Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-15 / 191. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 <í 1980. emgws*tt« Í5., péntek AZ KV ELSŐ FÉLÉBEN társadalmi életünk számos /kiemelkedő jelentőségű ese­ményének leheltünk tanúi és részesei. Többek között le­zajlottak a szakszervezeti választások és megválasztot­tak szerte az országban a szakszervezeti tisztségviselő­ket. A szakszervezeti aktívák jelentős részének még új. még szokatlan, kevéssé ismerős .a feladat., amely elé a közbiza­lom é.s a megbecsülés állí­totta őket;. Ilyen új aktíva Dicsük József nő is. a Habse­lyem Kötöttárugyár 4-es számú gyárának raktári cso­portvezetője,, a főbizalmi. Ta­lálkozásunk előtt. Budai Be­in né szb-tilkár már néhány fontos dolgott elmondott róla. Egyebek közöl t azt. hogy már évek óta végez szakszerveze­ti munkál, hisz nöfeleiös- ké'nt a szakszervezeti bizott­ság tagja volt. Az is köztu­dott róla, hogy nagyon szor­galmas asszony és még meósként. illetve meós cso­portvezetőként sem tudta ma­ga ellen „haragítani” a dol­gozó asszonyokat, lányokat. Mi sem bizonyítja ezt job­ban. mint hogy a • közel­múltban még több teendőt bíztak rá. hiszen öl bizal­mi. illetve mintegy 1-10 em­ber gondjával, bajával fog­lalkozik. \ És ha igaz — márpedig igaz —, hogy a bizalmi a szakszervezeti mozgalom pil­lére, akkor a főbizalmi é.s különösen, a ,..ió” főbizalmi csak tovább erősíti ezeket a pilléreket és eredményesebbé teszi a szakszervezeti mun­kát. A főbizalmi, mint a bizal­miak által megválasztott ve­zető. nevükben és képvisele­tükben- jár el. Gyakorlatilag összekötő kapocs a vezető testület és a szakszervezeti csoportok, illetve a bizalmi­ak között. A főbizalmi haté­kony közreműködésével egy­szerűbb. közvetlenebb a kap­csolat, a vezető szervek és a szakszervezeti csoportok, va­lamim a bizalmiak közöli. Érthetően meggyorsul a mun­ka. az ügyintézés. A SÜTETSZÖKE, :!í> éves főbizalmi, munkahelyén és felelős szakszervezeti poszt­ján ezek az elvek most ér­nek valósággá. — Nehezebb a dolgom, mint korábban volt — mond­ja Dicsük Józsefné. — A nő- i'elelősi funkcióhoz képest lé­nyegesen több terület tarto­zik hozzám. Ma még nem könnyű a tájékozódás e te­rületek között, Az új hutít- katár.sak, a bizalmiak meg­ismerése — és erre az ered­ményes munka érdekében nagy szükség van — ugyan­csak hosszabb folyamat. Fel­adataim viszont egyik nap­ról a másikra megnőttek. És nemcsak mennyiségileg . .. Hiszen most a munkaügyi és a számviteli osztályvezetővel éppúgy partnerként kell. il­letve kellene dolgoznom, mint a főkönyvelővel. — Mibeh összegezné a leg­fontosabb tennivalóit? — Még sokat kell tanul­nom. Egyebek között sze­lektálni is tudnom kell; a bizalmiak és csoportjuk ér­dekei. véleményei, igényei es ajánlásai között. Vitat­kozni. magyarázni, érvelni kell, ha a bizalmi, vagy a csoportja téved. , ■— Milyen konkrét felada­tai adódtak a választás óta eltelt időben? — Dolgozóink kifogásolták az ebéd minőségét. Panaszuk orvoslásaként már máshon­nan herdáljuk á kasztot. — Mindezek persze nem tűnnek olyan jelentős lei- adatnak é.s változásnak, mint az előttünk álló ötéves idő­szak egyéb szakszervezéli tennivalói: a gazdasági fel­adatokra való mozgósítás, vágy épp a munkakörülmé­nyek javítása. Kézi eszközök, targoncák beszerzéseve . tar­goncavezető-képzés bei nditá- sával igyekszünk javítani a dolgozók munkaköriümé- n.vei'n. A i bérezésnél — az eddigiekhez hasonlóan —, a minőségi követelmények kö­vetkezetesebb betartására törekszünk. Azonos csoport­ban. megközelítően azonos mennyiségű munkát végez­nek el az asszonyok, a lá­nyok. látszólag tehát nem le­het differenciált bérezési al­kalmazni. A munka közben elkövetett hibákat — elszá­molást. elágazást. el bél vég­zést stb. — azonban minden dolgozónál égy kis füzetben rögzítjük. A megalapozatlan bérvitának tehát nincs értel­me és helye. »iCSAlí JÓZSEFNÉNÁL kedvezően találkozik a két funkció: a főbizalmi tevé­kenysége szerencsésen páro­sul a csoportvezető munká­jával. Az emberek minden­napi gondjaival foglalkozott eddig is. Ezután is ez a dol­ga. csak önállóbban, na­gyobb felelősséggel. ■ Buciiért Miklós Teljes üzem a malmokban Befejezéséhez közeledik az aratás és a gabonafelvásár­lás. Baranya. Csongrád, Szol­nok, Bács-Kiskun és Fejér megyében már mindenütt magtárban a termés, máshol a hét végéig szállítják a malmokba és a raktárakba a kenyérnek valót. Egyedül Borsod, Szabolcs és Hajdú megye árvízjárta vagy a bel­vizektől íelázott tocsogos, vi­zes tábláin, illetve az esők miatt, még mindig megdőlt kalászoknál várat magára az aratás befejezése, a termény elszállítása. A Gabona Trösztnél el­mondták: a mezőgazdaság és az ipar összhangjának ered­ményeként a termésfelvásár­lás mindenütt zökkenőmen­tes, az aratás üteméhez iga­zodik. A malmok mindenütt tel­jes üzemmel dolgoznak; a beszállított búzát osztályoz­zák. -tisztítják, s az új búzát a tavalyi óbúzával keverik. Fokozatosan állnak át az ez évi termés őrlésére. Előre­láthatóan szeptember máso­dik felében már az új ter­mésből sütött kenyér kerül­het a boltokba. A termelés ára A mezőgazdasági termelés egyre költségesebb. A mun­kafolyamatok gépesítésének, a növényvédő szerek alkal­mazásának. az állattenyész­tés növekvő arányának, az egyre nagyobb szállítási igénynek, egyáltalán a ter­melés iparosodásának követ­keztében ez a megállapítás igazsága egyre érezhetőbb. A gépek és alkatrészek árai, az építőanyagok, a műtrágya, az energiahordo­zók és a termeléshez hasz­nait egyéb segédanyagok árának számottevő növeke­dése jelentősen drágítja ' a termelést. A traktornmnka költségéi két év alatt majd­nem négy százalékkal nőt­tek. Az 1976. évi. illetve az 1079. évi üzemanyag-áremer lések mialt többe kerül á szállítás. 1076-ban 159 fillér volt. 1070-ben már elérte a 45 fillért az egy tonna- kilométerre jutó üzemanyag- fogyasztás köl tsége. A búza termelése — a nö­vekvő hozamok ellenére — 4—5 év alatt1 158—40 száza­lékkal. a kukoricatermelés 15—16 százalékkal drágult. Az említeti kél meghatáro­zó termék költségeinek nö­vekedése már önmagában is drágítja a hústermelést. Az istállók drágulása még in­kább erősíti ezt a tendenci­át. Egy szarvasmarha-férő­hely értéke 1075 óta mint­egy 22 százalékkal nőtt. Drágult tehát az eszköz, az energia, meg sok más is, mégis mondhatjuk-e. hogy ez afféle sorscsapás, ami el­len nincs mit tennünk? Nem! A költségek , növekedéséért ugyanis nemcsak úgy álta­lában a világpiac a ..fele­lős”. Termékszerkezetünk sokszor nem követte a ve­vők igényéit, és a gazdasá­gosság követelményeit. Ter­melékenységünk elmaradt, az élvonaltól. Nem használt ne­künk a pazarlás sem. ami a kacsalábon forgó üzemi épü­letekben. a vasbeton istálló- csodákban. a „legmoder­nebb" hajszolásban mutat­kozott meg. Tudomásul kell végre venni, hogy az. adott helyzetben nem - mindig a legmodernebb a leggazdasá­gosabb. Tenni kell tehát — a szemléletváltozásban is — mégpedig inkább ma. mint holnap, mert minden 'el­vesztegetett nap elveszett milliókat jelem. Gondol­junk például a modern, de iszonyatosan költséges gáz­olajjal működő szárítóbe­rendezésekre. Nem hiaba, hogy manap­ság sokat beszélünk a tar­talékokról. Valóban bőven vannak ilyenek. És miután nemcsak beszélünk róluk, hanem teszünk is. máris,’ mutatkoznak az eredmé­nyek. Csökkent például a termőföld pazarlása. A par­lagföld 45, a vetetien szán­tó 15 százalékkal kevesebb. Meggyorsult a romos tanyák lebontása és helyük műve­lésbe vél ele: Mérséklődött a « drága abraktak ormányok pa­zarló etetése és még sok minden más hasonló ered­mény született, olyan ered­mények, amelyek érdemesek a figyelemre, de mindez, nem elég. A nagyüzemekben hasz­nálható legolcsóbb traktor ára. 138 ezer forint. A leg­drágább közel másfél mil­lióba kerül, és ezekből a drága gépekből a mezőgaz­daságban több mint 56 ezer dolgozik. Valóban dolgozik? A gö­döllői Agrártudományi Egye­temen kifejlesztették a 1er- ínelésará nvos-üzemóra szám_ lálót, ami jelzi a teljesít­mény-kihasználást. Vajon mikor szerelik fel a trakto­rokat ezzel az. okos műszer­rel? Esetleg miért nem már a műszerrel együtt áVüsit- ják? A lehetőségekre a pél­dákat hosszan lehetne so­rolni. A kukoricának a. ma szinte általánosan használt szárítása például niég az ol­csó üzemanyagárak mellett alakult ki. ma már erősen Vitatható a létjogosultsága, de azért mégis csinálják.. Üj felfogásra volna szük­ség a talajerő-utánpótlás­nál'. a műtrágyázást tervek készítésénél és a gyakorlati végrehajtásánál. A talajké­miai vizsgálatok elvégzése most már mindenütt ha­laszt hatatlan. .Tó lenné, ha tavasszal nem lennének csí­kosak. foltosak a mezők. mert ez nemcsak esztétikai­lag rossz, hanem nagyon drága is. Nézzünk néhány példát az állattenyésztés területéről is. Évente kereken százezer üsző kerül hizlalásra és levágás­ra. Ha ’ ezeket fedeztetnék, „Pihent” kenyér Báróikéról Kisöremekben használatos, kö?tes pihentető berendezést alkalmaznak egy ideje a kazinc­barcikai kenyérgyár .egyik üzemében. Az ügyes szerkezet - egy négytagú csoport újítása - a kenyér minőségének javítását szolgálja. Képünkön; a „pihent” kenyértésztat leszedik a gépről. Laczó József felvétele Takarékoskodnak... szíteltek éveken át Zagyva Amikor a párt és a kor­mány 1975rben kiadta a jel­szót, hogy minden területen intenzíven takarékoskodnunk kell, a Miskolci Pamutfonó­ban is gondos, értékes ter­veket készítették, amelyek az egész gazdálkodást átfogják és kiterjednek a legkisebb munkahelyre is. A legfontosabb ebben az üzemben az alapanyaggal való takarékosság. A gya­potot nyugati és szocialista országokból szerzi be a nép­gazdaság. Ügy kel] tehát bánni vele, hogy szinte egy szál sem vesszék karba. Már a kezdet-kezdetén a szakem­berek ügyes ötlet: alapján le­hetőségeket teremtettek ar­ra, hogy a keletkezett, nemes hulladékot is fel lehessen dol­gozni. E módszerrel így ké­akkor minimálisan 70 ezer­rel löbb borjú születne. Nem nehéz kiszámolni, mennyi többlethúst jelentene és bi­zonyos, hogy költségcsökke­nést. is eredményezne. Az. állategészségügyi sza­bályok betartásával, megfe­lelő gondossággal is sokat lehel elérni. A borjűelhul- lás egyetlen százalékkal való mérséklése ötezer bor­jú felnevelését tenné lehe­tővé. Az elhullás mértéke jelenleg meg mindig 6 szá­zalék fölött van. Hasonló a kép a malacelhullásnál is. Ennek egyetlen százalékos csökkentése révén körülbe­lül 50 ezer választási ma­laccal lehetne többet felne­velni. A broiler-hizlalas eredményét is nagymérték­ben a 9 százalékos, magas elhullást arány rontja. A kiragadott példák bizo­nyítják. hogy vannak még. lehetőségek. Természetesen nem tagadható, hogy az ipar- ri '’termékek árának emel­kedése, újabb eszközök és anyagok alkalmazása min­den gondosság, minden tar­talék felt .árás ellenére drá­gítja a ’mezőgazdasági ter­melési. Az ösztönző jövede­lem-színvonal fenntartása pedig megköveteli, hogy a termékekben megtestesülő költséget a fogyasztó elis­merje, megfizesse. Termé­szetesen csak azt a többlet- költséget. ismerheti el. ami reális.. A lehetőségek ki nem használásából keletkező pa­zarlás következményeit a jö­vőben egyre kevésbé lesz­nek hajlandók viselni a fo­gyasztók, a felhasználók. K. .1. elnevezéssel másodosztályú minőségű fonalat — hulla­dékból. Az anyagkihozatalra is nagyon odafigyelnek. Az idén az első fél évben ö.:i százalékkal jobb lett az anyagkihozatal, ami 660 ezer forinttal javította az ered­ményt. Ezt a szintet akarják tartani a második fél évben is. A létszámmal való takaré­kosság is szinte mindig na­pirenden szerepel. Huszonöt évvel ezelőtt a fonodában a gyűrűs üzemrészben négy „oldalt” kezelt le egy fonó- nő. Ma nyolc „oldalon” dol­gozik, s ehhez megteremtet­ték a . szükséges technikai, műszaki leli eleieket.. Jelen­tősen csökkentették a szaka­dásszámot,. Feldolgozás köz­ben a vékony fonál könnyen elszakad, és azt újra és újra rá kell kötni a csövére, hogy az ne üresen forogjon. A műszaki fejlesztés révén a fonal ma már csak nagyon ritkán szakad el. A nyolc „oldalra” való áttérés követ­keztében ez év május elejé­től 12 gépkezelőnőt lehetett más munkaterületre átirá­nyítani. Tehát a termelést nö­velték. de közben létszá­mot is megtakarítottak. Az orsózó üzemrészben is csökkentették a vesztesége­ket,. Ennek révén az első fél évben 6 tonna fonalat, gyár­tottak, ami szép pénzt hozott. Ü gy es kezde mény ezésn ek számít ebben az üzemrész­ben az az elhatározás is. hogy az orsózógépen tíz fej lassú fordulattal torog és a forma- hibás csöveket ezen újra or- sózzák. es ezzel jelentős to- nalmennyiséget tudnak meg­menteni. Nagy jelentősége van a víz­zel való takarékoskodásnak is. Korábban csak azt tud­ták megállapítani, hogy a gyár az- előírtan felül hasz­nált vizet, most azonban megoldották, hogy mérni tud. ják külön-külön az egyes te­A Hegyköz kis települé­sén Vil.vvitányban. jó minő­ségű dombvidéki legelők szomszédságában, egy régi telep teljes rekonstrukciójá­val. korszerű nagyüzemi ju­hászától-létesít a mikóházi Aranykalász Tsz. A több. mint hárommillió forintos rekonstrukcióhoz 1,2 millió fületek vízfogyasztását. 1*».’ Ahol túlfogyasztást vesznek észre, azonnal vizsgálatot in­dítanak, megkeresik a hiba okát és azt elhárítják, kikü­szöbölik. A készletgazdálkodás? té­rén is jelentős az előrelépés. Felülvizsgálták a rendelési állományt, s amire csak egy-két év nyúlva lesz szük­ség. ott a rendelést lemond­ták és csak olyan késziere­ket tárolnak, amelyeket rö­vid időn belül fel is hasz­nálnak. A felesleges kész hí­rek értékesítéséről gondos­kodnak. megjelennek az kv; terkerbörzén és iparkodnak túladni azon — természete-; se« megfelelő áron —, a«w- re nincs szükség; Említettük, hogy a gyű­rűsfonó üzemrészben egv-egy íonónó nyolc ,,oldalt'’' szolgai ki. A legújabb munkaszerve­zés szerint: a világ fonodái­ban már 13 „oldalt” is el­visz egy fonónő. Természe­tesen azzal a segítséggel, hogy tovább javítják a tech­nológiát, a műszaki feltéte­leket, A miskolci fonodában a nyolc „oldalon” dolgozó fo- nónök ma már nem úgy jár­kálnak a gépek között, miryt azelőtt, egy gyári újítás ré­vén ezt is átszervezték, meg­változtatták a módszert, a sorrendet, a bejárást, csök­kentették a megteendő út hosszát, lefaragták a felesle­ges mozgást. S így a fonó- nő el tudja látni feladatát A Miskolci Pamutfonóbaw még számos intézkedés, terv van. amely az általános ész­szerű takarékosságot segíti. Ügyelnek minden egyes fo­rintra és fillérre, felhasznál­ják a helyi újításokat, s abo4 lehetséges, új munkaszerve­zést valósítanak meg. forintos állami támogatást kapott a termelőszövetkezet. A juh tel epet az AGROBER tervezi, s az építkezéseket a gazdaság saját maga kivite­lezi. A jövő év közepére a tsz-ben az anyajuhok szá­mát 1'200-ról 1700-ra növe­lik; Boda fsíván juhászat Vilyvitányban

Next

/
Thumbnails
Contents