Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

VTLAC PROLETÁRJAI, EGYESC7UETEKI AZ MSZMP BORSOD. AB A ÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK RAIMA XXXYI. évfolyam, 195.. szám Ara: 1.20 forint Szerda. 1980. augusztus 20. F elszabadulásunk harmincötödik évíoidulója után, ma a Magyar Népköztársaság immár 31 éves alkotmá­nyát köszöntjük. 1949. augusztus 18-án az országgyű-.' lés egylicfngú szavazással fogadta el a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányát. Történelmi tett volt ez a már több mint három évtizeddel ezelőtti döntés: o szocia­lizmust emelte a nemzeti cél, a nemzeti program rangjára. Elévülhetetlenr érdeme a forradalmi marxista—leninista párt : vezette munkásosztálynak, hogy a hatalom birtokában al­kotmányba foglalta osztálya akaratát. Szocialista hazánkban szilárd a munkás-paraszt szövet­ség eleven építményén nyugvó népi hatalom. A társadal­munkat vezető Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkás- osztály politikája irányítja azokat a meghatározó folyama­tokat, amelyek nyomón leraktuk a szocializmus alapjait, szakadatlanul fejlődnek a korszerű termelőerők, kiteljesed­nek a szocialista termelési viszonyok, -f Amikor az alkotmányt törvénybe iktattuk, hazánk még főként agrárország volt, amelynek ipara épp csak újjáépült a háborús romokból. Százezreknek voltak napi, sőt kenyér- gondjaik is. Solt minden, ami ma a családok nélkülözhe­tetlen használati eszköze, akkor még fényűzésnek számí­tott. Azóta ír ír az V. ötéves tervünk végrehajtásán dolgo­zunk. A tervszerű munka és gazdálkodás eredményeként népgazdaságunk szerkezete korszerűsödött. Jelentékenyen megnőtt az ipar súlya, és közben a mezőgazdaságban is kedvező változás ment végbe. Kenyérgabonából akkor még nem tudtuk megtermelni az ország teljes évi szükségletét. Az új kenyér mai ünnepén viszont elmondhatjuk — nehéz esztendő, embert, gépet próbára tevő nehéz aratása elle­nére is —, hogy már tartalékolásra és kivitelre is jut a ter­mésből. Alkotmányunk elveinek megvalósulását bizonyítja sző­kébb hazánk fokozott ütemű fejlődése is. Megyénkben is létrejöttek a szocializmusra jellemző minőségi vonások. Az V. ötéves tervidőszakban folytatódott megyénk gazdasági szerkezetének korszerűsödése; a jelentős ipari beruházások és rekonstrukciók révén tovább javult a termékszerkezet és a termelőberendezések kihasználása. Növekedett az export­képes termékek száma és mennyisége. A szocialista ter­melési viszonyok átalakították megyénk mezőgazdaságát is. Itt is növekedett a lakosság életszínvonala, Hazánk a szocialista világrendszer országa. A testvéri b„iátság és együttműködés ezernyi szála fűz .bennünket a szocialista országok közösségéhez, annak fő erejéhez, a felszabadító Szovjetunióhoz. Ez a sokoldalú baráti együtt­működés nagyon jelentős tényezője három és fél évtizedes fejlődésünknek. Velük együtt munkálkodunk a szocialista világrendszer, történelmi vívmányaink védelmén, a béke biztosításán. Alkotmányunk ünnepén dolgozó népünket köszöntjük, amely a szocialista nemzeti egység jegyében, a dolgozó osztályok és rétegek testvéri szövetségében összeforrva, kö­vetkezetesen munkálkodik pártunk programjának megvaló­sításáért, nagy nemzeti célunk valóra váltásáért: a fejlett szocialista társadalom felépítéséért. Minden, amit elértünk, s minden, amit a következő esztendőkben meg akarunk valósítani, milliók munkáját, törekvéseit foglalja magába, hazánk egész lakosságának aktív részvételét igényli. Az MSZMP XII. kongresszusa ezt úgy fogalmazta meg, hogy egyik legfontosabb teendőnk: tovább erősíteni né­pünk szilárd politikai egységét, a szocializmus iránti elkö­telezettségét, tenniakarását, áldozatkészségét. A párt ve­zetésével és a társadalmi szervek aktív közreműködésével tovább erősítjük a nemzeti egységei, segítjük a tömegek cselekvő részvételét politikai és társadalmi életünk sok­irányú fejlődésében. Nagy szerep hárul ebben a népfront­mozgalomra, amely az eddigiekben is bebizonyította, hogy a szocialista nemzeti egység továbbfejlesztésében átfogja, mozgósítja társadalmunkat. Sokszor írunk és beszélünk róla, .hogy a mi társadalmunk alapja a munka. Ehhez tegyük még hozzá: a munka em­beri kibontakozásunk legnagyobb lehetősége, anyagi lé­tünk alapja; tulajdonképpen emberi szabadságunk meg­valósulásának elsőrendű feltétele. Közéletünk idei másik nagy eseménysorozatán, az országgyűlési és tanácstagi vá­lasztásokon is legtöbb szó munkánkról, életünkről esett. Az idei választások tapasztalatainak összegzéseként meg­állapíthatjuk, hogy a jelölő- és választógyűlések több mint kétszázezer hozzászólójának túlnyomó többsége minden­napi munkájáról beszélt; az észrevételek, javaslatok konk­rét tennivalókra figyelmeztetett. Céljaink eléréséhez még hosszú, nehéz út vezet, bonyo­lult feladatok sokaságának megoldására, milliók odaadó, áldozatkész munkájára lesz szükség. Jóleső érzéssel, büsz­keséggel állapíthatjuk meg, hogy dolgozó népünk alkotó erejének eredményeképpen milyen jelentős sikereket értünk el. De mindez nem elég. A fejlett szocialista társadalom építése, anyagi, technikai bázisának növelése, a lakosság szükségleteinek kielégítése többet, sőt egyre inkább jobbal követel az élet minden területén mindannyiunktól. Í nnak tudatában dolgozunk: csak akkor álljuk meg he­lyünket a világban, ha javítjuk munkánk minőségét. A tét nagy — hiszen munkánktól, törekvéseink meg­valósításától függ létünk, életünk minősége is. Csak rajtunk múlik, hogy a következő időben is az alkot­mány szellemében formáljuk társadalmunkat, ezernyi gond és feladat megvalósításával tovább erősítsük szocialista vívmányainkat. Amit a szocialista társadalom építéséből eddig elvégeztünk, egyértelműen azt hirdeti: érdemes volt. Bizton hisszük, hogy így lesz ezután is. E bizalom jegyében köszöntjük alkotmányunk idei, 31. évfordulóját. Amriskó Gusztáv, a Hazafias Néofront megyei titkára Nagygyűlés Debrecenben, Kisbéren GaÉsiji (éljainli iiése taÉezeti eii lóvéiéi Alkotmányunk törvénybe iktatásának 31. évfordulója alkalmából ünnepi nagygyű­lést rendezett kedden Deb­recenben, a városi sportcsar­nokban. a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és Deb­recen városi Bizottsága. A nagygyűlésen csaknem tíz­ezren vettek részt. A Himnusz hangjai után Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának első titkára köszön­tötte a nagygyűlés résztve­vőit. majd Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. A Hazafias Népfront Ko­márom megyei Bizottsága Kisbéren rendezett alkot­mánynapi nagygyűlést. A nagygyűlésen részt vettek a környező .mezőgazdasági és ipari üzemek, vállalatok, in­tézmények dolgozói, de ér­keztek munkások, termelő­szövetkezeti tagok a megye más, távolabbai települései­ről is. A Himnusz elhangzá­sa után Havas Miklós, a népfront megyei bizottságá­nak titkára mondott megnyi­tót, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front főtitkára mondott ün­nepi beszédet. (Folytatás a 2. oldalon) Felhívás Bukarestből Bukarestben a világ törté­nészeihez intézett felhivn.-,.V. ért véget a XV. nemzetközi történészkongresszus. . A Scinteia keddi számá­ban közreadta a felhívást, amelyet a kongresszuson részt vett tudósok, kutatók, törté­nészek fogadtak el. „Mi, a történelemtudomány műve­lői. átfogó dialógus, az egyetértés és kölcsönös tisz­telet szellemében lebonyolí­tott alapos vita után. annak tudatában, hogy ma elsődle­ges fontosságú a nemzetek közötti béke, az enyhülés és D elkelel-Ázsia a világ hagyományos válság­gócaihoz tartozik. A térségben még mindig létez­nek olyan erők, amelyek igyekeznek konzerválni a fe­szültséget. Pedig Indokína népei békére vágynak: évti­zedes, áldozatos harccal le­rázták először a francia, majd az amerikai gyarmati igát és most szeretnék végre minden erejüket független hazájuk újjáépítésére fordí­tani. Ebből a szempontból kell értékelni az indokínai dip­lomáciának azokat a soroza­tos erőfeszítéseit, amelyek­nek mostanában tanúja a vi­lág. A" legújabb ilyen 'vonat­kozású hír néhánv órája ér­kezett Hanoiból. Pham Hien vietnami tájékoztatási mi­niszter újabb nyilatkozatban rögzítette hazája álláspont­ját. Vietnam — mondotta — változatlanul kész a dialógus folytatására a délkelet-ázsiai nemzetek szövetségével, az ASEAN-nal. Erre a párbe­szédre az egész térség bizton­sága miatt óriási szükség van. a tárgyalások, sikerét azon­ban rendkívül kqmolv aka­dályok hátráltatják. ígv el­sősorban Thaiföld magatar­tása, a bangkoki kormány­zat tevékenysége nélkül az együttműködés kérdése, ki'íe j ezz ü k m eggyöződés ü ti­két, hogy a történelemtudo­mányok terén működő tudó­sok hozzájárulnak a létfon­tosságú problémák megoldá­sához” — hangzik többek között a felhívás. A felhívásban a történé­szek hangsúlyozzák: „Ha a történelemtudományt a né­pek közeledése, a kölcsönös bizalom, és tisztelet légköré­nek megteremtése érdekében hasznosítjuk, akkor eleget teszünk szakmai és erkölcsi kötelességünknek”. ugyanis az új Kambodzsa erői már régen felszámolhat­ták volna a tömeggyilkos Pol Pót-rezsim még bújkáló ban­dáinak a lakosságot szünte­lenül nyugtalanító csoport­jait. Részben kínai és ameri­kai nyomásra azonban Thai­föld területe, sőt nem egy esetben hadserege is alfélé hátvédként szolgál e bandák aknamunkájához. Nyilván­való, hogy egy ilyen veszé­lyesen cseppfolyós helyzet az érzékeny államhatárok ré­giójában tartósan nem tart­ható fenn V alamit lenni kell es ezt népiesük Hanoi látja v így .-'hanéni például az ENSZ fóti lkára is. aki meg­próbált közvetíteni a veszé­lyes helyzetben. A megoldás kulcsa azonban ezúttal em a közvetítés mikéntje. ha­nem a szándék kölcsönössé-' ge. A Hanoi állal változat­lanul javasoh párbeszéd ki­zárólag úgv lehet, valóban gyümölcsöző, ha az ASEAÍr­országok — Thaifölddel az élen — felismerik:, a jelen­legi feszültség csak az őket is veszélveztető . külső erők­nek kedvez, és nerii a térség igazi békére vágyó, népeinek. Éljen augusztus 20., £ alkotsnánpnk ünnepe! Megnyílt a 69. OMÉK. Mezőgazdaságunk gazdag bemutatója Tegnap délelőtt Budapes­ten, a kőbányai vásárváros­ban ünnepélyes külsőségek között megnyílt a 69. orszá­gos mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállítás. A vásár­város tellobogózott főterén megrendezett nyitóünnepsé­gen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Marjai Jó­zsef, a kormány elnökhelyet­tese. Ott volt a vendégek kö­zött a kormány, a diplomá­ciai testület számos tagja is. A Himnusz elhangzása után Váncsa Jenő, mezőgaz­dasági é^ élelmezésügyi mi­niszter njondott beszédet. — A most megnyíló kiállí­tás sekréjűen, gazdag anyag­gal érzékelteti a mezőgazda­ságban. az élelmiszeriparban; az erdő- 1 ss fagazdaságban el­ért eredn ényeket, jelzi a ter­melőerőkben, az agrárkuta­tásban ás a szakoktatásban egyaránt tapasztalható fejlő­dési — hangsúlyozta többel: között, -f- Az elmúlt évek eredményei alapján arról ad­hatunk számot, hogy tovább tart az a lendület, jamely különösen a szocialista át­szervezés óta jellemző a me­zőgazdászéra. a hazai ijdel mi- szertermdlésre. Az egv lakos­ra iptó ,1.2 tonnás áabona- termelés,' a 150 hústermelés olyan tény, arm nemzetközi mércével mérve is az élvonalba tartozik. A , továbbiakban hangsú­lyozta: ez a termelési szín­vonal lehetőséget teremtett arra, hogy az élelmiszer-ellá­tás kiegyensúlyozott legyen,’ az élelmiszer-fogyasztás nö­vekedjen és szerkezete kor­szerűsödjön. Miközben javult a hazai élelmiszer-ellátás, nőtt az agrárágazat exportja is. A kiállítás jelzi azt is, hogy sokoldalú nemzetközi együttműködésnek vagyunk részesei. Eredményeink egyik forrása — ezt a baráti or­szágok gazdag bemutatója egyértelműen dokumentálja —, a KGST keretében, a testvéri szocialista országok­kal való együttműködés. A miniszter beszédében aláhúzta, hogy a belső ellá­tás. a külpiaci igények az ed­diginél is parancsolóbban fo­galmazzák meg az alap­anyag-termelés és -feldol­gozás vertikális kapcsolatai­nak összehangolt lejlesztését. Az agrártermelés új követel­ményeket támaszt a hazai iparral és a termelőeszközök importjával szemben is. Az élelmiszer-termelők azt- vár­iák az iparban dolgozóktól, a termelőeszközöket biztosi tók­oldalon) Képünkön: Vóncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter megnyitó beszédét mondja A józanság próbaköve Németh Károly és Sarlós István mondott beszédet

Next

/
Thumbnails
Contents