Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
1 líöU. szeptember i., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A sóhajtozás nem segít Valahol el kellett mondani Ügy tűnt, mintha ezen a lakógyűlésen mindenki egyetlen sóhajtással, egy nagy levegővétellel .szerette volna kifújni, elmondani mindazt, amit évek óta gyűjtött magában visszafogott haraggal, nehezen féken tartható lürel- metlenséggel. Amolyan névsorolvasás-féle volt a nyitány, mert a lakokat képviselő. lizenvaiahány résztvevő tudni akarta, megjelent-e ígéretének megfelelően a tanács, á MIK, a Közrendvédelem, a íakóbizottsúg slb. vezetője, képviselője. Miután erről bizonyságot szereztek, megnyílt az indulatok zsilipje, ami utat adott az árnak, és az indulalhullámok tetején itt-otl megjelenő, néhol figyelmet is érdemlő panaszoknak. Akik a lakógyűlés összehívását szorgalmazták, nem titkolták el, hogy szervező munkájuk során szerezlek tudomást arról, hogy létezik hivatalos képviseletük, a la- kóbizott.ság. csak annak tagjait, vezetőit nem ismerik. Ilyeténképpen jogosan vetődött fel a kérdés, vajon felelősséggel szóllak-e valahányszor „mindenki nevében”? Még egy rövidke vissza- nyúlás a kezdethez: a lakógyűlés céljára a Katowice éttermet vették igénybe, de az esemény résztvevői és vendégeinek száma aligha érte el a húszat. akiK- pár asztalnál elfértek. Persze, némi jóindulattal fogadjuk el azt: ide csak azok jöttek el, akiknek valamiféle mondandójuk volt. Mit is mondtak el? — Az első emeleten lakom, mégis naponta 102 lépcsőt kell megmásznom, mire hazaérek. Négyemeletes domb- oldali ház, lift nincs, az út, a járda sein olyan, mint másutt. A Szenlpéleri kapui lakótelep kőtömbjét oldó bokrok már jó ideje azoknak adnak búvóhelyet, akik a világért sem , szegnék meg a városi tanács rendeletét azzal, hogy utcán, bolt előtti téren isznak, inkább a. közeli bokrokig egyensúlyoznak a Zamat áruház pénztárától, pálinkás-, söröspalackkal a, kezükben. Vagy behúzódnak a rosszul zárt alagsori helyiségekbe ... Biztosan nem ugyanerről a szül erén szintről beszélt a másik lakó, miszerint ott kóbor kutyák és macskák „rendezkedtek” be. Amúgy sem ejtik ezen a lakógyűlésen jó hangsúllyal a kutyák, macskák ügyét, mert azokra .a jól, vagy rosszul nevelt házi kedvencekre is sok panasz <lör- gott el. Hiúba, a kutya akkor is kutya, ha nem ólban él. nem maradékon, hanem előfizetéses üzemi koszion tartják. Csak-csak előfordul, hogy vukkani egyet az istenadta és ezt nem mindenki viseli el egyformán. Hátha még időnként hajnali kutyaugatás veri fel a ház nyugalmát! A leltár közel sem teljes, hiszen a Katowice utcai ház igazi sérelmei nem a kutya- macska ügyek, kétes ittas elemek kóborlásainak köréiben merülnek ki. Hosszú évek óta szenvedő alanyai a termofor kémények okozta huzavonáknak, annak, hogy sok fürdőszobában, konyhában a mai napig sincs fűtési lehetőség, mert a régi berendezések elavultsága azonos az állandó veszéllyel, az újak felszerelhetősége ügyében pedig még mindig csak ígéretek vannak. Nem mindegyik lakó elégedett meg szimplán panaszai felsorolásával, volt, aki felszólító módban adta elő. kinek, mi a dolga a ház nyugalma érdekében. Miért írjuk le néhány miskolci lépcsőházhoz tartozó otthon lakóinak a „közösség nevében” szóvá tett gondjait. amit igazán néhány kivételtől . eltekintve, éppen hogy személyes fűlöltségü in- dulatáradatnak vehettünk ? Azért, mert ahogy a tanács, a MIK, a lakóbizottság jelenlevő képviselői is hangsúlyozták: a villanykörtét ki- csuzlizó gyerekek, a lépcsőházi szemetet a pincébe söprő lakók rendre szoktatása, a kutya-, macskatartás elha- rapózása elsősorban nem hivatali, hatósági, tanácsi és MIK-feladat. A lakóközösség tagjai ne egymásra várva há- borogjanak. ha kiég a lépcsőházi villanybura égője, valaki szóljon az illetékesnek, netán cserélje ki az égőt! Ugyanígy kellene kimozdulni a passzív morgolódás null- pontjáról. amikor a csintalan, vagy rongáló gyerekek neveléséről van szó. Ami hatósági feladat, azt a tanács képviselője Összeírta és így járt el a MIK osztályvezetője is. Elvégzik a sajnálatosan szükséges fertőtlenítést a pinceelőterek- ben. ajtót, zárat kapnak a kóborlóknak menedékül szolgáló helyiségek, megjavítják a járdák, lépcsőit meglazuft, kikopott köveit, kátyúit. Amit a szabályok, az anyagi lehetőségek megengednek, a ter- moforkéményes gondokon is enyhítenek, sőt, már enyhítettek is. A többi azonban a lakóit dolga, amit megvitatni egymás közt szimpatikusabb lenne; hogy ne hulljon étel- maradék. lerágott csont, cigarettavég a hazafele igyekvő lakók nyakába, hogy ne verbuválódjék esténként garázda csoport az ott lakó. erejüket, bátorságukat védteleneken próbálgató fiatalokból. Az egymást, egymás csaladjai ismerő közösség hangja. véleménye hatékony lehetne! Csak nem kellene elmenni nap mint nap a felvetődő gondok mellett, csak szólni kellene, félretéve a közömbösséget és nem másra várni. Mar ez is sokat segítene a miskolci Katowice utca 27— 29—21. szám alatt lakók panaszoktól terhes közérzetén. Nagy József A nőbizottság vezetője Sólya Lászlóné, a TVK nőbizottságának vezetője azok közé tartozik, akik a közelmúltban lezajlott szakszervezeti választások után kerültek a nagyobb feladatot és nagyobb közbizalmat jelentő funkcióba. . — Ötven év felé mái' fáradtabb az ember — mondja Sólya Lászlóné. — Eitöpreng- tem, elgondolkodtam, érdemes-e pluszmunkát, nagyobb és új gondokat vállalnom, ha nem muszáj. A munka során azután látja az ember, hogy szükség/van rá, hogy e) tudja végezni a rábízott feladatokat, érzi, hogy mellé- állnak, hogy bíznak benne és akkor mar emiatt is folytatni kell! Sólya Lásziónét fejlesztési előadóként, a beruházási igazgatóság, illetve főosztály gazdasági felelőseként érte az új, a nagyobb megtiszteltetés — az előlegezett bizalom. Gazdasági felelősként cs".k apró, de sok munkával járó szakszervezeti tennivalót kellett elvégeznie. A nőbizottság vezetőjeként, és a vállalati szakszervezeti bizottság tágjaként, már sokkai többet tehet a kollektíva és elsősorban a gyári asszonyok, lányok érdekében. Megkönnyíti munkáját, hogy nincs egyedül... A választások után ugyanis azonnal felvette a . kapcsolatot a — főbizalmiak és a szakszervezeti titkárok által javasolt — nőbizottsági tagokkal, akik erejükhöz, tehetségükhöz, tel- készüttségükhöz mérten támogatják a munkájában. — Hogy mi okozott eddig nagyobb nehézséget munkámban? Először az. hogy hiába kerestem azokat a a „puskákat”, sablonokat, amelyek jók lehetnének szak- szervezeti munkám c: "dmé- nyes végzéséhez. Ezek híján saját tejemmel kezd.cm el gondolkodni, és rájöttem: ez így még sokkal óbb. hiszen elkerülhetem a „szakmai”, szakszervezeti zsargont. További gondol okoz. hogy szeretném .dolgoztatni'" a bizottság tagjait. Jórésziik azonban a tárgyalásokhoz, az ügyintézésekhez nem nagyon ért. És bar értelmes emberekből á!lt ö.-.s/.e a „csapat”, viszonylag mégis kevés azok száma, akik konkrét segítséget tudnak nyújtani. — Később jöttek más gondok, más nehézségek is, amelyeket a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetére vonatkozó nőpolitikái határozat szellemében kell megoldani. Ebből adódik,, hogy a nőbizottság tagjai — egv kicsit szakosodva: a tanácstag a tanáccsal, a vörös- keresztes tag a Vöröskereszttel tartva a kapcsolatot slb. — nem általában, hanem konkrétan igyekeznek foglalkozni a különböző kérdésekkel. Most sem az úgynevezett igazán nagy. látványos feladatok teljesítése var a nó- bizottság vezetőjére és a bizottság 12 tagjára. Ám a nagy családok augusztusi, anyagi támogatása ezeknek a családoknak komoly segítséget jelen ehetett. Az új, beavatott munkaruhák vásárlása — hiszen a nők munkahelyükön is szeretnek csinosnak látszani, a kényelmes, de mégis biztonságú • munkacipők beszerzése régi. vajúdó ügy végére tehetne pontol. Más jellegű gondot jelent r■/. oktatás. A korosodó, de 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkező munkás- asszonyokat b‘-:ony nem könnyű lábés-r’.ni az iskola befejez. c. £u a továbbtanulásnál bizony a munkahelyi vezetők aggályait, is le kell győzni; Meggyőzni avul. hogy a tanulás .nem megy a terme!és rovására. A nűbh'ottság és így vezetője is — ebben az évben — fontos kérdésnek tekinü a dolgozó anyák gyermekeinek óvodai és bölcsődei elhelyezéséi. a vöröskereszt es akciók támogatását és a bér- orob’émák igazságos megoldását. Nagyolt (ellát a feladatok és egyre nehezebb a megoldásuk. A szűkösebb anva°i lehetőségek és az emberek növekvő politikai érzékenysége nagyobb követelményeket támaszt a szakszervezeti tisztségviselők eié. Jól mondja hát Sól.va Lászlóné, hogy: — A szakszervezeti munkában minden döntést meg kel] tudni indokolni és védeni. \ Buciiért Miklós Benyus József lakatos, brigádvezető a Szovjetunió részére készülő X-160-as hűtőberendezésen dolgozik a Diósgyőri Gépgyár általános gyáregységének battériaüzemóben. Az X—160 típusjel azt jelenti, hogy egy battériaegység 160 légköbméter nagyságú helyiség hűtésére alkalmas Fotó: Fojtán László Battériák exportra Rövidesen érvénybe lep egy ú.i rendelkezés, amely szerint a helyi tanácsok társulhatnak más tanácsokkal, vállalatokkal, mezőgazdasági üzemekkel a lakosság jobb ellátását szolgáló szervezetek létrehozására, fenntartására. Az első pillanatban érdektelennek tűnő intézkedés évek óiá húzódó ügy végére tesz pontok Nyilvánvaló, hogy a falvak lakosai is igénylik a városi színvonalú ellátást, szolgáltatást Csakhogy a kisebb településeken szűkebbek az anyagi lehetőségek. Még a tehetősebb, népesebb községek sem gondolhatnak arra. hogy önállóan létrehozzanak építő, vagy útjavító íiogf nyugodt öregkoruk legyen... Az encsi járás csaknem hatvanezer lakójának több mint húsz százaléka hatvan éven felüli ember. A velük való foglalkozás, a róluk való gondoskodás ló feladata: közé tartozik a járási hivatalnak. Az utóbbi években jelentősen növekedett azok száma, akik a tanácstól szociális segélyt kapnak. Rendszeres szociális segélyben havonta csaknem ötszázan részesülnek. Valamennyien teljesen egyedülállók, s ez a segély fedezi szükségleteiket. Az itt élő öregek közül mintegy kétszázan látogatják a járás területén megnyílt idősek napközi otthonait. A tíz létesítmény • üzemeltetésére évente 2.5 millió forintot fordítanak, e.s az intézményhálózat hamar népszerűvé vált az idős emberek körében. A tanács ezen túlmenően megszervezte a házi szociális gondozást is. Jelenleg húsz tiszteletdíjas, és három főállású gondozó látja el ezt a feladatot a jáiás településein. vállalatot, köztisztasági üzemet. Közösen azonban köny- nyebben. hamarabb elérhetőek a célok. Falvak társulása A kis településeken egyszerűen nincs mód bizonyos szolgáltatásokra, nincs például annyi iskolás korú gyerek. hogy — a tanerőket ésszerűen foglalkoztatva — bevezethető lenne az oszlott oktatás. Az viszont reális igény, hogy körzetenként, elérhető távolságban, több falu erejét egyesítve hozzá- íérhető legyen mindaz, ami a városban természetes: a szakorvosi rendelő, az óvoda, a művelődési ház, a háztartási gépeket javító műhely. A települések együttműködésének eddig is számos formája alakult ki. Évröi évre újabb községek egyesültek, vagy alakítottak közösen tanácsot. kisebb-nagyobb körzeteket, igyekeztek jobban élni szellemi és anyagi erőikkel. A falvak társulását leginkább persze a gazdálkodás sürgette. A szükség a kisebb községek tanácsait is rákésztette, hogy belefogjanak sgy-egy nagyobb vállalkozásba. így persze, csak nagy nehezen jött össze a pénz új létesítményekre, aztán megint évekig húzódott a kivitelezés, mert a nagyobb építő vállalatok nem szívesen vonultak ki a falvakba apró munkáért, sok helyen éppen a közös tanács megszervezése hozott változást: abban a társközségben lehetett felhasználni a fejlesztésekre szánt pénz javát, ahol arra a leginkább szükség volt. . * Kölcsönösen mérlegelni... Mind gyakrabban szövetkeztek a ,jó tapasztalatokon okulva az önálló községek is: víztársulások: több települést összekötő regionális vízművek létesítésére, aztán közös érdekű épitőbrigádokat szerveztek-. s vannak ma már együttesen szervezett kommunális vállalatok, költségvetési üzemek, amelyek utal javítanak, épületeket újítanak fel, és más karbantartást végeznek. A magyamándori közös vállalkozást például hat település hozta létre. a. Velence ' központtal működő üzem pedig kiszolgálja az egész üdülőterületet. Mezőkövesden négy falu létesített közös rendelőintézetet. Az új rendelkezés az ilyesféle törekvéseket: segíti. A társulásokra, az együttműködésre egyébként a városok és a környezetükben levő falvak között is nagy szükség van. Egyre nyilvánvalóbb. hogy sem a városok, sem a községek nem gondolkodhatnak csupán saját „falaikon" belül, amikor fejlesztési elképzeléseiket kialakítják. Ha mindenütt csak a saját igényekkel számolnának, könnyen előfordulhatnának ésszerűtlen költekezések. Egy-egv körzetben ajánlatos közösen mérlegelni: hol. mit. miből, mennyit? Ezért szorgalmazza — már a VI. ötéves tervre vonatkozóan — a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a városok és szőkébb, vonzáskörzetük közös, összehangolt feileszíési terveinek; kidolgozását. Negyvenkilenc városhoz már igazgatási szálakkal is kötődnek falvak, az úgynevezett városkömvéki községek — ezekben a körzetekben egyenesen kötelező les?, az ilyen összehangolt tervezés és fejlesztés. Városias szolgáltatások Ugye ez a városnak is. hi- sz.en ellátó szerepéből adódóan. minél több információra van szüksége a környék igényeiről — még inkább persze a falvak gyarapodását szolgálja. Helyenként már ott tartanak — így példán; Tatán. Dombóváron, Makon, Szolnokon és környékén —; hogy közös érdekű beruházások alakulnak ki és a városias szolgáltatások (Patyolat, Gelkal kiterjesztése is folyamatban van, A településeit: társulása, szövetkezése tehát mindenkinek ió, a legfontosabb azonban az. hogv meggyorsítja a falvak fejlődését. I*. S. i
