Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

1 líöU. szeptember i., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A sóhajtozás nem segít Valahol el kellett mondani Ügy tűnt, mintha ezen a lakógyűlésen mindenki egyet­len sóhajtással, egy nagy le­vegővétellel .szerette volna kifújni, elmondani mindazt, amit évek óta gyűjtött ma­gában visszafogott haraggal, nehezen féken tartható lürel- metlenséggel. Amolyan név­sorolvasás-féle volt a nyi­tány, mert a lakokat képvi­selő. lizenvaiahány résztvevő tudni akarta, megjelent-e ígéretének megfelelően a ta­nács, á MIK, a Közrendvé­delem, a íakóbizottsúg slb. vezetője, képviselője. Miután erről bizonyságot szereztek, megnyílt az indulatok zsilip­je, ami utat adott az árnak, és az indulalhullámok tete­jén itt-otl megjelenő, néhol figyelmet is érdemlő pana­szoknak. Akik a lakógyűlés össze­hívását szorgalmazták, nem titkolták el, hogy szervező munkájuk során szerezlek tudomást arról, hogy létezik hivatalos képviseletük, a la- kóbizott.ság. csak annak tag­jait, vezetőit nem ismerik. Ilyeténképpen jogosan ve­tődött fel a kérdés, vajon fe­lelősséggel szóllak-e vala­hányszor „mindenki nevé­ben”? Még egy rövidke vissza- nyúlás a kezdethez: a lakó­gyűlés céljára a Katowice éttermet vették igénybe, de az esemény résztvevői és vendégeinek száma aligha érte el a húszat. akiK- pár asztalnál elfértek. Persze, némi jóindulattal fogadjuk el azt: ide csak azok jöttek el, akiknek valamiféle mon­dandójuk volt. Mit is mond­tak el? — Az első emeleten lakom, mégis naponta 102 lépcsőt kell megmásznom, mire ha­zaérek. Négyemeletes domb- oldali ház, lift nincs, az út, a járda sein olyan, mint másutt. A Szenlpéleri kapui lakótelep kőtömbjét oldó bokrok már jó ideje azoknak adnak búvóhelyet, akik a vi­lágért sem , szegnék meg a városi tanács rendeletét az­zal, hogy utcán, bolt előtti téren isznak, inkább a. közeli bokrokig egyensúlyoznak a Zamat áruház pénztárától, pálinkás-, söröspalackkal a, kezükben. Vagy behúzódnak a rosszul zárt alagsori he­lyiségekbe ... Biztosan nem ugyanerről a szül erén szintről beszélt a másik lakó, miszerint ott kó­bor kutyák és macskák „ren­dezkedtek” be. Amúgy sem ejtik ezen a lakógyűlésen jó hangsúllyal a kutyák, macs­kák ügyét, mert azokra .a jól, vagy rosszul nevelt házi ked­vencekre is sok panasz <lör- gott el. Hiúba, a kutya ak­kor is kutya, ha nem ólban él. nem maradékon, hanem előfizetéses üzemi koszion tartják. Csak-csak előfordul, hogy vukkani egyet az isten­adta és ezt nem mindenki viseli el egyformán. Hátha még időnként hajnali kutya­ugatás veri fel a ház nyugal­mát! A leltár közel sem teljes, hiszen a Katowice utcai ház igazi sérelmei nem a kutya- macska ügyek, kétes ittas elemek kóborlásainak köréi­ben merülnek ki. Hosszú évek óta szenvedő alanyai a termofor kémények okozta huzavonáknak, annak, hogy sok fürdőszobában, konyhá­ban a mai napig sincs fűtési lehetőség, mert a régi beren­dezések elavultsága azonos az állandó veszéllyel, az újak felszerelhetősége ügyében pe­dig még mindig csak ígére­tek vannak. Nem mindegyik lakó elé­gedett meg szimplán pana­szai felsorolásával, volt, aki felszólító módban adta elő. kinek, mi a dolga a ház nyugalma érdekében. Miért írjuk le néhány mis­kolci lépcsőházhoz tartozó otthon lakóinak a „közösség nevében” szóvá tett gondja­it. amit igazán néhány ki­vételtől . eltekintve, éppen hogy személyes fűlöltségü in- dulatáradatnak vehettünk ? Azért, mert ahogy a tanács, a MIK, a lakóbizottság je­lenlevő képviselői is hangsú­lyozták: a villanykörtét ki- csuzlizó gyerekek, a lépcső­házi szemetet a pincébe söp­rő lakók rendre szoktatása, a kutya-, macskatartás elha- rapózása elsősorban nem hi­vatali, hatósági, tanácsi és MIK-feladat. A lakóközösség tagjai ne egymásra várva há- borogjanak. ha kiég a lép­csőházi villanybura égője, valaki szóljon az illetékes­nek, netán cserélje ki az égőt! Ugyanígy kellene kimozdul­ni a passzív morgolódás null- pontjáról. amikor a csintalan, vagy rongáló gyerekek neve­léséről van szó. Ami hatósági feladat, azt a tanács képviselője Összeír­ta és így járt el a MIK osz­tályvezetője is. Elvégzik a sajnálatosan szükséges fer­tőtlenítést a pinceelőterek- ben. ajtót, zárat kapnak a kóborlóknak menedékül szol­gáló helyiségek, megjavítják a járdák, lépcsőit meglazuft, kikopott köveit, kátyúit. Amit a szabályok, az anyagi lehe­tőségek megengednek, a ter- moforkéményes gondokon is enyhítenek, sőt, már enyhí­tettek is. A többi azonban a lakóit dolga, amit megvitatni egy­más közt szimpatikusabb lenne; hogy ne hulljon étel- maradék. lerágott csont, ci­garettavég a hazafele igyek­vő lakók nyakába, hogy ne verbuválódjék esténként ga­rázda csoport az ott lakó. erejüket, bátorságukat védte­leneken próbálgató fiatalok­ból. Az egymást, egymás csa­ladjai ismerő közösség hang­ja. véleménye hatékony le­hetne! Csak nem kellene el­menni nap mint nap a fel­vetődő gondok mellett, csak szólni kellene, félretéve a kö­zömbösséget és nem másra várni. Mar ez is sokat segítene a miskolci Katowice utca 27— 29—21. szám alatt lakók pa­naszoktól terhes közérzetén. Nagy József A nőbizottság vezetője Sólya Lászlóné, a TVK nő­bizottságának vezetője azok közé tartozik, akik a közel­múltban lezajlott szakszerve­zeti választások után kerül­tek a nagyobb feladatot és nagyobb közbizalmat jelentő funkcióba. . — Ötven év felé mái' fá­radtabb az ember — mondja Sólya Lászlóné. — Eitöpreng- tem, elgondolkodtam, érde­mes-e pluszmunkát, nagyobb és új gondokat vállalnom, ha nem muszáj. A munka során azután látja az ember, hogy szükség/van rá, hogy e) tudja végezni a rábízott fel­adatokat, érzi, hogy mellé- állnak, hogy bíznak benne és akkor mar emiatt is foly­tatni kell! Sólya Lásziónét fejlesztési előadóként, a beruházási igazgatóság, illetve főosztály gazdasági felelőseként érte az új, a nagyobb megtisztel­tetés — az előlegezett biza­lom. Gazdasági felelősként cs".k apró, de sok munkával járó szakszervezeti tennivalót kellett elvégeznie. A nőbizottság vezetőjeként, és a vállalati szakszervezeti bizottság tágjaként, már sok­kai többet tehet a kollektíva és elsősorban a gyári asszo­nyok, lányok érdekében. Megkönnyíti munkáját, hogy nincs egyedül... A válasz­tások után ugyanis azonnal felvette a . kapcsolatot a — főbizalmiak és a szakszerve­zeti titkárok által javasolt — nőbizottsági tagokkal, akik erejükhöz, tehetségükhöz, tel- készüttségükhöz mérten tá­mogatják a munkájában. — Hogy mi okozott eddig nagyobb nehézséget mun­kámban? Először az. hogy hiába kerestem azokat a a „puskákat”, sablonokat, amelyek jók lehetnének szak- szervezeti munkám c: "dmé- nyes végzéséhez. Ezek híján saját tejemmel kezd.cm el gondolkodni, és rájöttem: ez így még sokkal óbb. hiszen elkerülhetem a „szakmai”, szakszervezeti zsargont. To­vábbi gondol okoz. hogy szeretném .dolgoztatni'" a bi­zottság tagjait. Jórésziik azonban a tárgyalásokhoz, az ügyintézésekhez nem na­gyon ért. És bar értelmes emberekből á!lt ö.-.s/.e a „csa­pat”, viszonylag mégis kevés azok száma, akik konkrét segítséget tudnak nyújtani. — Később jöttek más gon­dok, más nehézségek is, amelyeket a nők politikai, gazdasági és szociális helyze­tére vonatkozó nőpolitikái határozat szellemében kell megoldani. Ebből adódik,, hogy a nőbizottság tagjai — egv kicsit szakosodva: a ta­nácstag a tanáccsal, a vörös- keresztes tag a Vöröskereszt­tel tartva a kapcsolatot slb. — nem általában, hanem konkrétan igyekeznek foglal­kozni a különböző kérdések­kel. Most sem az úgynevezett igazán nagy. látványos fel­adatok teljesítése var a nó- bizottság vezetőjére és a bi­zottság 12 tagjára. Ám a nagy családok augusztusi, anyagi támogatása ezeknek a családoknak komoly segítsé­get jelen ehetett. Az új, be­avatott munkaruhák vásárlá­sa — hiszen a nők munka­helyükön is szeretnek csinos­nak látszani, a kényelmes, de mégis biztonságú • munka­cipők beszerzése régi. vajúdó ügy végére tehetne pontol. Más jellegű gondot jelent r■/. oktatás. A korosodó, de 8 általános iskolai végzettség­gel nem rendelkező munkás- asszonyokat b‘-:ony nem könnyű lábés-r’.ni az iskola befejez. c. £u a továbbta­nulásnál bizony a munkahe­lyi vezetők aggályait, is le kell győzni; Meggyőzni avul. hogy a tanulás .nem megy a terme!és rovására. A nűbh'ottság és így veze­tője is — ebben az évben — fontos kérdésnek tekinü a dolgozó anyák gyermekei­nek óvodai és bölcsődei el­helyezéséi. a vöröskereszt es akciók támogatását és a bér- orob’émák igazságos megol­dását. Nagyolt (ellát a feladatok és egyre nehezebb a megol­dásuk. A szűkösebb anva°i lehetőségek és az emberek növekvő politikai érzékenysé­ge nagyobb követelménye­ket támaszt a szakszervezeti tisztségviselők eié. Jól mond­ja hát Sól.va Lászlóné, hogy: — A szakszervezeti mun­kában minden döntést meg kel] tudni indokolni és véde­ni. \ Buciiért Miklós Benyus József lakatos, brigádvezető a Szovjetunió részére készülő X-160-as hűtőberende­zésen dolgozik a Diósgyőri Gépgyár általános gyáregységének battériaüzemóben. Az X—160 típusjel azt jelenti, hogy egy battériaegység 160 légköbméter nagyságú helyiség hűtésére alkalmas Fotó: Fojtán László Battériák exportra Rövidesen érvénybe lep egy ú.i rendelkezés, amely szerint a helyi tanácsok tár­sulhatnak más tanácsokkal, vállalatokkal, mezőgazdasági üzemekkel a lakosság jobb ellátását szolgáló szervezetek létrehozására, fenntartására. Az első pillanatban érdekte­lennek tűnő intézkedés évek óiá húzódó ügy végére tesz pontok Nyilvánvaló, hogy a falvak lakosai is igénylik a városi színvonalú ellátást, szolgáltatást Csakhogy a ki­sebb településeken szűkebbek az anyagi lehetőségek. Még a tehetősebb, népesebb köz­ségek sem gondolhatnak ar­ra. hogy önállóan létrehoz­zanak építő, vagy útjavító íiogf nyugodt öregkoruk legyen... Az encsi járás csaknem hatvanezer lakójának több mint húsz százaléka hatvan éven felüli ember. A velük való foglalkozás, a róluk va­ló gondoskodás ló feladata: közé tartozik a járási hiva­talnak. Az utóbbi években jelentősen növekedett azok száma, akik a tanácstól szo­ciális segélyt kapnak. Rend­szeres szociális segélyben havonta csaknem ötszázan részesülnek. Valamennyien teljesen egyedülállók, s ez a segély fedezi szükségleteiket. Az itt élő öregek közül mint­egy kétszázan látogatják a járás területén megnyílt idő­sek napközi otthonait. A tíz létesítmény • üzemeltetésére évente 2.5 millió forintot for­dítanak, e.s az intézményhá­lózat hamar népszerűvé vált az idős emberek körében. A tanács ezen túlmenően meg­szervezte a házi szociális gondozást is. Jelenleg húsz tiszteletdíjas, és három főál­lású gondozó látja el ezt a feladatot a jáiás települé­sein. vállalatot, köztisztasági üze­met. Közösen azonban köny- nyebben. hamarabb elérhe­tőek a célok. Falvak társulása A kis településeken egy­szerűen nincs mód bizonyos szolgáltatásokra, nincs pél­dául annyi iskolás korú gye­rek. hogy — a tanerőket ésszerűen foglalkoztatva — bevezethető lenne az oszlott oktatás. Az viszont reális igény, hogy körzetenként, elérhető távolságban, több falu erejét egyesítve hozzá- íérhető legyen mindaz, ami a városban természetes: a szakorvosi rendelő, az óvoda, a művelődési ház, a háztar­tási gépeket javító műhely. A települések együttműkö­désének eddig is számos for­mája alakult ki. Évröi évre újabb községek egyesültek, vagy alakítottak közösen ta­nácsot. kisebb-nagyobb kör­zeteket, igyekeztek job­ban élni szellemi és anyagi erőikkel. A falvak társulását leginkább persze a gazdál­kodás sürgette. A szükség a kisebb községek tanácsait is rákésztette, hogy belefogja­nak sgy-egy nagyobb vállal­kozásba. így persze, csak nagy nehezen jött össze a pénz új létesítményekre, az­tán megint évekig húzódott a kivitelezés, mert a nagyobb építő vállalatok nem szíve­sen vonultak ki a falvakba apró munkáért, sok helyen éppen a közös tanács meg­szervezése hozott változást: abban a társközségben lehe­tett felhasználni a fejleszté­sekre szánt pénz javát, ahol arra a leginkább szükség volt. . * Kölcsönösen mérlegelni... Mind gyakrabban szövet­keztek a ,jó tapasztalatokon okulva az önálló községek is: víztársulások: több települést összekötő regionális vízmű­vek létesítésére, aztán közös érdekű épitőbrigádokat szer­veztek-. s vannak ma már együttesen szervezett kom­munális vállalatok, költség­vetési üzemek, amelyek utal javítanak, épületeket újíta­nak fel, és más karbantartást végeznek. A magyamándori közös vállalkozást például hat település hozta létre. a. Velence ' központtal működő üzem pedig kiszolgálja az egész üdülőterületet. Mező­kövesden négy falu létesített közös rendelőintézetet. Az új rendelkezés az ilyesféle tö­rekvéseket: segíti. A társulásokra, az együtt­működésre egyébként a vá­rosok és a környezetükben levő falvak között is nagy szükség van. Egyre nyilván­valóbb. hogy sem a városok, sem a községek nem gondol­kodhatnak csupán saját „fa­laikon" belül, amikor fejlesz­tési elképzeléseiket kialakít­ják. Ha mindenütt csak a saját igényekkel számolná­nak, könnyen előfordulhatná­nak ésszerűtlen költekezések. Egy-egv körzetben ajánlatos közösen mérlegelni: hol. mit. miből, mennyit? Ezért szor­galmazza — már a VI. öt­éves tervre vonatkozóan — a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala a városok és szőkébb, vonzáskörzetük közös, össze­hangolt feileszíési terveinek; kidolgozását. Negyvenkilenc városhoz már igazgatási szá­lakkal is kötődnek falvak, az úgynevezett városkömvéki községek — ezekben a kör­zetekben egyenesen kötelező les?, az ilyen összehangolt tervezés és fejlesztés. Városias szolgáltatások Ugye ez a városnak is. hi- sz.en ellátó szerepéből adódó­an. minél több információra van szüksége a környék igé­nyeiről — még inkább per­sze a falvak gyarapodását szolgálja. Helyenként már ott tartanak — így példán; Ta­tán. Dombóváron, Makon, Szolnokon és környékén —; hogy közös érdekű beruházá­sok alakulnak ki és a váro­sias szolgáltatások (Patyolat, Gelkal kiterjesztése is folya­matban van, A településeit: társulása, szövetkezése tehát mindenkinek ió, a legfonto­sabb azonban az. hogv meg­gyorsítja a falvak fejlődését. I*. S. i

Next

/
Thumbnails
Contents