Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

I ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1960. augusztus 20., sreróa Elhunyt Gerieiy István Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Gergely István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, államtitkár, augusztus 19-én gépkocsibaleset következtében elhunyt. Dr. Gergely István clvlárs temetése augusztus 27-én, szer­dán 14 órakor lesz, a Mező Imre úti temető Munkásmozgal­mi panteonjában. Kihunyt elvtársunk barátai, harcostársai, munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Nettköztársaság Minisztertanácsa ☆ Magasra emelt mérce sze­rint élt, igényesen önmagá­val szemben, fáradhatatlanul mindenkori feladata ellátá­sáért. Elvtársai, barátai, munkatársai igazolhatják ezt a leghiteleseboen. Közöttük épp a legutóbbi hetekben az ar- és belvízvédelmi ügyelet dolgozói a megmondhatói: késó este fejezte be náluk a napot, s kora reggeltől már az első vonalban irányította a védelmi munkálatokat. A személyes példamutatás meggyőződés es híve volt, s ennek a törekvésnek egész életével, mindennapi munká­jával adott tartalmat. 1930. november 1-én szü­letett,' Monokon. Földmunkás családból származott, édes­apja mindössze öt holdon gazdálkodott. Minden bi­zonnyal ebből fakadt Ger­gely István földszeretete, s az, hogy egész életében tisz­telettel adózott mindazoknak, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Sátoraljaújhelyen érettségizett, 1955-ben szer­zett agrárközgazdász diplo­mát az agrártudományi egyetemen. Vonzották a termelési fel­adatok; előbb a Sárospataki Állami Gazdaságban gyakor- nokoskodott, majd Apagyon egronóinus lett. Szakértelme, ügybuzgalma és embersége figyelmet ébresztett iránta környezetében: még fiatal­ember voltj amikor a 40 ezer holdon ■ gazdálkodó Közép­tiszai Állami Gazdaság fő- agrQnómusává nevezték ki. 1961».. és 1965. közöt t az MSZMP KB munkatársa, majd a Földművelésügyi Minisztérium főosztályveze­tője. két évvel később pedig a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium mi­niszterhelyettese lett. -1972- ben. választotta első titkárá­ul a Szolnok megyei Párt- bizottság, 1975-ben pedig az Országos Vízügyi Hivatal el­nökévé nevezte ki a Minisz­tertanács. A hazai vízügy fejlesztésé­ért folytatott félévtizedes munkásságának végére tett pontot váratlanul bekövetke­zett halála. Áldozatos tevé­kenysége azonban maradan­dó értékű: két tervidőszak egymással szorosan összefüg­gő vízügyi koncepciójának kidolgozásában vett részt, irányította és összefogta ága­zatának feladatkörét, öröme­it és gondjait, s jelentős eredmények teszik emlékeze­tessé munkásságát. Néhány napja még a Ti- sza-völgy árvízsújtotta körze­teit járta. Nemcsak a hely­zetet mérte fel, a további teendőket is meghatározta; a Bodrogköztől Békés megye déli csücskéig utazva a he­lyi gondok megszüntetését országos látókörrel rangsorol­ta. Már azon fáradozott, a természeti erők megfékezésé­vel kapcsolatos legújabb fel­adatokat miként illessze a hatodik ötéves tervidőszak tennivalóinak sorába. Tudósként is méltán tar­tották számon. A mezőgazda- sági tudományok kandidátu­sa volt, s 1970-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. Mintegy 150 tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. 1967-től a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület alelnöke, 1972. óta a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének társelnöke volt. Szá­mos társadalmi funkciót is betöltött. 1946-ban kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba, 1956 óta volt tagja a pártnak. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa a Központi Bizottság tagjainak sorába választotta, 1975-ben. Munkásságát a Szocialista Munkáért Érdeméremmel (1960) és a Munka Érdem­rend ezüst, illetve arany fo­kozatával (1965, 1970) ismer­ték el. Még nem volt ötvenéves, amikor alkotóereje teljében, vétlenül, közúti szerencsét­lenség áldozataként szakadt meg gazdag és ígéretes élet­pályája. Osztozunk családja, elvtársai, barátai mély gyá­szában. Emlékét megőrizzük. A Magyar Közlöny au­gusztus 15-i számában két rendelet jelent meg. amelyek a lakosság szempontjából kedvezően módosítják az egyes nevelési. oktatási, egészségügyi és szociális in­tézményekben (bölcsődék, óvodák, napközik stb.) fize­tendő térítési díjak szabá­lyait. Váratlan távolmara­dás, betegség esetén eddig a bejelentéstől számított har­madik naptól mentesült a szülő a térítési díj fizetése plól. Ezentúl már a beje­lentést követő naptól nem kell fizetni, ha az intézmény élelmezési létszáma a beje­lentéssel egyidejűleg csök­, * Augusztus eleje óta Kí­na középső és déli vidékein i hatalmas áradások pusztíta- , nak. felmérhetetlen anyagi kárt okozva. Vuhan környé­kén a viharos trópusi esők következtében több mint 13 000 ház dőlt romba, az •sőzés a megművelhető föld­kenthető. Minden más eset­ben a szülő a bejelentést kö­vető második naptól mente­sül a fizetés alól. Egy másik ú.j szabály, .ha a szülő a térítési díj legma­gasabb jövedelmi kategóriája szerint fizet, a jövőben nem kell kereseti igazolást be­nyújtania. Ezeken túlmenően az érintett minisztériumok hivatalos lapjában rövidesen megjelenik a Munkaügyi Mi­nisztérium szociálpolitikai fő­osztályának közleménye, amely néhány kisebb egy­szerűsítést. a jogi előírások egységes értelmezését és több vonatkozásban útmutatást is tartalmaz. / terület mintegy 43 százalékát érinti. Hunan tartományban a Donting tó vízszintje a na­pi átlagban 20.5 centiméteres eső következtében vészesen megemelkedett, és elöntött 400 000 hektár mezőgazdasá­gi területet. Gazdasági céljaink elérése fegyelmit munkái betel Németh Károly debreceni beszéde (Folytatás az 1. oldalról) — Augusztus 20-a nagy nemzeti ünnepünk. A ma­gyar nép hatalmát, államal­kotó, országépítő erejét, a szocialista hazánk független­ségét megtestesítő alkot­mánynak és az új kenyér­nek az ünnepe. Ezen a na­pon emlékezünk meg állam- alapító nagy királyunkról I. Istvánról is — kezdte be­szédét Németh Károly, majd hangsúlyozta: — A felsza­badulást követő gyökeres társadalmi változások útján korszakos jelentőségű állo­más volt -államunk alaptör­vényének elfogadása 1949- ben. Ez szentesítette a mun­kásosztály, a nép hatalmát, és a nemzet programjaként törvénybe foglalta a kizsák­mányolástól mentes, szabad társadalom, a szocializmus felépítését. — Alkotmányunk napja nagyszerű alkalom arra, hogy demonstráljuk a szocialista nemzeti egységet, azt az ösz- szefogást, amely ma a fej­lett szocialista társadalom felépítésében összefűzi a a nemzet alapvető osztályait és rétegeit, a párttagokat és a pártonkívülieket, az ateis­tákat és a vallásos világné­zetű embereket, a magyaro­kat és a hazánkban élő nemzetiségieket. A Magyar Népköztársaság ' közös ha­zánk, együtt építjük, óvjuk és gazdagítjuk. — Most az a legfontosabb, hogy a XII. kongresszus út­mutatásait kövessük, a kö­zösen kialakított politika va­lóra váltásáért egységben cselekedjünk. Pártunk és kormányunk a kongresszus határozatainak megfelelően a fő figyelmei az építőmunka feltételeinek biztosítására fordítja. Arra, hogy az or-, szágban olyan jó politikai légkör, egészséges közszellem legyen, amely népünket egy­ségbe fogja, és munkára, al­kotásra serkent. Sok törté­nelmi leckéből, saját tapasz­talatainkból tanultuk meg. hogy a nép legfőbb ereje egységében van. Ez az igazi alapja a haza felvirágoztatá­sának. A szövetségi politikát folytatva ezen az úton já­runk a jövőben is. mert ez jó út, ez sikeres út. — Gazdasági feladataink eredményes megoldásához is nélkülözhetetlen — emelte ki a szónok —, hogy együtt gondolkozzunk és egységben cselekedjünk. Gazdasági cél­jaink elérése, amelytől dön­tő mértékben függ az ország fejlődése, mindenkitől erőfe­szítést, fegyelmezett munkát és magatartást követel. An­nak a követelménynek, hogy maximális ésszerűséggel hasznosítsuk a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erő­forrásainkat. csak akkor tu­dunk eleget tenni, ha min­den területen magasabbra emeljük a mércét. Gyorsab­ban jutunk előre, ha minde­nütt azok kapják a legna­gyobb anyagi és erkölcsi el­ismerést, akik arra rászolgál­nak. A továbbiakban arról be­szélt a Központi Bizottság titkára, hogy népünk túlnyo­mó többsége tiszteletet ér­demlő módon, eredményesen dolgozik az éves feladatok megoldásán, s külön ife szólt az idei aratásról. Ezután a legfontosabb gaz­dasági tennivalók kapcsán Németh Károly kiemelte: — Most az iparban, a me­zőgazdaságban, a közlekedés­ben, minden területen arra kell összpontosítani erőinket, hogy sikeresen megoldjuk az év hátralevő részében előt­tünk álló feladatokat. Azt kérjük a szocialista munka­verseny résztvevőitől, a szo­cialista brigádoktól is, hogy felajánlásaik pontos, jó tel­jesítésével adjanak újabb lendületet a gazdasági épitő- m un kának. — Az. építőmunka feltéte­lei most nehezebbek, a ko­rábbinál több akadály áll a fejlődés útjában. De bizakod­hatunk. pártunk és népünk együtt sok bonyolult felada­tot oldott meg eredménye­sen. Ha mindannyian akar­juk s egységben cselekszünk, elérjük a kitűzött célokat, megőrizzük és megszilárdít­juk nagy történelmi vívmá­nyainkat. megvetjük egy ké­sőbbi lendületes fejlődés alapjait. Van világos progra­munk, szilárd alapokra épít­hetjük a jövőt! — zárta be­szédét Németh Károly. Fontos Mai a demokrácia kiszélesítése Sarlós István kisbéri beszéde Bevezetőben Sarlós István hangsúlyozta: — Mi a haza sorsának folyamatos javulását csak úgy tudjuk elképzelni, hogy minden tettünkkel köz­vetlenül szolgáljuk az egész nép érdekeit. Ezért tartjuk fontosnak, hogy aki vezető szerepet tölt be, legyen min­dig hű a néphez, értse az emberek életét, örömei és gondjai legyenek azonosak a népével, és sohase felejtse el, hogy vezetővé a szocializ­mus korszakában, közös ügyünk szolgálatában vált. Aki ezt megérti, az termé­szetesnek tartja azt is, hogy a holnap letéteményese a dolgozó ember, aki nélkül nemcsak értéket termelni nem lehet, de dönteni sem lehet, sem a jelen, sem pe­dig a jövő fontos kérdései­ben. A továbbiakban Sarlós István alkotmányos rendünk erősítésének feladatai kap­csán a demokrácia kiszélesí­téséhez szükséges rend és fegyelem fokozásáról, ebben a vezetők és beosztottak rész­vételéről és felelősségéről szólt: — Sokan leegyszerűsítve a dolgokat, megelégszenek az­zal, ha a demokrácia a vé­leménynyilvánítás lehetősé­gét biztosítja. Mi ezzel nem elégszünk meg. Azt akarjuk, hogy minden elhangzó véle­ménynek legyen következmé­nye: egy igen, vagy egy nem —, de ez se puszta kijelen­tésként, hanem része legyen egy elfogadható és a köz szolgálatát képviselő érvelés­nek. Azt akarjuk, hogy a döntések, akár országos, akár csupán helyi jelentőségűek: olyan lépéseket eredményez­zenek. amelyek hasznosak és érthetőek, elfogadhatóak az érintettek számára. — Ma, amikor teendőink egyre bonyolultabbá válnak, az eddigieknél is nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk ar­ra, hogy a' demokrácia sza­bályainak megfelelően éljünk és dolgozzunk. És, hogy ez így legyen, azért kell az egész lakosság összefogását szolgá­ló mozgalomnak, a Hazafias Népfrontnak tervszerűbben és hatékonyabban dolgoznia. Az a szándékunk, hogy a köz ügyei iránt érdeklődőket rendszeresen tájékoztassuk a ma és a holnap megoldásra váró kérdéseiről. Arra ösz­tönözzük őket. hogy ne csak szemlélői, hanem meghatáro­zó tényezői legyenek terve­ink kimunkálásának és meg­valósításának. A közelmúlt ékes példáját adta annak, hogy a Hazafias' Népfront a párt célkitűzéséit követve, milyen jelentős tömegeket tud bevonni a közügyek in­tézésébe. — A jog és a kötelezett­ség — hangsúlyozta Sarlós István — egymást kiegészítő elemei az életnek. Ezért hi­bás minden olyan nézet, amely csak a jogok élvezetét tartja biztosítandónak, a kö­telességek tekintetében vi­szont szabad választási lehe­tőséget ad. Nincs választási lehetősége ebben a vonatko­zásban senkinek. — Olyan jövőről beszélünk, amelyért mindenkinek egy­formán. képességei és tudá­sa teljes kifejtésével kell dolgoznia. Ez a jövő azt igényli, hogy az azonos kö­telezettségű emberek az egyéniségüket és az érdeklő­dési körüket tekintve ne le­gyenek egyformák. A jót végzendő munkának csak egyik feltétele az. amit az előírások és a vezető szervek teremtenek meg. A másik, nem kevésbé, fontos teltétel az, amit az egyén saját ta­pasztalatai és képességei fel­használásával akkor teremt meg, amikor gondolkodó em­berként és nem automata­ként dolgozik. — A vezetők és a beosz­tottak, pontosabban a más és más feladattal megbízott egyenrangú állampolgárok szervezett és fegyelmezett együttműködését igényeljük minden területen. Gdanski helyzetkép Kitüntetések a Hazafias Népfrontnál Alkotmányunk születésé­nek 31. évfordulója alkal­mából ünnepséget rendeztek tegnap, kedden Miskolcon, a HNF megyei bizottsága ta­nácstermében. Amriskó Gusz­táv, a HNF megyei titkára ünnepi beszédében szocialis­ta társadalmunk építésének eredményeiről, alkotmányunk jelentőségéről szólt. Kiemelte az iparban, a mezőgazdaság­ban a felszabadulás óta vég­bement változásokat, élet­színvonalunk l'ejlődését. a kulturális élet, az oktatás, a szociális viszonyok gyökeres átalakulását. A Hazafias Nép­front megyei titkára ezt kö­vetően a népfront -munkájá­ról és megoldásra váró fel­adatairól beszélt, majd ezt követően köszönetét mondott azoknak, akik az elmúlt évek során kiemelkedő társadalmi munkával segítették a moz­galom munkáját. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége a mozgalomban végzett te­vékenységük elismerésekép­pen megyénkben kilenc tiszt­ségviselőnek adományozta a Népfrommunkáérl kitüntető jelvényt. Nyolcán a tegnapi ünnepségen vehették át a kitüntetést a népfront megyei titkárától, míg egy tisztség- viselő a Budapesten rende­zett ünnepségen veszi át a jelvényt. Ezután honismeret; munkájuk elismeréseképpen hatan vették át a honisme­reti mozgalom étetrehívásá- nak, 20. évfordulója alkalmá­ból a HNF Országos Taná­csának titkársága által ado­mányozott Honismereti Em­lékérmet. Köszöntötte a ki­tüntetetteket Kalóczkai Ist- - vánné. a megyei pártbizott­ság munkatársa is. A kitün­tetettek nevében az elisme­résért Hédervári Ferencné halmaji pedagógus mondott köszönetét. Gdanskban augusztus 18- án ülést tartott a LEMP vajdasági bizottsága. A plé- nurr.on megvitatták a gdans­ki partvidéken kialakult helyzetet. A plénumon részt vett Henryk Jablonski ál­lamfő. a LEMP PB tagja, 'ovábbá Stanislaw Kunia, a LEMP PB tagja, a KB tit­kára és Tadeusz Pyka, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese a PB '■«'Magja. Az ülésen a gdanski pártbizottság első titkáya. Tadeusz Fiszbaeh hangoztatta, hogy a munka- jeszüntetési akciók néhány üzemben a munkások tulaj­A törők parlament hétfőn újabb leél hónappal megnősz, -izabbította az ország 67 tar- 'ománya közül húszban fenn­álló rendkívüli állapofot. amelyet első ízben 1978 de­cemberében hirdettek ki és azóta változó számú tarto­donképpeni kívánalmaitól el­térő jelleget Öltőitek. Ez — mondotta — kedvezőtlenül hat az ország társadalmi és politikai helyzetére. Mint mondotta. szocialistaellenes elemek is bekapcsolódlak a munkabeszüntefési akcióba, vagyis olyan emberek, akik nem is dolgoznak a gdanski partvidéken. Ezeknek az a céljuk — az egyetlen cél- juk —: hogy zavart keltse­nek a körzetben. A plénumon hangsúlyozták, hogy a párt valamennyi tagjának és min­den öntudatos munkásnak a részvételével le kell válasz­tani ezeket az elemeket. mánybap van érvényben. Az < intézkedés célja a terroriz* mus leküzdése 'amelynek a Demirel-kormánv kilenc hó­nappal ezelőtti hatalomátvé­tele óta közel 2500 ember evsett áldozatul. 1 r Áradások Kínában

Next

/
Thumbnails
Contents