Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

T980. mKjtt'Szftjs 20., szerda

■ CSZAK-iftGTÄRORSZAG 3 '

Tíz gyár közül az első

A BfJ'BIV 10 es számú Encsi Bútorgyára nem az egy eile» olyan üzem megyénkoen, amelynek, irányító központja, lelügyeleti szerve a fővárosban található. Am az encsi- eknek ennek ellenere nincs okuk a panaszkodásra a tekintetben, nogy a központ gúzsba köti elképzeléseiket, megfosztja öltét az önálló kezdeményezés jogától, lehetőségétől. Az anyavállalat vezetői ugyanis valamivel több mint másfél esztendővel ezelőtt meglehetősen nagy önállóságot biztosítottuk vidékre telepített gyáregységeiknek. E bölcs és követendő döntés eredményeként a gyáregysegek zöld ulal kaplak terveik, elképzeléseik megvalósításához és ami fontos, az anyavállalat minden tekintetben segítette az ésszerű tervek megvalósítását is. A nagyobb önállóság azt jelenti, hogy a gyáregységeknek jogukban áll meghatározniuk gyártmányfejlesztésük irányát, azt nevezetesen, hogy olyan típusú bútorokat gyártsanak, amelyek nem porosodnak eladatlanul a bútorüzletek raktáraiban.

A nagyobb önállóság természetesen nagyobb felelősséggel is jár. Ám, az elmúlt mástól esztendő bizonyította, hogy a BUBIV gyáregységei, mint mondani szokás, jól éltek a felkínált lehetőséggel, hiszen az elmúlt esztendőben a BUBIV elnyerte a Kiváló Vállalat címet, és ebben természetesen benne foglaltatik a gyáregységek munkája • is. Ami pedig az encsieket illeti, a számszerű kimutatások szerint a 10-es számú gyár fejlődött a legdinamikusabban, a kollektíva az első helyen végzett a gyáregységek között meghirdetett szocialista munkaversenyben. Igaz, az encsi termelőegység a magyar bútoripar legkorszerűbben felszerelt gyára, itt, helyezték üzembe néhány esztendővel ezelőtt az Olaszországban vásárolt korszerű gépsort, amellyel európai színvonalú felületkezelést biztosíthatnak termékeiknek.

Tennivaló, feladat persze akad Encsen is. Itt. van például az. a lehetőség, hogy jobban kihasználják az imént említett gépsor termelékenységét. meri az. a jelenleginél többre is képes, csak jobban ki kell szolgálni. Ehhez viszont az. szükséges, hogy meggyorsítsák az előszerelést, valamint a késztermék csolassú folyamatát. S e folyama végén, ott van a vásárló, akinek kívánalmaival, igényeivel mindenképpen számolni. kell; vagyis olyan bútort kell gyártani, ami kell a vevőnek és persze, amit meg is tud fizetni.

A bútoriparban az eladatlan termék kész „istencsapása”, s már az is nyereség, ha a terméket el tudjuk adni — mondják a -szakemberek. Ebből következően, ami a jövőt illeti, a bútoripar egyre inkább vevocentrikus lesz, vagyis jó minőségű terméket kínál elfogadható áron vásárlóinak. Nos, az árképzést illetően, az encsieknek jó lehetőségeik vannak a felületkezelő gépsor termelékenységének kihasználásában, hiszen eg.v-egy termék árát elsősorban a ráfordított munka mennyisége határozza meg, a többlettermelés arányában növekszik a nyereség is. De nemcsak ez az egyetlen lehetőség az. encsi gyárban, ahol még ebben az évben — nem kis költséggel — számos, kifejezetten minőségjavító és választékbővitő fejlesztés valósul meg; s amelyek arra utalnak, hogy a gyár vezetői számolnak a piac, a vásárlók igényeivel, a bútoriparban tapasztalható konkurreneiával és a versenyben talpon akarnak maradni.

Szarvas Dezső Fotó: Szabados György

Kocsis László gépmester, a korszerű felületkezelő gépsor irányitó- pultjánál

A kárpitosimihelyben is a szalogszerű termelés kialakítása a cél

magolásának jeleilleg még

r

Megnyílt a 69. OMÉK

Aranyérmes a Miskolci Tejipari Vállalat terméke

(Folytaiás az 1. oldalról) tol, hogy elébe mennek az új igényeknek és mielőbb megkezdik a hatékonyabb mezőgazdasági termeles mai mércével, i.s korszerű eszközeinek es anyagainak gyártásé t.

A beszédet kővetően a* vendégek megtekintettek a gazdag bemutatót. A szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az erdő- es tagazdasag. az élelmiszergazdaság 27 ezer négyzetméter leden területen és 4(i ezer négyzetméter szabad téren mutatja be produktumai. A kiállítás<mi 103 hasöi vállalat, valamint 25 <>rs; ágból és Nyugat-Béri inból 120 cég vesz részt.

A 89. OMKK-en megyénk számos gazdasaga, szín ét kezein képviselteti magát. Már az első napon sok érdeklődé)! vonzottak a Mezőkövesd és Vidéke Atesz élelmiszeripari termékei, a borsodi gy ü m ö 1 c s t e r m e s z t e s i rend s z e i • bemutatója. Óesai István. Kada .János kistermelők galambjai. az országos virágkötészeti verseny borsodi versenyzőinek — többek között az aranyérmes kazincbarcikai Kakuk Lajosnénak — kompozíciói. A felsorolás természetesen a teljesség igénye nélkül történt, hiszen rajtuk kívül számos áfész. termelőszövetkezet és kistermelő képviseli megyénket, mezőgazdaságunk e nagy seregszemléjén.

A kirendeltségen éppen befejezzük a beszélgetést, s mintegy végszóra ekkor gördül be alkalmi jármüvünk. Középmagas, az. ötödik XriH taposó. napé£ette arcú férfi, Tóth György huppan le az. ülésről a házgyári rakodó- telep főutcájára. Kísérőm. M. L.. az liPFU belső szervezője barátságosan érdeklődik tőle.

— Mi újság, Tóth elvtárs?

— Nagy a gondunk.

— Mi okuk lehet rá, hiszen itt van a sok házgyári elem?

— Éppen ez. a baj. hogy itt van, és nem az építkezéseken !

Értjük, hogy mit takar a tömör, tárgyilagos közlés. Itt az alsózsolcai telepén 8—10 házgyári szerelvény árválkodik. a pilóták más járművön fuvaroznak. A korábbi évekhez. képest, kevesebb lakás épül. Az'70 föl számláló ki- rendeltség minden lehetőségbe megkapaszkodik, s így 22 vállalat megbízásából szállít.

A darus, a kötöző ügyesen, gyorsan dolgozik. Néhány másodperc, s már indulhatunk. A 180 lóerős MÁZ motorja erőteljesen felzúg és a tréler „vállán” a négy födémelemmel Miskolc felé kezd robogni.

— Érdekes lehet az élete — próbálom szóra bírni a pilótát.

— Életemről az ÉPFU-nál minden le van írva. 1954- ben gépkocsivezetőként itt kezdtem a munkát. Akkor még a Csabai kapuban volt a központunk. Nyomorúságos telep, őskori állapotok. Ösz- sze se lehet hasonlítani a maival. Jártam fixplatós, billenős kocsival, tizenhat évet pergettem így le az élet rostáján. Felépült a házgyár, mi is más telepen voltunk már, megkérdezték tőlem, nines-e kedvem a trélerrel járni. Miért ne. 1970-ben jöttem ide az alsózsolcai házgyári kirendeltségre.

— Azt kérdezi, hogy szeretem-e ezt a munkát? Igen, Ha elkezdtem, -csinálni kell, szállítom az elemeket, dolgozom ameddig csak bírok. Nem panaszkodhatom, megtalálom a számításomat. A Petőfi brigád tagja vagyok. Jő közösség, megértjük, kölcsönösen becsüljük, segítjük egymást. Így vagyftk a ionö- keimmel is. Igazán akkor vagyok elégedett, ha bőven van munka, s jól szervezett a szállítás.

Tóth György nem Miskolcon. hanem Bold van lakik. Ez sokszor okoz neki gondot, hiszen a vonat nem alkalmazkodik a szállítási ütemhez. Igv ha első kezdös, azaz hajnal négy órakor kell munkába állnia, három órakor már talpon van és saját személygépkocsijával robog Al- sózsolcára.

— Igaz — ismeri el —, költséges utazás, de hát ha első kezdös vagyok, akkor eggyel többet tudott fordulni, így több a keresetem is.

A tréleresekről azt mondják. hogy nincs fuvar, amelyet ne vállalnának. 1-la Alaszkába kellene vinni házgyári elemekei, ez lenne az első kérdésük: mikor indulhatunk? Tóth György bejárta az egész országot. Szállított paneleket Alsózsolcáról Záhonyba. Két éve Győr. tavaly Veszprém építését segítette. Most jött haza Pestről. Az. ottani házgyárakból hordta a járművével az elemeket a BÁÉV építőinek, akik a főváros fejlesztésében vesznek részt.

— Ügy tudom, hogy szeptemberben Záhonyba kell szállítani 17. aztán Kisváráéra 80 lakáshoz szükséges elemet. Tárgyalásokat folytatnak még távolabbi utakra szóló szállításról is.

— Ez nekem is új — csillan fel szemében az öröm. — Örülök neki. ha több a munka, több ház épülhet az országban, s jobb a vállalatnak, meg nekünk is; Egyenként nekem mindegy, hogy hová kell vinpi az elemeket, csak legyen munka. Nappal a hosszú utakat szeretem, rle az. éjszaka álmosít. éjszaka jobb a sűrű forduló.

Mi éleiében a jó, s mi a kellemetlen? Az a jó, ha szép az. idő. jól szervezett a szállítás. Szörnyen bosszantó, ha kiviszi az elemet, s ott kell rostokolnia egész éjszaka másnap reggelig a kocsiban, amíg a daru a trélerről leemeli az elemeket. Előfordult ez már Miskolcon, Egerben és másutt is. Az időjárásban legkellemetlenebb az ősz. a ködös idő. A téltől, hidegtől, a csúszós úttól nem fél. Gyakorlott vezető és láthatóan úgy van a motorral, a járművel, mintha egymásnak szerves tartozékai lennének, összeforrtak volna.

— Hány ház elemeit szállíthatta már ki?

— Nehéz lenne hirtelenjében összeadni, de megfelelne egy kisebb városnak. A szállítással kapcsolatban van az életemben két érdekes véletlen. Az egyik, hogy az „ősi” ÉPFU-telepre én szállítottam ki azokat az. elemeket, amelyből megépítették a köz- gazdasági szakközépiskolát. A másik véletlen? Van két fiam. az egyik már dolgozik, a másik éppen abban az iskolában tanul, amelyhez en szállítottam ki az elemeket.

— Lehet egy harmadik véletlen is.

— Mire gondolnak?

Elmondjuk: n fiúk család

dot alapítanak, s ki tudja, hátha éppen abban a lakásban lesz az otthonuk, amelynek az elemeit Tóth György szállítja majd.

Egyetértőén bólrrtt. Lehetséges. Ki lát a jövőbe?

Oserfoa B*rtK*4***»

Ami a tavon kívül van

Ezt; a határt nehéz bejárni., A hegyek, amelyek a lázbérci víztározót körülölelik, a Sajóra futó keresztvölgyek, a belvízjárta .jobb part, de még a távoli Aggtelek karsztos dombjai is a nagy- barcai Bánvölgye Termelő- szövetkezet birodalmához tartoznak. Szegény birodalom. Ezt itt valahogy így fejezik ki: — Ne a tavat nézze. — Valóban, a táj szépsége rabul ejti a szemet. Nem nehéz elképzelni, hogy a kukorica zöldje, 'a búza sárgája csak a látványt szolgálja. És könnyű elfelejteni, hogy ezeket a növényeket az alföldi tábláktól hússzor nagyobb erőfeszítéssel, jóval nagyobb áldozattal vetik, aratják, művelik. j

A tényt egyetlen aifattal könnyű bizonyítani. A szövetkezet területének negyven százaléka annyira litereden, hogy géppel nem művelhető. A megmaradt szántók többségén sem nagyon merne az ember a kombájnok közelébe menni, ha megpillantaná azt a dölésszögel, amellyel a gépek a lejtőkön haladnak. Az erodált, vízmosásokkal szabdalt talajokon mégis termelnek, sőt, a legutóbbi evekben mintegy 1500 hektár parlagterülelet törtek fel, s vetettek, telepítetlek bele új kultúrát. Az aggteleki dombokon a csenevész gyomokat, búza- és repcesoruk vallottak fel, immár harmadik éve vetnek a karsztos lejtőkön. Olt. ahol már 10—15 éve semmi nem termett, ma 80 vagon termény érik be. A repce például 15 mázsás termést. adott hektáronként.

Elsősorban ezeknek a parlagi erőieteknek hasznosításáról, műveléséről akartam írni. Azután, mint sokszor, sok helyen, itt is új. téma vetődött lel. A szövetkezel egy új, magasabb fejlődési szakaszhoz, érkezett. A közeljövőben már nemcsak a mindenáron! művelés, hanem az okszerű művelés fogja játszani a főszerepet. Legalábbis a határjárás «erről győzött meg.

Völgyeket keresett az elnök, s az A grober szakemberei. Valahol Uppony után álltunk meg először. Egy kis katlannál, majd a következőnél. A mezőőrt laggatták. Mennyire vizes a talaj. télen megreked-e itt a hó? Fel a dombra, le a dombról. Mert i lt\ szánté mindenütt csak völgy van.de kevés a megfelelő. Végül Sa- jómercse előtt tűnt fel a legjobbnak tűnő. harmadik. A szélvédett, pázsitos nyiladék, amely otthont adhat néhány épületnek, egy korszerű, minden igényt kielégítő juhtelep- nek.

Mert a völgyek, s a dombok hasznosításának igazi forrása a juhászat. Ezt' állapította meg az a tárcaközi bizottság, amely vizsgálta ennek a kedvezőtlen adottságú szövetkezetnek gazdálkodását. Ez az ágazat elégíti ki a legjobban a „kevesebb költséggel. magasabb hasznot” elvét. ugyanakkor eleget tesz olyan kivánalmaknak is. mint a tájvédelmi terület megóvása. A középtávú tervek szerint a lázbérci víztározó környékén. a tó tisztaságának megőrzése érdekében. két ütemben, ötszáz hektáron erdőt kell Telepíteni, s közei ugyanennyit foglal majd el a dombokból az intenzív gyep. Ennek hasznosítására pedig a juh a legalkalmasabb.

Vissza nem térítendő \álla- mi támogatásból indul majd az a program, amely hosszú ideig leköti a szövetkezet fejlesztési alapját. Két darab.

kétezer férőhelyes, korszerű juhászati telepet létesítenek. Húszmillió forintot áldoznak azért, hogy ezeket a meredek domboldalakat hasznosítsak. Fából készített vázszerkezettel — jelenleg a legkisebb önköltséggel — épülnek *.i új akiok. A telepek világszínvonalon álló. svéd gyártmányú Alía-Laval íejöbereív- dez.ést is kapnak, így a hármas hasznosítás (tej, hús, gyapjú) is megvalósítható. Az intenzív ^gyepterület mellett:, további 700 hektár legelő biztosítja a nyári-téli takarmányozási.

A juhászaton kívül, továbbra is nagy szerep jut a Tehenészetnek, hiszen a közelmúltban fejezték be az. állomány mentesítését. Közel hatmillió forintért vásároltak új üszőket, s így sikerült a beteg állatokat kicserélni. Jövőre már háromezer liter tejet, kívánnak fejni egy tehéntől. -az állandó hozamnövelést pedig keresztezéssé! próbálják biztosítani. A növénytermesztésben leegyszerűsítették a szerkezetet. Megszüntetik a repce, a napra- forgó, a csillagfürt termesztését. helyükre búza kerül. Lényegében 1200 hektáron termesztenek majd kalászost, a szántó többi részén pedig takarmánynövényt. Á növénytermesztést alárendelik az állattenyésztésnek, s ezzel elérik, hogv a biztonság fokozódjon. a jövedelem pedig, állandósuljon. Vagyis a dédelgetett álom. hogy ezekben a völgyekben, ezeken a hegyes dombvonulatbkon gazdaságosan lehessen termelni} remélhetően közelebb kerül a megvalósuláshoz.

— kármán —-