Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

1980. augusztus 17., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 fi Iplja szövetkezet mi . a világpiacén Az üzemház udvarán szo­katlan formájú személygép­kocsi áll. — Úgy látom, hogy kül­földi. — Igen — bólint kísérőnk —, a francia megrendelő cég képviselője közlekedik vele. A raktár előtt hatalmas kamion. Most veszik ki belője az utolsó csomagot. — Ez honnan jött? — Hollandiából. Sűrűn for­dul, hozza 1 a szövetet, s vi­szi a kész ruhákat. A raktár az idelátogató nők számára mesevilág. Több ezer különböző színű, minő­ségű. formájú, szebbnél szebb női ruha, őszi kabát. Engem nein a bő választék ragad meg, hanem az itt, a .sátor­aljaújhelyi központi üzem- házban és a vidéki egységek­ben dolgozó asszonyok, lá­nyok nagy szorgalma, évről évre növekvő teljesítménye. Az egyszerű és a speciális varró- és a ragasztógépek segítségével a megrendelő kívánsága szerint, évente több százezer ruhát készíte­nek. Naponta fordulnak a kamionok, és viszik az „aranykezek” munkáit, főleg az NSZK-ba, Hollandiába, Ausztriába. Belgiumba. Ang­liába. Dániába és még egy sor országba. * — Az év eddig eltelt idő­szakában — értékeli Lantos Miklós elnök a Hegyalja Ru­házati Szövetkezet munkáját — az értékesítés számítása­ink szerint alakult, a haté­konyságban nagyobb ered­ményt értünk el a tervezet­től és elégedettek vagyunk a nyereséggel. E szövetkezet életére is ki­hatnak a világpiaci körül­mények, az egyes országok közötti konfliktusok, és ez a megrendelők igényeihez való minden eddigitől rugalma­sabb alkalmazkodást kívánja meg. Vannak új -jelenségek is. Sok éven át az év első hónapjában nem dúskálhat­tak a megrendelésekben. Most januárral kezdődően bőven volt. munkájuk, jól kezdődött az év. Márciusban és áprilisban viszont volt. né­mi csökkenés a megrende­lésekben, utána újból növe­kedett az igény. Vannak rendkívüli esetek. Az NSZK- beli egyik megrendelő példá­ul jelentős mennyiségű, • ér­tékű ruha gyártását kérte — egy hét határidő alatt. A szövetkezet teljesítette a meg­rendelést. — Igaz, hogy ez feszített tempót követelt, de hát a vevő megtartása érdekeben mindent meg kell tennünk. A Hegyalja — az említett gondók ellenére — jó ered­ménnyel zárta a fél évet: 15 százalékkal nagyobb értékű árui exportált, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a többlet tovább növekszik, hi­szen júliusban és augusztus első felében a különbség már 18 százalékra növekedett és további felfutásra lehet számítani. * |A szövetkezet egyik fő jel­lemzője, hogy 5 évenként megduplázza a termelést. Ez a tendencia most is érvénye­sül. — Ez év első felében már befejeztük az V. ötéves bel­kereskedelmi tervünket, no­vember 7-re teljesítjük a tő­kés exporttervünket. E tényközlésben jó adag szerénység is van. A IV. öt­éves tervidőszakban 44 millió forint értékű árut adtak a hazai kereskedelemnek. E középtávú tervidőszakra vo­natkozóan 7(1 milliót tervez­tek. de június 30-ig 124 mil­lió forint értékű női ruházati terméket juttattak el a ha­zai fogyasztókhoz. Ebben a megyét illetően van kívánnivaló. Az áru nagy része ugyanis a fövá- • rosba, sőt Győrbe kerül. < Számunkra érthetetlenül hosszú ideig a mi boltjaink­ban nem vásárolhattuk a Hegyalja termékeit. Most már „megtört a jég”. A VIII. miskolci ipari vásár idején kezdett kialakulni a szövetke­zet és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kö­zötti kapcsolat. Az idén — a kereskedelmi vállalat igaz­gatójának közlése szerint — a tavalyinak kétszeresét, a szövetkezet 4 millió forint értékű áruját értékesítik az egyik miskolci üzletben. Olyan boltot szeretnének ki­alakítani, amelyben kizárólag a Hegyalja női ruháit, kabát­jait hozzák majd forgalom­ba. ^ Az említett, duplázás érvé­nye» a tőkés exportra is. A szövetkezet a IV. Ötéves terv­időszakban 6 millió dollár bevételt könyvelhetett el. E középtávú tervidőszakban ennek több mint a duplájá­val, 14 millió dollár „terme­lésével” számolnak. * Az eredmények egyik meg­alapozója az előrelátó, a több évre szóló, s a várható vál­tozásokat figyelembe vevő tervezés. Emién alapjan első­sorban az exporttermelés fej­lesztése érdeaeben 7.i millió forintot fordítottak építésre, korszerű gépek, berenaezesek vásárlására. E beruházás a közeli hónapokban beiejezö- dik. Az újhelyi, a központi üzemházban korszerüsilétlék. átszervezték a szabászatot, a technológiát, a gyártáselöké- szítést, a s/.alagok munkáját és az adminisztrációt is. Az itt szerzett tapasztalatokat felhasználják a vidéki üze­mek t.er melói oly a mata inak átszervezésénél is. A munka- és üzemszerve­zés korszerűsítésének ered­ményeként — annak ellené­re, hogy a megrendelők a kisszériás, a munkaigénye­sebb termékek gyártását ké­rik — 27 százalékkal növe­kedett a termelés. Ebben ré­sze van annak is, hogy olyan bérrendszert dolgozlak ki. amely a jó minőségű mun­kára, a hatékonyság növelé­sére, a szállítási határidők betartására ösztönöz. Az e módon végzett munka 35—40 százalékkal nagyobb bért biztosít. Ezt. az is dokumen­tálja, hogy az év első felé­ben a bérszínvonal 8,5 szá­zalékkal' növekedett. * Az eredményes munkát elősegíti, hogy a szövetkezet­ben töretlenül a kongresszu­si munkaverseny szellemében dolgoznak. Az év elején 29 brigád, közel ezer taggal tett ezzel kapcsolatosan felaján­lást. — Melyik brigádok dolgoz­nak a legjobban? A kérdés láthatóan zavar­ba hozza az elnököt. Meg is mondja az okát. Nagyon jó a versenyszellem, az egyik hónapban ez a brigád dolgo­zik kitűnő eredménnyel, a következő hónapban a másik tör az élre. Némi konzultá­ció. után mégis feljegyezhe­tem, hogy az élen járók kö­zött, van a Végvári János, az Oláh József, a Soltész János, a Jászter Gyula és a cigándi üzemben a György Józsefné vezetésével dolgozó .szocialis­ta brigád. Az elnök legszí­vesebben minden brigád, sőt a szövetkezet közel 1400 dol­gozójának és vezetőjének a nevét felsorolná, hiszen az eredményekben — kevés ki­vételtől eltekintve — a ter­melőüzem minden tagjának része van. Csorba Barnabás Kétszáz hektárról vetőmag A kalászosok learatását kö­vetően, szeptemberben újabb, nagy betakarítási feladat, vár a bekecsi Hegyalja Tsz-re. A kerti és egyéb vetőmagvakul termelő mezökovácsházi ter­melési rendszeren belül a be- keesi tsz vállalta a legtöbb babvetőmag előállítását. A gazdaság nagyüzemi tábláin és a tagság háztáji területe­in összesen 200 hektáron ter­mesztenek babot. A lefejobb külföldi fájtakat, s vala­mennyit vetőmag céljaira. Az előző esztendőknél is eredményesebbnek ígérkezik a babvetőmag-termesztés. Si­került megakadáloyzni a táb­lák elgyomosodását. Ezt nem­csak a gyomirtó vegyszerek­nek. hanem a rendelkezésre álló kézi munkaerőnek, a szorgos kapásoknak is kö­szönhetik. A melléküzem­ágak. így a labdavarró rész­leg asszonyai és lányai, évi 30 napi munkát a mezőgaz­daságban is vállaltak. Így amikor arra szükség volt. na­ponta 120 kapa állt rendelke­zésre. s akadályozta meg a babvetések elsvomnsodását. A megyaszói gyermekváros la­kói is segítették a riövény- épolást a tsz-ben. KészíiEidés a kampányra Rendkívül nagy rekonstrukciós