Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

I ES2Ak.MAGMM£Q&S2AG 4 198Ü. augusztus b., xzeida Film jegyzet Siker Párizsban A minap zárta be kapuit a Népművelési Intézet toka­ji nyári művésztelepe: au­gusztus 1-töl 15-ig működik az encsi járási művésztábor Göncön. A Népművelési In­tézet szervezésében ezen a nyáron mintegy húsz kép­zőművészeti és tizenkét nép­művészeti tábor működött, illetve működik, s ezekben amatőrök és hivatásosak egy­aránt részt vesznek, fejlesz­tik tudásukat, baráti kapcso­latokat létesítenek, és ha is­kolát e táborok nem is te­remtenek, felbecsülhetetlen a hálásuk — elsősorban — az amatörmozgaiomban. Ezek­ben a táborokban a szakkör- vezetők — közöttük nem ke­vés, igen rangos képzőmű­vész is — évről évre azért jönnek össze, hogy tájéko­zódjanak a legújabb didak­tikai elvekről, újból és új­ból szembesülhessenek a va­lósággal, feloldják magányu­kat, akkumulálódjanak, s az itt nyert didaktikai ismere­tekkel felfrissítsék az évköz­ben általuk vezetett szak­kört» vagy . szakköröket, ezzel továbbadják mind­azt, am.it a nyári tábor­ban megtanultak, megis­mertek. A szakköri tagok, akik szintén eljutnak a ré- szükx'e tervezett táborokba, már ezektől a szakkörveze­tőktől, művésztanároktól szerzik ismereteiket, kapnak eg.y újabb esztendőre olyan élrnenyanyagot, művészi im­pulzust, amely fejlődésüket, további munkájukat, igen nagymértékben előreviszi. Érdekes ezeken a művész- telepeken az amatőrök és a hivatásos művészek találko­zása. viszonya. Jóllehet, az esetek többségében mint kis­csoportos foglalkozásokat ve­zető tanár és táborlakó szak­köri tag találkoznak egy­mással, az elkülönülés nem annyira merev, mint abban a mindennapos életben, ahol a diplomás művészek jelen­tős hányada igyekszik minél markánsabban érzékeltetni a közte és az autodidakta mű­vész közötti határvonalat. E táborok továbbképző, baráti hangulatú levegőjében ez a cenzúra nem ennyire szembe­ötlő. Még akkor sem. ha — mint fentebb szó volt róla — tanár és tanítvány kap­csolatban találkoznak egy­mással az amatőrök és hiva­tásosok. Merész dolog lenne az ama­tőröket valamiféle homogén alakulatnak tekinteni, hiszen a szakköri tagok között fel­lelhető a főiskolai felvétel­re készülő, igen tehetséges fiatal csakúgy, mint a haj­dani munkás-kultúregyesüle. tekben nevelkedett idős és csak jó értelmű kedvtelésből íestegetö, vagy rajzolgató ember, a művészeti képzés­re . főiskolai szinten nem eléggé felkészültnek bizo­nyult, ám e tevékenységhez ragaszkodó alkotó, vagy az élet legkülönbözőbb terüle­tein munkálkodó és a kép­zőművészetet értékes hobbi­ként. magas szinten művelő tehetség is. Sokfele ember értendő az amatőr képzőmű­vész, vagy másképpen önte­vékeny képzőművész fogal­ma alatt, s nem egy közülük hivatásos művésszé lesz, részben, mert fiatal koránál és tehetségénél fogva beke­rül a megfelelő felsőoktatási • intézménybe, s ha talán nem is lesz független mű­vész. lehet belőle rajzpeda­gógus, másrészt nem egy amatőrből szisztematikus ön_ Az új oktatási évre készül már az Üzemi Dolgozók Ál­talános Iskolája Miskolcon. Igaz. a felnőttek általános is­kolai tanulmányainak befe­jezését elősegítő újabb tago­zatokon csak szeptember 15- én kezdődik majd a tanév, a beiratkozásra augusztus 21- től várják a jelentkezőket. Erre az alkalomra az előző •sztályok elvégzését igazoló \ képzés útján is olyan tehet­ség lesz, aki munkássága ho­norálásaként felvételt nyer a Képzőművészeti Alapba, ami már művészi rangját is biz­tosítja. Ugyanakkor az is ta­gadhatatlan, hogy diplomás művészeink közül is nem egy, mar nem sokkal okle­velének átvétele után be­szürkül, ötlettelenné válik, nem érzi hivatásának örök sarkallasát, szinte iparos mó­don dolgozik, aztán van, akit a népszerűség, a kommerciá­lis keresettség térít el a mindig megújulni kész mű­vészi úttól. Nem egységes hát a diplomások tábora sem, nem egyformán jelent érté­két a hivatásosoknál sem az oklevél. Nem célja/ennek az írás­nak az amatőrizmus és a képzőművészet hivatásos művelésének egybemosása. Pusztán mindkét kategóriá­ban a differenciált értékelés­re szeretne figyelmeztetni. Az évről évre nyári művésztá­borban újakat megismerő, az új törekvéseket tehetségesen megvalósítani igyekvő ama­tőr is nagyon értékes ember és értékes műveket hozhat létre, míg a diplomája bir­tokában csak szinte nagy­ipari módon termelő művész napi munkássága sem min­dig érték. Az amatőrök és hivatáso­sok kapcsolatáról nagyon ér­tékes gondolatokat közöl a Kritika című folyóirat júliu­si száma Papp Oszkárnak, a Népművelési Intézet képző­művészeti osztálya vezetőjé­nek , tollából. E szakcikkből is kitűnik, hogy alkotások aiapjan differenciáltan kell mindenkor megítélni az ama. tőrt és a hivatásost, illetve ezek egymásmellettiségét. s mert részben a Népművelé­si Intézet, részben pedig az Amatőr Képzőművészeti Ta­nács szervezésében olyan nagymértékben, s annyira programszerűen fölyik a te­hetséges amatőrök rendszeres továbbképzése, tehetségük ki­bontakoztatása érdekében számukra művésztáborok biz. tosítása, egyre inkább érde­mes az amatőr képzőművé­szek munkájára is odafigyel, ni. Ma már messze más az amatőrökkel szembeni kö­vetelmény. Lehet, hogy egyes szakköröket fenntartó szer­vek kicsit konzervatív elvá­rásai nem egyeznek a mű» vésztelepeken hallottakkal, tanultakkal és ajánlottakkal. De a megfiatalodott amatőr­mozgalomban is mások az igények. Tehát nemcsak ve­lük szemben, hanem bennük is megváltoztak a követel­mények. A mai amatőr a nyári művésztáborokban olyan eljárásokkal, lehetősé­gekkel ismerkedik, amikkel év közben nem találkozhat, bekapcsolódhat a saját mű­faján kívül más kifejezési ágazatokba, alkotó tevékeny­ségbe is. ismerkedhet a festő a kerámiával, a fa­ragással, a népművész a szitanyomattal stb.. s így univerzálisabb alkotóvá vál­hat. Ha fiatal pálya­kezdő és hivatásos művész akar lenni, ezeknek hasznát veheti későbbi stúdiumai so­rán. de ha nincs is szándé­kában keresőfoglalkozásként művelni a képzőművészetet, akkor is szélesebb látókörrel tekint szét a világban. A nyá­ri művésztáborok légkörének, a hivatásosok és a tehetsé­ges amatőrök együttes mun­kálkodásának eredménye ez is. Benedek Miklós bizonyítványt — vagy annak másolatát — és a személyi igazolványt kell magukkal vinniük az érdeklődőknek. Új kezdeményezésként, az 1980 81-es tanévben a gyes- es levő — és az általános iskolát még be nem fejezett — kismamák részére is indí­tanak új osztályokat és vizs- gaelőkészílőket 1—8. osztá­lyig. Isabelle Huppert és Monori Lili Az idei nyár filmslágere minden bizonnyal. 1 Mészáros Márta örökség című filmje Franciaországban. A magyar —francia koprodukcióban készült filmet — Cannes után — június 20-án mutat­ták be Párizsban egyszerre tizenkét moziban. Isabelie Huppert, Monori Lili és Jan Nowiczki „hármasa” egyre nagyobb siker. A filmek si­kerlistáján jelenleg a 14. he­lyen áll a számon tartott 45 film közül. Összevetésül: a többszörös Oscar-díjas Dus­tin Hoffman főszereplésével készült Kramer Kramer el­len című amerikai film a 19. helyen áll. A siker kiszámíthatatlan a mozik nézőterén. Mészáros Márta neve — úgy tűnik — biztosíték. Sajnálatos módon még nem idehaza. Külföldön járt hazánkfia viszont meg­győződhet. róla, hogy a Champs-Elvsées-n öles betűk hirdetik az Örökséget, A fesztiválok és filmhetek szak­mai elismerése után a nézők körében is beszédtéma Mé­száros Márta legújabb filmje. — Tíz év után ez az első közös filmünk a franciákkal BALATONI NYÁR © A balatoni nyaralóhelyek mintegy tízmillió idei láto­gatójának összeállított prog­ramban a külföldi és a ha­zai vendégek, valamint a különböző korosztályok igé­nyeit egyaránt figyelembe vettek és gondoltak arra is, hogy valamennyi tóparti te­rületre jusson elegendő a kulturált szórakoztatás min­den műfaját képviselő mű- sorokbóL Az eligazodást biz­tosító műsorfüzetek angol, német és magyar nyelven már a szezon kezdetekor az érdeklődők kezébe kerültek. BARTÖK-EMLÉKHÁZ © Bartók Béla életének és művészi munkásságának nagy értékű emlékei: könyv­tára, kéziratai, személyes használati tárgyai, az őt kö­rülvevő bútorok, saját gyűj­tésű ‘hangszerei is helyet kap­nak abban az emlékházban, melyet a művész utolsó ma­gyarországi otthonából alakí­tanak ki. Már. végéhez kö­zelednek az építészeti mun­kálatok Budapesten a má­sodik kerületi Csalán utcai villán. A háromszintes épü­let legfelső emeletén kiállító­terem kap helyet. KÖNYVTÁRELLATÁS © Tovább fejlesztik a falusi könyvtárhálózatok rendsze­rét. Országszerte mind több település kapcsolódik be a háromezernél kisebb lélek­számú falvak könyvtárellá­— mondja Mészáros Márta. A film univerzális. Mién ne lehetne vegyíteni a különbö­ző nemzeteket? A harmincas években játszódó történetet Monori Lili magyar, Isabelle Huppert francia és Jan No­wiczki lengyel színészek játsszák. A film problé­mája — hogyan jöhet vi­lágra egy új élet — viszont nem ismer országhatárt. A francia nézők, elsősorban a nők reagálása mutatja, hogy a múltban játszódó történet­nek ma is érvényes tanulsá­ga van. — Az Örökség Mészáros Márta tizedik filmje. Lehet-e beszélni a tizenegyedikről? — Még nincs kész forga­tókönyvem — válaszolja Mé­száros Márta —. de valószí­nű, hogy a következő filme­met is a franciákkal közö­sen forgatom. A mai történet főszereplője Anouk Aimée lesz. Á helyszín: Budapest, Párizs és New York. Az örökséget nálunk szep­tember 4-én mutatják be. Franciaországban a filmet egy hónap alatt 500 ezren nézték meg. tásának koi’szerű rendszeré­be. A néhány évvel ezelőtt Veszprémben megvalósított módszer lényege: a megye központi könyvtára, illetve a járási báziskönyvtár gondos­kodik ari'ol, hogy a szétszórt apró települések kölcsönző- helyeit folyamatosan cseré­lődő, friss könyvállomány­hoz juttassák. így megszün- telhetik az anyagi eszközök szétaprózottságát és a kis­községekben élőknek is a városokéhoz hasonló szintű könyvtári szolgáltatásokat nyújtanak. i ■ Használt lotógépek vétele és eladása a FOTOELEKTRONIK ISZ (azelőtt: Fotó Optika ISZ) MISKOLCI KIRENDELTSÉGÉN Korvin Ottó u. 5., Telelőn: 17-025 Veszünk mindenfajta fényképezőgépet, filmfelvevőt és -vetítőt (a normál 8 mm-es kivételével), diavetítőt, laborfelszereléseket és egyéb optikai cikkeket Az általunk eladott, használt cikkekre 8 havi jótállást vállalunk Várják a jelentkezőket H. Zs. Kulturális körkép Lakótelepek és lakások S Maii íríior másai napja Nem vagyok lakótelepi ember, mégcsak városi sem; községből járok be munka­helyemre, vagyis bejáró dolgozónak számítok. Ily módon pedig hátrányos hely­zetűnek is, az általánosan elfogadott lelletelezesek sze­ri n t. Azért hozakodom elő e személyes dolgommal, mert tegnap, amíg ültem és hall­gattam a IX. tokaji nyári írótábor második napján a lakótelep, lakás, életmód té­májában megszólalókat — azt kebelt megállapítanom, hogy ők sem járnak „más cipőben” (ami a hátrányos helyzetet illeti), legfeljebb az máshol szorít... Kezdjük mindjárt a tegnapi program első előadójának azzal a megállapításával, hogy az új lakótelepeken a legnagyobb gondot ma a befejezetlenség jelenti, a régieken pedig' a rendetlenseg, -az épületek ál­lagában és az infrastruktú­rában tapasztalható elavu­lás. Tóth Pál szociológus — ÉSZAKTERV — állapította meg mindezeket, s ha ehhez még .hozzávesszük a részlete­ket, mint például a lakóte­lepi lakásokba beköltözők szűkre méi’etezett lakhaLási lehetőségeit; a hetvenöt óvo­dai helyért „harcba induló” három-négyszáz család hely­zetéi, már felsejlenek a vá- i'osi lakótelepeken élők gondjai. S nem kevesen él­nek így: a városi emberek közül minden ötödik, Mis­kolcon a családok egyhar- mada lakik lakótelepen ... Ezt persze most azzal is folytathatnánk, hogy ugyan­akkor hűszezei'nél több la­kásigénylést tartanak szá­mon a megyeszékhelyen. Kell tehát a lakás, kellenek a la­kótelepek, mégpedig jó len­ne, ha minél gyorsabban épülnének és minél nagyobb szántban. Vannak • itt azon­ban kérdőjelek, nem fukar­kodott „előállításukkal” a tegnapi eszmecsereben Fe­kete Gyula író sem. Ezek közül egyet emelünk ide, ez pedig a „több kicsi lakás — kicsivel több lakás” elvének és gyakorlatának a megkér- döjelezése. És ezt nem csu­pán anyagi érdekeink miatt kellene átgondolni. Hanem az ésszerű lakhatóság, a lakás otthonná teremtése lehetősé­gének tágítása érdekében is. A jövőről gondolkodva Fe­kete Gyula nern tartja cél­szerűnek a lakótelepi forma erőltetését, véleménye sze­rint a lakótelep a fogyasz­tói embertípus vonzata. Al­itól pedig — mint mondot­ta —, hogy hogyan jöttek létre a jelenlegiek, hiába­való a vitatkozás. Azon kel­lene gondolkodni, e már adott helyzetben, átmeneti állapotban, miből lehet kiin­dulni a jobbítás szándéká­val, a hasznosítás céljával. Erre maga jónak tartaná — kulcskérdésnek minősítve —- a lakáscserék lehetőségének; gazdagítását, erősítését. Addig is. amíg nem taiá-' lüdik meg a legjobb meg­oldás, addig is élni kell a lakótelepeken. Többen is szóltak már az írótábor ed­digi tanácskozásain arról, hogy a magányosság, a be­zárkózás jegyei fedezhetők fel, erősödnek fel a lakóte­lepeken élőkben. Fekete Gyula ezt a közösségi ellen­őrzés és fegyelem hiányának tulajdonította, hivatkozva egyúttal a volt faluközössé­gek — itt-ott még meglevő — azon képességére, egymás­ra figyelő erejére, amely nem hagyta magára-magányos- sági-a tagjait. A közösségekről, a lakóte­lepeken élők művelődési, szabadidő-eltöltési lehetősé­geiről is szó volt a' tegnapi tanácskozáson és vitában. Bővebben szólt erről Csótai János, Miskolc város Taná­csának elnökhelyettese, aki felvázolta a résztvevők előtt azokat a törekvéseket, ame­lyek Miskolcon történtek, történnek e téren. Megje­gyezte, hogy itt sincsenek csodák, feltalálások, csoda­módszerek, mint ahogyan or­szágosan is többnyire az öt­letszerűség jellemzi egyelőre a lakótelepen élők közműve­lődését biztató és segítő mun­kát. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem tör­téntek Miskolcon is törekvé­sek és ne lettek volna erő­feszítések — mindenekelőtt a művelődési házak részéről — a „lakótelepi betöi'ésre”. Látványos sikerekre és ered­ményekre a következő évek­ben sem számíthatunk —• mondotta a vái'osi tanács el­nökhelyettese —, abban azonban bízni lehet, hogy a közművelődési szakemberek nem szűnnek meg tovább keresni a kapcsolatokat. Ma reggel kilenc órától folytatódik a vita a Diós­győri Vasas Művelődési Központban, s déltájt vár­ható a két és fél napos esz- mecseie összegzése. A tegnapi nap krónikájá­hoz tartozik még, hogy az írótábor résztvevői meghall­gatták Bodonyi Csaba Ybl- díjas építész előadását, meg­tekintették Vilézy László le­leplezés című filmjét, este pedig ellátogattak a fiatal építészek kollektív házába. Végül meg kell emlékeznünk egy tegnap délutáni, „várat­lan és prpgx'amon kívüli” eseményről: megérkezett az írótáborba Fábián Zoltán, az írószövetség titkára és be­jelentette: a Kultux-ális Mi­nisztérium a tokaji nyári íitótábor kezdeményezésében és szervezésében szerzett el­évülhetetlen érdemeiért He­gyi Imrének, a HNF megyei elnöksége tagjának emlék- plakettel adományozott. (t. n. ,j.) ÚJ SZOLGÁLTATÁS ! 07ÍIIE6 ni^átívoiíat, UlINLU RIAFIIAIISIÍET AMATŐR Mír/iniMlilíEl, ••••••••••• AUTOMATÁN KLSZÍlUiVK iMíiíAinim ÉS IMÁRÓL PAPÍRKlüDIsKin i Iféirjuk műtermeinkben S F miskoldi FÉNYKÉPÉSZ IPARI SZÖVETKEZET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents