Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

1980. augusztus 17., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3

fi Iplja szövetkezet mi . a világpiacén

Az üzemház udvarán szokatlan formájú személygépkocsi áll.

— Úgy látom, hogy külföldi.

— Igen — bólint kísérőnk —, a francia megrendelő cég képviselője közlekedik vele.

A raktár előtt hatalmas kamion. Most veszik ki belője az utolsó csomagot.

— Ez honnan jött?

— Hollandiából. Sűrűn fordul, hozza 1 a szövetet, s viszi a kész ruhákat.

A raktár az idelátogató nők számára mesevilág. Több ezer különböző színű, minőségű. formájú, szebbnél szebb női ruha, őszi kabát. Engem nein a bő választék ragad meg, hanem az itt, a .sátoraljaújhelyi központi üzem- házban és a vidéki egységekben dolgozó asszonyok, lányok nagy szorgalma, évről évre növekvő teljesítménye. Az egyszerű és a speciális varró- és a ragasztógépek segítségével a megrendelő kívánsága szerint, évente több százezer ruhát készítenek. Naponta fordulnak a kamionok, és viszik az „aranykezek” munkáit, főleg az NSZK-ba, Hollandiába, Ausztriába. Belgiumba. Angliába. Dániába és még egy sor országba.

*

— Az év eddig eltelt időszakában — értékeli Lantos Miklós elnök a Hegyalja Ruházati Szövetkezet munkáját — az értékesítés számításaink szerint alakult, a hatékonyságban nagyobb eredményt értünk el a tervezettől és elégedettek vagyunk a nyereséggel.

E szövetkezet életére is kihatnak a világpiaci körülmények, az egyes országok közötti konfliktusok, és ez a megrendelők igényeihez való minden eddigitől rugalmasabb alkalmazkodást kívánja meg. Vannak új -jelenségek is. Sok éven át az év első hónapjában nem dúskálhattak a megrendelésekben. Most januárral kezdődően bőven volt. munkájuk, jól kezdődött az év. Márciusban és áprilisban viszont volt. némi csökkenés a megrendelésekben, utána újból növekedett az igény. Vannak rendkívüli esetek. Az NSZK- beli egyik megrendelő például jelentős mennyiségű, • értékű ruha gyártását kérte — egy hét határidő alatt. A szövetkezet teljesítette a megrendelést.

— Igaz, hogy ez feszített tempót követelt, de hát a vevő megtartása érdekeben mindent meg kell tennünk.

A Hegyalja — az említett gondók ellenére — jó eredménnyel zárta a fél évet: 15 százalékkal nagyobb értékű árui exportált, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a többlet tovább növekszik, hiszen júliusban és augusztus első felében a különbség már 18 százalékra növekedett és további felfutásra lehet számítani.

*

|A szövetkezet egyik fő jellemzője, hogy 5 évenként megduplázza a termelést. Ez a tendencia most is érvényesül.

— Ez év első felében már befejeztük az V. ötéves belkereskedelmi tervünket, november 7-re teljesítjük a tőkés exporttervünket.

E tényközlésben jó adag szerénység is van. A IV. ötéves tervidőszakban 44 millió forint értékű árut adtak a hazai kereskedelemnek. E középtávú tervidőszakra vonatkozóan 7(1 milliót terveztek. de június 30-ig 124 millió forint értékű női ruházati terméket juttattak el a hazai fogyasztókhoz.

Ebben a megyét illetően van kívánnivaló. Az áru nagy része ugyanis a fövá- • rosba, sőt Győrbe kerül. < Számunkra érthetetlenül hosszú ideig a mi boltjainkban nem vásárolhattuk a Hegyalja termékeit. Most már „megtört a jég”. A VIII. miskolci ipari vásár idején kezdett kialakulni a szövetkezet és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat közötti kapcsolat. Az idén — a kereskedelmi vállalat igazgatójának közlése szerint — a tavalyinak kétszeresét, a szövetkezet 4 millió forint értékű áruját értékesítik az egyik miskolci üzletben. Olyan boltot szeretnének kialakítani, amelyben kizárólag a Hegyalja női ruháit, kabátjait hozzák majd forgalomba. ^

Az említett, duplázás érvénye» a tőkés exportra is. A szövetkezet a IV. Ötéves tervidőszakban 6 millió dollár bevételt könyvelhetett el. E középtávú tervidőszakban ennek több mint a duplájával, 14 millió dollár „termelésével” számolnak.

*

Az eredmények egyik megalapozója az előrelátó, a több

évre szóló, s a várható változásokat figyelembe vevő tervezés. Emién alapjan elsősorban az exporttermelés fejlesztése érdeaeben 7.i millió forintot fordítottak építésre, korszerű gépek, berenaezesek vásárlására. E beruházás a közeli hónapokban beiejezö- dik.

Az újhelyi, a központi üzemházban korszerüsilétlék. átszervezték a szabászatot, a technológiát, a gyártáselöké- szítést, a s/.alagok munkáját és az adminisztrációt is. Az itt szerzett tapasztalatokat felhasználják a vidéki üzemek t.er melói oly a mata inak

átszervezésénél is.

A munka- és üzemszervezés korszerűsítésének eredményeként — annak ellenére, hogy a megrendelők a kisszériás, a munkaigényesebb termékek gyártását kérik — 27 százalékkal növekedett a termelés. Ebben része van annak is, hogy olyan bérrendszert dolgozlak ki. amely a jó minőségű munkára, a hatékonyság növelésére, a szállítási határidők betartására ösztönöz. Az e módon végzett munka 35—40 százalékkal nagyobb bért biztosít. Ezt. az is dokumentálja, hogy az év első felében a bérszínvonal 8,5 százalékkal' növekedett.

*

Az eredményes munkát elősegíti, hogy a szövetkezetben töretlenül a kongresszusi munkaverseny szellemében dolgoznak. Az év elején 29 brigád, közel ezer taggal tett ezzel kapcsolatosan felajánlást.

— Melyik brigádok dolgoznak a legjobban?

A kérdés láthatóan zavarba hozza az elnököt. Meg is mondja az okát. Nagyon jó a versenyszellem, az egyik hónapban ez a brigád dolgozik kitűnő eredménnyel, a következő hónapban a másik tör az élre. Némi konzultáció. után mégis feljegyezhetem, hogy az élen járók között, van a Végvári János, az Oláh József, a Soltész János, a Jászter Gyula és a cigándi üzemben a György Józsefné vezetésével dolgozó .szocialista brigád. Az elnök legszívesebben minden brigád, sőt a szövetkezet közel 1400 dolgozójának és vezetőjének a nevét felsorolná, hiszen az eredményekben — kevés kivételtől eltekintve — a termelőüzem minden tagjának része van.

Csorba Barnabás

Kétszáz

hektárról

vetőmag

A kalászosok learatását követően, szeptemberben újabb, nagy betakarítási feladat, vár a bekecsi Hegyalja Tsz-re. A kerti és egyéb vetőmagvakul termelő mezökovácsházi termelési rendszeren belül a be- keesi tsz vállalta a legtöbb babvetőmag előállítását. A gazdaság nagyüzemi tábláin és a tagság háztáji területein összesen 200 hektáron termesztenek babot. A lefejobb külföldi fájtakat, s valamennyit vetőmag céljaira.

Az előző esztendőknél is eredményesebbnek ígérkezik a babvetőmag-termesztés. Sikerült megakadáloyzni a táblák elgyomosodását. Ezt nemcsak a gyomirtó vegyszereknek. hanem a rendelkezésre álló kézi munkaerőnek, a szorgos kapásoknak is köszönhetik. A melléküzemágak. így a labdavarró részleg asszonyai és lányai, évi 30 napi munkát a mezőgazdaságban is vállaltak. Így amikor arra szükség volt. naponta 120 kapa állt rendelkezésre. s akadályozta meg a babvetések elsvomnsodását. A megyaszói gyermekváros lakói is segítették a riövény- épolást a tsz-ben.

KészíiEidés a kampányra

Rendkívül nagy rekonstrukciós és karbantartási munkákkal készül a cukorgyártási kampányra a Szerencsi Cukorgyár. A szeptember végére tervezett kezdésig a főépület tetőszerkezetének nagy részét is meg kell fiatalítani az ország egyik legöregebb cukorgyárában.

(Fotó: Sz. Gy.)

Négy év alatt öt új gép

F

Az ellenütős kalapács „lelke" a ve’édöszekrény. Kozák László már nagyon sok országban képviselte kiemelkedő eredményességgel a Diósgyőri Gépgyárat. '

Festik az úgynevezett hengertolatlyúházat, amely hamarosan a készaruraktárba kerül.

Előrejelzések szerint az ez- reuioiúrnőig nic'ö nic^maiad cl SUiiy&>/.lCKt±£> Kov liCbUlcí.Sl eljárás, s a Diósgyőri Liep- ü) ai uan gyailoli eileiuuos Kalapácsoknak. bi/.lu.i piut-u ieneu isnnez azoiioan a/, ü/iuuségeiieuiv, lio^y lovauu kuis/.ei asiLseK lei mckeiKct, nov eijeiv az üt esi energiái, pon loaduou, íne^oi/jiaiouua légy ok. a vezérlési, s a Kinkéi esKectók inegivei essek a vevőivel. A koiisuukcius vái- loziaiasokrot, a gyártásról, liléi ve a szerelésről es a kereskedelmi munkáról beszélget lünk az illetékesekkel a Bogyói egységben. Az ellen- iilos kaiapácsOK egyiK szellemi megteremtője iíkppaaer László lüivonslruklor-neiyet- ies arról tájékoztat, bogy az elmúlt evek során nnnuig a piaci igényekhez igazítottak a iej iCduicő t.

i— ívuiiz-u.talva a nyugatnemei, z-ecne-ccggel, lirnu— 5<-oeu iyirejitíaz.Lci,vuniv egy ke/.i \ ezei lea a Kaiupacscsuia- uoi. Viszonylag pniiuuv' ae- iiurenuszeie voit, négy L-aia- ku állvány; vezető leeeKKel. IS.IZ3U uü, xuoa—uj-uen zári anvanyokat szeriteszrettuiuv, csnUipiiouuK a rezgeseive u, szerv vj v ezeriest aíkaiinazvuniv, így toKuzcumeinesen leneveit szdoaxy ozin az uicsi energiai. Aztán a lemasználok na- gyuLMj lermeietvenj segel Köveiének a gepeivioi, s az Ululioi négy eV aiall. uL oiyan. gépéi lejieszteiiumt ki, aineiyeK.net noveuuii az uie- si energiai, a legujaoD ge- püniv peidaui 40 ezer meter- Kilopontios, s eiinet a vezérlés is minden igényi kielégít.

— Világszerte visszaesett a kovácsoiogépek iránti kereslet. Ez hogyan hat az eilen- ülos kalapácsok jövőjére?

— Egyrészt a KGof-n belüli szaivosodás biztos piacot jeient — mondja Kuppauer László —, másrészt Indiában, s a latin-amerikai országokban mutatkozik nagyobb érdeklődés az új termékeink iránt. Gondot jelent, hogy ahyagigényes gépről vari 'szó, s az esetleges árváltozásokat viszonylag nehéz realizálni a piacokon. Visszatérve a fejlesztésre, elmondhatom, hogy szakembergárdánk mindent tud az ellenütős kalapácsokról. A gépiparban az úgynevezett. termékszerkezet-váltás elég nehéz feladat, könnyebb a gyártást, megszüntetni, mint egy újat bevezetni. Ügy ítéljük meg, hogy az ellenütős kalapácsokkal meg jo ideig versenykepesek lehetünk, ha kereskedőink megfelelően képviselik az érdekeinket.

— Azt szokták mondani, hogy egy szerelő egy-egy külföldi útján, nemcsak szakmai feladatokat láthat el, hanem munkája révén még üzlet is születhet.

— Én 1965-től dolgozom az ellenütős kalapácsoknál — mondja Kozák László, aki nagyon sok országban képviselte már a Diósgyőri Gépgyárát. — Mindenütt alkalmazkodtunk az ottani munkarendhez, s bár a szerelő csak irányít, az éti kiküldetésem ideje alatt is előfordult. hogy látva munkánk eredményességét, egy. újabb gépel rendeltek meg a Diósgyőri Gépgyártól. Általában

egy hónapig tart a helyszíni szerelés, ez persze lügg az előkészítéstől, a munkamenettől, illetve az alkatrészek folyamatos szállításától. Itt a gyárban 8—10 ember 2200 óra alatt, szerel össze egy ellen ü tűs kalapácsot, illetve egységeit. Nekünk már nem kell különösebben magyarázni a dolgokat, a fiatalok pedig mindig egy tapasztalt szerelő mellé vannak beosztva. A jövő évben működni fog a DHEK—40-es, arányairól annyit, hogy például a medve, vagyis a süllyesztékes szerszámot tartó tömb 47 tonna súlyú.

— Komoly rizikót vállal ezzel a termékkel a gyár — veszi át a szót Illés György, a B-gyáregység műszaki vezetője. s— Meggyőződésem azonban, hogy gyáregységünk dolgozói ellensúlyozni tudják ezt a kockázatot. Felkészültünk ezeknek a hatalmas gépeknek a gyártására, például megerősítettük a darupályát, s az F-gyáregység területén, azaz a kovácsműben megépítettük a gép alapját. Egyébként az. első gép a Diósgyőri Gépgyárban fog üzemelni, aztán a piaci igényeknek megfelelően gyártunk külföldre is.

— Szó esett az imént ezeknek az ellenütős kalapácsoknak az anyagigényességéről. Egyáltalán milyen nyereséggel lehet ezeket a gépeket előállítani ?

— Meglehetősen nagy nyereséggel — tájékoztat Hup- paüer László —, kedvező devizakitermelési mutatójuk van, ugyanis minimális importot. igényelnek. Tény, hogy a legújabb típus elég draga, de mint mondottam, a kereskedőkön múlik, hogy a VI.' ötéves tervben mennyi gépet tudunk majd eladni.

’Ügy tűnik, a Diósgyőri Gépgyárban konstruktőrök, szerelők és értékesítők az ellenütős kalapácsokkal a gyár meg bí z h a t ós á g á n a k éli s m er t hirdetőivé válhatnak. Darabszámúkról és árakról, amelyek híven tükrözik a hatodik ötéves terv előirányzatát, még korai volna beszélni. Egy azonban bizonyos, reális lehetősége van annak, hogy az ellenütős kalapácsok révén is tovább növelje tőkés exportját a Diósgyőri Gépgyár.

Ka. I.

Fotó: Kozma I.

Kettős aratás

A Cserehát Fancsal községre eső részén is — kihasználva a tartósan jó időt —; vágták. vágják a gabonaféléket ezekben a napokban az Egyetértés Tsz aratói. Sőt. olyannyira jól állnak a munkákkal. hogy mire e sorok napvilágot látnak, valószínűleg már csak múlt időben beszélnek e fontos munkáról, A már korábban levágott repce 1.7 tonnával fizetett hektáronként, amivel .elégedettek az itteniek. S nyilván a gabonafélék után is megmarad ez az elégedettség, hiszen az eddig learatott termés igen jó átlagról tanúskodik.

A gabonafélék aratásával

egy időben egy másik aratás is tart a fancsali tsz-ben, mely gazdaságot elsősorban ki való gyümölcstermesztéséről ismernek megyeszerte. A kajszi szüleije ugyancsak most érkezett el. Harminc- három hektáros ültetvényükben 120 dolgozó szedi, ‘ősz-. tályozza,. csomagolja áz ízletes gyümölcsöt, aminek egy jelentős része a Hungarofruk- ton keresztül nyugati exportra (NSZK, Svájc) kerül. Pétered rí Sándor, a szövetkezet főkertésze elmondta, hogy a 8 kgiszifajtából álló gyümölcsösükből várhatóan 250 tonna termést fognak betakarítani. Az idei szélsőséges évben különösen érződik a korábbbi telepítésű koncepció helyessége, hiszen a 8 különböző érésidejü fajtát nem egyszerre kell szüretelni, igy utódjuk van a leszedett gyümölcs alapos minőségi osztályozására. Nem csoda, hogy a termést átvevő szervek igen jó véleménnyel vannak a Háncsairól származó kajsziról.

Az exportra nem kerülő barack zömét a Nyí egyházi Konzervgyár részére szedik. A gazdaságban segítségként dolgozó encsi bútorgyáii fiatalok segítségével feiezik, magozzák is a barackot. így előkészített állapotban szállíthat iák a konzervgyárba. A termelőszövetkezet az elmúlt év őszén úiabb 30 hektár kajszi telepítésével növelte csonthéjas gyümölcsösét.

(ha)