Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 — 1980. július 6., vasárnap -Jg|, óra az LKM ben Egy r Az I-es kapun — ott, ahol valaha ifjúmunkásként na­ponta bejártam — lépek a avar területére. Az. emlékek es a jelen valósága kevered­nek bennem. A töld meg- megremeg, morajlik’ a ková­csoló es a sajtológepek üté­seitől. ezernyi berendezés zú­gásától. A rezgő levegő a sok ezer kohászati dolgozó­nak az idővel és az anyag­gal való. szinte örök küzdel­mét. erejét sodorja felém. Dutkó Lajos termelési fő­mérnök : — Az LKM hazánk nyers- vas- és acéltermelésének mintegy a harmadát, henge­relt áruinak egynegyedét, az ..ötvözött és nemesacél kohá­szati áruk 95 százalékát gyártja. Ez túl sok is nekem. Jobb lenne talán azl ábrázolni, hogy mi történik egyetlen perc, nem, inkább egy óra alatt Diósgyőrött. Kész a vá­lasz. 3600 másodperc alatt 1.3 újmillió forint értéket alkotnak. 125 tonna árut szállítanak ki a hazai, a szocialista és a lö­kés piacokra. „Csak" villa­mos energiából a gépek és az elektrokemencék annyit fal­nak fel, amennyi Miskolc kommunális ellátásához, a vá­ros világításához — csúcsidő­dben — két és fél órára ele­gendő. .lenne. * A statisztika szerint a gép óránként átlagosan 2500 da­rab terméket gyárt, de a Ha- tebur csavaranya-sajtoló e pillanatban ezt nem igazolja. A védő dróthálóval körülvett néma. hallgatag automata gépén három kezelő szorgos­kodik: újat szerel be a meg­kopott szerszámok helyett. Kiss László, a Sz.onvi Márton szocialista brigád- vezetője: — A 15 tagú gépészeti komplex biti gá d u nk tevékeny - sége a csavarüzemi gyáregy­ség minden területére kiter­jed. Foglalkozunk anyagbe­szerzés sél, szerszámkés z i lés­sé!, gyár t óselőkészi t éssel. A Hateburhoz is (bár volna még egy vízszintes kovácsológé- pünkj. mi készítjük a szer­számokat. Rendkívül. precí­zen. századin üli méter pontos­sággal kell dolgozni. Egv év­tizede állandóan a gép mel­lett van egyik brigádtagunk; Bonta - Balázs. Jól képzett fia­talember. a .szerszámkészítés mestere, munkájára még nem panaszkodtak. Igen, a Hate- bur • ■. Kenyerünk egyik ré­szét ..ö” biztosítja, vele olyan minőségű anyagot gyártunk, amely a világpiacon verseny­képes. Bon la Balázs igen szűks'za-. vú: — Ismerem a gép minden csííiját-bínját. Mindig tudom, hol, mit kell csinálni. Benne -van a veremben. Mindig ar­ra törekszem, hogy legyen elég szerszám, s az en hi­bámból a következő műsza­kokon se legyen kiesés. Ezt lelkiismereti kérdésnek te­kintem. A gépész és kél társa te­gez, Az induktor felizzítja a tömzsi gömbacélt, a gép dol­gozni kezd, s potyognak az. M—27-es csavaranyák. Miha- li’k József gépész: — Balázs többet tesz. mint amit a beosztása megkíván. De hát gondolja el: ha a gép dolgozók, 1 perc alatt 60 csa­varanya. ha leállunk, tízperc­nyi kiesés 600 darab veszte­séget jelent. Ezért igyekszünk kihasználni minden másod­percet. Ahogy dolgozunk, úgv keresünk. Kekem is ott a há­rom gyerek, kel] a pénz. + A zápor egész délelőtt ül­döz. Azottan, csapzottan érek a kováesműbe. Kinn hűvös van. de a zsúfolt csarnokban Breitenbach József brigádve­zetőről és 10 társáról csöpög a verejték. — Volt. ptár néhány meleg napunk. 50 Celsius-íok lehe­tett benn. a hőség. Számunk-. ,ra ez most jó idő. Ki tudjuk használni a másodperceket, perceket. Óránként 12—14 vasúti kerékpárabroncsot gyártunk. Mi a brigád leg­fontosabb vállalása? Első­sorban a minőség további ta­vit asa. a belső selejt csök­kentése. — Erre most nagy szükség van — kapcsolódik a beszél­getésbe Vizi József főműve­zető. — Az egyik délkelet­ázsiai országnak gyártunk több ezer abroncsot. Esztéti- ikailág és méretben munka­igényes gyártmány, külső át­mérőben plusz-mínusz 4 mil­liméter lehet az eltérés. Ha ezzel végzünk, az indiai meg­rendelés következik, annál is szigorú az előírás. * A k oi-m ám y pádon Szilasi László blokksori brigádveze­tő-helyettessel és Lukács Bé­lával. a bugáson November 7. brigád vezetőjével figyel­jük. ahogy a falánk hengerek befogják, formálják a több tonnás öntecsekét. — Nézze .csak — int, pil­lantásával Lukács a manipu­látort kezelő hengerészre —.a négy kapcsolóval és a lábpe­dálokkal percenként hatvan művelet. Nem fizikailag, ha­nem idegileg készíti ki az emberi. Ttt* dolgoztam és is, innen kerültem át a buga- sorra. Bennünket már nem a mennyiségi, hanem a minő­ségi. és a gazdaságossági szemlélet vezet. A kél brigád munkáját úgy hangoljuk ötsz­ázé. hogy a bugasoron egy- melegből hengerelhessünk. Ezzel rengeteg í ütőenergiát takarítunk meg. s acélt is. hi­szen az újbóli felmelegítés 3 százalékos' veszteséget jeleni. Jobban megkíméljük a be­rendezést. .s igv 1 évről más­fél évre „tolhatjuk’' e! a nagy­javítást. A kimutatási böngésszük. E szerint, egy óra alatt 125 ionná öntecset hengerelnek. Szilasi hozzáteszi — Az átlagnak megfelel, de mi 150 tonna körüli meny- nyiséget hengeriunk. voll amikor elértük a kétszázai is. A blokksorról a hengerelt anyag egy része a kovácsulü- be es a gerendasorra ván­dorol. Mit tud a gerendasor, hogyan dolgoznak a brigá­dok? Egyetlen óra alatt a nagy vasúti sínekből például 435 méter hosszúságút, hen­gerelnek. * A1,^ kávéillatú melegedőben az aranykoszorúval többszö­rösen kitüntetett Herczeg Ferenc brigád nehány tagja ücsörgőit. — Nem zavarok ? ■ — Az a jó. ha zavarhat, ha ba,i van. mindenki rohan a fedélzetre. Figyelje csak. mi­lyen szépen dolgozik a finom, hengersor. Ez a legszebb mu­zsika. Kevecsei József művezető az órájára néz: — Tizenegy óra. Eddig jól haladtunk. A laposacélból óránként 40 tonnát henge­reltünk. — Ennyit a régi finomhen. hengea-műben — emlékezik vissza Vinnai Gyula brigád- vezetö-helyettess — egy teljes ni ászakon hengerel t cink. Egyébként, velem együtt, a brigádtagok nagy része onnan jött át a nemesacél-henger­műbe. Óriási a különbség. Ott kegyetlenül meg kellett kínlódni, itt meg akkor megy a termelés, ha nekünk nem kell dolgoznunk. A brigád itt sem pihen. Folyamatosan ellenőrzi a méretet, a minőséget, a hen­gerlés) sebességei, előkészíti a tartalék alkatrészeket. Min­denki a maga területén: Nyi­las István brigádvezetőkent. Kocsis Lajos hengerészként. Farkas Józsel kormányosként. Juhász. József előforrnsztár- ikénl kitűnő művelője a szak­mának. A művezető nagyon dicséri őket. Nem ok nélkül, hiszen a 22 Eö.s brigád telje­sítménye 110 százalék. A melegedőben ott volt egy talpraesett asszony. Bodnár Lajosáé, a 10 tagú darusbri­gád vezetője. Az eredmények­ben nekik is részük van. hi­szen a darusok az anyagbe- készítéstöl a végtermék út- baindiíásáig segítik a henge­részeket. Hadd záriam a kör­utat egyetlen adattal: a ne­mesacél-hengermű finomso­rán 3600 másodperc alatt a 10 milliméteres koracélból 20 kilométer hosszúságút „lő­nek" ki. Csorba Barnabás A sáiyi szőlőkben... A nedves, csapadékos idő kedvei a szántóföldi növények, kerté­szeti kultúrák kártevőinek, ezért a rendszeres növényvédelem rendkívül fontos technológiai'feladat. A sályi Biikkalja Tsz szőlő­ültetvényeiben a helikopteres permetezés mellett, illetve azt ki­egészítve, földi gépekkel is védik az idei termést. Fotó: Laczó József A település határában',; 1745-ben. egy vízlevezetői árok ásásakor bukkanta«'! először, ojigocen.karú kőszén­re! rendszeres . kitérni el és éti azonban csak 1780-ban kezd- . lek meg. A szállító útvona­luk hiánya, a felhasználót ipar fejletlensége miatt nem- tudnak itt virágzó bánya-, szatol teremteni, de 114.éven; at termelték szerény eszkö­zökkel es berendezésekkel.' megküzd ve a termeszei erői­vel. a gazdasági nehézségek­kel. Végül azonban nem tu­dott versenyképes maradni a közeli, újonnan feltárt Esz­tergom környéki bányák tel'- ? nyékeivel, ezért 1893-ban be-; fejezték itt a termelést. Vérrtessomlónak mégis nagy a jelentősége a ma- . gyarországi szénbányászat; történetében. Nemcsak azért, inert Brennberg és Npgrád- verőce után ez volt. a har­madik lelőhely, hanem azért is. mért ez a későbbi, és ma ismét virágzásnak-, indult .eocénbányászat bölcsője. Fél év tükrében Hopn Kitollak IfelfiraW A gazdaságpolitikai célok valóra váltását központi kér­désnek tekintik a mezőkö­vesdi városi-járási pártszer - vek s párlalapszervezetek. A ■gazdálkodás iránt érzett nagyfokú felelősség tükröző­dik a városi-járási pártbizott­ság 1980.- évi cselekvési prog­ramjából. amely részletesen megszabja a gazdálkodó egy­ségekre háruló tennivalókat. ■ A cselekvési program mindé, nekelött a hatékonyság to­vábbi javítására, a belső tar­talékok szélesebb körű fel­tárására. az ésszerű takaré­kosság fokozására hívja fel a vállalatők. üzemek, szövet­kezetek kollektíváit, a város e.s a járás egesz párttagsá­gát. A dokumentumban meg­fogalmazott gazdaságpolitikai célok valóra váltását a Me­zőkövesdi városi-járási Párt­bizottság rendszeresen ellen­őrzi. Legutóbb pártbizottsá­gi ülésen vitatták meg a cse­lekvési program végrehaj­tásának" tapasztalatait. Ho­gyan gazdálkodtak a város‘és a járás ipari üzemei, szövet­kezetei. teljesítették-e az éves tervben előirányzott felJda- tokatV — erről beszélgettünk ; Maitó Józseffel; a Mezőkö­vesdi városié járása Pártbizott­ság titkárával. — A szabályozó rendszer­ben bekövetkezett változások, :az árrendszer és ármecha­nizmus fejlesztésének hatá­saként évkezdéskor kismérvű megtorpanást lehetett észre­venni egynémely termelő­üzemben. Mezőkövesden mi­lyen tapasztalatokra tettek szert ? — A szabályozók szigorí­tása eleinte nálunk is bizony­talanságot szült, ami elsősor­ban a tervezésben jelentke­zett. Az. új termelői árak ki­alakítása ugyanis nem ment olyan zökkenőmentesen, aho­gyan' azt reméltük. Ez pedig olyan következménnyel járt, hogy az. esztendő első hónap­jaiban több ■gazdálkodó egy­ség nem tudta teljesen leköt­ni e\’es termelési kapacitá­sát. Ahogy telt az idő. sike­rüli úrrá lenni ezeken a gon­dokon. s ma már van bő­ven munkájuk a termelőüze­meknek. amelyek hazai piac­ra és exportra egyaránt nagy mennyiségű árul gyártanak, egész évre biztosították a ka- pac i tás k 1 haszná lás fel t ét elei t. — A tapasztalatok összeg­zésekor a pártbizottság ’ úgy foglalt állást, hogy üzemeink első lélövi gazdálkodását — kisebb hiányosságoktól elte­kintve — alapvetően a folya­matosság jellemezte, eredni él nyesen dolgoztak az éves gazdasági feladatok megoldá­sán. Ehhez döntően hozzájá­rult a XII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott szo­cialista munkavérseny. amely töretlenül folytatódik Mező­kövesden és a járás egész te­rület én. — Az országos é.s megyei helyzetet alapul véve. ipari termelésünk — összhangban gazdaságpolitikai cé Íjaink­sornn a termelékenység nö­vekedését eredményezte. — Hogyan vették az aka­dályt a város és a járás ipa­ri szövetkezetei ? — Az ipari szövetkezetek számára is nehéz volt az év­kezdés: kévés megrendelést kaptak; s akadozott alap­anyag-ellátásuk. Két helycu. a Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezetben es a Matyó Háziipari Szövetkezetben még most is gondot okoz bizonyos anyagok hiánya., A -szövetke­zetek dicséretere legyen mondva, rugalmas átcsopor­tosításokkal. megfelelő szer­vező munkával sikerrel meg­birkóztak a nehézségekkel, •— Az ipari szövetkezetek tervteljesítése eléggé eltérő képet mutat. Nagyon gyen­ge például az. építőipari szö­vetkezet teljesítménye: árbe­vét éli előirányzatát .mind ősz. sze harmincnyolc százalékra, míg nyereségtervét, csupán tizenhét százalékra teljesítet­te. Ezzel szemben eredmé­nyesen dolgozott "a' ‘MSl.vo HISZ. ameiv éves nyereségé- "nek a 87 Százalékát ’hjarme?- lermelte. Jelentős exportte­vékenységet folytat az asz­talos szövetkezet, amely éves termelésének csaknem felér, .exportálja. — Országos tapasztalat, hogy lanyhult a beruházási kedv. a termelőüzemek kis összeget irányoznak élő fej­lesztésekre. Miiven magatar­tási tanúsítanak a gazdálko­dó egységek ebben a város­ban?' Ma. július első vasárnap­ján örvennyolcadik alkalom­mal ünnepük meg világszerte a szövetkezők, a különböző szövetkezetek tagjai és dol­gozói a nemzetközi szövet- , kezeli napot. Hazánkban, s megyénk szövetkezőinek kö­vében is több évtizedes ha­gyomány mar. hogv a szoli­daritás. a béke, a .szövetkezeti egység jegyében ünnepelnek \ ezen a napon, s megemlékez- l inek a szövetkezeti mozgalom . ’sikereiről. Megyénkben az. idén emeli az ünnep jelentő­ségét. hogy az Országos Szö­vetkezeti Tanács döntése alapján,itt. Miskolcon, a Ma. jalis-parkban kerül sor a .nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepségeire. Hasonló ünnepségek zajla­nak le ezen a napon a világ minden részében, a 85 esz­tendeje megalakult Szövetke­zetek Nemzetközi Szövetségé­hez. csatlakozott 67 országban, lahol mái' mintegy 350 millió­an tagjai.a különböző szövet­kezeteknek . Az egyes orszá­gokban természetesen egy- ’ mástól lényegesen eltérő kö­rülmények között ünnepelnek « szövetkezet tagjai és dol­gozói. A legjelentősebb fej­lődésről, legnagyobb ered­ményekről a szocialista or­szágok szövetkezetei adhat­nak számot, amelyek a leni­ni szövetkezeti eszmék útján töltik be fontos .szerepüket. Hazánkban is a párt es az állam legmesszebbmenő tá­mogatását élvezve fejlődik töretlenül, mindhárom szövet­kezeti ágazat, s vált a mun­kás-paraszt politika szilárd bázisává a szövetkezeti moz­galom. Hazánkban a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek 618 ezres tagsága termeli meg a mezőgazdasági termékek zömét. Az egyéni gazdálko­dás idejénél 48 százalékkal kevesebb munkaerővel, hét százalékkal kisebb földterüle­ten 61 százalékkal több árut termelnek. Az ország, ipari szövetkezeteinek 310 ezerfős tagsága adja az egész magyar ipar ,termelésének több mint 7 százalékát. A fogyasztási szövetkezetek taglétszáma el­éri a 3.2 milliót, alkalmazot­taik szama a 179 ezrei, s az áfész-ek bonyolítják a lakos­ság áruellátásának 35 száza­lékát. Megyénkben, ahol a szö­vetkezetek taglétszáma már eléri a 30Ú ezret, mindhárom szövetkezeti ágazat jelentős fejlődésről, szép eredmények­ről adhat számot a megem­lékezés. az elemzés a szövet­kezők ünnepen. A 110 me­zőgazdasági termelőszövetke­zet es szakszövetkezet áru­termelése az elmúlt évben meghaladta a 6.5 milliárd fo­rintot. A 34 ipari szövetkezet termelési érléke több mint 1.6 milliárd forint volt, sex- portjuk elérte a 464 millió forintot, A fogyasztási szövet­kezetek száma 122 a megye­beli. .Ebből 21 az általános fogyasztási es értékesítő szö­vetkezet. 21 a takarékszövet­kezet é.s 80 a különböző la­kásszövetkezel. Csak az áfész-ek éves áruértékesíté­ssé már 8 milliárd forintos nagyságrendű. A kisáruter- melőktöl az elmúlt évben 350 millió, s ebből a szakcsoport- iáiktól 235 millió forint ér­tékű élelmiszert, húst. zöld­séget. gyümölcsöt, mézet vá­sároltak lel. Az 58. nemzetközi szövet­kezeti napon, a szövetkezők seregszemléjén jó ünnepet kívánunk a szövetkezetek tag­jainak, dolgozóinak, s mind­azoknak. akik részt vesznek a miskolci országos, ünnepi rendezvényen. kai — ebben az évben erősen differenciálódott. Mi jelle­mezte Mezőkövesd termelő­üzemeinek első féléves mun- , Ivö j ci t ■ — A város gyárainak, gyár- egységeinek termelése az. idén az átlagosnál nagyobb ütem- íren növekedett. Ez számunk­ra kedvező, mert termékeink korszerűek, ami lehetővé te­szi. hogy gyártmányaink bi­zonyos részét külföldi piaco­kon értékesítsük. Az Autóvil­lamossági Felszerelések Gyu­lának mezőkövesdi gyáregy­sége például 9.5 százalékkal termelt többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Kü­lön is említésre méltó, hogy a gyáregység az l'980-ra elő­irányzót t dől láreisz.ámolá.sú kivitelét már az. első fél év­ben ’teljesítette. Mintegy 5 százalékkal haladta meg a tervezettel a Kismotor- és Gépgyár- termelése is. míg a MEZŐGÉP 4. számú gyár­egysége az. ez évre előírt anyagmentes - termelési ér­téknek a 66 százalékát produ­kálta. Mindhárom termelő­üzem munkájára jellemző voll, hogy a megnövekedett feladatokat lényegében vál­tozatlan. esetenként a terve­zettnél kisebb létszámmal oldottak meg, amely végső — Általában a mértéktar­tás jellemzi a legtöbb tizem, vállalat, szövetkezet beruhá­zói tevékenységét. Ez a szi­gorúbba vált feltételekre, a szűkösebb pénzügyi lehetősé­gekre vezethető vissza. Pél­dául az ipari üzemek ebben Ltz évben nem terveznek je­lentősebb épület beruh ázást, a rendelkezésükre álló mint­egy 52 millió forintból több mint 48 milliót gépbeszer­zésekre fordítanak.-— Az első léi év tapasz­talatai árról győznek meg bennünket, hogy a varos es a járás ipari üzemei, a szö­vetkezetek eredményesen munkálkodtak a gazdaságpo­litikai feladatok teljesítése érdekében. Bizonyos vagyok benne, hogy ió munkaszerve­zéssel, a munka szerinti bé­rezés elvének következetés érvényesítésével.’ a takaré­kossági célkitűzések mara­déktalan valóra váltásával megbldjuk' a népgazdasági tervből reánk háruló felada­tokat. amely megfelelő ala­pul szolgál a következő öt­éves terv sikeréhez — mon­dotta befejezésül Makó Jó­zsef. a Mezőkövesdi városi- járási Pártbizottság titkára. Lovas Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents