Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

T980. mKjtt'Szftjs 20., szerda ■ CSZAK-iftGTÄRORSZAG 3 ' Tíz gyár közül az első A BfJ'BIV 10 es számú En­csi Bútorgyára nem az egy ei­le» olyan üzem megyénkoen, amelynek, irányító központja, lelügyeleti szerve a főváros­ban található. Am az encsi- eknek ennek ellenere nincs okuk a panaszkodásra a tekin­tetben, nogy a központ gúzs­ba köti elképzeléseiket, meg­fosztja öltét az önálló kezde­ményezés jogától, lehetőségé­től. Az anyavállalat vezetői ugyanis valamivel több mint másfél esztendővel ezelőtt meglehetősen nagy önállósá­got biztosítottuk vidékre te­lepített gyáregységeiknek. E bölcs és követendő döntés eredményeként a gyáregyse­gek zöld ulal kaplak terve­ik, elképzeléseik megvalósí­tásához és ami fontos, az anyavállalat minden tekintet­ben segítette az ésszerű ter­vek megvalósítását is. A na­gyobb önállóság azt jelenti, hogy a gyáregységeknek jo­gukban áll meghatározniuk gyártmányfejlesztésük irá­nyát, azt nevezetesen, hogy olyan típusú bútorokat gyárt­sanak, amelyek nem porosod­nak eladatlanul a bútorüzle­tek raktáraiban. A nagyobb önállóság ter­mészetesen nagyobb felelős­séggel is jár. Ám, az elmúlt mástól esztendő bizonyította, hogy a BUBIV gyáregységei, mint mondani szokás, jól él­tek a felkínált lehetőséggel, hiszen az elmúlt esztendőben a BUBIV elnyerte a Kiváló Vállalat címet, és ebben ter­mészetesen benne foglaltatik a gyáregységek munkája • is. Ami pedig az encsieket illeti, a számszerű kimutatások sze­rint a 10-es számú gyár fej­lődött a legdinamikusabban, a kollektíva az első helyen végzett a gyáregységek között meghirdetett szocialista mun­kaversenyben. Igaz, az encsi termelőegység a magyar bú­toripar legkorszerűbben fel­szerelt gyára, itt, helyezték üzembe néhány esztendővel ezelőtt az Olaszországban vá­sárolt korszerű gépsort, amellyel európai színvonalú felületkezelést biztosíthatnak termékeiknek. Tennivaló, feladat persze akad Encsen is. Itt. van pél­dául az. a lehetőség, hogy jobban kihasználják az imént említett gépsor termelékeny­ségét. meri az. a jelenleginél többre is képes, csak jobban ki kell szolgálni. Ehhez vi­szont az. szükséges, hogy meggyorsítsák az előszerelést, valamint a késztermék cso­lassú folyamatát. S e folya­ma végén, ott van a vásár­ló, akinek kívánalmaival, igényeivel mindenképpen szá­molni. kell; vagyis olyan bú­tort kell gyártani, ami kell a vevőnek és persze, amit meg is tud fizetni. A bútoriparban az eladat­lan termék kész „istencsapá­sa”, s már az is nyereség, ha a terméket el tudjuk adni — mondják a -szakemberek. Ebből következően, ami a jövőt illeti, a bútoripar egy­re inkább vevocentrikus lesz, vagyis jó minőségű terméket kínál elfogadható áron vá­sárlóinak. Nos, az árképzést illetően, az encsieknek jó le­hetőségeik vannak a felület­kezelő gépsor termelékenysé­gének kihasználásában, hi­szen eg.v-egy termék árát el­sősorban a ráfordított mun­ka mennyisége határozza meg, a többlettermelés ará­nyában növekszik a nyereség is. De nemcsak ez az egyet­len lehetőség az. encsi gyár­ban, ahol még ebben az év­ben — nem kis költséggel — számos, kifejezetten minőség­javító és választékbővitő fejlesztés valósul meg; s amelyek arra utalnak, hogy a gyár vezetői számolnak a piac, a vásárlók igényeivel, a bútoriparban tapasztalható konkurreneiával és a ver­senyben talpon akarnak ma­radni. Szarvas Dezső Fotó: Szabados György Kocsis László gépmester, a korszerű felületkezelő gépsor irányitó- pultjánál A kárpitosimihelyben is a szalogszerű termelés kialakítása a cél magolásának jeleilleg még r Megnyílt a 69. OMÉK Aranyérmes a Miskolci Tejipari Vállalat terméke (Folytaiás az 1. oldalról) tol, hogy elébe mennek az új igényeknek és mielőbb megkezdik a hatékonyabb mezőgazdasági termeles mai mércével, i.s korszerű eszkö­zeinek es anyagainak gyártá­sé t. A beszédet kővetően a* vendégek megtekintettek a gazdag bemutatót. A szántó­földi növénytermesztés, az ál­lattenyésztés, a kertészet, az erdő- es tagazdasag. az élel­miszergazdaság 27 ezer négy­zetméter leden területen és 4(i ezer négyzetméter szabad téren mutatja be produktu­mai. A kiállítás<mi 103 hasöi vállalat, valamint 25 <>rs; ág­ból és Nyugat-Béri inból 120 cég vesz részt. A 89. OMKK-en megyénk számos gazdasaga, szín ét ke­zein képviselteti magát. Már az első napon sok érdeklő­dé)! vonzottak a Mezőkövesd és Vidéke Atesz élelmiszer­ipari termékei, a borsodi gy ü m ö 1 c s t e r m e s z t e s i rend s z e i • bemutatója. Óesai István. Kada .János kistermelők ga­lambjai. az országos virág­kötészeti verseny borsodi versenyzőinek — többek kö­zött az aranyérmes kazinc­barcikai Kakuk Lajosnénak — kompozíciói. A felsorolás természetesen a teljesség igénye nélkül történt, hiszen rajtuk kívül számos áfész. termelőszövetkezet és kister­melő képviseli megyénket, mezőgazdaságunk e nagy se­regszemléjén. A kirendeltségen éppen be­fejezzük a beszélgetést, s mintegy végszóra ekkor gör­dül be alkalmi jármüvünk. Középmagas, az. ötödik XriH taposó. napé£ette arcú férfi, Tóth György huppan le az. ülésről a házgyári rakodó- telep főutcájára. Kísérőm. M. L.. az liPFU belső szer­vezője barátságosan érdek­lődik tőle. — Mi újság, Tóth elvtárs? — Nagy a gondunk. — Mi okuk lehet rá, hi­szen itt van a sok házgyári elem? — Éppen ez. a baj. hogy itt van, és nem az építkezé­seken ! Értjük, hogy mit takar a tömör, tárgyilagos közlés. Itt az alsózsolcai telepén 8—10 házgyári szerelvény árválko­dik. a pilóták más járművön fuvaroznak. A korábbi évek­hez. képest, kevesebb lakás épül. Az'70 föl számláló ki- rendeltség minden lehetőség­be megkapaszkodik, s így 22 vállalat megbízásából szállít. A darus, a kötöző ügyesen, gyorsan dolgozik. Néhány másodperc, s már indulha­tunk. A 180 lóerős MÁZ mo­torja erőteljesen felzúg és a tréler „vállán” a négy fö­démelemmel Miskolc felé kezd robogni. — Érdekes lehet az élete — próbálom szóra bírni a pilótát. — Életemről az ÉPFU-nál minden le van írva. 1954- ben gépkocsivezetőként itt kezdtem a munkát. Akkor még a Csabai kapuban volt a központunk. Nyomorúságos telep, őskori állapotok. Ösz- sze se lehet hasonlítani a maival. Jártam fixplatós, billenős kocsival, tizenhat évet pergettem így le az élet rostáján. Felépült a házgyár, mi is más telepen voltunk már, megkérdezték tőlem, nines-e kedvem a trélerrel járni. Miért ne. 1970-ben jöt­tem ide az alsózsolcai ház­gyári kirendeltségre. — Azt kérdezi, hogy sze­retem-e ezt a munkát? Igen, Ha elkezdtem, -csinálni kell, szállítom az elemeket, dol­gozom ameddig csak bírok. Nem panaszkodhatom, meg­találom a számításomat. A Petőfi brigád tagja vagyok. Jő közösség, megértjük, köl­csönösen becsüljük, segítjük egymást. Így vagyftk a ionö- keimmel is. Igazán akkor va­gyok elégedett, ha bőven van munka, s jól szervezett a szállítás. Tóth György nem Miskol­con. hanem Bold van lakik. Ez sokszor okoz neki gondot, hiszen a vonat nem alkal­mazkodik a szállítási ütem­hez. Igv ha első kezdös, azaz hajnal négy órakor kell mun­kába állnia, három órakor már talpon van és saját sze­mélygépkocsijával robog Al- sózsolcára. — Igaz — ismeri el —, költséges utazás, de hát ha első kezdös vagyok, akkor eggyel többet tudott fordul­ni, így több a keresetem is. A tréleresekről azt mond­ják. hogy nincs fuvar, ame­lyet ne vállalnának. 1-la Alaszkába kellene vinni ház­gyári elemekei, ez lenne az első kérdésük: mikor indul­hatunk? Tóth György bejár­ta az egész országot. Szállí­tott paneleket Alsózsolcáról Záhonyba. Két éve Győr. ta­valy Veszprém építését segí­tette. Most jött haza Pestről. Az. ottani házgyárakból hord­ta a járművével az elemeket a BÁÉV építőinek, akik a főváros fejlesztésében vesz­nek részt. — Ügy tudom, hogy szep­temberben Záhonyba kell szállítani 17. aztán Kisváráé­ra 80 lakáshoz szükséges ele­met. Tárgyalásokat folytat­nak még távolabbi utakra szóló szállításról is. — Ez nekem is új — csil­lan fel szemében az öröm. — Örülök neki. ha több a munka, több ház épülhet az országban, s jobb a vállalat­nak, meg nekünk is; Egyen­ként nekem mindegy, hogy hová kell vinpi az elemeket, csak legyen munka. Nappal a hosszú utakat szeretem, rle az. éjszaka álmosít. éjszaka jobb a sűrű forduló. Mi éleiében a jó, s mi a kellemetlen? Az a jó, ha szép az. idő. jól szervezett a szál­lítás. Szörnyen bosszantó, ha kiviszi az elemet, s ott kell rostokolnia egész éjszaka másnap reggelig a kocsiban, amíg a daru a trélerről le­emeli az elemeket. Előfor­dult ez már Miskolcon, Eger­ben és másutt is. Az időjá­rásban legkellemetlenebb az ősz. a ködös idő. A téltől, hi­degtől, a csúszós úttól nem fél. Gyakorlott vezető és lát­hatóan úgy van a motorral, a járművel, mintha egymás­nak szerves tartozékai lenné­nek, összeforrtak volna. — Hány ház elemeit szál­líthatta már ki? — Nehéz lenne hirtelenjé­ben összeadni, de megfelelne egy kisebb városnak. A szál­lítással kapcsolatban van az életemben két érdekes vélet­len. Az egyik, hogy az „ősi” ÉPFU-telepre én szállítot­tam ki azokat az. elemeket, amelyből megépítették a köz- gazdasági szakközépiskolát. A másik véletlen? Van két fi­am. az egyik már dolgozik, a másik éppen abban az is­kolában tanul, amelyhez en szállítottam ki az elemeket. — Lehet egy harmadik vé­letlen is. — Mire gondolnak? Elmondjuk: n fiúk család dot alapítanak, s ki tudja, hátha éppen abban a lakás­ban lesz az otthonuk, amely­nek az elemeit Tóth György szállítja majd. Egyetértőén bólrrtt. Lehet­séges. Ki lát a jövőbe? Oserfoa B*rtK*4***» Ami a tavon kívül van Ezt; a határt nehéz bejár­ni., A hegyek, amelyek a lázbérci víztározót körülöle­lik, a Sajóra futó keresztvöl­gyek, a belvízjárta .jobb part, de még a távoli Aggtelek karsztos dombjai is a nagy- barcai Bánvölgye Termelő- szövetkezet birodalmához tartoznak. Szegény biroda­lom. Ezt itt valahogy így fe­jezik ki: — Ne a tavat néz­ze. — Valóban, a táj szépsé­ge rabul ejti a szemet. Nem nehéz elképzelni, hogy a ku­korica zöldje, 'a búza sárgá­ja csak a látványt szolgál­ja. És könnyű elfelejteni, hogy ezeket a növényeket az alföldi tábláktól hússzor na­gyobb erőfeszítéssel, jóval nagyobb áldozattal vetik, aratják, művelik. j A tényt egyetlen aifattal könnyű bizonyítani. A szö­vetkezet területének negyven százaléka annyira litereden, hogy géppel nem művelhető. A megmaradt szántók több­ségén sem nagyon merne az ember a kombájnok közelé­be menni, ha megpillantaná azt a dölésszögel, amellyel a gépek a lejtőkön haladnak. Az erodált, vízmosásokkal szabdalt talajokon mégis ter­melnek, sőt, a legutóbbi evek­ben mintegy 1500 hektár parlagterülelet törtek fel, s vetettek, telepítetlek bele új kultúrát. Az aggteleki dom­bokon a csenevész gyomokat, búza- és repcesoruk vallot­tak fel, immár harmadik éve vetnek a karsztos lejtőkön. Olt. ahol már 10—15 éve semmi nem termett, ma 80 vagon termény érik be. A repce például 15 mázsás ter­mést. adott hektáronként. Elsősorban ezeknek a par­lagi erőieteknek hasznosításá­ról, műveléséről akartam ír­ni. Azután, mint sokszor, sok helyen, itt is új. téma vetődött lel. A szövetkezel egy új, magasabb fejlődési szakaszhoz, érkezett. A közel­jövőben már nemcsak a min­denáron! művelés, hanem az okszerű művelés fogja ját­szani a főszerepet. Legalább­is a határjárás «erről győzött meg. Völgyeket keresett az el­nök, s az A grober szak­emberei. Valahol Uppony után álltunk meg először. Egy kis katlannál, majd a következőnél. A mezőőrt lag­gatták. Mennyire vizes a ta­laj. télen megreked-e itt a hó? Fel a dombra, le a dombról. Mert i lt\ szánté mindenütt csak völgy van.de kevés a megfelelő. Végül Sa- jómercse előtt tűnt fel a leg­jobbnak tűnő. harmadik. A szélvédett, pázsitos nyiladék, amely otthont adhat néhány épületnek, egy korszerű, min­den igényt kielégítő juhtelep- nek. Mert a völgyek, s a dom­bok hasznosításának igazi forrása a juhászat. Ezt' álla­pította meg az a tárcaközi bizottság, amely vizsgálta en­nek a kedvezőtlen adottságú szövetkezetnek gazdálkodását. Ez az ágazat elégíti ki a leg­jobban a „kevesebb költség­gel. magasabb hasznot” el­vét. ugyanakkor eleget tesz olyan kivánalmaknak is. mint a tájvédelmi terület megóvá­sa. A középtávú tervek sze­rint a lázbérci víztározó kör­nyékén. a tó tisztaságának megőrzése érdekében. két ütemben, ötszáz hektáron er­dőt kell Telepíteni, s kö­zei ugyanennyit foglal majd el a dombokból az intenzív gyep. Ennek hasznosítására pedig a juh a legalkalma­sabb. Vissza nem térítendő \álla- mi támogatásból indul majd az a program, amely hosszú ideig leköti a szövetkezet fej­lesztési alapját. Két darab. kétezer férőhelyes, korszerű juhászati telepet létesítenek. Húszmillió forintot áldoznak azért, hogy ezeket a meredek domboldalakat hasznosítsak. Fából készített vázszerkezet­tel — jelenleg a legkisebb önköltséggel — épülnek *.i új akiok. A telepek világ­színvonalon álló. svéd gyárt­mányú Alía-Laval íejöbereív- dez.ést is kapnak, így a hár­mas hasznosítás (tej, hús, gyapjú) is megvalósítható. Az intenzív ^gyepterület mellett:, további 700 hektár legelő biztosítja a nyári-téli takar­mányozási. A juhászaton kívül, to­vábbra is nagy szerep jut a Tehenészetnek, hiszen a kö­zelmúltban fejezték be az. ál­lomány mentesítését. Közel hatmillió forintért vásároltak új üszőket, s így sikerült a beteg állatokat kicserélni. Jövőre már háromezer liter tejet, kívánnak fejni egy te­héntől. -az állandó hozamnö­velést pedig keresztezéssé! próbálják biztosítani. A nö­vénytermesztésben leegysze­rűsítették a szerkezetet. Meg­szüntetik a repce, a napra- forgó, a csillagfürt termesz­tését. helyükre búza kerül. Lényegében 1200 hektáron termesztenek majd kalászost, a szántó többi részén pedig takarmánynövényt. Á nö­vénytermesztést alárendelik az állattenyésztésnek, s ezzel elérik, hogv a biztonság fo­kozódjon. a jövedelem pedig, állandósuljon. Vagyis a dé­delgetett álom. hogy ezekben a völgyekben, ezeken a hegy­es dombvonulatbkon gazda­ságosan lehessen termelni} remélhetően közelebb kerül a megvalósuláshoz. — kármán —-

Next

/
Thumbnails
Contents