Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

ÉSZ AK - M AG Y ARO RSZ AG 4 1980, szeptember 3,, szerda Klubok és fiatalok A a sem a mase A Borsod' megyei Rónai Sándor Művelődési Központ ifjúsági kfubvezetöképző tan­folyamán, kétéves kurzus után, húszán szereztek idén nyáron működési engedélyt. Mi is beszámoltunk a nyári közművelődési tanfolyamok keretében rendezett, bentla­kásos tanfolyam munkájáról, s megszólaltattunk olyan klubvezetőket is, akik egy évvel ezelőtt szerezték meg itt a „tanúsítványt” arról, hogy kellő ismerettel rendel­keznek ahhoz, hogy ifjúsági klubot irányíthassanak, ve­zethessenek. Az akkor elmondottakat most tovább bővíthetjük, a megyei művelődési központ módszertani csoportja ugyan­ja — meg korábban — kér­dőíves felméréssel tájékozó­dott a klubmunka helyzeté­ről. Olyan fiatalokat kérdez­tek meg — huszonötöt —, akik már vezetnek (vezettek) klubot, s e nyáron kapták meg működési engedélyüket. A tapasztalatok közül ér­demes néhányat összefoglaló­an e helyütt is továbbadni. Kezdjük mindjárt azzal, hogy hogyan történik meg a klub­vezető személyének a kivá­lasztása? Ez ugyanis bármely kis közösségben meghatároz­za, legalábbis jelentősen be­folyásolja a közös munkát. Nos, az derül ki a válaszok­ból, hogy e téren az ifjúsági klubokban nincs minden rendben. Ügy tűnik, ide is betört a „hivatalnökrend- szer”, a kinevezéses forma­ság. Mindössze tízen nyilat­koztak úgy. hogy a klubveze­tést önként vállalták, maguk köré gyűjtve a tagságot, — illetve megválasztották őket. A többség tehát úgy próbál szót érteni, közösséget for­málni, együtt dolgozni a klubtagokkal, hogy a működ­tetők megbízzák őket ezzel a féladattal-vállalással. .. Tel­jesen egyet lehet tehát érte­ni a felmérést összegző meg­állapítással : „ ... kinevezik a klubvezetőt a klub élére, de egyáltalán nem biztos, hogy a klub tagsága el is fogadja őt, tehát itt is van még mit előre lépni". Itt is... olvashatjuk a megállapításban, s a további­ak közül is. hasonlókat emlí­tünk meg. Nézzük, hogyan vélekednek a megkérdezettek arról: „Elismerik-e megfele­lően a munkáját?” — itt ugyan a többség (tizenöten) pozitív választ ad. ez azon­ban nem menthet fel a „szembenézés”, alól senkit. Azért, nem, mert nem kevés klubvezető úgy nyilatkozik, hogy egyáltalán nem ismerik el a munkájukat, megjegyez­ve. hogy „ ... nemcsak a működtető nem figyel oda rájuk, hanem a klubtagságtól is hiányolják az elismerést”. Ügy gondolom, hogy a fen­tiekből világosan az követ­kezik, ami a későbbiek során ki is derül: a kérdésre, hogy a. klubvezető munkájába mennyire szólnak bele külső szervek, emberek? — egy válasz úgy fogalmazódik meg, hogy olyanba szólnak bele, amibe nem kellene, mert hisz’ az, apró-cseprő do­log csak; ismét hatan meg úgy vélekednek, hogy „oda sem figyelnek a klubmunká­ra” ..'. Mindezek után — s ez a válaszolók őszinteségét jelzi — az sem lehet meglepetés, hogy kilencen tekintik iga­zán közösségnek a klubtag­ságot; hátán is-is választ ad­nak : nyolcán viszont úgy vé­lik, hogy nem tekinthető még közösségnek a klubtagság. Az okok? Íme: „...rend- szertelenül járnak a klubba a tagok, nagy a fluktuáció ... széthúz a társaság, mindenki mást szeretne ... többféle ré­tegből tevődik össze a tag­ság. más-más az. érdeklődési körük... jó ugyan a kapcso­lat egymás között, de több együtllétet kellene biztosíta­ná ami idő. illetve helyiség hiányában lehetetlen”. Akik ismerik ennek a fel­mérésnek az anyagát, most visszavethetné«, -miért csak a rosszra, a „csúnyára emlé­kezem”? Egyébként is csak huszonvalahány ifjúsági klub­ról. van szó, vezetőjének vé­leményéről. S általában amúgy is a pozitív válaszok, vélekedések dominálnak — miért kell hát „kiszúrni” ezek ellen a keserveket?! Nos. azért van erre szük­ség. mert a csak-a-jóra figye­lés, a csak-a-szépre emléke­zés még soha nem oldotta meg semmi gondunkat. Az pedig, most már általában szólva a megye ifjúsági klub­jainak tevékenységéről, több­ször kiderült, hogy jellemző­ek a problémák. Formalitás, ligyeiemhiány, anyagi és he- lyiséggopdok, fluktuáció és így tovább ... Nem mi, itt a megyében vélekedünk csak úgy, hogy holtponton van az ifjúsági klubmozgalom. Or­szágos tapasztalatok alapján vélekedtek már erről többen is hasonló szellemben. Jó ten­ne persze, azok ellenére is azt elmondani, hogy .me­gyénkben másképpen van ám ez — de jobb talán, ha...nem kötjük be egymás szemét” ... A Rónai Sándor Művelő­dési Központ módszertani csoportja sem azért csinálta meg ezt: a felmérést, hogy „reprezentáljon” vele. Ha­nem: „A felmérés célja az volt, hogy a tanfolyamunkra járó klubvezetőkről, illetve klubjaikról kapjunk bővebb informáeipt, s a továbbiak­ban közösen próbáljunk segí­teni gondjaikon, problémái­kon”. Ehhez pedig csak azt te­hetjük hozzá: úgy legyen... (tcnagy) Az elmúlt év őszen a Ma­gyar Nemzeti Múzeury Sza­bad szombat címmel új prog­ramot hirdetett, s azon szo­cialista brigádok, munkahelyi közösségek ismerkedtek a Nemzeti Múzeum impozáns épületével, kiállításaival és kiállításain hazánk történeté­vel. A múzeumi brigádséta hamarosan népszerűvé vált' — Borsodból is főbben meg­látogatták a múzeumot — és a múzeum munkatársai min­den szombaton vendégül lát­hattak látogató csoportokat. Mint a Magvar Nemzeti Mú­zeum közművelődési csoport­jától értesültünk,, szeptember­től ismét várják a brigádo­kat. A Szabad szombatok házi­asszonyai jói képzett tárlat­vezetők. Először a múzeum épületét mutatják be a ven­dégeknek. majd a díszterem­ben a vendégek megtekint­hetik a magyar koronát és a koronázási jelvényeket. A „történeti séta” a honfogla­lástól 1849-ig vezet végig Magyarország történelmén: A program során a csopor­tok megismerkedhetnek hon­foglaló elődeink életével, az ásatások során előkerült tár­gyi emlékekkel, a középkori falvakkal, városokkal, mes­terségekkel. Székesfehérvá­rott, a Szent István bazilika romjai között találták meg III. Béla király és felesége koporsóját. A kiállításon lát­ható a koporsókban talált ezüst halotti korona, jogar, kard és a királyné ruhájá­nak maradványa, az arany­szálból horgolt és vert csip­ketöredék. Bemutatják az Anjou-kor lovagi fegyverze­tét. Zsigrnond király ideiéből a művészien faragott csont­nyergeket, Hunyadi János nagy győzelmére emlékezve pedig Nándorfehérvár ma­kettjét. Mátyás király rene­szánsz világának művészi gazdagságát — többek között — díszes trónkárpitja érzé­kelteti, majd a Dózsa-íe!ke­lés és a mohácsi csata em­lékei következnek. A török hódoltság idejéből maradt ránk a rátété« mintá­val gazdagon díszített török vezéri sátor, melyet lófarok­jelvények vesznek körül. Er­dély aranykorának gazdagsá­gát, a méltán híres erdélyi ötvösműhelyek remekei szem­léltetik, s itt tekinthető meg Bethlen Gábor feleségének gazdagon hímzett, magyaros díszruhája és igazgyöngy fő­kötője i.s. A kuruckort fegy­verek idézik, s Rákóczi cí­meres zászlója, a .polgári fejj lődés kezdeteit pedig a kij alakuló ipar első termékek fajanszedények a holicsi ma­jolikagyárból, textilminták! az első manufaktúrákból, textilgyárakból. Végül a re­formkor, az 1848-as forrada-' lom és a szabadságharc em­lékeit láthatják a történeti séta résztvevői. A séta során bemutatják a vendégeknek a kiállítás kincs- tárát is, ahol egész tárlót töl­tenek meg a szebbnél szebb ékszerek, az ékkövekkel,1 művészi zománcmunkával és gyöngyökkel ékes násfák. a drágaköves gyűrűk, itt lát­hatók a múzeum legértéke­sebb aranykupái, serlegei, öt­vösremekei. A Magyar Nemzeti Múze­um közművelődési csoportja szeretné, ha mind több bri­gád, munkahelyi csoport isJ merkedne meg a múzeumi séták során nemzeti történel­münk emlékeivel. Akik részi! kívánnak venni a múzeum Szabad szombat programján, levélben vagy telefonon je­lezhetik érkezésüket. A mú- i zeum munkatársai várják a fővárosba látogató csoportok jelentkezését. Borsodi földrajzi évkönyv Előadói segédanyag. Záró­jelben ez az igen szerény ön­minősítés olvasható a közel­múltban, mindössze ötszáz példányban megjelentetett 1979-es Borsodi földrajzi év­könyv belső oldalán. A Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szer­vezetének gondozásában meg­jelentetett évkönyv célját, te­kintve valóban segédanyag, de értékét tekintve lényege­sen túlnő rajta. A kötetben A Televíziónál készül A Magyar Televíziónál szeptemberben újabb műso­rokat forgatnak, rögzítenek. A dramatikus műsorok kö­zött említendő Tabi László vígjátéka, az Enyhítő körül­mény. amelyet Kazán István rendez, s amelyben egy jól kereső pesti fogtechnikus fe­lesége és egy autóstopos diák kalandjának derűs for­dulatait .láthatjuk. Heltai Je­nő regénye, .4 111-es Málnay Levente rendezésében kerül majd képernyőre. A század­fordulón játszódó történet, amelyet már mozifilm válto­zatból (sok évtizeddel ko­rábbról) ismerhetünk, bizo­nyára derűs órát hoz a né­zőknek. Illyés Gyula Különc című drámája egy különc magyar politikusról. Teleki Lászlóról szól, most Vámos László rendez belőle tévéjá­tékot. Örkény István nagy sikerű színpadi műve, a Kulcskeresők című tragiko­média Székely Gábor rende­zésében kerül a képernyőre. A. darabot Magyarországon először Székely rendezte színpadra is. Hegedűs Géza A halott feleség című érzel­mes komédiája Athénban játszódik, ezelőtt két és. fél ezer esztendővel: Radó Gyula rendezi. A kortárs finn drá­mairodalom egyik jeles kép­viselője Claes Andersson; A család című drámája száza­dunk utolsó harmadának mindenhol érvényes emberi problémáit fogalmazza meg. Zsombolyai János rendezi tévéjátékká. Foltyn zeneszer­ző élete a címe Karel Capek írásának, amelyben egy te­hetségtelen önjelölt művész mindenkit tönkretesz maga körül. Ebből Felvidéki Ju­dit rendez tévéjátékot. 'Foly­tatódnak a gyerekek számá­ra készített Süsü, a sárKány kalandjcti. Most négy újabb folytatást készítenek Szabó A FAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA LEVELEZŐ TAGOZATÁRA A BEIRATKOZÁS 1980. SZEPTEMBER 5-ÉN 14 ÓRAKOR LESZ. Fc?ajánlunk 25—25 darab, Helye: darabonként 310—380 cm hosszú, Kilián György Gimnázium Miskolc, Kiss tábornok u. 42. sz. 1—300 onó finmnrlnl Jelentkezhetnek mindazok a 17. életévet betöltött dolgozók, akik faipari szakmában betanított és segédmunkásként, műszaki adminisztrátorként, ügyintézőként dolgoznak. Fa­9C6io6r6noat megvételre. ipari szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező dolgozók kü­Érdeklődni: lönbözeti vizsgával magasabb osztályokban kezdhetik MISKOLCI tanulmányaikat. ÉLELMISZER­KISKER. A Kilián György Gimnázium levelező tagozatára a beirat­vÁllalat kozás 1980. szeptember 5-én 14 órakor lesz. Miskolc, Széchenyi út 30., IGAZGATÓSÁG 14-514-es telefonon Attila rendezői irányításá­val. Érdekesnek ígérkezik a szeptember P-én várható Fiatalok estje, amely a pár­választásról, a házasságról szól. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat Czigány Tamás rendezésében nagyobb riport­ban mutatják be. s ennek felvételei napjainkban foly­nak. Kortársunk: Cseres Ti­bor címmel az író Búcsú nélkül című. második világ- háborús kisregényének bemu­tatását készíti elő Katkó Ist­ván szerkesztő és rendezi Mihálvfy Sándor. A Költőnk és kora sorozatban Baranyi Ferencet mutatja be Farkas Katalin szerkesztő és Mihály­ija Sándor rendező. Az egyéb jellegű készülő műsorok közül megemlítendő a Kárácsondl Miklós szer­kesztésében és Magyar Jó­zsef rendezésében készülő Hogyan dolgoznak a cigá nyak? című riport-dokumen- tumfilm. amely egy építőipa­ri vállalat cigánybrigádja tükrében keresi a választ a címbeli kérdésre. Technika címmel ötször húszperces sorozat készül kisgyermekek részére, amely az ú.i tanterv egyik most született tantár-, gvához, a Technikához kí­ván segítséget nvúitani. A műsort. Kopper Judit szer­keszti és Molnár György ren­dezi. Hatrészes sorozat készül Simó Sándor rendezésében j Energia a világban címmel. » amelyben szakértők kom- í mentálják .a világon mégis - i lálható és erről a kérdésről szóló filmeket. Az Országos Vízügyi Hivatal közreműkö­désével Kardos István író­rendező készíti a Csak egy pohár víz... című filmet, amely a vízprobléma köz- gazdasági, termelési, közle­kedési és egészségügyi vo­natkozásait vizsgálja. A film a vízről szól. a hazai és a vi­lágproblémáról háromszor negyven percben, berr.utatia a legfontosabb vízi létesít­ményeinket és fölveti az ez­zel kapcsolatos közgazdasági problémákat is. megjelentetett írások ugyanis kétségkívül alapos, elemző összegezései (túlnyomó több­ségükben) az adott témakö­rökben, korábban mát- -megje­lent szakirodalomnak, vi­szont megvan az az előnyük, hogy a különböző kiadvá­nyokban, különböző idősza­kokban megjelentetett kuta­tási es tudományos eredmé­nyek egyfajta szintézisét ad­ják. Alighanem ez a szinté­zis] eileg határozza meg hasz­nálhatósági értéküket is. s adhat igen használható „mankót” az ismeretterjesz­tő munkában. Hat tanulmányt tartalmaz a legújabb Borsodi földrajzi évkönyv: Bujdos János: Sá­rospatak fejlődésének néhány kérdése, dr. Frisnyák Sán­dor: A Zempléni-hegység természeti képe, dr. Boros László: Adalékok a Tokaji hegy geomorfológiai viszo­nyaihoz, Lén árt László: Szpe- leológiai eredmények a Bükk hegységből, dr. Simon István: Migráció .es urbanizálódás Borsod megyében I960— 1970, F. Tóth Géza: Borsod- Ab&űj-Zemplén megye tele­püléseinek szemét- és hulla­dékelhelyezése. E puszta felsorolás is jelzi; di. Simon István szerkesztői munkájában széleskörűségre törekedett, s ígj' az évkönyv­eién nemcsak a hagyományos értelemben vett földrajzi té­mák kaphattak helvet. Ira­nern a gazdasági földrajznak a lakosságra ‘érvényes és kiható jelenségei, gondolunk itt például F. Tóth Géza pro­fánul közhasznú tanulmányá­ra. Vannak ugyan léniák, amelyek nem sikkesek, de nemcsak megkeseríthetik mindennapi életünket, hanerw életterünket is szűkíthetik.. Nem véletlen, . hogy a kör­nyezetvédelem olyan kiemel­ten fontos kérdéssé vált nap­jainkban. A kívülálló, a nem szak­ember számára is érdekes olvasmányokat kínál a Bor­sodi földrajzi évkönyv. A le­író földrajz, gyakorlatból tu­dom, mindig sokkal vonzóbb már az iskolások számára is.. Akár dr. Frisnyák Sándor, akár dr. Boros László, akár pedig Lénárt László tanul­mányát említhetnénk itt! Mindhárom írás érdeme, hogy a történeti- kialakulás mellett figyelmet szentel a jelenben adódó környezetvé­delmi feladatoknak is. Rend­kívül gazdag anyagot adnak közkinccsé, részletes adatok­kal gazdagítva. Sárospatak újkori történe­tét, illetve a borsodi urbani­zálódás 1960—1970 közötti fo­lyamatát feldolgozó írások tényszerűségükkel tűnnek ki az évkönyv tanulmányai kö­zül, s adnak rendkívül hasz­nos információkat. Két dolog kívánkozik még a Borsodi földrajzi évkönyv ismertetéséhez. Az egyik az a kívánalom, hogy lehetőleg valóban hasznosítsák az is­meretterjesztésben (de nem­csak ott!) munkálkodók az így összegyűjtött és publikált ismereteket. A másik ugyan­ebből a kívánalomból fakad. Sajnos, csak igen szűk kör­höz juthat el, pedig tartal­mánál fogva nemcsak meg­érdemelné a nagyobb nvil- vánosságot. de alighanem számot is tartanak rá. (es. a.) Lenkey Zoltán rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents