Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

19ET3, augusztus 19., kecfcf ÉSZAK - WÄG’Y A^OIfSZÄG 3 ' iMiiiuu»a#.l tizedeiéi ez­előtt kezdődött meg a Borso­di Vegyikombinátban a pvc- gyártás, majd líiöö-ban fel­épült a Kaprolaktam- és a poliamidüzem. Tulajdonkép­pen tíz évvel ezelőtt telepí­tették a pvc feldolgozására alkalmas technológiát. 1972- ben felépült a PVC—II. be­ruházás., majd 1978-ban az új PVC—III. beruházás révén nemzetközi mércével mérve is számottevően bővült, korsze­rűsödött a pvc-por termelés. A számok szerint ebben az esztendőben a kombinátban mintegy ült) ezer tonna jó minőségű pvc-port állítanak elő, ami azt jelenti, hogy ti­zenöt esztendő alatt a pvc- por termelés mintegy har­mincszorosára növekedett. A lehetőségek mintegy fel­kínálták a m űa nyag fel do 1 go­zás korszerűsítését és fejlesz­tését. A tervek szerint a kombi­nát. müanyagleklolgozó gyár­egységeiből 1980-ban több mint egymilliárd Ft értékű műanyag készterméket szál­lítanak a hazai és a külföldi piacokra. E dinamikus kapa­citásnövekedéssel egy időben a kombinátban a legkorsze­rűbb technológiai rendszerek honosodtak meg. 15z nemcsak a pvc-alapanyag gyártásra, hanem a műanyagfeldolgo­zásra is érvényes, hiszen a műanyagfeldolgozó-ipar fej­lesztésében hazánkban a kombinát egyedülállóan út­törő szerepet vállalt. Kezde­ményezője volt az új mű­anyagtermékek, elsősorban a pvc-gyárt,manyok meghonosí­tásában, s ennek eredménye­ként kezdődött meg hazánk­ban a pvc-ből készülő nyí­lászáró szerkezetek, ajtók, ablakok, térelválasztó ele­mek gyártása és széles kö­rű elterjedése. A kombinát műszaki irányításával és anyagi hozzájárulásával jöt­tek létre az országban ,a re­gionálisan telepített pvc nyí­lászáró szerkezeteket konfek­cionáló üzemek. Ezekben az egységekben 'ebben az évben várhatóan 150 ezer műanyag ablakot készítenek, ám az új konfekcionáló üzemek tele­pítésével lehetővé válik, hogy a magyar építőipar ilyen irá­nyú igényét a következő években csaknem 40 százalé­kos arányban kielégítse a kpmbinát. De más tekjnlel- ben is kezdeményezője volt számos műanyagtermék meg­honosításának ez az immár világszerte is híres, nagyvál­lalat. Kezdeményezője volta pvc alkalmazásának a cso­magolóiparban, de közremű­ködésükkel és a szakmai irá­nyításukkal valósult meg a különféle gyümölcslevek és üdítő italok kiszereléséhez a pvc flakongyártás. A BVK- ban készül az élelmiszeripar­ban és a gyógyszeriparban használatos kemény pvc-fó- lia. a gvüjtőcsomagolá.sra al­kalmazott közepes és vékony zsugorfólia, s a yíZfiszla, sie-- rilizálható .szupervékony pvc- fólia is. Az utóbbi évek gyártmány fejlesztési eredmé­nyei . közé sorolható a pvc sík- és hullámlemez, gyártá­sának megvalósítása, vala­mint a talajjavítási program­iul/. nélkülözhetetlen pvc dréncső gyártásának beveze­tése is. A ,„ -> m n nemcsak a ni a |»t ipm.b.in ha nem g háztartásokban is hó­dít. Felsorolni is hosszadal­mas lenne a műanyagból ké­szült háztartási "cikkek egész, sorát, amelyeknek többségét a kombinát miskolci mű­it nyagfeldolgozó gyáregységé- ben készítik. Az. elmúlt évek eredményei bizonyították, hogy mindenképpen szeren­csés vállalkozás volt ennek a meglehetősen nagy .terme­lési kultúrával rendelkező egységnek a BVK-hoz való csatlakozása. A közelmúltban a BVK-ban megtartott mű­szaki konferencián is elisme­Expoitro készül a tetszetős koktéltálcci. Képünkön: munka köz ben Farkas Jánosné. müanyagfeldoigozó szakmunkás. Gregó Istvánné csillagmintás műanyag tálcát készit. ró szavakkal szollak ennek a kis, mindössze 350 dolgozót számláló kollektívának ki­emelkedően jó munkájáról. — A követelményeknek megfelelően mi is úgymond profilt váltottunk, megszűnt: például a bakelitüzem, ahol hőre keményedé műanyagból ipari késztermékeket gyártot­tunk — mondja Varsás Ist­ván főmérnök. ' — Termelékenyebb gépe­ket állítottunk üzembe, a ha­gyományos poliszéiról, poli­etilén feldolgozására. Zöm­mel háztartásban használatos műanyag fogyasztási, cikke­ket készít link, s a tervek sze-*- ríni ebbe n az évben mint­egy 100 millió forint értékű késztermékei állítunk elő. A hazai piac igényeinek kielé­gítésén túl figyelemre méltó az exportunk is, mintegy 34 millió forint értékben szállí­tunk a lengyel, csehszlovák és az. NDK piacokra. A mi termelésünket alapvetően meghatározza a piac. a ke­reskedelem igénye. Ebből kö­vetkeznek tennivalóink, fel­adataink is. Az. nevezetesen, hogy azt kell gyártanunk, amit kér' a kereskedelem. Ez pedig nem képzelhető el fej­lesztések. beruházások nélkül. Szerencsére, ésszerű és reá­lis terveink megvalósításához megkapjuk a szükséges, se­gítséget. muanyag- leldolgozó- ban i.s — mi/it a kombinát többi más termelő egységé­ben — a termelékenység nö­velésen legfontosabb feladat.. A misltolc A kombinátban ugyanis, kongresszusi versenyvállalás­ként megfogalmazódott az az elképzelés, hogy ebben az év­ben el kell érni az egy dol­gozóra jutó egymillió forint .•termelési': érméket. Nos, ennek teljesítése a miskolci gyár­ban egyelőre szinte megvaló­síthatatlan, hiszen a jelenle­gi lehetőségeink meglehető­sen szerények. Sok az elavult, korszerűtlen gép. berendezés, közülük jó néhány — köz­gazdász nyelven szólva — már nullára íródott. A kollektíva nein kis erő­feszítések árán teljesítene az esztendő első felére szóló tervfeladatát, s ez a'teljesí­tés elsősorban a szorgalom­nak, a hozzáértésnek köszön­hető. Jelenleg mintegy száz­féle termék gyártására ké­pesek. a kereskedelem, a fo­gyasztok igényeinek megfe­lelően. Termékeik keresettek, eladhatók a piacon, s ennek megfelelően mintegy 8 millió forint nyereséggel zárták az első fél ével. üzem ered­ményei bi­zonyítják, hogy a kollektíva képes a megújulásra, jól élt eddig is az anyavállalat nyújtotta önállóság lehetősé­gével. Ám a szakemberek szerint az előrelépés, a nagy­vállalat rangjához való felnö­vés. csakis nagyobb fejlesz­tések. beruházások réven le­A miskolci hetséges . . . Szarvas l)v/.sö Fotó: 1 .ar/.u József Ne égessük el a szálfát! A M ez aga /.d a sági és Élelmezés­ügyi Minisztérium lelhivja a me­zőgazdasági üzemek ügyeimét a szalma- illetve a tniiöégetés be­szüntetésére. Mind gyakoribb ugyanis, hogy az aratási munkák befejezése után a gazdaságok égetés útján igyekeznek megsza­badulni a szalmától, pedig ezzel termelési értéket semmisítenek meg. A szalma szerves trágya készítésére, a hígtrágya haszno­sítására. szükség szerint takar­mányozási vagy ipari célokra is alkalmas. A tarló (elégetése ta­laj- és környezetvédelmi szem­pontból sem elfogadható, mert ezzel nagy mennyiségű szerves anyag semmisül meg, hasznos vadak pusztulhatnak: el. az égési termék szennyezi a levegőt. Ugyanakkor az égetés rendkívüli veszélyt jelent az erdőállomány­ra a fiatal fákra, illetve a me­zőgazdasági tőrületeif álló facso­portokra, s a gépekre, eszközök­re egyaránt. Éppen ezért a nagyüzemeknek a szalmaégetessel azonnal íel kell hagyniuk, s szükséges, hogy a tarlóégetést is csak a valóban indokolt cselekre korlátozzák, a tűzrendészet! előírások szigorú betartása mellett. A szakigazgatási szervek az előírások megszegőivel szemben szabálysértési, súlyosabb esetek­ben pedig büntetőeljárási" kezde­ményeznek. Kombájnok Baranyából Az aratás végnapjai Még a gépszemlére készül­tek Hernádnémetiben, ami­kor Novotnilc József kombáj- nossal arról beszélgettem, hogy mit vár az aratástól. Akkor mondta: — Ha .ennyi géppel kél hét alatt nem esz- .sziik meg' az egészet, életem végéig szégyenkeznék. Per­sze ... Ez. a bizonyos ..persze" be­li övei kezet l. Idegi áncoltató esők áztatták szinte minden­nap a gabonát, leparancsol­ták a táblákról a kombájno­kai. A Hernádvölgye Terme- lőszövetkgzélben immár ne­gyedik hete aratnak. Még az előző hét végén találkoztam a gazdaság egyik szakembe­rével. Huszár Miklóssal. Ne­vetve mondta, hogy siessek, ha aratásról akarok írni. mert pár nap. s náluk csak tarló­kat találok. Ez alatt a pár nap' alatt, is pontosan annyi eső hullott, hogy mozdulni se tudjanak a kombájnok. Nyeső István elnök: — Ami emberileg megtehető, azt meglettük. A tavaszi árpát gyakorlatilag learattuk. Az 1544 hektáros területből már csak pár hektár learatása van hátra. A 'betakarítás végnap­jára 31 kombájnt vontunk össze. A saját gépeinken kí­vül az IKR-rendszer szerve­zéseben öt Claas—Dominätor érkezett, amelyek teljesítmé­nye nagy, így az aratás le­rövidíthető. Elméletileg a 3146 hektáros kalászos területet ennyi gép­pel két hét alatt, le lehetne aratni. Hiszen a kombájnok naponta 250 hektár gabonát vágnak le, csépelnek ki. A két nagy teljesítményű szárí­tóberendezés a betakarítás ideje alatt csak pár órát állt, éjjel-nappal működik. Ennek ellenére még., mindig ez je­lenti a szűk keresztmetsze­tei,- hiszen csak 720 tonnát tud leszárilani naponta. Di- óssy. Ferenc üzemgazdász: — Sajnos, tíz esős nap. a hajnali harmat visszafogta a betakarítást. Még két-három napnvi munka van hátra, de ha az időjárás ilyen ma­radi... A szeszélyes időjárás mellett. az idén minden üzemszervezés csak játék volt a számokkal. Soha nem volt ennyi erőgépünk, teher­autónk. kombájnunk, s még­is az eddigi legnehezebb fel­adatot jelentette ez az ara­tás. Hiszen a késői érés. az elcsúszott betakarítás- ará­nyosan hátráltatja a járulé­kos munkálatokat is. Amikor dolgozni tudnak a kombájnok, nincs különösebb baj. A három brigádban ara­tó gépeket 28 tehergépkocsi, s 15 pótkocsis erőgép szolgál­ja ki. A nagy szállítási ka­pacitás teszi lehetővé, hogy az arató-cséplőgépek zavar­talanul. megállás nélkül ha­ladjanak. A szalmalehúzás szintén naprakészen megy. hogy a táblán minél előbb megjelenhessen az öl nagy teljesíi mén.vü traktor, ame­lyek tárcsái a mélybe fordít­ják a tarlót. — A talajelökészités szer­vezése szinte nagyobb fel­adatot jelent, mint a beta­karítás. Hiszen a tárcsázás előtt műtrágyázzuk és szer­vestrágyázzuk tábláinkat. Idén például 400 hektá ron szervestrágyázunk, s ez 200 ezer mázsa (!) szerves trágya terítését jelenti. Évek óta jó kapcsolatban vagyunk a Polgári Talajerő Társulással, s ennek köszönhető, hogy a kilenc szórókocsdva/1 feivoiwv­]ó brigád munkáját maradéké ialanul elvégzi. A határban a falvakba* közel eső táblák szélein, há­rom brigád kazlazza a szal­mát. A szövetkezet érdeke, hogy foglalkozzon a háztá­ji gazdaságokkal is. így a települések közelében helyezi el az alomszalma-készletet. A rövidebb szállítási távol­ság, energiatakarékosságot is jelent. Apropó 1 Üzemanyag-ta- rékosság. Érdekes kísérletet t egeznek a szövetkezetben a Tüzeléstechnikai Kutató In­tézet szakemberei. A Bábol- ta-tipusú szárítókra, olyan automatikus berendezést sze­relnek. amely a kukorica szárításánál lényeges megta­karítást tesz lehetővé. Lénye­gében a műszer, a belépő, s a kilépő nedvességtartalom ös széf ü a gésében cső k ke ntí vagy erősíti a lángot, s így a tökéletes szárítás mellett, fűtőolajat is meg lehet ta­karítani. Ha 5 százalékkal használnak csak fel kevesebb üzemanyagot, már akkor is 25 ezer liter olajat, vagyis 200 ezer forintot lehet meg­takarítani. És ez csak a ku­korica szárítására vonatkozik. Az aratás utolsó napjaira, óráira még négy kombájn érkezett He rnádnémet i be, hogy az aratást tényleg csak: napokra csökkentsék. Ugyan­is ahogy múlik az idő, egvre több lesz a csírás szem, rom­lik a minőség, nagyobb les» a szemveszteség. Ezért dol­goznak itt kombájnok még Baranyából, hogy a-z utóbbi évek . legnagyobb búzatermé­sét vég re magtárakba ment­sék. Az emberélet mindennél fontosabbI Őrháiózat a KOSZGŰ-ben Jegyzet így is lehet... A MÉSZÖV első félévi statisztikái szerint megyénk fogyasztási szövetkezetei, az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva jóval több, összesen 2830 ionná hízott sertést vásárollak fel a kis­termelőktől. Abban, hogy a felvásárlás javult, a Mező­kövesdi Afésznek igen je­lentős része van. Mig az elmúlt év első felében 0109, ez év első hat hónapjában 70211 darab sertést vásárol­tak fel, ami 24,9 százalékos feljutást jelent. Tálán még többet mond az, hogy míg tavaly az első fél érben 20 353 000, addig az idén 20 221. 000 forintot fizettek ki a kistermelőknek hízói­kért. A többlet így mar 28.S százalék. Mondják. hogy körze­tűkben. szakcsoportjaik­ban nő a sertéstartási kedv. Ilvjy miért? Válaszukban sok mindent sorolnak erre a termelők és felvásárlók. Így a termeltetéshez nyúj­tott különböző segítséget, a jó tápellátást. De a hízói­kat értékesítő kistermelők a leggyakrabban azt említik, hogy nagyon jó, korrekt partner a fogyasztási szö­vetkezet. A felvásárlást, is rugalmasan, ügyesen, a ter­melők érdekeit, még szabad idejüket is figyelembe véve szervezik. Sokak számára nagyon kedvező, hogy va­sárnapokon is van sertés- átvétel. És ez olyan „nagy’’ valami? Sok száz kisterme­lő szerint: igen. Hát így is lehet! (p. s.) Évek óta összehangolt munkavédelmi őrhálózat mű­ködik a Borsodi Szénbányák üzemeiben. Az egyik leg­eredményesebb szervezet, a Központi Osztályozó, Szállító és Gépjavító Üzemben talál­ható. Munkájukat fémjelzi, hogy tavaly az élüzem cí­mért folyó versenyben az első helyet szerezték meg, s eb­ben nagy szerepe volt a bal­esetek kedvező alakulásának. A kilenc telephelyen tevé­kenykedő. 110 l'ős munkavé­delmi őrháiózat vezetője Juhász Pál villanyszerelő. — A nagy területen dolgo­zó aktivahálózat szervezése elég nagy gondot jelent sziá­miinkra — mondja. Ezért is határoztunk úgy. hogy egy hétfős albizottságra bízzuk az irányítást. Ennek a bizott­ságnak a feladata a munka­védelmi őrök rendszeres fel­készítése. Az oktatás ne­gyedévenként történik, üzem- egységvezetők. és biztonsági technikusok ’ részvételével. Minden esetben arra törek­szünk. hogy a munkavédelmi örök — a területi adottságo­kat figyelembe veve — a le­hető legteljesebb mértékben sajátítsák el a munkavédelmi szabályzat előírásait. — Hogyan győződnek meg arról, hogy az őrhálózat tag­jai kellő felkészültséggel ren­delkeznek ? — Minden évben többfor­dulós vetélkedő formájában gondoskodunk a visszaellen­őrzésről. Tapasztalatunk az. hogy a munkavédelmi őrök közel 90 százaléka kellő isme­retanyagot. szerez, s munká­jukkal jelentősen hozzásegítik az. üzentet a balesetmentes munkavégzéshez. Az utóbbi időszakban számos olyan be­jegyzésükkel is találkoztunk, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a munkavédelem­hez. de a munka folyamatos­ságát segítik elő. A munka védelmi őrjárat és a biztonság technikai ellenőr­zés szoros kapcsolatban áll­nak, hiszen a cél mindkettő­nél ugyanaz: óvni a dolgozók testi épségét es megteremteni a balesetmentes munkavégzés teltételeit. Hogyan vélekedik erről Domonkos Pál, az üzem biztonságtechnikai csoport- vezetője? — Mi tudjuk csak igazán, mit jelent számunkra a mun­kavédelmi őrháiózat tevé­kenysége. Az elmúlt évi 1105 bejegyzés nagy része idejé­ben figyelmeztetett bennün­ket a veszélyforrásokra. Az. őrök lelkiismeretes közremű­ködése számos baleset lói óv­ta meg dolgozóinkat. 857 mű­szák esett ki baleset miatt a termelésből. Az. Idei év eredményei még ennél is kedvezőbbek. Ezért is tekint, jük feladatunknak a munka­védelmi aktivahálózat képzé­sét. Nagy gondot fordítunk: ugyanakkor az erkölcsi és anyagi megbecsülésre. Az el­múlt évben például közel 16 ezer forint jutalomban része­sítettük a legeredményesebb aktivistákat. — A szakszervezeti válasz­tások során érvényre jutta­tott új szervezeti felépítés hogyan hat a munkavédelmi •őrhálózat tevékenységére? — Mivel megszűntek a műhely bizottságok, és he­lyükbe a főbizalmi rendszer lépett, változott az őrháiózat felosztása is. Egy-egv mun­kavédelmi őr működési terü­lete kibővült. A jövőben emellett szorosabbá tűzzük a munkahely és a szakszerve­zeti irányítás kapcsolatát is.' Csákó' Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents