Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-15 / 191. szám
\ 19E0, augusztus 15., péntek Olvasás közben Három művész Három olyan könyvet olvastam mostanában, amelyeknek mindegyike egy-egy ismert művész portx'éjához adott markáns vonásokat — a teljességre törekvés igénye nélkül. Elhunyt magyar művészről szóló emlékkönyv az egyik, a másik kettő pedig kismonográfia: egy élő magyar és egy élő amerikai színművész eddigi életútjának felvázolása. Míg az emlékkönyv kizárólag színészi oldaláról közelíti meg a bemutatandó művészt, elhanyagolva egyéb oldalait, a két kismonográfia viszont filmes oldalról közelít, más vonatkozásokat csak érintőlegesen említ. E három könyvről szólok röviden az alábbiakban. Várkonyi Zoltán Az emlékkönyv — 440 oldalas vaskos kötet, a Magyar Színházi Intézet és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadása, szerkesztette Szántó Judit — az elmúlt év tavaszán elhunyt Várkonyi Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész emlékét idézi., Elbert János, a Magyar Színházi Intézet igazgatója az előszóban. summázza a kötet célját. kiemelve, hogy egy színészt. színházi embert kívánnak a könyvben sokoldalúan bemutatni, jóllehet Várkonyi nemcsak színművész volt. Ezt követően 6 fejezetbe csoportosítva sorjáznak a Várkonyi. portréjához markánsabb, vagy halványabb vonásokkal hozzájáruló írások. „Irta Várkonyi Zoltán”—» ez az első fejezet, címe. Egy 1939-ben írt Várkonyi-vers vezeti be ezt a ciklust, majd külföldi színházi tudósítások következnek. ízelítőt adva ‘ Várkonyi — mostanában kevesektől . ismert — írói talentumából. E fejezet legértékesebb írásának tekinthető az a hosszabb, naplószei'ű feljegyzés, amelyben főiskolai tanárként egy induló osztály első félévét követi nyomon 24 osztályfőnöki óra történéseinek tükrében. A következő fejezet — „Elmondta Várkonyi Zoltán” címmel közel 40 esztendő interjúiból, a művésszel folytatott beszélgetésekből válogat, majd néhány olyan írás következik — „így látták az, élöt” fejezetcímmel —, amelyek a főiskolai felvételi vizsgától (ezt édesapja. Várkonyi Titusz, a hajdani neves hírlapíró írta) csaknem haláláig szolgáltat értékes adalékokat egy igen gazdag művészi pálya kiemelkedő fontosságú mozzanatainak jobb megismeréséhez. Ezt követőén már a halott művészről esik szó. A kegye- letes búcsúé — beszédeké, cikkeké — az egyik, a közeli munkatársak, barátok emlékezéseié a másik fejezet, míg a sort azok az interjúk zárják, amelyeket halála után készítettek a hozzá közel állt színészekkel, másokkal. Az egyes írások szerzői ismert írók, színházzal foglalkozó publicisták, kritikusok, közéleti személyiségek. A kötet lapjairól igen sok színnel ^.rajzolódik ki Várkonyi Zoltán színházi portréja, pályakezdő élete, a felszabadul ás előtti, máig emlékezetes sikereinek sora. a IV. Henrik és a Hamlet színháztörténeti értékű alakítása. a felszabadulás utáni Művész Színházban végzett munkája, a Nemzeti Színházban, majd a Vígszínházban folytatott tevékenysége, egy kiváló színész, rendező, igazgató, főiskolai tanár és rektor munkássága. Bár az emlékkötet —jellegénél fogva — csábít a szépítésre, a kedvezőtlenebb vonások elhalványítására, ebben a kötetben nincs effajta utólagos szépítés; hangot kapnak — tisztelet- teljesen — kritikus észrevételek. negatív jelzések is. Várkonyi azonban filmművész is volt. tévéfilmeket is rendezett, s minderről nagyon kevés szó esik a Magyar Színházi Intézet kiadta kötetben. Pedig filmszerepei. filmrendezései, tévémunkái milliók előtt tették ismertté. Lehet, hogy erről mégemlékezní már egy másik intézet feladata, de művészi arculatához hozzátartozik, életétől, portréjától elválaszthatatlan. Mint ahogy elválaszthatatlan a felszabadulás előtti munkáskuiturá- lis, politikai munkássága is, amiről szintén viszonylag kevés szó esett e bevallottan színházcentrikus kötetben, amelyet szívesen ajánlunk Várkonyi Zoltán tisztelőinek figyelmébe. Tolnay Klári Sokkal szerényebb köietke állítja elénk mai színház- művészetünk egyik messze kiemelkedő személyiségét, Tolnay Klárit. A Köháti Zsolt írta kismonográfiában a pályakezdés- színházi és filmes eseményei után, de különösképpen a felszabadulást követően, mindinkább háttérbe szorul a színpadi művészet és a filmszínész Tolnay életútját ismerhetjük meg filmszerepei tükrében. Nem csoda, ezt a könyvet a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum adta ki a Népművelési Propa-. ganda Irodával közösen a népszerű Filmbarátok Kiskönyvtára (Kortársaink a filmművészetben) sorozatban, s ez már eleve behatárolja a monográfus lehetőségeit. bár Kőháti. mint fentebo jeleztem, a színészi indulást és első. évtizedet meglehetősen gazdagon érzékelteti. Szerepről szerepre követve rajzolja fel a kötet ToJ- nay filmes útját, természetesen a jelentékenyebb filmeket számba véve. de azok alakításairól szinte miniatűr esszét nyújt, elhelyezve a szerepet Tolnay Klári életművében, magát a filmet pedig a filmművészet nagyobb összefüggéseiben. Tolnay Klári száznál több magyar filmben látszott, s ha mostanában viszonylag kevesebbszer látjuk is filmen, pályája szinte . a magyar hangosfilm kezdeteitől tart, ezért személyén túl is nagy jelentőségű mindaz, ami filmművészi pályájával kapcsolatos. S odatartoznék a tévés munkásság is. de arra érdemben nem jutott helv a kötetben, bizonyára ahhoz egv televíziós kiadó szükségeltetik. Kőháti Zsolt Tol- nay-monoffráfiája sokak kedvelt kézikönyve lesz. Elia Kazan Ugyancsak a Filmbarátok Kiskönyvtára sorozatban jelent meg Nemes Károly /kismonográfiája Elia Kazánról. Az amerikai filmrendezőnek filmjei mostanában mozijainkban nem honosak, a különböző archív sorozatokban, filmklubokban viszont rendszeresen látható. Ugyanakkor az elmúlt hetekben és napjainkban százezrek nézték és még nézik filmjeit a televízió képernyőjén. Ez a kötet — egyéb értékei mellett — aktualitása miatt is figyelmet érdemel. Húsznál több filmet rendezett eddig a török származású amerikai filmrendező. akinek pályája értékekben gazdag, ugyanakkor ellentmondásos is, törésektől, megalkuvástól sem mentes. A nálunk most a televízióban látható művei eléggé egyoldalúan mutatják be Kazan alkotó tevékenységét. A másiK oldalát jelző műveket nem is hiányoljuk, tudnunk azonban jó azokról is. Nemes Károly tudományos alapossággal követi Elia Kazan művészi korszakait, felvázolja azok kapcsolódását, az adóit kor társadalmi. politikai eseménye,- hez, mozzanataihoz, különös tekintettel az Amerikaelle- nes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságtól való — nem oktalan — félelemre és annak emberi, politikai, művészeti következmenyeire. Kritikusan vizsgálja Kazan munkásságát, elemző módon méltatja. értékeli, a kismonográfia szűkös lehetőségein belül átfogó, őszinte portrét rajzol az ellentmondásos pályájával is kimagasló értékű kortárs amerikai filmalkotóról. E kötet segítségével teljesebb lesz a képünk, mintha csak filmjeit nézzük meg a tévében, vagy a filmklubokban. (benedek) lenen éve szüléiéi! Hunyady Sándor Apja a századforduló irodalmának talán legnagyobb hatású alakja: Bródy Sándor. anyja; Hunyady Margit a szép, fiatal kolozsvári színésznő. „Törvénytelen” gyermek, aki súlyos örökséggel indul el pályáján. A világirodalomban számos példát találhatunk arra. hogy a zseniális apa árnyékában nehezen bontakozhat ki az igazi tehetség; elég ha Thomas Mann, s legidősebb írófia Klaus Mann esetét idézzük. A társadalom általános jelenségeit mindig az egyes ember életén keresztül világítja meg: a látszólag zárt kisviláaban bonyolódó egyéni konfliktusok sohasem maradnak periferikusak és élet- idegenek: egv egész kor levegőié vibrál mögöttük. Különös. ellentmondásos kor ez; a langyosan csobogó kávéházi élet. az úri világ „gemütlich” hétköznapjainak felszíne alatt mély társadalmi problémák lappangónak: igazi [rónak kell lennie annak, aki képes ezeket észrevenni és hitelesen ábrázolni. Hunyadv Sándor azonban képes erre. szellemes, köny- nyed. mulatságos elbeszélései túlnőnek az öncélú anek- dotázáson. Kissé frivol történetei — a vörös lám oás házban szállást és ‘új életformát találó diákról, a gyilkosság gyaxiúiába keveredett selyemfiúról, a luxus- hajón utazó, tetszeni vágyó szépasszonyról, vagy a bakaruhában unatkozó léha úrifiúról — a korszak romlottságának. embertelenségének krónikái. Mai szemmel nézve is társadalomkritikai alapállás ez, ha nem is mindig teljesen tudatos.' Mert egy dologra mindig kényes volt Hunyady Sándor — nemcsak szépprózájában. hanem publicisztikai munkásságában is — és ez az igazság. Nem véletlen, hogy egy olyan következetes, a szegénység mellett elkötelezett író-kortárs. mint Nagy Lajos. így jellemzi őt: „Mulatságos vagy keserű anekdotái mögött metsző társadalomkritika búvik meg: Hunyadv vendég mindenütt ebben a világban, semmiféle osztályhoz, kategóriához nem tartozó, barátkozó, magányos. bókra, udvariasságra hajlamos, némi' körültekintő kompromisszumra képes — de a lelke mélyén igazságos!” G. A. Tábori munka Mától hétfőig: A legváltozatosabb kerámiáalkótások készültek a gönci országos amatőr képzőmü.észeti táborban. Képünkön egy nagyon érdekes kanna kialakulásának utolsó pillanatait örökítettük meg. Persze, még hátra van a festés és az égetés, de a végső forma már látható. (Fotó: Laczó) Darling A miskolci filmmúzeumi hetek programjában a Borsod megyei Mozi üzemi .Vállalat mától hétfőig mutatja be John Schlesinger 1965- ben készült Darling című filmjét. A rendező az angol free cinema ismert képviselője; hátat fordított a hagyományos hazai vonalnak, de ugyanakkor nem szakadt el a közönségtől sem. Kedveli a társadalmi problémákat. E műfajban — Julie Christivel a főszerepben — a Darling című életképe kiemelkedő siker volt. A színésznő ezzel a filmmel ugrott ki az ismeretlenségből. A Darling ma és hétfőn késő este a Kossuth moziban, szombaton és vasárnap a Tokaj vendéglátóházban látható. A Ny eher górni, két részben Ez év elején Miskolcon rendezték meg a szövetkezeti néptáncosok találkozójának egyik területi bemutatóját. Amikor a KISZÖV táncegyüttes műsorához bejelentették: „kísér a Nye- kergö együttes” — alig palástolt kuncogás futott végig a messziről jöttek körében. Mi, itthoniak, tudtuk persze mi lesz ennek a vége: a táncosok mellett a zenészeknek is nagy tapsrész jutott... A szakmai értékelésen a zsűri külön méltatta muzsikálásukat. Másfél hete hallottam őket utoljára a Borsodi fonóban. Kik is ezek a fiatalok? Kezdjük a névsorolvasással: Hankócz'i Gyula (a Herman Ottó Múzeum néprajzosa, a Népművészet Ifjú Mestere) — tekerőlant; Herczeg György '(geofizikus mérnök) — brácsa, ének; Orosz Tibor (főiskolai hallgató) — ! töröksip, furulya, ének; Vav- rinecz András (bányamérnök) — hegedű; Zoller Janos (zenetanár) —■ nagybőgő... Az együttes vezetője Vavrinecz András: — Másfél év óta játszunk ebben a felállásban, de. a Nyekergő létezésének ez már a hatodik éve. A név?... Elsősorban önkritika volt, később meg Rajtunk ragadt... A két alapító tag: Her- czeg György és Vavrinecz András. Azért álltak össze annakidején muzsikálni, mert a táncházmozgalom elérte Miskolcot is, szükség volt táncházi zenészekre. Akkor még a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói voltak. — Mindketten Budapestről jöttünk, volt már valami fogalmunk a táncházról, ráadásul Gyuri az Avasban táncolt, s mindketten tanultunk zenét is. ö hat évig hegedült, én tízig: így lettem én prímás, ő a kont- rás . . . Az első táncház 1973. január 18-án volt a Rónai Művelődési Központban; a Vízöntő mellett mi is beálltunk muzsikálni. Nagyon keveset tudtunk még . .. egyket lassút, néhány csárdást, két- három négyest. Szerencsénkre abban az időben rendszeresen jártak Sebőék a Gárdonyiba, 1 odajártunk mi is tanulni. Kezdetben nagyon nehéz volt eredeti anyaghoz hozzájutni, nem volt magnónk, kottánk. Aztán Pesten kétéves tán'házzenész tanfolyamot szerveztek, ott; tanultunk meg igazán 1 muzsikálni. Egyre jobban megismertek bennünket itt a megyében, jó kapcsolatba kerültünk az Avas Táncegyüttes vezetőjével, Stoller Antallal: jártunk gyűjteni, találkoztunk .tánc- együttesekkel, zenekarokkal, pávakörökkel ... Gyarapodtak időközben számban is, új tagok jelentkeztek, kitartóan dolgoztak, így tartanak ott, hogy a mai Nyekergő már nem áll „sápadtan” a nagyok mellett. (Négyen tagjai az Avas zeAnnál keserűbb a „pirula”: megszűnnek tovább együtt muzsikálni. Nincs egymással semmi bajuk. Az „élet” szólt közbe. Néhány hónapja már lehetett olyan hangokat hallani, hogy Pestre mennek. A mai bizonyosság az. hogy Vavrinecz András egy hónap múlva már a Vasas Központi Művészegyüttes kamarazenekarának lesz a vezetője. (Herczeg György egyébként is Pesten gyakorolja mérnöki hivatását.) Azt mondtam, hogy közbeszólt az élet... De. valójában törvényszerű volt-a ennek az együttesnek a felbomlása? Vavrinecz András: — Nem volt szükségszerű. Csak annyi kellett volna, legyen egy ember, egv intézmény; aki menedzsel minket; próbatermet biztosít, hangszereket. fellénéseket, táncházi műsorokat. Munkahelyem mellett nem tudtam mindent szervezni. Azt viszont nem éreztük, hogy ebben a megyében és a városban lehetőség lenne rá, hogy zenéből éljünk. Fontos az is, hogy szakmai fejlődésünket sem éreztük biztosítottnak itt a .megyében. Mi, az együttes tagjai baráti alapon eddig is segítettük az amatőr együtteseket, zenészeket. Talán többet is segíthettünk volna a jövőben. Az én elmenetelemben nem a Pestre menés dominált. Magam is ellene vagvok a Pest-centrikusságriakl Ezért maradtam Miskolcon az eg ve lem elvégzése után is. Valahogy mégse jött itt ö.sz- sze... És a többiek? A Miskolcon maradottak egyelőre tétovák. (fónagy) A MISKOLCI BÚTORIPARI SZÖVETKEZET a garanciális kárpit- és bútorjavító üzemét 1980. augusztus hó 15-ével a Bajcsy-Zsilinszky u. 18. szám és az Arany János u. 2. szám alól Miskolc, Laborfalvi u. 16. szám alatti üzemébe helyezi át. Kérjük kedves ügyfeleinket, hogy ágy a garanciális problémáikkal, mint az egyéb bútórjavitás-mégrer 1 .ló ; ügyével a jelzett telep helyett keressék meg. A megváltozott telefonszám 15-494 UJ S&OfLGÁIMAS ! Clímc Mí»*/»TOMLSí:: MlmŰ IMAFILMlíIüsT AMATŐR iW/JIH-MliKlLi; ••••••••••• AUTOMATÁN C ™ ídiSZÍfi’ÜiXK ' IS \K(iATÍVU03 1 ÉS IMÁRÓL MS PARÍRIÍIiRIiKEk leijük műtermei nkbesi I F MISKOLCI FÉNYKÉPÉSZ IPARI SZÖVETKEZET