalának zömét az ehhez ha­sonló teljesitmenyü gepek al­kotják. — Szerintem szürke — vé­lekedik Koliulák István. — Olyan színű, mint a mi hét­köznapjaink. Vándorolunk a gyáregységben egyik helyről a másikra, éppen ahol' gépet kell festeni. Nagyon kellene már nekünk az a festőmű­hely, lin egy ideig használ­tam a gázálarcot, de alig bírtam benne lélegezni, az. üveg teljesen bepárásodott, így nem láttam, hogy mit lestek. Akkor legerősebb a festékek hatása, amikor a pepecselő munkát végezzük, ilyenkor ugyanis közel haj­iunk a géphez, s ha rajtunk a gázálarc, az aprólékos mun­kát nem tudjuk szépen ki­vitelezni. — Ügy intézzük a mun­kánkat — mondja Magyar Sándor, a brigád helyettes vezetője —. hogy túlóra nél­kül teljesítsük a feladatot Búsakén mutatnak az új istállókra, szárítókra, átalakí­tott raktárépületekre a téesz- elnökök, az állami gazdasá­gok igazgatói, a mezőgazda­sági üzemek vezetői. Örömük jogos, az építmények házi kivitelezésben készültek, eset­leg a tervezést is ők maguk végezték. S megmagyarázzák rögtön az elégedettség okát is: „egy-másfél évvel előbb került így tető alá az épü­let, mintha külső céggel dol­goztattunk volna, ráadásul spóroltunk vagy kétmilliót'’. Hasonló adatokat sorolnak országszerte. Saját épilóbri- gádja, -csoportja, kivitelező részlege van már majd min­den jelentősebb mezogazda- sagi termelőüzemnek. Egy műszakban vagyunk, ter­mészetesen rohammunkák idején nem bújunk ki a túl­óra alól. — Ez a brigád — tájékoz­tat Frank Zoltán művezető — negyedévenként 40—50 ezer forint értékű anyagot takarít meg. S általában 120 —130 százalékra teljesítik a tervet. A festőműhely való­ban sarkalatos kérdés, azon­ban ebben a csarnokban ne­héz a festőknek egy külön területet elhatárolni, mert igv is eléggé zsúfolt a cs*w~ Miok. ; — Mindenesetre a legköze­lebbi fórumon is szóba hős*-' , zuk — mondja Kocsi* Gvörgyné —. talán sí kéről jobb körülményeket kialakí­tani munkánkhoz. Potte Komm E köziben arról, hogy crnahct aa embereket nem ők képezték ki, annak ideje*! az épitSip»­ri nagyvállalatoktól jöttek hozzájuk, nagyobb kezezel reményében. A mezőgazdasági üzemek kényszerhelyzetben vam>*. Kénytelenek épétóbrigódéira* szervezni. Nem ovasó mutat-' ság. Tervezőt, építészmérnö­köt a városokból kefi ho«n*­uk. Olyan keresetet kell bra- tosítaniuk, olyan feltételese* kell teremteniük, hogy a dip­lomásnak megélje ehnenme a „világ végére”. Általába* nem is maradnak ott végtag. Addig viszont elke.sz.ihk aao­Házi kivitelezés Tízmillió gyújiégyerlya Hazánkban egyedül a veszprémi Bakony Művek gyárt gyújtógyertyákat, éven­te mintegy 2 millió darabot. Most a dunántúli nagyválla­lat űz évre szóló együttmű­ködési megállapodást kötött az angol Smiths Industries Limited céggel. A szerződés szerint a Bakony Művek a licenc és a know-how mellett megvásárolta a termék gyár­tási és értékesítési jogát, va­lamint a szükséges gyártóbe­rendezéseket is. A most meg­vásárolt korszerű technoló­giával több mint 10 millió darab gyertyái készíthet majd. s a minőségi paramé­terek is javulnak. A beruhá­zás eredményeként, azon kí­vül. hogv gazdaságosabbá válik a hazai gyú.itógvertva- gvártás. erőteljesen növelhe­tő a tőkés export. A Bakonv Müvek a teljes felfutást kö­vető első esztendőben. lí)8ö- ben a gyártott mennyiségnek mintegy ötven százalékát ter­vezi tőkés exportra átadni. A vállalat 220 millió forint hitelt kap a bankiól a gyer­tya gyártásához és értékesí­téséhez. Vasbetonszerelők Az építkezések egyik látványos munkája a vasbetonszerelőké. A rasruáakat szabályos távolságra helyezve összedrótozzák, majd a ráöntött beton segítségével szilárd alapot biztosítanak az épü­letnek. Képünkön: Juhos Bertalan vezető szerelő irányításával dolgozik Szilágyi Károly szocialista brigádja. Fotó: Szabados György A megszaporodott építési, felújítási, tefmivalókat vala­kinek el keil végeznie. Mi sem egyszerűbb, vélhetnénk, megbízunk egy irodát a ter­vezessek építőipari vállalatot, szövetkezetei a kivitelezéssel, előteremtjük a szükséges pénzt, fizetünk, s „kulcsra­kész” épületet kapunk. A ta­pasztal lábbá k már tudják, hogy ez nem ilyen egyszérű. Az építési munkákat falu­helyen jórészt a viszonylag kis kapacitású építőipari szö­vetkezetek végzik. Karban­tartási. felújítási feladatokat ők sem szívesen vállalnak, hisz’ gazdasági ered méri ves- ségiik elsősorban attól függ. hogy milyen értékű anyagot építettek be egy adott idő­szak alatt. Ha mondjuk egy istálló falát vakolják újra, vagy új közfaíat húznak fel. az. bizony nem emeli azered- ménvességi mutatóikat... Ha pedig távoli munkahelveti építkeznek, a hasznot fel­emészthetik a s/áiiftási. fel­vonulási költségek. A kapacitásukat gvakorta hónapokra előre lekötötték. Egyre többel beszélnek mun­kaerőhiányról, s a téeszek állítólagos tisztességtelen módszereit hánytorgatják föl, Mert azok. úgymond, elcsá­bítják a szakembereket, a kőműveseket. ácsokat, az asztalosokat. Megfeledkezoiek kát a terveiket, amelyekhez a gazdaságok csak hossaa- hosszú hónapos várakozó* után juthatnak —, s ami szintén nem mellékes szem­pont. úgy, hogy figyelembe veszik a helyi sajátosságokat igényeket. Szakmunkásokat is tobo­rozni kell. Biztos állást ők is csak többletkereset fejeben adnak fel. A személyi felté­telek megteremtése után. a gépek, berendezések követ­keznek. Időnként megteszik máshol már ki.^eleiiezelt ma­sinák is. beszerzésük azon­ban így is drága. Olyan csoportot, amely az adódó építési munkák zömét szakszerűen el tudja végez­ni, csak a jobb módú gazde- ságok tarthatnak, ök tudnak akár. milliókat megtakarítani azzal, ha maguk .építkeznek, nem várnak az építőipari vállalatok vagy szövetkezetek szabad kapacitására, a saját munkásaikat nógatják, s nem kell alkudozniuk azv egyre növekvő kivitelezési költsé­geken. < G. Al' J

Next

/
Thumbnails
Contents