Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

• twumaNr1980. augusztus 13., szerda

ESZAK-MAGYARORSZÄG 3

Abroncs-kudarcok

Kombájn papucsban

4 <■', Íj könnyeden lengik 11.111 rull a kombájnról, bele a sárba. A homlokára ütött, s felnevetett: — erről mindig elfelejtkezem. Szalmából gyűrt csutakkal dörzsölte a cipőjét, de a mosoly egy pillanatra sem tűnt el az arcáról. Ez aztán egy boldog ember — csodálkoztam magamban —, mert a látvány, a kerekek tépte tarló. az elsüllyedt kombájnok nyoma, a vízben álló búza. bennem nyomasztó érzéseket ébresztett. De Dobos Sándor, a kombájnok, nevetett: —elfelejtkezhetek arról, hogy sár van.

Ügy tudom, jo jósként először a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetben döntöttek a rizskombájnok megvásárlásáról. Abból a nyilvánvaló elvből kiindulva, hogy a mindenkori aratás nem jelentheti az állandóan elakadó kombájnok kiránga- tásál. ha van egy egyszerűbb módszer is: az arató-, cséplőgépeket helyezni lánctalpakra. Sajnos attól nem kell tartani. hogy ezek a gépek a jövőben kihasználatlanok maradnak. A belvízsújtotta Bodrogközben mindenesetre ez a gondolat már az idén igazolta az elképzelés helyességét.

A Taktaköz sem kivétel. Így különösebben nem is csodálkoztam, amikor Csobaj határában rizskombájnnal találkoztam. A tarlón egyre mélyülő zsákutcaként hirdették az abroncsnyomok a küzdelem hiábavalóságát, majd a kudarcot, azt a pontot, ahol a ..rendes” kombájn végképp elakadt. És ebben a laposban most mégis motolla íorog. Igaz, csak egy. Kiss Bálint, a csobaji Taktaközi Termelő- szövetkezet elnökhelyettese elégedett:

— Néni tagadom, nem kis ellenérzést váltott ki, amikor bejelentettük,' hogy rizskombájnt vásárolunk. Az emberek különben is rossz hangulatban voltak, hiszen úgy Hint, a belvíz végez a reményeinkkel, s akkor a tsz vezetése kidob az ablakon még negyedmillió forintot? Hiába mondtuk, jó lesz ez a gép. hiszen sárra szerkesztették. De szerintem erről csak akkor bizonyosodtak meg és nyugodtak Ineg. amikor dolgozni látták. Saját két szemükkel.

Állítólag a rizskombájn vezetője, Dobos Sándor is az ellenzékhez tartozott. Es akkor 'tiltakozott a legjobban, amikor megtudta, hogy "őt* szemelték ki az újonnan vásárolt gép vezetőiének. Igaz ez?

— ><‘in tauatiom. '''

doztam tőle. Nálunk ebben a lucskos határban olyan elvetemült helyek vannak, ahová még bemenni be lehel, de kijönni, azt már nein. Meg őszintén; ki hallott már lánctalpas kombájnról? Amikor ■ azután elhoztuk, úgy döntöttünk. ott próbáljuk ki. abban a táblában, amely menthetetlen. kenyeresnek hívják, s néhol térdig ért benne a víz. Szép lassan nekiindultam. Mentem, mentem, húzogattam a botkormányt, nem mertem nézni se jobbra, se balra, hiszen mindenütt víz csillogott, s esküszöm, csak az járt a fejemben. hogy érek ki a partra, ha itt, középen elakadok. Nagyon megkönnyebbültem, amikor kijutottam a túlsó végére. Mondani se kell. azóta nem félek a sártól.

Hozzá lel te: kimondhatatlanul jó érzés, hogy az ember észre sem veszi a latyakot. Elfelejtkezhet az . időről, a belvízről, nyugodtan arathat, itt Csobajon, ahol pár héttel ezelőtt még úgy tűnt,

hogy a táblák nagy részét áldozatul kell hagyni a víznek, Mert amíg a fagyok össze nem tapasztják a rögöket. ezekre a táblákra gumiabronccsal rámenni nem lehet. Az emberem már nagyvonalú :

— Nem pénz ezért a gépén a negyedmillió torint. Öl napja aratok, ezalatt pontosan annyi termést vágtam le. amelvnek értéke a gép ára. A többi már tiszta haszon. Mindenütt elmegy, s ezl nem hittem volna el soha. hiszen 12 tonna a súlya, env- nyii cipelnek a lánctalpak papucsai. Nagyon jól fekszik lel. alig haav masa alán nyoma*

a nzskombájn .WA I l nem jelent megváltási. A gumiabroncsosak gyorsabbak, nagyobb a teljesítményük. Viszont megvásárlása a betakarítás biztonságát ezekben a belvizes területeken nagymértékben fokozza. Azokat, a részeket, tábladarabokat, amelyekben a többiek elsüllyedtek, ezek learatják. A lánctalpas kombájn ezért, dolgozik egyedül. Hiszen oda, ahol motollája forog, más gép nem merészkedhet. Még a learatott, kiesépeit termést is maga viszi ki a szárazabb talajra, s üríti a pótkocsiba. Nehéz elhinni, de ilyen megmaradt földdarabok, pár hektárok összeadva, hatalmas területet tesznek ki. És ezekben a. laposokban, lefolyástalan mélyedésekben lábon maradna a búza, hiszen a gumiabroncsok kudarcot vallottak. Ezért: boldog Dobos Sándor: s ezért mondta mosolyogva :

— ,161 kifogtunk rajta. Először tíz év óta. Hogy min? Hát ezen az átok belvízen.

— kármán —

Perzsa vásár

Kiállítja termékeit a Diósgyőri Gépgyár, az augusztus 20. és szeptember 8. között megrendezésre kerülő damaszkuszi vásáron. A piaci kapcsolatok bővítése érdekében részt vesz a gyár a te- heráni vásáron és termékkiállításon is.

Cukorgyár-felújítás

Befejezéséhez közelednek a telújítási és korszerűsítési munkák a 100 éves Petöházi Cukorgyárban. Az idén 75 millió forintot költenek erre a célra, s ennek az összegnek 80 százalékát már felhasználták. Ennek során a berendezéseket szétszedték, tüzetesen átvizsgálták, s az

alkatrészek jó részét kiese rélték. Folytatták a tároló helyek bővítését. Mind : vasúti, mind pedig a közút togadókapacitást bővítik. Hí ez a munka befejeződik, 50< vagon répát tudnak majd na porttá fogadni, a jelenlegi 30' vagon helyett.

Rugalmas termelés

SttHbalyozasi, s/einleleti, lai^i iifcinyoKnak egyaránt rús/.c van abban, hogy a termelőágazatok arukiuoesá- tasa nem igazodik kellő rugalmassággal a piáéi igényekhez, a Icliuiüznaiói szükségletekhez. A változz tatás e helyzeten éppen ezen nem puszta elhatározások függ vénye, annál inkább lehet sokrétű cselekvés eredménye.

Még napjainkban is —érték alapján számítva — fiz százalékkal részesednek a gép- és berendezésipar termelésé bői azok az áruk, amelyek készítését első ízben 1959-ben, vagy korábban kezdték meg. S egészen másnak látszó, valójában azonos értelmű eset: a vegyipar egy év alatt 228 új termékkel lépett piacra, ami önmagában örvendetes, elismerésre érdemes. Ám ezzel együtt az új árucikkek aránya a teljes termelésből az egy százalékot sem tette ki. További példa arra. hogy nem elszórt. hanem sajnálatosán jellemző akadályon törik meg gyakran a lendület: a szövőgépek állásideje az üzemidő 14 százalékát érte el egy esztendő átlagában a textiliparban, ám azon belül a gyapjúiparban már 28 százalék volt, s ugyanitt az automata szövőberendezések az üzemidő 41 százalékában ál 1- tétlenül.

A rugalmas termetes sok- , féle részteendő eredménye, de természetes, hogy a rugalmasságnak is korlátái vannak. Többnyire nem lehet elvárni egy műszeripari cégtől, hogy állítson elő fémtömegcikkeket, így búlorvasalá- sokat, mert azok igencsak kelendőek lennének. Az viszont jogos kívánalom, hogy a eég igyekezzék technikai, technológiai eszköztárát rugalmassá formálni. Rugalmassá. azaz képessé arra. hogy amikor a fölhasználok úgy igénylik, akkor alkatrészek nágv lömegét termeljék meg. amikor pedig a legkeresettebb műszercsaládra futnak be a rendelések. akkor rövid idő alatt, az kerüljön le a gyártósorokról.

.logos kívánalomról írtunk az előbbi bekezdésben, s hogy tényleg .logos lehessen, hozzá kell tennünk a következői: elengedhetetlen, hogy a rugalmasság kifizetődőnek bizonyuljon, a bevétetek tükrözzék tehát a teljesítményt, it,'.yen az áru vagy szerviz, alkatrész vagy berendezés csekély’ értékű, esetleg ellenkezőleg, nagy pénzbe kerüli ő holmi. Nem ez volt. a helyzet, ilyesfajta előnyöket nem élveztek azok a cégek, amelyek a korábbi szabályozás körülményei közepette is megpróbáltak rugalmasak lenni. A szabályozás tökéletlensége — az érdekeltség és az ösztönzés hiánya — s a termelő kényelmessége ösz- szetalálkozott, ráadásul tovább fokozta ezt a hatást az objektív adottságok némely elemének gyengesége.

Az elemzések azt mulatják, a gépggyártásban általában nem gond a rugalmasan fölhasználható technikai eszköztár, hanem — gyakran — az a baj, hogy a gyors váltásokat a termelési folyamat egy-egy pontja akadályozza meg; a felületkezelés hiánya vagy szerény kapacitása. a festőműhely korszerűtlensége. egyetlen nagy teljesítményű sajtoló nélkülözésé slb. Amiből arra következtethetünk: jö néhány termelőhelyeit figyelmes vizsgálódás eredményeként csekély — viszonylag szerény — ráfordításokkal igenis kialakíthatók a rugalmas árukibo- csátás feltételei. A tapasztalat viszont arra figyelmeztet: a vállalatok vagy a meglevő technikai, technológiai alapokhoz szabják hozzá a gyártmánytervezést — konzerválva ezzel a nehézkességet, s vele az elmaradást a nemzetközi piaci követelm£Óránként 10 köbméter beton

E héten átadják rendeltetésének Mezöcsát határában, a Tiszakeszi út mellett épülő betonkeverő üzemet. Az üzemet a Mezőkövesdi és Mezöcsáti Bükkalja—Dél-borsodi Vizgazdálko- dási és Talajvédelmi Társulat építette. Elkészülte után az üzemből óránként 10 köbméter betont szállítanak majd mélyépítési munkákhoz. Az üzemet úgy készitették, hogy a későbbiek folyamán jáida- és mederlapokat, valamint átereszeket gyártanak majd.

Laczá József felv.

Többet újítaná

A BVK első fél éve

Javuló minőség, növekvő expert

Vaskos kötetben adja ki minden évben újítási fel- adattervét a Kismotor- és Gépgyár. A feladatterv évenként változik, mindenkor azokra az újításokra hívja fel dolgozóit, amelyek a vállalat számára a legsürgetőbbek.

A mezőkövesdi gyárban az utóbbi evekben tollendüll a mozgalom, egyre többen

és egyre többet újítanak. Az újítók zöme a feladattervből meríti témáját.

Az idei első fél évben nyolcvan újítást nyújtottak be az értékelő bizottsághoz, ebből ötvenhetet el is fogadtak. Az első hat hónap során 59 újítást vezettek be a gyakorlatba, kettő még az előző évből származik. Az első fél évben bevezetett újítások 1 millió Sül ezer 300 forint megtakarítást eredményeztek. Az újítások többsége munkaszervezés jellegű.

nyéktől —, vagy teljes körű fejlesztést óhajtanának megvalósítani. Talán középút nincsen?

Vitathatatlan: nem elég, ha úgy határoz a termelő, hogy megpróbál rugalmas lenni. Ehhez feltételek szükségesek; elögyártmányok, köny- n.yen — és a tömegtermelés következtében — olcsón beszerezhető kiegészítő gépfel- szerelések, szerszámok stb. kellenének. A fejlesztési irányok napjainkban azt mutatják, hogy elsősorban a szakosított részegység, és alkatrészgyártás fejlesztésében rejlenek nagy lehetőségek a feldolgozó ágazatok rugalmasságának fokozásához.

Nincs rugalmas termelés az igények ismerete nélkül. A .lassúság a rugalmasságban: fából vaskarika. Olykor mégis sikerült, sikerül elérnünk. A hazai textilipar például a vevő kérte kimintázást háromszor annyi idő alatt valósítja meg. mint legerősebb külföldi versenytársai. s ezzel együtt még ,a rugalmas — divatot követő — területek közé tartozik! Ami általánosítható esetként erőteljes figyelmeztetés arra. ott tartunk-e lehetőségeink kamatoztatásában. ahol lehetnénk? S ahol lehetnénk a termelés rugalmasságában, az még mindig eléggé elmarad attól, ahol kellene, hogy le- gvitó'

K. G.

AZ ESZTENDŐ első felének termelését es gazdálkodását összesítő számadatok szerint a Borsodi Vegyikqmbinát kiemelkedően jö eredményt ért el. Szinte minden tekintetben az első tel évre szóló operatív tervnek megfelelően alakultak a gazdálkodás mutatói, sőt néhány, elsősorban a kulcsfontosságú termékekből számottevő túlteljesítésről tanúskodnak az adatok. A tervezett 3 milliárd 92ö millió forint társadalmi termékkel szemben 4 milliard 123 millió forint érteket teljesítettek., s külön is figyelemre méltó az árbevételi terv kedvező alakulása. A tervezett 3 milliárd 769 millió forinttal szemben csaknem 4 milliárd forint teljesült, bizonyítva a rugalmas és hatékony vállalati gazdálkodást, a jó piaci és kereskedelmi munkát. Több termékből is, mint például kar- bamid műtrágyából, kapro- laktánból, hypóból és műanyag késztermékből a tervezettnél többet szállítottak a hazai piacokra, biztosítva ezzel a hazai piac tervszerű es ütemes ellátását. Kedvezően alakult, az export teljesítése is. A számok tanúsága szerint, a kombinát a tervezettnél több jó minőségű terméket szállított a külföldi piacokra.

A Borsodi Vegyikombinát kollektívája évek óta fokozott figyelmet fordít a takarékosságra. a körültekintőbb, szervezettebb gazdálkodásra. Mindezt számos átgondolt intézkedési terv segítette elő; s e tervekben mindig is kiemelt helyet foglalt el az anyagokkal és az energiával való takarékos gazdálkodás. Az első tél évre 16 millió forint értékű anyag es energia megtakarítását tervezték. ezzel szemben mintegy 25 millió forint megtakarítás realizálódott. Mindez kimutatható a vállalati eredményben is. hiszen a tervezett 132 millió forint nyereséggél szemben 296 millió forint nyereségét értek el. A napokban a termelési egységekben, igazgatóságokon megtartott műszaki konferenciákon szó esett az első fél esztendő eredményeiről, sikereiről, és természetesen a további, tennivalókról is. A vállalati "mérleg szerint az első fél esztendő sikeres munkája. az elért eredmények elsősorban annak tudajdoníH

ható, hogy a gyárakban, termelő egységekben túlteljesítették az előírt tervfeladatokat, a lehetőségekhez képest kedVező árakat értele, el az exportra szállított termékeknél, és természetesen az is sokat jelentett, hogy a belföldi piacon is a világpiaci árakhoz való „közelítést” sikerült: elérni.

A HATÉKONYABB, eredményesebb gazdálkodást szolgálta a kombinát munkaerőgazdálkodási, szervezési tevékenysége .is. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az első fel esztendőben lezárultak a kombinátban a nagyvállalati rendszernek megfelelő szervezeti módosítások, új, korszerű szervezési rendszert! vezetnek be a nagyvállalat karbantartó egységeiben és gépgyártó üzemében.

Az első fél esztendő termelőmunkája! jelentősen segítették a szocialista brigádok, munkáskollektívák értékes munkavállalásai, a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35, évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny. Kongresszusi versenyvállalásában egyebek között azt fogalmazta meg a kombinát, hogy a termelő üzemek kapacitásának tervszerű kihasználásával lehetővé teszik, hogy egy óra alatt 1 millió forint értékű terméket állítsanak elő a kombinát üzemei. A számok tanúsága szerint ez a vállalás teljesült. Növekedett az élőmunka hatékonysága, tervszerű, célravezető intézkedések születtek a belső tartalékok feltárására, amint már említettük, mindenekelőtt az anyagokkal és az energiával való takarékosságra. A legtöbb szocialista brigád munkavállalásában is megfogalmazódott ez a szándék és a telj es i tett m u n k a fel a j á n lások szinte valamennyi gyárban, üzemben számottevően elősegítették a tervfeladatok teljesítését. az eredményesebb termelőmunkát.

A KORSZERŰ TERMÉKEK skálájának bővítésével mint- "egy 150 millió forint import alapanyag kiváltását tervezi a kombinát ebben az esztendőben. E tekintetben is sokat ígérő az eddig elért eredmény. hiszen az esztendő első felében az importkiváltás értéke meghaladja az 50 millió forintéi

sz. I), !

i