és karbantartási munkákkal készül a cukorgyártási kampányra a Szerencsi Cukorgyár. A szeptember végére tervezett kezdésig a főépület tetőszerkezetének nagy részét is meg kell fiatalítani az ország egyik legöregebb cukorgyárában. (Fotó: Sz. Gy.) Négy év alatt öt új gép F Az ellenütős kalapács „lelke" a ve’édöszekrény. Kozák László már nagyon sok országban képviselte kiemelkedő eredményes­séggel a Diósgyőri Gépgyárat. ' Festik az úgynevezett hengertolatlyúházat, amely hamarosan a készaruraktárba kerül. Előrejelzések szerint az ez- reuioiúrnőig nic'ö nic^maiad cl SUiiy&>/.lCKt±£> Kov liCbUlcí.Sl eljárás, s a Diósgyőri Liep- ü) ai uan gyailoli eileiuuos Kalapácsoknak. bi/.lu.i piut-u ieneu isnnez azoiioan a/, ü/iuuségeiieuiv, lio^y lovauu kuis/.ei asiLseK lei mckeiKct, nov eijeiv az üt esi energiái, pon loaduou, íne^oi/jiaiouua légy ok. a vezérlési, s a Kin­kéi esKectók inegivei essek a vevőivel. A koiisuukcius vái- loziaiasokrot, a gyártásról, liléi ve a szerelésről es a ke­reskedelmi munkáról beszél­get lünk az illetékesekkel a Bogyói egységben. Az ellen- iilos kaiapácsOK egyiK szelle­mi megteremtője iíkppaaer László lüivonslruklor-neiyet- ies arról tájékoztat, bogy az elmúlt evek során nnnuig a piaci igényekhez igazítottak a iej iCduicő t. i— ívuiiz-u.talva a nyugat­nemei, z-ecne-ccggel, lirnu— 5<-oeu iyirejitíaz.Lci,vuniv egy ke/.i \ ezei lea a Kaiupacscsuia- uoi. Viszonylag pniiuuv' ae- iiurenuszeie voit, négy L-aia- ku állvány; vezető leeeKKel. IS.IZ3U uü, xuoa—uj-uen zári anvanyokat szeriteszrettuiuv, csnUipiiouuK a rezgeseive u, szerv vj v ezeriest aíkaiinazvuniv, így toKuzcumeinesen leneveit szdoaxy ozin az uicsi energiai. Aztán a lemasználok na- gyuLMj lermeietvenj segel Kö­veiének a gepeivioi, s az Ululioi négy eV aiall. uL oiyan. gépéi lejieszteiiumt ki, aineiyeK.net noveuuii az uie- si energiai, a legujaoD ge- püniv peidaui 40 ezer meter- Kilopontios, s eiinet a vezér­lés is minden igényi kielégít. — Világszerte visszaesett a kovácsoiogépek iránti keres­let. Ez hogyan hat az eilen- ülos kalapácsok jövőjére? — Egyrészt a KGof-n be­lüli szaivosodás biztos piacot jeient — mondja Kuppauer László —, másrészt Indiában, s a latin-amerikai országok­ban mutatkozik nagyobb ér­deklődés az új termékeink iránt. Gondot jelent, hogy ahyagigényes gépről vari 'szó, s az esetleges árváltozásokat viszonylag nehéz realizálni a piacokon. Visszatérve a fej­lesztésre, elmondhatom, hogy szakembergárdánk mindent tud az ellenütős kalapácsok­ról. A gépiparban az úgyne­vezett. termékszerkezet-váltás elég nehéz feladat, könnyebb a gyártást, megszüntetni, mint egy újat bevezetni. Ügy ítél­jük meg, hogy az ellenütős kalapácsokkal meg jo ideig versenykepesek lehetünk, ha kereskedőink megfelelően képviselik az érdekeinket. — Azt szokták mondani, hogy egy szerelő egy-egy kül­földi útján, nemcsak szakmai feladatokat láthat el, hanem munkája révén még üzlet is születhet. — Én 1965-től dolgozom az ellenütős kalapácsoknál — mondja Kozák László, aki nagyon sok országban képvi­selte már a Diósgyőri Gép­gyárát. — Mindenütt alkal­mazkodtunk az ottani mun­karendhez, s bár a szerelő csak irányít, az éti kikülde­tésem ideje alatt is előfor­dult. hogy látva munkánk eredményességét, egy. újabb gépel rendeltek meg a Diós­győri Gépgyártól. Általában egy hónapig tart a helyszíni szerelés, ez persze lügg az előkészítéstől, a munkame­nettől, illetve az alkatrészek folyamatos szállításától. Itt a gyárban 8—10 ember 2200 óra alatt, szerel össze egy el­len ü tűs kalapácsot, illetve egységeit. Nekünk már nem kell különösebben magyaráz­ni a dolgokat, a fiatalok pe­dig mindig egy tapasztalt szerelő mellé vannak beoszt­va. A jövő évben működni fog a DHEK—40-es, arányai­ról annyit, hogy például a medve, vagyis a süllyesztékes szerszámot tartó tömb 47 tonna súlyú. — Komoly rizikót vállal ezzel a termékkel a gyár — veszi át a szót Illés György, a B-gyáregység műszaki ve­zetője. s— Meggyőződésem azonban, hogy gyáregységünk dolgozói ellensúlyozni tudják ezt a kockázatot. Felkészül­tünk ezeknek a hatalmas gé­peknek a gyártására, például megerősítettük a darupályát, s az F-gyáregység területén, azaz a kovácsműben megépí­tettük a gép alapját. Egyéb­ként az. első gép a Diósgyőri Gépgyárban fog üzemelni, aztán a piaci igényeknek megfelelően gyártunk kül­földre is. — Szó esett az imént ezek­nek az ellenütős kalapácsok­nak az anyagigényességéről. Egyáltalán milyen nyereség­gel lehet ezeket a gépeket előállítani ? — Meglehetősen nagy nye­reséggel — tájékoztat Hup- paüer László —, kedvező de­vizakitermelési mutatójuk van, ugyanis minimális im­portot. igényelnek. Tény, hogy a legújabb típus elég draga, de mint mondottam, a keres­kedőkön múlik, hogy a VI.' ötéves tervben mennyi gépet tudunk majd eladni. ’Ügy tűnik, a Diósgyőri Gépgyárban konstruktőrök, szerelők és értékesítők az el­lenütős kalapácsokkal a gyár meg bí z h a t ós á g á n a k éli s m er t hirdetőivé válhatnak. Darab­számúkról és árakról, ame­lyek híven tükrözik a hato­dik ötéves terv előirányzatát, még korai volna beszélni. Egy azonban bizonyos, reális le­hetősége van annak, hogy az ellenütős kalapácsok révén is tovább növelje tőkés export­ját a Diósgyőri Gépgyár. Ka. I. Fotó: Kozma I. Kettős aratás A Cserehát Fancsal község­re eső részén is — kihasznál­va a tartósan jó időt —; vág­ták. vágják a gabonaféléket ezekben a napokban az Egyetértés Tsz aratói. Sőt. olyannyira jól állnak a mun­kákkal. hogy mire e sorok napvilágot látnak, valószínű­leg már csak múlt időben beszélnek e fontos munkáról, A már korábban levágott repce 1.7 tonnával fizetett hektáronként, amivel .elége­dettek az itteniek. S nyilván a gabonafélék után is meg­marad ez az elégedettség, hi­szen az eddig learatott ter­més igen jó átlagról tanús­kodik. A gabonafélék aratásával egy időben egy másik aratás is tart a fancsali tsz-ben, mely gazdaságot elsősorban ki való gyümölcstermesztésé­ről ismernek megyeszerte. A kajszi szüleije ugyancsak most érkezett el. Harminc- három hektáros ültetvényük­ben 120 dolgozó szedi, ‘ősz-. tályozza,. csomagolja áz íz­letes gyümölcsöt, aminek egy jelentős része a Hungarofruk- ton keresztül nyugati export­ra (NSZK, Svájc) kerül. Pé­tered rí Sándor, a szövetkezet főkertésze elmondta, hogy a 8 kgiszifajtából álló gyümöl­csösükből várhatóan 250 ton­na termést fognak betakarí­tani. Az idei szélsőséges év­ben különösen érződik a ko­rábbbi telepítésű koncepció helyessége, hiszen a 8 külön­böző érésidejü fajtát nem egyszerre kell szüretelni, igy utódjuk van a leszedett gyü­mölcs alapos minőségi osztá­lyozására. Nem csoda, hogy a termést átvevő szervek igen jó véleménnyel vannak a Háncsairól származó kajszi­ról. Az exportra nem kerülő barack zömét a Nyí egyházi Konzervgyár részére szedik. A gazdaságban segítségként dolgozó encsi bútorgyáii fia­talok segítségével feiezik, magozzák is a barackot. így előkészített állapotban szál­líthat iák a konzervgyárba. A termelőszövetkezet az elmúlt év őszén úiabb 30 hektár kajszi telepítésével növelte csonthéjas gyümölcsösét. (ha)

Next

/
Thumbnails
Contents