Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! j AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÍiN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 158. szám Ára: 1,30 forint Kedd, 1080. július 8. líszeile papÉÉ a szocializmus, a léke is a nemzeti liggetaség erői Kádár János és Georges Marchais megbeszélése Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának meghívására 19ÍÍ0. július 3—ti. között lá­togatást tett Magyarorszá­gon Georges Marchais. a Francia Kommunista Párt főtitkára. A látogatás során nyílt és baráti beszélgetésre került sor a két párt vezetője kö­zölt. Átfogó, a kölcsönös megértésről tanúskodó esz­mecserét folytattak napjaink legfontosabb nemzetközi kér­déseiről, különösen a békéért és''a leszerelésért, a nemzet­közi együttműködés fejlesz­téséért vívott küzdelemről. Megvizsgálták a két párt kap­csolatai további erősítésének lehetőségeit is. A megbeszélések eredmé­nyeként a következő nyilat­kozatot fogadták el: A világban végbemenő változások következtében je­lenleg kedvezőbbek a forra­dalmi erők térhódításának lehetőségei. Korunk az em­beriség nagy átalakulásának időszaka, folytatódik uz át­menet a kizsákmányolás, az elmaradottság és a nélkülö­zés világából a társadalmi haladásra, a demokráciára, az emberek boldogulására épülő világ felé. Tovább mélyül a túlhala­dott tőkés rendszer válsága. Az imperializmus uralmának fenntartásáért vívott harcá­ban meghátrálásra kénysze­rül. Világszerte gyarapodnak a szocializmus, a béke és a nemzeti függetlenség erői. A szocialista országok nö­vekvő szerepet töltenek be a nemzetközi életben. Gaz­dasági fejlődésük eredmé­nyeit az emberek, jólétének szolgálatába állítják. Ezzel is bizonyítják a szocialista tár­sadalmi rendszer magasabb- rendűségét, korunk nagy kérdéseinek megoldásában. A szocialista országok előre­haladása, növekvő ereje és aktív békepolitikája alapvető tényező a világbéke megvé­désében. A nemzeti felszabadító mozgalom is új erőkkel gya­rapodik, s a legutóbbi idő­szakban is érzékeny csapá­sokat mért az imperializ­musra, tovább csökkentve annak befolyási övezetét. Afrika. Ázsia és Latin-Ame- rika .népei felszabadulnak az imperialista és gyarmati el­nyomás * alól. erősödik a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás irányza­ta. A kapitalista országokban fokozódik a munkásosztály és más demokratikus erők harca a tőkés rendszer vál­sága következményeinek el­hárításáért. a munkanélkü­liség ellen, a demokratikus vívmányok védelméért és kiterjesztéséért és ez. a küz­delem mind gyakrabban veti fel a mélyreható politikai változások szükségességét. A nemzetközi erőviszonyok pozitív változásait az impe­rializmus újabb agressziók­kal, a haladó mozgalmak el­leni összehangolt támadások­kal igyekszik ellensúlyozni, fenyegeti az. enyhülést és fo­kozza a fegyverkezési haj­szát. Az amerikai középhatósu­garú rakétafegyverek gyártá­sára és nyugat-európai tele­pítésére vonatkozó NATO- döntés veszélyezteti a népek biztonságát és növeli a ka­tonai feszültséget. Az MSZMP és uz FKP az agresszív imperialista szán­dékokkal szemben szükséges­nek tartja valamennyi béke­szerető ember, a demokra­tikus és békemozgalmak üsz- szelogását. hogy közös erő­feszítésekkel megakadályoz­zák a fegyverkezési verseny további kiterjesztését és el­érjék. hogy tényleges lépések történjenek a leszerelés útján az enyhülés eredményeinek megőrzése és megszilárdítá­sa érdekében. A két párt megelégedéssel állapítja meg, bogy a kom­munista pártok legutóbbi pári­zsi találkozójának eredményei nagy hozzájárulást jelentenek az európai békét és biztonsá­got fenyegető veszélyek elhá­rításáért folytatott közös küz­delemhez. Kifejezték készsé­güket, hogy cselekvőén elő­segítik a párizsi találkozó felhívásában foglalt célok megvalósítását, különösen: a középhatósugarú amerikai ra­kéták telepítésére vonatkozó NATO-döntés lel ííiggesztését, a tárgyalások megindítását: a katonai enyhüléssel és lesze­reléssel foglalkozó összeuró­pai konferencia megtartását. A két párt fellép azért, hogy a tervezett időpontban sor kerüljön Madridban az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési tanácskozásra és azért , hogy a tanácskozás célul tűz­ze ki a további előrehaladást, a helsinki záróokmánynak valamennyi állam részéről tör­ténő maradéktalan végrehaj­tásában. különösen pedig a po­litikai enyhülésnek a katonai enyhüléssel történő megszi­lárdítását. A békéért folytatott harc mellett nagy fontossága van a nemzetek közötti egyenjo­gú gazdasági kapcsolatok megteremtése érdekében» ví- zott küzdelemnek. Az MSZMP Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. és a Központi Bizottság titkárai július 7-én, hétfőn a pártközpontban fogadták Gáspár Sándort, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkárát, és a SZOT tit­kárságának tagjait. A megbeszélésen áttekin­tették a párt XII. kongresz- szusánalt határozatából, és az idei népgazdasági terv végrehajtásából adódó fel­adatokat. különös tekintettel a pártszervezetek és a szak­szervezetek tennivalóira. A SZOT főtitkára tájékoztatást és az FKP támogatja a fej­lődő országok jogos törekvé­seit. és arra irányuló kezde­ményezéseit. hogy kivívják a tényleges politikai és gazda­sági függetlenségüket, maguk döntsenek természeti kincse­ik felhasználásáról, hogy lét­rejöjjön az új típusú, igazsá­gosabb gazdasági kapcsola­tok rendszere. E célok el­érésében nagy jelentőséget tulajdonítanak az el nem kö­telezett. országok mozgalma tevékenységének'. A két párt úgy véli. hogy az éhség, az írástudatlanság, a gazdasági elmaradottság el­len vívott küzdelem korunk­ban uz emberiség egyik nagy feladata. Saját eszköze­ikkel, s a rájuk háruló fele­lősséggel összhangban mind az MSZMP, mind az FKP tevőlegesen részt Vesz ebben a harcban. A két párt szorgalmazza a Blagyar Népköztársaság és Franciaország közötti politi­kai. gazdasági, tudományos- műszaki és kulturális kapcso­latok dinamikus fejlődését. A kölcsönös előnyökre épülő együttműködés hatékony hoz­zájárulást, jelent az európai biztonság és enyhülés ügyé­hez. s égyben megtelel a két ország, a két nép alapvető érdekeinek. A Magyar Szocialista Mun­káspártot és a Francia Kom­munista Pártot széles körű, gazdag harci hagyományok kötik össze. Az évek során az internacionalista szolida­ritás jegyében hatékony kap­csolatok, mély barátság és egyetértés kovácsolódott kö­zöttük az egyenjogúság, a függetlenség és egymás állás­pontjainak kölcsönös tiszte­letben tartása alapján. Az MSZMP és az FKP határo­zóit törekvése, hogy tovább erősítsék gyümölcsöző kap­csolataikat a béke és a biz­tonság. a szocializmus és a népek közötti barátság közös nagy céljainak eléréséért. adott a szakszervezeti válasz­tásokról és a magyar szak­szervezetek, soron levő XXIV. kongresszusának elő­készítéséről. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy a több kongresszuson is megerősített elveknek és gyakorlatnak megfelelően a párt a szocia­lista építőmunka feladatainak megoldásában épít a szak­szervezetekre. a szakszerveze­tek pedig tagságuk érdekeit képviselve, mindent, meglesz­nek a XII. kongresszus fő politikai céljainak eléréséért, a feladatok eredményes meg­oldásáért. Púja Flips Lengyelországba látogat Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Emil Wojtaszeknek, a Lengyel Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására július 8-án baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazik. Az MSZMP KB és a SZOT titkárainak megbeszélése A Majái is-park színes forgatagában A szövetkezeti dolgozók nemzetközi ünnepén A nagygyűlés résztvevőit dr. Szlameniczky István köszöntötte Az elmúlt vasárnap már o kora reggeli órák­ban megindult az emberáradat a miskolciak kedvelt kirándulóhelyére, a csanyiki Majális­parkba, ahol az 58. nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepségét rendezték meg. A megye szinte minden pontjáról, sőt a megye határain túlról is autóbuszokkal, személygépko­csikkal érkező mintegy 30 ezer vendéget a MÁV Fúvószenekar pattogó ritmusú muzsikája köszöntötte. A hivatalos program délelőtt fél 10-kor koszorúzással kezdődött, amikor is a Munkásmozgalmi emlékmű talapzatán elhelyez­ték a kegyelet és a hála virágait az Országos Szövetkezeti Tanács, a KISZ Központi Bizottsá­ga és megyei bizottsága, valamint a megyei koordinációs bizottság képviselői. A koszorúzást 10 órakor nagygyűlés követte. A nagygyűlés elnökségében ott volt dr. Szla­meniczky István, az MSZMP KB tagja, a SZÖ­VOSZ . __jko. Rév Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke, dr. Czimbalmos Béla, a TÓT főtitkára, dr. Kovács Imre miniszterhelyettes, dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. A gyűlést dr. Szlameniczky István, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke nyitotta meg. — Ez év július első vasárnapján ötvennyol- cadszor jönnek össze szerte a világon a szö­vetkezők, mozgalmuk eredményeinek, erejének demonstrálására — mondotta. A továbbiakban kiemelte, hogy pártunk XII. kongresszusa elis­meréssel nyugtázta szövetkezeti mozgalmunk eddig végzett munkáját, gazdasági, társadalmi szerepét. — A kongresszus egyben megjelölte a továbbfejlődés nyomvonalát és kellő eszmei útmutatást adott — hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy éppen e feladatok szellemében tanácsko­zott szombaton Mezőkövesden az Országos Szövetkezeti Tanács is, összegezve a sajátos szövetkezeti tennivalókat. Megnyitójában hang­súlyozta, hogy ez évben Moszkvában tartja kongresszusát a Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége, mely minden bizonnyal hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a szövetke­zeti világmozgalom lendületének fokozásához. E gondolatok jegyében adta át a szót az ün­nepi nagygyűlés szónokának, Kovács Antalnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a szövetkezetpolitikai munkaközösség elnökének, o Központi Bizottság osztályvezetőjének. Kovács Antal ünnepi beszéde A .szövetkezetekbe tömörült emberek milliói a világ suk országában ma ünnepük a szövetkezés eszméjét jelké­pező nemzetközi szövetkeze­ti napol — kezdte beszédét az ünnepség szónoka, aki elöljáróban átadta a nagy­gyűlés résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsá­gának üdvözletét és jókíván­ságait. Majd így folytatta: — Talán kicsit szimboli­kus. hogy ünnepi megemlé­kezésünk házigazdája az .ipa­rilag fejlett Borsod megye. Gondolom, helyes felhasznál­ni ezt a körülményt arra, hogy utaljunk a magyar munkásosztály kiemelke­dő politikai szerepére, ame­lyet a szövetkezeti eszme terjesztésében és a szövetke­zeti mozgalom'társadalmi és gazdasági megerősödésében betöltőit és ma is betölt. Tör­ténelmi tapasztalataink tanú­sítják. hogy a szövetkezeti mozgalom csakis a hatalom­ra kerüli, munkásosztállyal szövetségben, annak sokolda­lú önzetlen támogatásával teljesedhet ki igazán. Bebi­zonyosodott. hogy a szoci­alista társadalmi rendszer­ben eredményesen és széles körben alkalmazhatók a szövetkezeti módszerek; hogy a szövetkezeti tulajdon, mint a szocialista tulajdon egyik formája, nem tiszavirág éle­tű formáció: hogy a kister­melők erőik egyesítésével megtalálják boldogulásukat, saját maguk és embertársaik, a társadalom javára. A szövetkezeti mozgalom eddigi eredményei és tapasz­talatai alapján hangsúlyozta pártunk XI1. kongresszusa, hogy tovább folytatjuk be­vált, lenini szövetkezeti poli­tikánkat. A szövetkezetek gazdasági szerepe hazánkban igen jelentős, tevékenységük jól illeszkedik a népgazda­ság vérkeringésébe. Áldoza­tos munkával jelentősen hozzájárultak gazdasági elő­rehaladásunkhoz, az ország gyarapodásához, aktív része­sei a párt életszínvonal-poli­tikai célkitűzései megvalósu­lásának. Tiszteletre méltó és mással nem pótolható az anyagi javak előállításában való részvételük. Elég utalni arra, hogy a mezőgazdasági Kovács Antal ünnepi beszédét mondja szövetkezetek közös és ház­táji gazdaságai adják az or­szág élelmiszer-termelésének mintegy kétharmadát, amely­ből nemcsak a hazai ellátás fedezhető biztonságosan, de jut exportra is. Az áleszek a kiskereskedel­mi forgalomból több mint egyharmad arányban része­sednek. a vidék ellátásában pedig meghatározó a szere­pük. Örvendetes, hogy az utóbbi időben tovább növek­szik szerepük a kereskedel­men kívüli területeken, pl: a kistermelés szervezésében. Az ipari szövetkezetek az or­szág ipari termelésének 7 az építőipari termelésnek pedig 10 százalékát adják, miköz­ben a lakossági szolgáltatás több mint egynegyedül vég­zik, A szövetkezetek sokolda­lúan részt vállalnak az em­berek lakásgondjainak meg­oldásában! Megépítik* és ke­zelik a lakásokat. Az általuk kezelt lakásállomány napja­inkban meghaladja a 190 ez­ret. A takarékszövetkezetek kezelik a lakosság összes be­tétállományának 13 százalé­kát. A betétgyűjtés é.- köl­csönzés mellett állandóan, bővítik szolgáltatásaikat, Szövetkezetei nk a zi >n ban nemcsak gazdasági szerveze­tek. hanem sok millió em­bert tömörítő közösségekv is. Alapítási szándékuknak meg­felelően ösztönzik és támo­gatják tagjaik es alkalma­zottaik .általános és szakmai műveltségének növeléséi, po­litikai és kulturális fejlődé­sét. védik és képviselik ér­dekeiket. Kereteik közölt fFolytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents