Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

É5ZAK-MAGYARORSZAG 4 1980. szeptember 2., kedd A képernyő előtt Több furcsa történet Még ay. elmúlt hétről adós vagyok az előző vasárnap esti Wiener Walzer című magyar bűnügyi komédia kommentálá­sával. írója, Görgey Gábor a Rádió- és Televízióújságba olyan szépen ajánlotta a nézők figyelmébe, hogy nem lehe­tett nem figyelni rá, s mert rendezőként Szalkay Sándor ne­vét jelezte a műsorlap, a várakozás okkal fokozódott, hiszen a rendező a képernyőn már sok esetben bizonyította, meny­nyire éles szögben tudja láttatni napjaink életénél: fonáksá­gait, miként tudja a szatíra tükrét a javító célzatú nevelte­tés szolgálatába állítani. Nos. a várakozás ezúttal nagyrészt kielégítetlen maradt, s pedig írói okokból, amiken a rendező sem tudott segíteni. A klasszikus krimi látszata — zárt hely­szín, egymást gyanúsító szereplők stb. — elég hamar áilé- ny egűit valamiféle csevegésbe, amelyben szó esett kikapós ú.:asszonyról, féltékenységről, ütödött nyugdíjas ügyész és egykori kliense találkozásáról, egyebedről, s mindez megha­tározatlan időben és helyen, de a nagyon is határozott út­vonalon és időben közlekedő, Budapest és Becs közötti Wie­ner Walzer egyik fülkéjében. A beígért izgalom és váratlan fordulat nem akart, eljönni, még ha szellemes dialógusok is adódtak, a rendezőnek meg ebben a történetben nem volt mit görbe tükörben felmutatnia. Csak üdvözölhető az a mű­sorszerkesztői törekvés, hogy vasárnap estére az agyonunt imporlsorozatok darabjai helyett hazai izgalmas történetet kínáljon szórakozásként. Hát ez a próbálkozás nem járt tel­jes sikerrel. Bár igaz, hogy az importban láttunk már rosz- szabbat is. * i Jókedvemben vettelek el címmel láttuk Natalia Ginzburg olasz írónő színművének hazai tévéjáték-változatát, Szurdi Miklós rendezésében. A fasiszta Itáliában hajdan kitelepítés­ben élt írónő regényei az utolsó évtizedekben hamis ábrán­dokat kergető, kilátástalanságba szürkülő emberekről szól­nak, színmüveit bensőséges, egyúttal elegáns és közvetlen társalgó hangú írásokként tartják számon. A csütörtökön lá- l tott játék alapján hozzátehetjük, hogy erre a darabra aligha vonatkozhat az idézett állítás. Hatvanöt percnyi, lényegében tartalmatlan beszélgetéssorozaú pergett előttünk, megfogható »lapgondolat nélkül, s a szereplők erőlködése ellenére na- I gyón n-ehez volt elűzni vissza-visszatérö unalmunkat. * A Terefere már csak nevében azonos azzal az összetett műsorral, amely a .múlt évben útjára indult. S 'ez igen jó. A pénteken látott hetvenöt perces „Szórakoztató műsor fel­nőtteknek” kellemesen sokszínű, valóban szórakoztató volt. A műsorvezető — Papp Endre — nem igyekezett felébe nő­ni a műsornak, nem volt mindentudó, rokonszenvesen és szellemesen kapcsolta egymáshoz a műsor egyes számait, élő terefere érzetet teremtve a kamera és a képernyők százezrei előtt ülők között. Ráday Mihály sziszifuszi sorozata, az Uno­káink sem. fogjak látni a Tereiére mindenkor kiemelkedő ér- ■) deklődéssel várt darabja. Helytörténeti, építészettörténeti, j, műemlékvédelmi művészi emlékvédő munkáját az utókor :i >elytörténészei bizonyára nagyra fogják értékelni, s így az í| eső után köpönyeg dologban talán szép lesz az a köpönyeg. í(j Ma úgy tűnik, Ráday kamerával hányja a borsót a falra, rit- ' ka időközökben jelentkező — kéthavonkénti — adásának eredménye a hivatalos reagálásokat tekintve nem cáfol rá a jj cím keserű jóslatára, azaz nincs intézkedés, amely segítene, | hogy unokáink1 is lássák azt, aminek pusztulásáról az adás íj beszél. É6 ez baj. De erről neon Ráday és nem a Terefere 1 tehet. Az összeállítás egyéb számai rendkívül érdekesek, sok § közönségréteghez szólók, helyenként lebilincselően szórakoz­ik tatók voltak. A .miisort Bánki Iván rendezte. ismétlésként láttuk ugyan, de érdemes szólni újra a Két | furcsa történet címmel sugárzott két kis játékról. Részben, mert Gáspár Margit, akit 75. születésnapján ezzel köszöntött a Televízió, sok szállal kötődött Miskolc művészeti életéhez, részben pedig mert mind a Feleki Kamill főszereplésével lá­tott M. M., mind a Timár Béla körüli Zanza cdyan történe­teket tálalt, amelyeken el kell gondolkoznunk: a realista kör­nyezetben játszódó, mindenkit meghallgatni kész nyugdíjas esete a fantasztikumig emelkedve tükrözi valónkat, a Zanza irrealitása pedig ugyancsak a mai valóságról gondolkoztál el. A rendező Dobat Vilmos. Benedek Miklós A FAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA LEVELEZŐ TAGOZATÁRA A BEIRATKOZÁS 1980. SZEPTEMBER 5-ÉN 14 ÓRAKOR LESZ. Helye: Kilián György Gimnázium Miskolc, Kiss tábornok u. 42. sz. Jelentkezhetnek mindazok a 17. életévet betöltött dolgozók, akik faipari szakmában betanított és segédmunkásként, műszaki adminisztrátorként, ügyintézőként dolgoznak. Fa­ipori szokmunkás-bizonyitvánnyal rendelkező dolgozók kü­lönbözeti vizsgával magasabb osztályokban kezdhetik tamrirrt anyaikat, A Kilián György Gimnázium levelező tagozatára a beirat­kozás 1980. szeptember 5-én 14 árakor lesz. ' IGAZGATÓSÁG Az első tanítási napon Kisiskolások a miskolci utcán Fotó: Laczó J. Vendégjáték a diósgyőri várban A kékszakállú herceg iára Dacolva a kissé hűvös idő­vel, az idei ny'ár egyik utol­só zenei programját élvezhet­te a szépszámú közönség a minap a diósgyőri várban: a Miskolc városi Művelődési Központ művészeti és propa­gandaosztálya szervezésében Bartók Béla egyíelvonásos operája, A kékszakállú her­ceg vára szerepelt a műso- :on. A hangversenyszerű elő­adás szólistái Tréfás György es Mészöly Katalin voltak, a Debreceni MÁV . Filharmo­nikus Zenekart Szabó László vezényelte, rendezte Kertész Gyula. Nem volt jelmez és dísz­let.. elmaradt a regős proló­gusa, de a diósgyőri vár ref­lektorokkal megvilágított tor­nyai. a sötét égbolt — mint háttér — ideális környezet­nek. hiteles kulisszának bi­zonyultak a feszültséggel te­li, szuggesztív sz.ínpadi kom­pozíció megszólaltatásához. A Balázs Béla szövegére Írott opera zenei anyaga rendkí­vül változatos és kifejező, a dramaturgia feszessége, illet­ve az azt pontosan követő zenekari és szólisztikus ré­szek szinte látható, kézzel­fogható szituációt teremte­nek. így a mű „cselekmé­nye”. akciókészsége magában a zenében rejlik, olyan elő­nye ez a bartóki operának, amellyel csak az igazán szín­padképe« drámai zeneművek rendel keznek. Fu rcsa . ell en t- mondás — bár a zenetörté­relajáÉi 85—25 darab, darabonként 31#—33# cm hosszú, 1—300 acélomtól megvételre. Érdeklődni: MISKOLCI ÉLELMISZER­KISKER. VÁLLALAT Miskolc, Széchenyi ni 30., 14-514-es telefonon netben nem egyedülálló ugyan —, hogy az 1911-ben keletkezett alkotás csak hét évvel a megírása után élhet­te meg első bemutatóját. Azóta már szerte a világon bizonyította sikerét, többnyi­re — Bartók eredeti szándé­ka szerint — A fából fara­gott királyfi című táncjáték­kal együtt kerül előadásra. Tréfás György, aki nem is­meretlen a miskolci közönség előtt, meggyőzően tolmácsol­ta a Kékszakállú szerepkö­rét, erős, határozott orgánu­ma, vezető effektusa volt a koncertnek. A Juditot meg­szólaltató Mészöly Katalin változatos, szép árnyalatok­ban bővelkedő éneklése jól illeszkedett a történet fordu­lataihoz. bár itt-ott kissé hal­ványabban. a zenekarhoz ké­pest alárendeltebb erővel szólt, mint amit a szerepe megkívánt. (Az igazsághoz tartozik, hogv nehéz ponto­san bemérni a vár akuszti­káját. szabad téren — ha egy kis szél is fúj — a han­gok önálló életet élnek. Csa­lóka játékuk már sokszor tévesztette meg az előadókat, gondoljunk csak a várkon­certek idei hangversenyeire.) A Debreceni MÁV Filhar­monikus Zenekar fegyelme­zett. gazdag dinamikájú ,iá- „tékával hívta' fel mayára a figyelmet. Az est »Hrevében nagy szerepe volt Szabó László végig következetes, pontos dirigálásának, amivel sikerült az erkélyen éneklő szólisták és a zenekar közöt­ti távolságot ..áthidalni”, az előadást összefogni. D. Szabó Ede Varázsgombok Üj szórakoztató össze­állítás-sorozattal kedvesked­nek a kisdobosoknak szep­tembertől — Varázsgömb címmel — a Televízió mun­katársai. A gyermekek köré­ben népszerű Papírsárkány örökébe lépő műsorokban — amelyekre a tervek szerint negyedévenként kerül sor — egyaránt lesz természettudo­mányos ismeretterjesztés, ze­ne, s bemutatnak gyermek­alkotásokat, rajzfilmeket, me­sejátékokat is. Az epizódokat egy-egy fogalom vagy tárgy kapcsolja össze. Az ejső adást szeptember 14-én, vasárnap délelőtt ve­títik. A háromnegyed órás műsor vezérmotívuma az élővilág és a gyermekek kap­csolata. A szeptemberi Napjaink A Napjaink szeptemberi szama változatos tartalommal jelentkezik. Nein folytatódik már a több hónapon át tartott, a lakótelepeken élést elemző sorozat, hiszen nagy­részt ez volt a témája az augusztus eieji tokaji íróla- bomák es erről a lap — ígé­rete szerint — az októberi számban ad részletesen szá­mot. Nem szervesen, de még­is ehhez a témakörhöz kap­csolódik Bartha Gábor írása, a Bérházi Nemecsek. amely a városi gyerekek játszási lehetőségeit és nehézségeit járta körük Olvasótábor, 19U-J címmel Udvarát LaJ:os lEndre mint­egy bevezetőt ír Debreczeni Tibor Játék, a'kotás, közös­ség című írása elé. amely gyakorlatilag a szakmunkás­tanulók tokaii olvasótáborá­ról készült feljegyzés. Folytatódik Fekete Gyula Bodrog-parti szerelmeink cí­mű regépvrészletének folyta­tása. majd a szépirodalmi részben Szondi György kom­mentárjával. több bolaár köl­tő versét és az ugyancsak bolgár Georgi Markovszki A gyermekkor vége című elbe­szélését találjuk összeállí­tást olvashatunk Kárpát-uk­rajnai magyar költők versei­ből, s azokhoz M. Takács La­jos írt bevezetőt. Botka Fe­renc A Sarló és a szocialista irodalom címmel a hajdani csehszlovákiai folyóirat életé­nek egv kisebb szakaszát vá­zolja fel. Török Endre Lev Tolsztojról szóló kötetét Cs. Varga István mutatja be. A recenzió rovat meglehetősen gazdág: Rajlci András a Ma­gyar—lengyel kulturális kap­csolatok 1948—1978 című kö­tetről. Petröezi Éva Páskándi Géza: A sárikás anyós című könyvéről. Pomogáts Béla Benedek Elek irodalmi leve­lezéséről, Kárpáti. Béla He­gedűs Géza Arckép vázlatok című könyvéről ír. Krunák Emese tollából a 8. krakkói nemzetközi grafikai biennálé- íól. Csorba Piroskától pedig a nyíregyházi anyanyelv­oktatási napokról olvasha­tunk. A Jeszenyin-fordító Nagy Lászlóról Cs. Varga István ír. Külön figyelmet érdeme! Lagzi István írása: Harc a lengyel tengerpartért. A szerző, aki a lengyel—magyar kapcsolatokról már több ta­nulmányt publikált a Napja­inkban. itt az első világhá­ború kitörése előtti esemé­nyeket tárja fel. Megemlí­tendő még a lapból Fekete Gyula a takarékoskodást elemző, Ki járjon jól? című írása, valamint a szeptemberi ifjúsági könyvhónapról szóló előzetes híradás. A már em­lített bolgár és kárpát-ukraj­nai költőkön kívül versekkel Simányi Imre. Bókkon Gá­bor, Nyirán Ferenc, rajzok­kal, illetve grafikákkal Sza­lag Lajos, M. Balakion. Si­mona Ru-ncan. Fajó János. fotóval Bállá Demeter és Kiss József jelentkezett. Tanévnyitók, avatóiinnepségek (Folytatás az 1. oldalról) Ny. ünnepségen a testvér­intézmények (a 3-as számú Általános Iskola, a Berzevi- ezy Gergely Kereskedelmi Szakközépiskola, a 100-as számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet és Szakközépisko­la és a rimaszombati közgaz­dasági szakközépiskolai diák­jai szalagot kötöttek az isko­la zászlajára. Az elsősök fo­gadalomtétele után az iro­dalmi színpad mutatta he műsorát. A tanévnyitó ünnepség után kitüntetés-átadásokra is sor került. Haár Béla, a szak­középiskola gyors- és gép- irötánará Pedagógus Szolgá­lati Emlékérmet kapott. A Pénzügyminisztérium Kiváló Munkáért . kitüntetést ado­mányozott dr. Szentmiklóssy Józsefnek, a Dolgozók ön­álló Közgazdasági Szakkö­zépiskolája igazgatóhelyette­sének. Tantermek,' pihenöpark Bódvaszilason Dr. Pusztai Béla, a Bor­sod megyei Tanács elnökhe­lyettese adta át Bódvaszüa- $on — a járás és a község vezetőinek részvételével — a körzeti iskola négy új tan­termet, s az iskola előtti ju­bileumi emlékparkot. A most leiavalott, s ma már a gye­rekekkel is benépesülő tan­termekkel együtt 12 ^tanter­me van a körzeti általános iskolának. Hiszen Bóovaszi- lasra járnak Tornaszentand- rás, Bódvarákó, Komjáti, Nádaska és Tornabarakony ielsóia goza rosai, és most már egy idő óta a negyedikesek is. Háromszáz általános isko­lás oktatásáról, neveléséről kell gondoskodni itt. A körzeti iskolában való­ban jó feltételeket tudnak biztosítani a mindennapi ok­tató-nevelő munkához. A já­rási erőfeszítések és a helyi segítőkészség — amint arra dr. Pusztai Béla is utalt ün­nepi beszédében — példa­mutatóan szép eredményeket hozott. Alig néhány hónapja, hogy felavattak Bódvaszila- son az iskolai tornacsarno­kot. r A község lakóinak, a helybeli üzemeknek és a szú - löknek a társadalmi összefo­gása is hozzásegítette az is­kolát ahhoz, hogy mindössze alig kétmi’iió forintért épült meg a négy új tanterem. S ugyancsak sokat segítettek a község lakói a járási moz­galom keretében kialakított jubileumi emlékpark létesí­tésében. E mostani avatással jelen­tős változás állt be az iskola életében is. Az idei tanévben teljessé tehetik a délelőtti ta­nítást, s az osztályok sem lesznek zsúfoltak. Az ered­ményesebb pedagógiai mun­kának megvannak a feltéte­lei. Uj iskola Kazincbarcikán Alig egy eszténdö alatt ké­szült el — a BÁÉV dolgozói! dicséri — Kazincbarcika sor­rendben kilencedik általános iskolája. A kertvárosban fel­épült 12 tantermes, napközi otthonos, tornatermes iskolá­ban ötszáz általános iskolás lát neki a tanulásnak. Hu­szonkét tanulócsoport. öt napközis csoport működik, így mérséklődik a város más iskoláiban is a zsúfoltság, s a korábbinál 800-zaI több diák napköziotthonos ellátá­sát is biztosítani tudják. \ városban a tanulók 59 szá­zalékát tudják felvenni a nap­közi otthonokba. Járás László, a Borsod megyei Tanács tervosztályá­nak vezetője mondott ünnepi beszédet az iskolaavatáson, amelyen részt vett Szénégető József, a Kazincbarcikai vá­rosi Pártbizottság titkára és Takács István, a városi ta­nács elnöke is. A közel 30 millió forintért megépült és berendezett új intézmény patronálását a Bükkaljai Bá­nyaüzem vállalta. Jani Gyula igazgató tegnap a bányászok ajándékaként zászlói adóit át a kertvárosi általános iskola diákjainak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents