Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

T9BQI mi^wsíttts 6^' s-tertfa ^^»ÄGTMORSZAG 3 ' Évről évre nagyobb mére­teket ölt Kubában a/, ipari es lakásépítés. Csupán 197S>- ben 67 ipari létesítmény épí­tését fejezték be, s 20 ezer lakást építettek fel. Az épít­kezések fokozódása az' épí­tőanyag-, elsősorban a ce- menttermeles számottevő nö­velését követelte. Az utóbbi három évben elért eredmé­nyeivel Kuba a cement-ter­melést tekintve az ötödik helyet foglalja el a latin- amerikai országok között. Az országban most új cement­gyárak létesülnek, illetve fo­lyik a már meglevők bővíté­se. Egyebek között növelik a marieli gyár kapacitását. Ez év elején üzembe helyezték első egységét, míg a másodi­kat, a technológiai szerelések befejezését, követően, a köze­li hónapokban adják ál. A két egység, a tervezett ka­pacitás elérése után. évente egymillió 400 ezer tonna ce­mentet fog termelni. * Alapjában véve már nem is hagyományos traktorokról van szó, inkább önjáró, hid­raulikus működési rendsze­rek kombinációjából állnak azok a gépek, amelyeket, az NSZK-beli Freis ingben ter­melő Schl üter-cég mutatott be - legutóbb a szakemberek­nek, Különös jellemzőjük a kormán ys zerkezet kialakítá­sa, amely lehetővé teszi, hogy a vontató például ré­zsűn is közlekedjék. A nyu­gat-európai traktoriparban jelenleg a Schlüter-eég ké­szíti a legnagyobb típusokat, 96—235 kilowatt (130—320 lóerő) motorteljesítménnyel. A két legnagyobb típus hid­raulikus működtetésű össz- kerékkormányzással rendel­kezik. A teljes vezetőfülke 100 fokkal elfordítható, az előre-, illetve hátramenő fo­kozatok száma a sebességvál­tó-rendszerben azonos, úgy­hogy a gép előre- és hátra­menetben egyforma sebessé­gei: fejthet ki. Építési formá­juk is erősen eltér a szokvá­nyos traktorokétól. Különö­sen vonatkozik ez a zajtól védett vezetőfülkére, amely­Növekvő Borsod kiskereskedelmének forgalma 8 milliárd forinttal nő az V. ötéves terv idősza­kában. s várhatóan az idén eléri a 22 milliárd forintot. iaság hírei ben kizárólag a-z irányítást és kormányzást szolgáló automatikai vezérlő berende­zések találhatók. * Románia 1979-ben Francia- ország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt a KGST-országok közül, 3,8 milliárd frankos forgalom­mal. Az első helyen állt a Szovjetunió 16.1 milliárddal, másodikon pedig Lengyelor­szág. Franciaország elsősor­ban gépeket és berendezése­ket, kohászati és vegyi ter­mékeket szállít Romániának. Figyelemre méltó a francia autógyárak jelenléte a román piacon. Eddig a Renault-ti- pusokat (Dácia) gyártották, majd a közelmúltban a Cit­roen kötött szerződést, egy kis méretű autótípust előál­lító. üzem szállítására. Az Oltcit-gyár várhatóan máraz idén termelni kezd. * Július 1-én életbe lépett Csehszlovákiában a külföld­del fenntartott gazdasági kapcsolatokról szóló törvény, amelynek 13 végrehajtási utasításából már nyolcat nyilvánosságra hoztak. Az egyik végrehajtási utasítás szabályozza, hogy milyen fel­tételekkel létesíthetnek és tarthatnak fenn képviseleti irodát a külföldi vállalatok. A legjelentősebb változásokat a külföldiek képviseleti iro­dáit szabályozó rendeleiek tartalmazzák. Így, július 1. óta már a szállítmányozási ügynökségek, a pénzintéze­tek, a biztosítótársaságok és az „egyéb területén dolgozó cégek” is kérvényezhetik képviselői iroda alapítását. Korábban viszont nem nyit­hattak irodát külföldi pénz­intézetek és a nemzetközi fuvarozásban tevékenykedő vállalatok. További újdonság, hogy az iroda létesítését nem kötik bizonyos kereskedelmi forgalomhoz. Az új törvény értelmében a hatóság csak azt, mérlegeli, hogy a képvi­seleti iroda tevékenysége fel­lehetőén hozzájárul-e a kül­kereskedelem feilend ülésé­hez. forgalom A legdinamikusabban n ve­gyesipari cikkek, ezen beiül a tartós fogyasztási cikkek forgalma emelkedett. Tegnap délelőtt jelentős szerződés aláírására került sor Ózdon az Ózdi Kohásza­ti Üzemek és az NSZK-beli Kori-cég között. A szerződés aláírásával a Korf acélgyár­tási technológia hazai kísér­letként történő alkalmazásá­ra nyílik lehetőség. Az új in­tenzív acélgyártási eljárás alkalmazásával jelentősen fel­gyorsul az acélgyártás folya­mata és csökken a gyártás önköltsége. A most megkötött szerző­dés szerint az új technológi­át. egyelőre egy kemencénél vezetik be. s csak akkor tér­nék rá a többiek ..átalakítá­sára” is, ha ez a kísérlet be­válik. Aratás A korábbi időszak bőséges esőinek nyomát még most is viseli a határ szerte a me­gyében. így van ez Borsod legkedvezőbbnek megítélt déli részén is. Egerlövö és Mező­kövesd között, az úgynevezett Dominum-dülöben például csak ilyen lánctalpas rizsara- tá kombájnokkal képesek be­takarítani a búzatermést. A püspökladányi termelőszövet­kezettől kölcsön kapott kom­bájnok munkája most igen nagy szolgálatot jelent a Ma­tyó Tsz-nek. A szövetkezetben egyébként kihasználva az utóbbi napok kedvező időjá­rását, nagy ütemben tart az aratás. Az egy nap alatt be­takarított termés mennyisége 80 vagon körül alakul. h BMEK-0H is bemutatkoznak Ahol a „matyó paprikás” és társai készülnek Megyénk számos mezőgaz­dasági nagyüzeme, élelmi- szeripari üzeme, valamint a mezőgazdaság számára kü­lönböző eszközöket, kemiká­liákat gyártó nagyüzeme mellett a megye egyik leg­nagyobb fogyasztási szövet­kezete, a mezőkövesdi is ké­szül az augusztus 19-én meg­nyíló 69. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra. A kisgazdaságok áruterme­lését segítő tevékenységével, több ezer tagot számláló, különböző szakcsoportjaival, .jól szervezett felvásárlásával és az egyre bővülő feldolgo­zással, már évek óta nem­csak megyénkben, d<^ orszá­gosan is jó példaként szol­gál a Mezőkövesd és Vidéke Áfész. Az érdeklődők számá­ra az OMÉK-en is szemlél­tetően. grafikákkal, fotókon és grafikonokkal mutatják a kisgazdaságok árutermeléséi integráló tevékenységüket, de ott- lesznek a kiállításon leg­szebb termékeikkel és kisál­lataikkal a szövetkezet szak­csoportjainak élen járó tag­jai is. A szakosított termékbemu­tatókra is készülnek az áfész feldolgozó üzemei. A mező­kövesdiek húsüzeme, amely már évi több, mint 16 ezer sertést dolgoz fel, s áruter­melése eléri a 70 millió fo­rintot, mintegy 30 terméké­vel mutatkozik be a kiállí­táson. Különböző „házi”, az­az a „nagyanyák receptjei” alapján már eddig is készí­tett hurkaféléik, kolbászaik, disznósajtjaik mellett egy tájjellegű újdonságot a „ma­tyó paprikást”, a különlege­sen ízesített vastag kolbászt is bemutatják a kiállításon. Nemrég elkészüli! tartósitó- üzemük, ugyancsak házi re- ceptúi ák szerint készített sa­vanyúságait, valamint a cuk­rászüzem száraz tésztáit is felviszik az OMEK-ra. A ki­állítás együk napján hideg- konyhai készítményeiket is bemutatják. Előtérben a minőség A kétlakiság brigádjai tékelés ilyenformán a lát­Megyénk kisebb gyáraiban, üzemeiben gyakorta hallom, tapasztalom, hogy a megnö­veltedért feladatok teljesíté­sének, a további fejlődésnek iontos feltétele a szocialista brigádmozgalom kiszélesítése. Mindenütt előtérbe került a minőségi munka, ezzel kap­csolatosan nélkülözhetetlen az egyre nagyobb felelősség- vállalás. s a szocialista bri­gádmozgalomban rejlő tar­talékok fokozottabb kihasz­nálása. Ezt szorgalmazzák a vezetők, a munkások is. bár egy sor hátráltató tényezőre hivatkoznak. Ezek közé tar­tozik ,.a kétlakiság”. tehát a paraszti és a munkásélettől'- ma keveredése. Tény. hogy azokon a vi­dékeken. ahol a kétlakiság meghatározó, sokkal nehe­zebb gyors sikerekéi, vagy átfogó eredményeket elérni a mozgalomban, mint például egy nagvobb város régi mun- káskultúrával, hagyományok­kal rendelkező gyárában. Vi­déken ugyanis viszonylag több a látszat, s kevesebb a tartalom. Ez persze csak nagy általánosságban igaz. hiszen ezekben a gyárakban is jó néhány kiváló brigád munkálkodik, amelyek vál­lalásaikban első helvre te­szik a minőséget. Sokszor nem a brigádok tehetnek ar­ról. hogy a .brigádnaplókba bekerülnek a sztereotípiák. Olyan követelményeket tá­masztanak velük szemben, amelvek teljesítését — ha egyáltalán címet akarnak el­érni — legalább papíron ki kell mutatniuk. A követel­ményrendszer, illetve az ér­szatra serkent. Ügy vélem, helyesebb vol­na ezekbén a gyárakban a helyi sajátosságok figyelem- bevételével kidolgozni az el­bírálás rendszeréi. Miképpen versenyezhet például egy sá­toraljaújhelyi . brigád egy pesti brigáddal a Vállalat Ki­váló Brigádja iámért? Az El.ZETT Müvek Sátoraljaúj­helyi Gyárában is a kéllaki- ság a meghatározó. A mun­kaidő végeztével a brigádok tagjainak nincsenek kapcso­lataik egymással, illetve ez a kapcsolat minimálisra korlá­tozódik. A mindennapi ter­melés során elsődleges a mi­nőség. eszerint ítéltetik meg minden, ettől függ a jövő gazda'kodása. Nvijván azokat a brigádokat kellene elismer­ni. amelyek minőségi mun­kára törekednek, s nem pe­dig azokat, akik sosem volt szí n h á z 1 á tog a t ások k al. deko­ratív megmozdulásokkal igye­keznek előrébb kerülni az értékelésben. Szerencsére vannak jó példák is. ezek közé tartozik a József Attila szocialista brigád tevékeny­sége. Őszintén szólva, ez a bri­gád magán viseli a videkiség jellemzőit. Megalakulásuk óla, 1970-től minden évben elértek valamilyen címet. S most megpályázták a Válla­lat Kiváló Brigádja kitünte­tési. Tulajdonképpen az egész gyár területén dolgoznak. Nyolc lakatos és kel eszter­gályos. Maiisz J&zsvi. a bri­gád vezetője kelhiképoen összefogja embereit, s a gyá­ron belül maradéktalanul teljesítik feladataikat, ugyan­akkor int idő. illetve kellő szervezéssel és aaitnlá.ssal vesznek részt a gyáron kí­vüli rendezvényeken. Nincse­nek különösebben mulatós dolgaik, nagy horderejű válla­lásokkal nem hívják föl ma­gukra a figyelmei, egyszerű­en csak dolgoznak minden- nao. becsületesen. Feladatuk egyrészt, a da­ruk. targoncák karbantartá­sa. ugyanakkor felújítással, alkatrés/gvártással is foglal­koznak. Azt mondiák. hogy a gyáron belül Vinnai lat­rán és Aulai István a leg­jobb esztergályosok köze tar­toznak. Vinn.ai, István példá­ul az egyetlen, aki a avarban forgácsoló szaktechnikusi ok­levéllel rendelkezik. Kgcrváry Emil néldául kitűnő szerve­ző. Több nyelven beszél, szakfordítói munkát is vál­lal, s nagyon büszkén szólt arról, hogy az ö brigádjuk a gyárban egy festőművészt lá­tott vendégül, akinek a mű­veit két héten át tekinthet­tek meg az érdeklődők. A József Attila szocialista brigád a helyi sajátosságok­nak megfelelően tevékenyke­dik. Tagjai között vannak olyanok, akik már városi embernek számítanak, ezt az életformát élik. de vannak olyanok is. akik számára a munkásnak lenni nem jelent többet, mint nyolcórai mun­kaidői. Utána sietnek haza. állattartással foglalkoznak, gyümölcsösük van. Amikor Malis/. Józsefei, a brigád ve­zetőjét arról kérdeztem, mi­lyen vállalások teljesítésével kívánják elérni a Vállalat Kiváló Brigádja címet, így válaszolt: — Szeretnénk, ha egy ki­csit: több segítséget kapnánk, jobban eljutnának hozzánk az információk. Mi a ma­gunk részéről mindig a mi­nőségi munkára törekedtünk s dicsekvés nélkül mondha­tom. munkánk alapján jó hírnevet szereztünk a gyár­ban. Igyekszünk a hármas jelszó jegyében tevékenyked­ni. s a ránkbízott feladato­kat maradéktalanul teljesíte­ni. Ka. I. Egyszerűbb, hatékonyabb együttműködés Közvéleményünk nagy fi­gyelemmel kíséri a sertéste­nyésztés és -hizlalás alaku­lását. hiszen a sertéshús fon­tos szerepet tölt be táplál­kozásunkban. Összes húsfo­gyasztásunknak több mint a felét adja, s évről évre nö­vekszik a külpiacokon érté­kesített sertéshús és az eb­ből készített termékek meny- nyisége is. Március végén a sertésáV- knnány mintegy 2 százalék­kal nagyobb, mint egy évvel korábban volt. Ezen belül a kistermelők tulajdonában le­vő sertések száma változat­lan: a háztáji és kisegítő gazdaságokban március vé­gén 366 ezer kocát tartottak. Hazánkban ma mintegy 9t>0 ezer család foglalkozik sertéstartással, ők termelik az összes vágósertés több mint felét. Tenyésztői ked­vük kedvező alakulását mu­tatja többek között az is, hogy az utóbbi négy év alatt csaknem megkétszerezték az állami vállalatok részére tör­ténő áruértékesítésüket. A termelés és az. értékesítés dinamikus fejlődését azok a központi és vállalati intézke­dések segítették elő. amelyek a kistermelői sertéstenyésztés es -hizlalás termelési feltéte­leinek. takarmány ellát ásónak, jövedelmezőségének és az ér­tékesítés biztonságának a ja­vítására irányultak. A hízott series felemelt új felvásárlási ara ellenére több tényező kedvezőtlenül érin­tette a hizlalás jövedelmező­ségét. megnövekedtek az energia, a szállítási és a gön­gyöleg költségei. Sok helyütt nem találtak kedvező vissz­hangra azok a szerződési fel­telelek sem. amelyek a szer­ződéses fegyelem és a terv­szerűség erősítését szolgálták, mint például az ütemezési leiár. előzetes átadási beje­lentés stb. Az országosan kedvezőnek tekinthető kép mellett né­hány megyében — így Bács- Kiskun. Szolnok. Heves me­gyékben — a tavalyihoz ké­pest a kocaállomány csök­kent. Ugyanakkor más me­ggyekben — mint például Baranya. Győr-Sopron, Ko­márom. Hajdú-Bihar. Sza- boIcs-Szatmár megyékben mind az összes sertés, mind a kocaállomány 5—10 száza­lékkal növekedett a tavalyi azonos időponthoz képest. A kistermelők - sertéshizlalási kedvének ió alakulása hosszú távon fontos népgazdasági érdek, ezért az eaves terüle­teken keletkezett gondok megszüntetése kiemelt felada­ta a helyi igazgatási szervek­nek, az érintett váliaiatok- nak. valamint a megyei ál­lattenyésztési es takarmányo­zási felügyelőségeknek. Az elmúlt időszakban tefc» központi intézkedés is töl­teni a sertéstartás öszvöntse- sere. Tavaly decemberben egyszerűsítették: a szerződés­hez szükséges nyomtatványo­kat. A közelmúltban az Al­la (forgalmi és Húsipari Tröszt intézkedett, hogy vál­lalatai a kistermelőknél te­kintsenek el az áladás ha­táridős előrejelzésétől. \nát- tozatianul folytatódik a tor- lesztéses vemhes koca-kihe­lyezési akció, amelynek ke­retében kedvezményesen 35 —30 ezer kocát vásárol­hatnak évente a kisteenveiok.1 A gabonaforgalmi es malom­ipari vállalatok megkönnyí­tették a takarmánybeszerzést, bővítették a választékot. Így például 1979 végétől takar­mánykoncentrátumot is érté­kesítenek. ami lehetővé teszi a saját szemes takarmány felhasználását, otthoni, házi keverését. Ezzel, száz kilo­gramm takarmányra számít­va 50—70 forintot takarít­hatnak meg a kistermelők. Csökkentették a papirzsák árát és az 50 forintos új juta- zsák helyeit 7 forintért kap­ják a használt .jutazsákot a kistermelők. Csak ez. az utób­bi intézkedés önmagában mintegy 40—60 forinttal csökkenti a sertésenként! hizlalás! költségeket. Május 15-töl a kistermelők­től felvásárolt hús- és hús- jellegű sertések átvételi súly­határát 10 kilogrammal fel­emellek. A jövőben a kister­melők 95—125 kg-os súlyig — nem számítva a több éves szerződéses és más felárat — kilogrammonként 30.50 fo­rmiert. 125 kilogramm lelett l>edig 28 forintért értékesít­hetik sertéseiket. Ez utóbbi határ fenntartása indokolt mert a zsír nehezen és ked­vezőtlen áron értékesíthető. A nehézsúlyú hizlalás egyéb­ként a termelőnek sem kifi­zetődő, mert, romlik a takar­mány hasznosulása. A MÉM-ben niég további egyszerűsítéseket: és módosí­tásokat terveznek a szerződé­si feltételeken, elsősorban azért, hogy a kistermelők, • valamint az állal forgalmi és húsipari vállalatok, illetve szövet kezei i megbízottaik együttműködése közvetleneb­bé. egyszerűbbé és hatéko­nyabbá váljék. M. M. <

Next

/
Thumbnails
Contents