Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

augusztus b., szerda ÉbZAK-MAŰYARORSzLAU 5 Kinőtte a város Zsúfolt, levegőtlen, tenyér­nyi terület; az ember, ha be­megy az üzletbe, kettő má­siknak kell kijönnie. Mögöt­tem egy tizenöt év körüli cigánylany vitatkozik párjá­val hangosan. Kezében re­pedt üvegü órát lenget, mint­ha zászló lenne. — Méghogy ezt nem veszi be! — méltatlankodik, s olyat mond. hogy többen ön­kéntelenül is felkapják a fe­jüket. Sokan állunk a sor­ban; előttem egy kopottas ruhájú idősebb hölgy tünte­tőén elfordítja fejét, s kinéz a vakító nyári napsütésbe. Kezében egy magnetofon és két kazetta. Amikor a pult­hoz ér, óvatosan teszi le a szerkezetet. A pár perces mustra után. amikor meg­kapja az árajánlatot, csodál­kozva méltatlankodik egy pillanatig, de azután büsz­kén, szinte már sértően vág­ja oda: — Rendben van, ír­ja a számlát! A fáradt tekintetű fiatal- asszony szemében megvillan valami, de nem szól. Enge­delmesen írja a fehér papír­ra az adatokat, s amikor át­nyújtja a számlát, órájára néz. Dél lesz nemsokára. Nagyüzem van a Bizományi Áruház Vállalat miskolci Hunyadi úti műszakicikk- felvevőhelyén. KÍSÉRT a múlt Amikor huszonvalahány éve a BÁV Miskolcon is megnyitotta egységét, még nem lehetett sejteni, hogy a gyorsan fejlődő megyeszék­hely a nyitást követő évek­ben szinte egyik percről a másikra kinövi az üzletet. Különösen az utóbbi évek­ben. a lakásépítési program hatására bizonyult alkalmat-' lannak zavartalan működés­re a „bizi". A forgalmat te­kintve, az ország vidéki há­lózatában messze az első he­lyen áll. Az egységek alap­területét illetően a miskolci BÁV-üzletek az utolsó helye­ken kullognak. PANASZOK Kiss Miklós boltigazgató hat éve dolgozik itt. Az iro­dában ülünk. Az iroda egy kalitkaszerű helyiség; fa- és üvegfal választja el az el­adótértől. nyomott a levegő. A műszaki és bútorbolt fel­vevőhelyéből, ami összesen lt2 négyzetméter, úgy tíz-tizenöt négyzetmétert ..rabolhat el”. A BÁV-ra érkező panaszok­ról beszélgetünk. A boltigaz­gató egy percig sem próbál elkendőzni semmit. — Naponta van részünk a kifogásokból, szerencsére, — teszi azonnal hozzá — a pa­naszoknak csak igen kis há­nyada megalapozott. Hogy mivel kapcsolatosak ezek? Elsősorban a felvétellel. Nem ritka, hogy például a ruha­felvevő helyen egy-két órát kell várakozniuk ügyfeleink­nek. A bútorról ne i£ be­széljünk, hiszen ha valaki bútort akar nekünk eladni, olyan tortúrának van kitéve, hogy inkább tízszer is meg­gondolja magát. Az a hely­zet. hogy becsüseink — je­lenleg csak hárman vannak — egyszerűen nem tudják időben felértékelni az el­adásra kínált árut. Sok eset­ben kénytelenek vagyunk berendelni bútorral együtt az eladót, vagy időpontot hatá­rozunk meg, mikor tudunk kimenni felértékelni. Ez van, nem tehetünk mást. hiszen raktározási lehetőségeink a valós igénynek még egy ti­zedét: sem érik el. Nincs rak­tárunk. nincsenek helyisége­ink. Csak türelmünk van. de sajnos az is véges, és bi­Szövetkezeti termékek exportja öt évre szóló együttműkö­dési szerződést kötöttek a Hungarocoop, az egyesült ál­lamokbeli Jaguar céggel, melynek kelletében a szö­vetkezetek külkereskedelmi vállalata 20 millió dollár ér­tékű felső-konfekció ruhát exportál. Az amerikai part­ner licencet, gépeket és tech­nikusi segítséget nyújt a ma­gyar termelőknek. Az együtt­működés várható eredménye­ként a ruházati termékek forgalma a tengerentúli pia­con évente 25 százalékkal emelkedik. Ez a megállapo­dás a 30. az olyan koope­rációk sorában, amelyek az ipari szövetkezetek gazdasá­gos exportjának növelését! szolgálják. A kooperációs kapcsolatok létrehozása mel­lett a Hungarocoop saját pénzügyi alapjainak átadásá­val is elősegíti a gazdaságo­san exportálható termékek gyártását. Kisszivar, nagyszivar Az eziistpikkelyes sárkány Kubai karnevál A nyár dereka a karneválé Kubában. Az idei tavaszi hó­napok zavaros eseményei ugyan árnyékot vetnek a mu­latságra — rossz a dohány- és a kávétermés, inciden­sek voltak néhány latin-amerikai ország nagykövetségén, hal­lottunk a kivándorlásokról — lassan-lassan azonban rende­ződik a helyzet a szigetországban. Három forró hét vége után az egyik karnevál a legnagyobb nemzeti ünnepen, augusztus 6-án éri el csúcspontját. Ezen a napon Fidel Castro, a tervek szerint, beszédet mond az or­szág keleti részén fekvő Ciego de Avila városában. A havan­nai tengerparton az ácsok, a villanyszerelők, a mázolok mar hetek óta készítik a hatalmas karneváli kellékeket. Páratlan látvány a karnevál külföldinek és helybelinek egyaránt. Az idegenek körében általában a legnépszerűbb az ezüstpikkelyes óriás sárkány, bár a férfiak — mint hírlik — inkább a lenge öltözetben táncoló lányokat szállító hagyo­mányos díszkocsikat bámulják szívesen. Az ország legtöbb vidékén azonban ezekben a napokban is szorgos munka folyik. Különösen a dohányföldeken kísérlik meg a lehetetlent: minél többet megmenteni a kékpenész által megtizedelt ültetvényből. Függetlenül altól. hogy ez si­kerül-e, rossz évük van idén a kubai dohányosoknak. A köz­kedvelt kis- és nagyszivar — utóbbi csak jegyre kapható — alighanem hiánycikk lesz. de legalábbis drágábban férhetnek maid hozzá, mint korábban. \ dohánybetegség előtt a kubaiak a fejadagon felül álta­lában tetszés szerint vásárolhattak szivart: a kicsiket 86 cen­tért. a nagyokat pedig 1.14 dollárért. Cigaretta peisze most is bőséges mennyiségben áll rendelkezésre, bár a külföldi do­hány felhasználása miatt minőségük valamelyest romlott — állítják a kubai dohányosok. (—es) zony előfordul, hogy néha- neha nyersebbek egyesek a pult mögött. A figyelmezte­tés nem marad el, s ha neta- lánlan van olyan eladó, aki kihasználja benti monopol­helyzetét. mondjuk csúszó­pénzért segít valakin, legke­vesebb fegyelmivel ússza meg... Még egv tévhitét el kell oszlatni: a becsüs szere­pét, Sokan azt tartják, hogy áron alul vesz fel, ami a boltnak jó. Tévedés ez. hi­szen a becsüsnek — bármi­lyen furcsa is —. az jön jól. ha valamit felértékel, hiszen ez után kapja a jutalékát. Szerencsére nagyon ritkák az ilyen panaszok, s ezek is megalapozatlanok ... MINDEN PANASZ FORRÁSA Vitathatatlan, hogy a BÁV miskolci műszaki és bútor­boltja kinőtte már falaik Három évvel ezelőtt a BAV illetékesei meg is akarták szüntetni ezt a részleget, de a vái'os tanácsa nem járult ehhez hozzá. így hát az ad­dig is folyamatosan beérke­ző panaszok áradata nem állt le. Hogy mikor lesznek az — esetek zömében érthe­tően — ingerült eladók és az ugyancsak érthetően in­gerült vásárlók nyugodlab- bak? Egyelőre nem. Leg­alább két év kell ahhoz, hogy átadják azt a mintegy 1300 négyzetméteres, új mű­szaki és bútorboltot, ahová ; régi üzlet átköltözhet. Az egység, amely a Korvin Ottó utcán épül. 20 millióba ke­rül. Várhatóan 1982-ben már átadják rendeltetésének, csökkentve ezzel — nem is kis mértékben —. a most még oly’ szorító gondokat... Pusztafalvi Tivadar lei tégla és építőanyag A Tisza völgyében még több mint tizenötezren dol­goznak a megáradt folyók gátjain és védekeznek a bel­víz ellen. Az építőanyag-ipar dolgozói már a következő nagy feladatra, a víztől meg­rongált. elpusztított épületek helyreállítására gondolnak. A Tégla- és Cserép:pari Tröszt gyárai az év első hét hónap­jában mintegv 90 millióval több téglát adtr.!: az ország­nak. mint a múlt év azonos időszakában, de a kereslet ennél is nagyobb. Ezért a vezetők azzal a kéréssel for­dultak az iparág dolgozóihoz, szocialista brigádjaihoz, hogy második félévi tervük még hatékonyabb fűltéliesitésével. szombati és vasárnapi mű­szakok vállalásával több tég­lával. s egyéb építőanyaggal tegvók lehetővé a gyors hely­reállítást. segítsék, hogv a bajba jutott emberek még a tél beállta előtt visszatérhes­senek újjáépített otthonukba. A tröszt valamennyi vállala­tától megérkezett az első válasz és eszerint e hét vé­gén szombaton és vasárnap mintegv 80 régi avarban tar­tanak árvízi műszakot. A Tégla- és Cserénipari Tröszt és a TÜZÉP Egyesülés ve­zetői megállapodásban egyez­tették a helyreállítás építő­anyag-ellátására tervezett tennivalókat. Már a napok­ban négymillió téglát szállí­tanak a víztől károsult me­gyék '1,'ÜZÉP-telepeire. Ez a gyors segély sok lehetőséget nyújt arra. hogv aláfalazás­sal megmentsenek olvan épü­leteket. amelyek egyébként összeroskadnának. Áz isztambuli bazárban A siönyegketeskedö Csillogó rézedények Az isztambuli bazár, a Kapali Carsi sem­mihez sem hasonlít­ható: százszámra sorakoz­nak itt egymás mellett a pici üzletek, keleti árukkai arannyal, ékszerekkel, bói- rel, szőrmével, szőnyegek kel, rézedényekkel, aján­déktárgyakkal teli kiraka­tok. A bazár — idegenfor­galmi látványosság, a tu­risták és helybeliek, bevá- sárlóheiye. az isztambuli óváros egyik első számú ne­vezetessége. A zegzugos si­kátorba 13 kapun lehet be­menni. Kupolák, belső építmé­nyek, fa válaszfalak oszt­ják részekre a bazárt. A török típusú boltívek alatt már évszázadok óla nyü­zsög a vásárlósereg. A haj­dani bazárt a Bizáncot meg­hódító II. Mehmed építette 1461-ben. majd Nagy Szu- lejmán korában. 1700-ban kibővítették. A 61 utcából és több mint háromezer üz­letből álló építményben órákig, napokig bolyonghat az ember. Itt teával kínál­ják a vásárlót, amott han­gos szóval hívják az üzlet­be. Elég egy elmélyültebb pillantást • vetni a kirakat­ra — s máris megjelenik az üzlet tulajdonosa, alkalma­zottja. hogy olcsó árral, gaz­dag választékkal kecsegtet­ve. szinte beeröszakoljon a piciny üzletbe. A hajdani céhrendszert idézve ma is egymás mel­letti utcákba tömörülnek az azonos szakmák üzletei. Az egyik főbejárat pél­dául az aranyművesek ut­cájára nyílik. Arany fény­ben úszik minden. Sárgán csillognak a karkötőkkel láncokkal, gyűrűkkel teli kirakatok. Az arany ragyo­gását lámpák és tükrök sokszorozzák meg. A sző­nyegek negyedében kézzel szőtt' anatóliai minták. A növényi anyagokkal testeit 100—200 éves szőnyegek ko­moly értékét képviselnek, de szépek a ma készülő tö­rök szőnyegek is. Kávéfő­zők. findzsak. tálak, tálcák. rézedények csillogása — * rézművesek birodalma kö­vetkezik. A régiségkereske­dők negyedében ant.k hol­mi. faragások, dísztárgyak arrébb szőttes blúzok, hím­zett ruhák, bőrkabátok, ir­habundák. gyöngyös török papucsok — se szeri, se száma az üzleteknek. Az Esti Bedesten. a bazár leg­régibb része a mai épület közepén helyezkedik el. A középkorban amolyan bank- szerepet is betöltött: a .la­kosság megtakarított pén­zét írásos nyugta és némi kamat fejében a bazár- tisztes ékszerárusaira bíz­ta A mai bazárokban vevők es eiadók szívesen beszél­nek a politikai helyzetről, csakúgy, mint a középkor­ban a hódításokról, csaták­ról. háborúkról, A Katif- ékszerüzlet fiatal alkalma­zottja másodéves gvógy- szereszhallgató — szocialis­tának vallja magát. Azért vállal állást, hogy a tan­díjat. a tankönyvre valót megkeresse. — Az egyetemen sokat vitatkozunk a világpoliti­káról. de mindenekelőtt a törökországi helyzetről. Hó­napok óta nő az elégedet­lenség országszerte: napon­ta vannak fegyveres össze­tűzések. türfletések, politi­kai gyilkosságok. A másik fiatalember, aki­nek véleményét kérdeztem, a Nagybazár egyik szőnyeg- üzletének tulajdonosa. Sze­rinte minden baj gyökere az ország rossz gazdasági helyzete, a szegénység, a munkanélküliség. A jobb megélhetés reményében tö­megesen telepednek le Isz­tambulban: a város lakos­sága az utóbbi hat évben 2.3 millióról négymillióra növekedett. Sokan élnek barakkokban, nyomortele­peken. s az áhított meg­gazdagodás helyett már csak az egyszerű megélhe­tés a céljuk. Akik vidéken maradiak, még nagyobb nyo­morban vannak, a 15—20 fős család sem ritka, s jó. ha akad egy kereső ... Sok az analfabéta, magas a cse­csemőhalandóság — mind­ezt személyesen látom — mondja a szőnyegkereskedő —. hiszen szőnyegekért, textilekért gyakran utazom Belső-Anatóliába. Szívesen segítenék rajtuk, de egy ember ehhez kévé A kor­mánynak kellene valami* tenni értük ... K M. Ginci változások A Gönci nagyközségi Párt- bizottság 1975. decemberi megalakulása fontos mérföld­kő volt a község életében. Az elmúlt évek munkájáról, Gönc fejlődéséről beszélget­tünk Azari Istvánnal, a nagyközségi pártbizottság tit­kárával : — Hat alapszervezetünk 180 párttagot tömörít, az el­telt öt évben 42 új tagot vet­tünk fel A kommunisták 75 százaléka 30 éven aluli. Ál­talános tapasztalat — leg­alábbis hálunk —, hogy a fia­talok többsége körülbelül 30 éves korára lesz „érett” a párttagságra. Pár év alatt duplájára nőtt a KISZ-fiatalok száma, ez jelentős eredmény. Községi KISZ-bizottságunk még nincs, mert nincsenek meg sem a Személyi, sem pedig a tár­gyi feltételei. A tanáccsal karöltve, sikeres munkaak­cióink voltak. A tanácsvá­lasztások rendben, jól zaj­lottak le, külön örömünkre szolgált, hogy a választási gyűléseken az illetékesek vá­laszt tudtak adni néhány olyan kérdésre, amely szoro­san összefügg a község fej­lesztéseiéi. így például gon­dolok az út, híd. járda épí­tésére. Az útkorszerűsítés már csak azért is fontos vol­na. mert Göncön kevés az olyan út. amely képes nagy forgalmat lebonyolítani. Elő­relépés az is. hogy kél új ipari üzem létesült Göncön. Az egyik a 130 fö* foglalkoz­tató konfekcióüzem. a másik. 35 főt foglalkoztató egység­ben. autóbusz-ielzöcsenaöket szerelnek össze. A körzeti általános iskola négy tante­remmel és' tornateremmel bő­vült. Korszerűsítettük az is­kola fűtéséi is. Létrehoztunk egy 240 férőhelyes diákott­hont, Strandfürdőnk felújítá­sa is megtörtént, (íz új ÁBC­áruházunk átadását pedig augusztus 20-ra tervezzük. A nagyközség lakosai az elmúlt években sok társadalmi mun­kát végeztek Gönc közműve­sítésének, vízellátásának fej­lesztésén. — Mily’en gondjaik, prob­lémáik vannak? — Csak néhányat említe­nék: a szeméi gyűjtése es ennek elszállítása az egyik legfőbb gond a községben. A másik fontos, megoldásra vá­ró feladat a pedagógusok szolgálati lakáskérdésének 'megoldása. A sportkör lehe­tőségei sincsenek kihasznál­va. még mindig nem tömörít magába annyi fiatalt, mint kellene Gönc lakosságának száma körülbelül 4000—4200 fő. Né­pessége már nagyon régen nem változik, nem csökken, de nem is emelkedik. Az 1975. óta Göncöl irányító ta­nácsi és pártszervezetek mun­kája is elősegítette azt hogy n község nem sorvadó, ha­nem fejlődő település lett. K. A-' 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents