Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-20 / 195. szám
ESZAiC-MAGYARORSZAG 4 1980. augusztus 20« szerda Fífmíevél Tarján Györgyi (középen), „képviselőként”, intézményavatás közben Citrom Flóra szeret kerékpározni. Űj kereket vásárol a masinájához, azzal álldogál a Keleti pályaudvar előtt, a Baross téri kerengőben, amikor meglátja eltűnt szerelmesét, Bohus Tamást, s eszébe jut korábbi! közös egyetemi életük. Ki tudja, mire várt Flóra az aluljáróban, s miért kellett Tamásnak eppen arra járni ? Mindenesetre mi , ebből az emlékezésből tudjuk meg, mi is történt velük, környezetükben, s főleg, hogy Bacsó Péter Flóra és Tamás kapcsolata történetében, vagy annak ürügyén mi mindent akart elmondani mai társadalmi életünk jó néhány jelenségéről, ellentmondásáról, fonákságáról, különösképpen a fiatalokról, azok szerelmi életéről. Ki beszél itt szerelemről? — kérdezi új szatirikus vígjátéka címében Bacsó Péter, aki ismét mai életünk néhány valóságos ellentmondására, vitatható jelenségére tapint rá, ezúttal a szatíra, a neveltetés eszközeivel.Tgen sok témát érint, meghökkentően sokat markol ez a film, szinte felsorolni sem lehet, hányféle kalandba hajszolja két hősét, hogy a velük megeső dolgokban felvillantson élesebb vagy halványabb vonásokat a máról. S mert mindent szeretne elmondani, alig jut rá ereje, hogy valamiről érdemben szóljon. Nem szükséges itt a törté- net részleteit felsorolnom, de néhány főbb gondolatkört meg kell említenem, hogy ezt a mindent-bemutatni- akarást érzékeltessem. Szó esik a filmben arról, hogy az egyetemi fiatalokat kisgyerekként kezelik, és egy diák .és egy diáklány szerelmi kapcsolatát kizárással torolják meg. Aztán ugyanezek mártírrá magasztosulnak, számukra az egyetem közös szobát biztosít, mert — ugye — tisztelni kell a fiatalok szerelmét, sőt az sem baj. ha szobájukat kölcsönadják. A divatba jött — rehabilitált — leányzóból társadalmi vezetőt . kell csinálni, sót országgyűlési képviselőt. mert a komputer szerint egy ilyenre is szükség van, s a hölgy — miután elveszti felszólalásának kéziratát — a parlament ülésén a házasság előtti ifjonti szerelem mellett emelhet szót, amit megtapsolnak, még a bóbiskoló pap-képviselő is megszavaz álmából riadtan, de a lapok másnap a tervezett beszéd summázatát közük. Meg arról is szó van, hogy milyen nehéz egy mai egyetemista lánynak megválni a biológiai, lányságatól, különösen. ha élsportolóhoz megy feleségül, és így tovább. Tagadhatatlan, hogy csaknem minden téma, amit Bacsó érint, fellelhető nálunk. Az egyetemi és főiskolai ifjúságnak azok a gondjai, »melyekről a film is szól, fennállnak; az ifjúsági ön- kormányzatban és mozgalmi életben is jelen vannak a film ábrázolta formaságok, s igencsak találó a film némely más karikaturisztikus tényábrázolása is. Sok-sok részlet, epizód nemcsak valódi. igaz is. De ebben az összefüggésben, az eseményeknek ebben a láncolatában legalábbis meghökkentő. Nevetünk az egyes szituációkon, fejtetőre állt helyzeteken, mert ismerősnek tűnnek azok, s tudjuk, egyik- másik helyen, illetve jelenségnél. nem is Bacsó tükre kancsalit olyan nagyon, hanem a mindennapos gyakorlatra .ismerünk rá. A szatíra ölni képes, s ha jól alkalmazzuk, helytelen gyakorlatokat, szokásokat, magatartásokat lehet vele lehetetlenné ténni. Kinevetjük, hogy később se lehessen komolyan venni, hogy alkalmazásuktól vissza kelljfen riadni. Ez Bacsó szándéka is a filmjével, mégsem lehet maradéktalan örömmel fogadni. , Elsősorban azért, mert valóban nem elsősorban a szerelemről szól, illetve kíván szólni a film, hanem annak ürügyén társadalmi témák egész soráról, mégis mindig 9 szerelem áll a témák középpontjában, s nem is a piától szerelem. Igen. ez is társadalmi méretű téma és gond, de e filmben a túlzott szerelemcentrikusság mintha tompítaná az egyéb mondandó élét. (Nemcsak a meglehetősen bőségesen adagolt szerelmi jelenetek miatt.) Alighanem az érintett témák sokasága is fékezi a filmet. Nincsenek benne elvarratlan szálak, Bacsó precízen végigjár minden epizódot, még ha csak éppen fel is villan valami, az is befejezett, mégis, mintha a film tartópillérei nem lennének elég szilárdak. A két főszereplőben lenne a hiba? A Bohus Tamást játszó Cálffy László szinte csak unter- manja Citrom Flóra figurájának, jellegtelenebb is, inkább csak sodródik a mindent és mindenkit elsöprő lány oldalán. Tarján Györgyinek lenne túlzottan ösz- szetett és nehéz Citrom Flóra alakja? Az ő túlságosan is öntudatos és szinte má-. niákusan szerelemvágyó lányalakja nem bírja a szerep előírta terheket, a kicsapott diákból ifjúsági vezetővé, majd képviselővé, közügyeket intéző honanyává, majd elfelejtett senkivé, „bukott közéleti emberré” válás lépcsőfokait? Pedig a Ki beszél itt szerelemről? egészében ezen múlik. A többi szereplő becsülettel teljesíti feladatát. Andor Tamás képei minden elismerést megérdemelnek, Vükén György zenéje, a Beatrice és a Mini együttes muzsikálása bizonyára sokaknak vonzó lesz. Sokat lehel nevetni a film nézése közben, s sokat lehet és kell meditálni, ha kijöttünk a moziból. Vitázni lehet rajta, de megnézni feltétlenül érdemes. Benedek Miklós Pironkodtok helyeit... Czinder Antal rajza Kulturális körkép A helyzetben volt valami komikus. Legalábbis furának mondható szituáció. A tanácselnök feláll a székéről, biztat, képzeljem el, hogy ejfél előtt két perccel történik mindez: elhallgat a zenekar, elcsendesednek a táncolok, beszélgetők, s akkor ő — közben mutatja, hogyan történik mindez — köszönti az egybegyűlteket, mindenkinek megköszöni az éves munkáját, hasonló jókat kíván a következő esztendőre is. Ekkorra pontban éjfél van, közösen eléneklik a Himnuszt, pezsgőt bontanak . . . Talán nem nehéz mindebből kitalálni, hogy szilveszteri összejövetelről van szó. Az elnök, végezvén mondó- kajával. visszaül a helyére, ám úgy tűnik, nem látja rajtam, hogy igazán átéreztem az előbbiek komolyságál- fontosságáL mert hozzáteszi: — Nézze, ez nálunk a rangos események közé tartozik. Szerintem nagyon fontos. Kétszáz-kétszázötven ember számára jelent ünnepet, közösségi összejövetelt. Hogy kerül a „csizma az asztalra”; a szilveszter a nyárba? ... Nos. mielőtt az említett közjátékra sor került volna, éppen arról kérdeztem a tanácselnököt, hogyan készül el a község köz- művelődési terve? Ö szép sorjában el is mondta, megjegyezve végül: — Amikor jóváhagyjuk az éves munkatervet, kijelöljük pontról pontra a felelősöket is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy már januárban tudjuk például azt is — most ne nevessen ezért ki —, hogy ki lesz a felelős a szí iveszten mulatságért. .. Miért emlékezem meg minderről ? Azért, mert nem tartom véletlennek, szimpla beszédfordulatnak a- fentebbi mondatok .között ezt a közbeszúrást: „ .. . ne' nevessen ezért ki” ... Azért sem tartom véletlennek, mert jól megérezhető mögötte a mentegetőzés szándéka, ha úgy tetszik, a pironkodás. Honnan fakadhat ez? Alighanem onnan, hogy az elnök is azt tartja: fennköltebb gondolatok, magasztosabb témák-, események felsorolását, fel- emlegetéséi várja tőle az érdeklődő, az újságíró. Nem egyedi eset ez, főleg kis településeken találkozni hasonló szorongásokkal. Merjék-e. illik-e eredménynek tartani, fontosnak ítélni a helyi közösség életében, közművelődési eleiében az olyan közösségi együttléteket, alkalmakat. lehetőségeket —. amelyekről a tehetősebb településeken nem is tartják méltónak a megemlékezést. A városokról nem is beszélve. A hírek 'ugyanis eljutnak a kis településekre, a szűkös anyagi -tárgyi lehetőségekkel és feltételekkel bíró falukba is. S a hírek hangzatos elnevezésű eseményekről, közművelődési programokról, korszerű törekvésekről szólnak — ami divatjamúlttá szegényül a házuk-sincs-hozzá települések szórakozásra szánt, együttlétre szentelt alkalma- it-eseményeit. Az általam idézett tanácselnök egészen bizonyosan nem fogalmazta így meg ezeket, magában. Valami mégis ott munkálhatott benne, valami pironkodás amiatt. hogy a közművelődés dolgaiba belekeveri — egyebekben pedig a rangos események közé sorolja — a hagyományos szilveszteri táncmulatságot. Szeretném ezt a helyet most felhasználni, hogy megnyugtassam öt, s a hozzá hasonlókat: nem kell mentegetőzniük. pironkodniuk. Böl- cselkedő érvelés helyett inkább megosztom velük, egy műsorfüzetben szereplő nagyvárosi nagy művelődési központ e havi programjából, nyilvánosság elé szánt eseményeit: ezek között 16 táncos találkozás szerepel (neveikkel : bár. táncház, disco): továbbá egy könnyűzenei koncert, egy show-műsor, egy műsoros est és egy balettműsor . .. Igaz, a városokban is nyár van. (t. n. j.) GAZDAG PROGRAM Egyhónapos nyári szünet után csütörtöktől ismét gazdag programmal várja látogatóit a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A Szovjetunió népeinek életét Magyar- országon népszerűsítő, gazdasági, tudományos és kulturális eredményeiről tájékoztató intézmény augusztus utolsó harmadában és szeptemberben több. közérdeklődésre számot tartó programot kínál az érdeklődőknek. Az első „munkanapon” az 1980. as olimpiáról, mint az olimpiai játékok történetének minőségileg új szakaszáról hangzik el értékelő előadás. KEDVEZMÉNYES TÁRSASUTAK A hagyományos elő- és utószezoni utakon kívül az ősszel első ízben szervez 30— öO százalékos kedvezménnyel társasutakat az IBUSZ a szo„ ciaüsta országokba — jelentették be a vállalat keddi sajtótájékoztatóján. A jelentős kedvezményt az tette lehetővé, hogy elsősorban a MALÉV, de a szocialista országok társvállalatai és légi- társaságai is jelentős támogatást nyújtanak ezekhez a programokhoz. Összesen kilencféle út közül válogathatnak az érdeklődők, s a kedvezményt több mint hétezren vehetik majd igénybe. Czikora János Nem futunk össze nap mim nap — de azért régóta ismerem. S aligha akad Ti- szalúcon ember, aki, ha szóba kerül a neve, ne biccentene rá; kiváló ember... Szakmai berkekben régóta így minősítik: kiváló népművelő. Most már hivatalosan is az: kiváló népművelő. Ezt az igen magas szakmai kitüntetést hétfőn vehette át Budapesten . .. Ügyszeretetéért, lelkesedéséért, meg nem alkuvó buzgalmáért már régóta megelőlegezték neki a címet. Azok is, akik együtt dolgoznak vele, s azok is, akik „csak” munkája eredményét élvezik. Elsősorban a falubeliek, akarom mondani, a nagyközség lakói. Pedig hát — legyünk őszinték — ilyen közel a nagyvároshoz, amely ráadásul még a kenyeret is adja („Azt hiszem, — mondotta egyszer, beszélgetésünkkor —, az a szép a munkában, hogy nehéz. A tiszalúciak eljárnak,, reggel viszi, este hozza őket a vonat. A munkából fárad- tan hazatérőt, akit vár a kiskert, az otthon körüli munka, csak igazán értelmes, jó programokkal lehet becsalni a művelődési házba ...”) Végül is sikerült neki: ámbár szinte hallom tiltakozását, nem egy ember érdeme sohasem a siker ... Bármikor beszélgettünk, mindig elmondta: az volt a szerencséje, hogy a nagyközség vezetői társként fogadták el mindenkor ... s hogy ők is akarták a pezsgő, változatos művelődési életet... Alighanem igaza van, de sietek hozzátenni, ehhez nyughatatlan, mindig többet akaró népművelőre is szükség van. Olyanra, aki mer irodalmi esteket,. kiállításokat hozni, olyanokat., amelyekhez hozzászoktatja a „közönséget”. De ez csak az egyik oldal. Létre kellett hozni, s mi több. meg kellett tartani a művelődő közösséget is. Mint például a Tűzvirág bábegyüttes — a megye szinte egyetlen, de biztosan a legjobb ilyen amatőr csoportja, s amelynek még Miskolcról is vannak tagjai .........Ha az ember a zt akarja, hogy játsszanak az emberek, magának is játszania- kell” — mondta egyszer. de ez aligha csak a bábozásra érthető. Az egész művelődésre igaz. Szilágyi Dezső Nyolcvan évével alighanem nemcsak a miskolci kitüntetésátadás legidősebb résztvevője volt. A sátoraljaújhelyi nyugdíjas mérnöktanár maga is meglepődött egy kicsit — mondja —, amikor elolvasta a meghívót. Ilyenkor már inkább felejtik az embert . .. Csakhogy Szilágyi Dezső ritkán adja át magát a nyugalmas nyugdíjas éveknek. No, nemcsak azért, mert gyakran fogad vendégeket; védetté nyilvánított gyűjteményét szakemberek is. kíváncsi látogatók is gyakran keresik fel, hanem azért is, mert ma is sokszor útnak ered, hogy kutassa Bodrogköz kimeríthetetlen néprajzát. Fiatal barátjával, Mezey Tamás fafaragóval sokszor kopogtatnak be a bodrogközi portákra. Gyűjteményét — amelyet lankadatlan szorgalommal szaporít — édesanyjától, Benes Iréntől örökölte, s tőle majd unokahúga „viszi tovább”, De a gyűjtemény csak életének egy részét köti le. A leendő újhelyi múzeum is foglalkoztatja, a város művészeti életének szervezése is izgatja („Nemrégiben egy igen érdekes textilművészet! kiállítást nyitottunk, érdemes lenne megnéz, nie” — agitált beszélgetésünkkor), s publikál is — nem is keveset, művészeti folyóiratokban. Mintegy . élő bizonyságaként annak, hogy a sokoldalú érdeklődés, az aktív, munkás hétköznapok hosszúra nyújtják az életei. ,S hogy a szakember (borász volt eredetileg, de sok-sok éven át tanított is. s a városi tanács művelődésügyi osztályán is tevékenykedett), nem szükségszerűen csak szakmájával kell, hogy foglalkozzék .. . S a gyűjtemény, a gyűjtés — csalt kiindulópont ... A Szocialista Kultúráért kitüntetést sem csak a gyűjtésért kapta. Gazdag Mária Mindössze huszonhat éves a Borsodi Ércelőkészítő Mű aulomatika-műszerésze, s a fiatalok közművelődéséért végzett munkájáért Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. — Azt hiszem, a vers szemete jegyzett el a művelődéssel. Irodalmi színpados voltam szakmunkástanuló koromban. Nem gyakran, de ma is szívesen mondok verset, habár azt hiszem, a versmondásnál fontosabb volt számomra mindig maga a vers ... Saját bevallása szerint, egyetlen nagy szenvedélye van: a közösség, a KISZ .., A Miskolc járási KISZ-bi- zottság mellett működő köz- művelődési bizottság elnöke... Feladatuk? Segíteni az alapszervezeti közművelődést, ajánlásokat készíteni a fiataloknak ... A KlSZ-akció- programok nagyon tág lehetőséget adnak, a vetélkedőktől a kirándulásokig, a tanulástól az ismeretterjesztésig ... Hogy mire a legbüszkébb? A közelmúltban egy nagyon-nagyon jól sikerült szavalóversenyt sikerült rendezni, s mondta már. hogy a versek máig is közel állnak hozzá ... Persze gond is van, ha nem is sajátosan miskolci járási ez a gond. Az ifjúsági klubmunka sok kívánnivalói hagy maga után. Bizony sokfelé csali discónak képzelik. Igaz. ebben az is közrejátszik, hogy nincsenek mindenütt jó klubvezetők... A közművelődési bizottságnak ez ad komoly fejtörést... Csulorás Annamária
