Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
ÉSZAK-MAGYÁRORSZÁG 10 1980. július 6., vasárnap Megfiatalítják az ezeréves pannonhalmi várat Kormányhitei a felújításra Nagyszabású felújítási, tatarozási munkák kezdődtek a pannonhalmi várban. Magyarország és Európa e páratlan műemléki együttese a következő években megújul, megszépül. A tengerszinttől 300 méter magasra kiemelkedő dombon épült várat az idő vasíoga alaposan megtépázta. A gondokat először a barokk ebédlő falának megrepedése jelezte néhány évvel ez- i előtt. Hosszas vizsgálatok j alapján derült ki. hogy el- I avult a csatornahálózat, víz f szivárgott a falakba, ez ! okozta a repedést. A csatornahálózat legsürgősebb javítási munkái megtör- l téntek. De már akkor viI lúgossá vált, hogy egész sor halaszthatatlan munkát kell még elvégezni. Gondos tervezéssel több éves I program készült, amelynek i alapján 1984-ig 40 millió i forintot fordítanak kormányhitelből a felújításra, tatarozásra. A jelentős ösz- szeg nagyobb részét a tetőszerkezet 'javítására, a csatornahálózat, a vízelvezetők további korszerűsítésére, s a vár külső tatarozására fordítják. A vár építése az előző évezred végén kezdődött meg. A vár. illetve a kolostor együttesének mai formája 950 év alatt alakult ki. A török időkben Pannonhalmát végvárrá alakították át, s a harcok során az épületek jelentős károsodást szenvedtek. A ma is álló barokk épületeket az újjáépítés során emelték. A külső várövezet tornyai a millennium évében a vajdahunyadi váréhoz hasonló új sisakot kaptak. A vár külső tornyait közvetlenül a második világháború emit lebontották, ezzel teljesen megszűnt Pannonhalma ka- i tonai várjellege. A műemlék-együttes igen becses része a bazilika, amelynek története a tii _______________________________ A pannonhalmi könyvtár részlete. zenharmadik századig vezethető vissza. Az ekkor épült templomot a későbbi századokban többször átalakították. Legjelentősebben Mátyás király uralkodása idején, 1472 és 1490 között változtatták meg építészetileg. Ekkor alakították át későgótikus stí- lűsúra. Lényegében napjainkban is ebben a formában láthatják a Pannonhalmára látogatók. Tíz év óta itt rendezik a nagy sikerű orgonakoncerteket. A díszkivilágítás már elkészült, ez szintén különleges látványossága a műemléknek. A vár környékének rendezése, az arborétum bővítése is tovább tart. Egyebek között a műemléki környezetbe illő kerítés és támfal épül a vár és az arborétum körül. A Pannonhalmára látogató turistaséreg évről évre növekszik. A látogatók száma tavaly már megközelítette a 200 ezret, s idén ennél is több vendégre számítanak. A most megkezdett felújításokkal újabb évszázadokra őrzik meg ezt a páratlan műemléki együttest. r--------------------------------N yakáig ér az embernek a hév vize... Dzsámik, türbék, török fürdők Császár- fürdő, Király fürdő, Rác fürdő, Rudas fürdő. Róluk szól, a dzsámik, türbék, török fürdők történetébe kalauzol Gerő Győző tanulmánya, amely a Művészettörténeti füzetek sorozatban a török kori Magyarország jellegzetes építményeit, a vallásos, kultikus, egészségügyi célokat szolgáló épületeket mutatja be. A hazai török fürdők két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik csoportot a hévvagy termálfürdők alkotják. Ezek ilidzsa vagy kaplidzsa néven ismeretesek, a másik csoportba a gőzfürdők tartoztak, ezek neve ha- mam. Mindkét fürdőt hasonló módon tervezték, alakították ki. Az első helyiség az előcsarnok, amelyet a törökök camekán-nak neveztek. A fürdőnek ez a része egyben az öltözőhelyiség szerepét is betöltötte, így tekintettel kellett lenni arra, hogy nők vagy férfiak használatára készült-e, vagy pedig mindkét nem felváltva használta. A falakat “áttörő ablaknyílásokat ugyanis eszerint helyezték el. A fürdők előcsarnokából keskeny ajtók vezettek a második helyiségbe, amelyet a törökök sogukluknak neveztek. A falak mentén — az előcsarnokhoz hasonlóan — gyakran építettek szofákat, ülőpadokat. Mivel ezt a helyiséget már mosakodásra is használták, megvilágítására már nem homlokzati ablakok szolgáltak, hanem a kis kupolákkal vagy teknőboltozattál fedett helyiség tetején lévő, hatszög alakú felülvilágító nyílások. A víz a íali- kutakból ömlött, ezek előtt pedig kőből faragott díszes mosdómedencék álltak. A harmadik és egyben a legfontosabb része a fürdőnek a tulajdonképpeni fürdőhelyiség, a muzulmán harara. Ennek közepén helyezkedett el a rendszerint nyolc- szögű, ritkábban kör alaprajzú és többlépcsős ; medence. A török uralom megszűntével a fürdőépületeket különféle célokra átalakítva használták még egy ideig. A XVIII. század után legtöbbjük összeomlott, vagy lebontásra ítéltetett. Ez történt Valide szultán egri fürdőjével, és ez lett a sorsa Ferhád pasa pécsi fürdőjének. Ezért is tartják nagy becsben a szakemberek a Budán megmaradt négy török kori épületet. K. Itt. San Francisco utcái minden reggel megtelnek munkába siető alkalmazottakkal, a rendeléseket teljesítő küldöncökkel. a gyermekkocsikat toló anyákkal. Ebben az emberáradatban egyre gyakrabban találkozunk olyanokkal. akik görkorcsolyával közlekednek. Sok fiatalember áttért erre a közlekedési eszközre, aminek okai eléggé nyilvánvalóak: nincs szükség benzinre, nem kell törni az embernek a lejét, hogy hol parkoljon, s végül igen hasznos azoknak is. akik le akarnak fogyni. Vitathatatlan, hogy a görkorcsolya elterjedéséhez hozzájárult gyártásának előrehaladása is. Ezek a korcsolyák már nem ormótlan, zörgő, betordulásra alkalmatlan eszközök, amelyeken egykor a gyermekek a járdák szélén korcsolyáztak. A golyós csapágyakkal ellátóit, poliure- tánból készült könnyű korcsolyák könnyen manővereznek, simán végigsiklanak a járda repedésein és buckáin. A görkorcsolya lelkes hívei az utazást egy meredek hegyoldalon való sílesikláshoz hasonlítják. Az igazsághoz tartozik, hogy a modern görkorcsolyák még nem mindenki számára megfizethetők. A készlet ára. cipővel együtt, gyakran eléri az 1000 dollárt. Ezért az új közlekedési eszköz hódolói inkább a kölcsönzőkhöz fordulnak . „; Tatáról Pontosan mutatja, hová kerii) a jobb, hová a bal térd. ho] a fej helye. De korántsem rekámiéró! vagy más pihenési szolgáló bútorról van szó. hanem a tatai szőnyeggyár új termekéiről. Az imaszőnyegekről, amelyeket a közel- keleti országok megrendelésére gyártanak. Köztudott, hogy a szőnyeggyártás múltja* nagyon régi. Már az időszámítás előtti második évezredben ismerték készítésének módját. Már az ebből az időből származó thébai falfestményeken megörökítették a szőnyegszövést, és más ókori műalkotásokon is megfigyelhető a szőnyegkészítés technikája. A világ Valamennyi kultúrné- pe már a legrégebbi időkben is foglalkozott szőnyegkészítéssel. A keleti szőnyegek azonban különösen szépek, és Magyarországon is nagyon kapósak voltak. A hazai várkastélyok, udvarházak ugyancsak bővelkedtek bennük. A keleti, közel-keleti országokban készülő szőnyegek ma is világszerte keresettek. Éppen ezért, nagy sikere a tataiaknak, hogy termékeik a keleti szőnyegek hazájában is megállják helyüket. Most kuvaiti megrendelésre gyártanak jelentős mennyiséget. Amíg a modern, sokszíI nű szőnyegek jellemzője, hogy mintájuk valamiféle szimmetriában sorakozik, az imaszőnyegek „féloldalasak”. A 20 méter hosszúak templomokba, mecsetekbe kerülnek és ezeken az egymás mellett sorakozó mintáknak megfelelően borulnak le imádságra a hívők. A kisebbek egy személy ájtatosságára szolgálnak. Valamennyi a fáraó nevet viseli. így nevezik a gyár egyik itthon is közkedvelt típusát, amelyet természetesen modern mintákkal szőnek. Az imaszőnyegek magukon hordják a régi keleti minták jegyeit, de mesterséges szálakból készülnek. Alapszínük kármin és ezt ötféle színű minta díszíti. Minőségük kivétel nélkül elsőosztályú. így érthető, hogy nemcsak imaszőnyegeket, hanem lakásszőnyegeket is szállítanak a tataiak más közel-keleti országokba is, így többek kő zött Szaúd-Arábiába, Irakba, Libanonba, az arab sejkségekbe. Hangszerek születése Vonóshangszereket nemcsak egyedi darabokként, kiváló művészek számára készítenek, hanem kisebb- nagyobb sorozatban mások számára elérhető áron is. A hangszerek két alapanyaga a jávor- és a fenyőfa. melyek mellett még mahagóni-, ében- és pali- szánderíát is felhasználnak. A hangszerkészítésre megfelelőnek ítélt fa előkészítése valóságos alkímia. A méretre vágott faanyag három évig érik (a valódi mesterhegedűnek való akár húsz esztendeig is). A sajátos módon felszeletelt fa raktárba kerül és ott addig szárad, amíg víztartalma 18 százalékra nem csökken. Ezután mesterséges szárítás következik, hogy még kevesebb, csupán 8 százaléknyi legyen a víztartalom. A gyártási lolyamat kezdetét a faanyagok durva megmunkálása jelenti. Ezt követően úgyszólván minden kézi erő, illetve szerszámok segítségéve] történik. Amint elkészül a vörösienyőből levő fedő- és jávorfából kialakított hátlap (az előbbi a hangminőség egyik legfontosabb meghatározója), az oldallap villamos bérén, dezésen való megh aj Irtása, majd behelyezése következik. Először a hátlaphoz enyvezik, azután erre a „dobozra” erősítik rá a fedőlapot, és máris kész a „korpusz”, a vonóshangszer „teste”. Ügyes kezek formálják és szerelik rá a többi alkatelemet is. míg végül megszületik a hangszer, amely muzsikálni fog. A vonók vesszőjét gázláng fölött kézzel formálják, nincs az a gép, amely a kellő hajlást.és rugalmasságot jobban meg tudná adni. A vesszőre kerülő hosszú lószőrszálak Mongóliából vagy Argentínából származnak. A hegedűk esetében nincs mód sok újításra, négy alaptípus van, azokat keresik és. gyártják világszerte. Nem változik az alak és a nagyság sem. Képünkön: az egyik neves NDK-beli hangszergyárba, a mark- neukircheni hegedűk és brácsák szülőhelyére tekinthetünk be. ahol már három évszázada készítenek zeneszérszámokat. liléi veréb és más madárritkaságok Hazánkban különlegesen ritka madarakat figyeltek meg a Madártani Egyesület Tolna megyei csoportjának tagjai. AZ ifjú madárkutatók a nagydorogi vasútállomás épületén és a környező fákon hófehér verebet vettek észre. A rendkívül ritka példány vígan ugrált társai között, azok nem bántották, pedig más madárfajok általában elűzik maguk közül a tőlük különböző albínókat. A lelkes fiatal madarászok Tolna-Mözs határának fűzbokrokkal szegélyezett rétjein felméréseket folytatva rábukkantak egy jelentős bakcsótelepre is, amelynek védetté nyilvánítását javasolják. A helyszínen ötven bakcsófiókát meggyűrűztek. Ugyanott felfedeztek egy réti tücsökmadarat is, amilyet az utóbbi években csak három helyen: a Hanságban, a Kiskunságban és az ócsai ősturjánosban láttak hazánkban. A rétek fakó piciny kolibrijének is nevezhető énekesmadár hangja a tücsök ciripeléséhez hasonló. A szekszárdi szőlős, gyümölcsös kertes, erdős dombvidék hidaspetrei völgyében rátaláltak egy ritka mediterrán bagolyfajtára: a füles kuvikra (latin névén: Otus Scops) is. Különös hobbi FF Nem mindennapi szórakozásnak hódol a grosz- welkai (NDK, Bautzen járás) Franz Grusz. Szabad idejében őskori állatokat formál, amelyeket azután a kertjében helyez el. Sok ügyességre és fantáziára van szükség, amíg egy ilyen őskori szörnyeteg alakot ölt, hiszen csak kevés kép és leírás áll rendelkezésére a nagyságméretek és súlyelhelyezkedés kiszámítására. Szilárd dróthálóból készült, belül üreges testre fröccsent! a betont és ólomból készülnék a fogak. Franz Grusznak körülbelül 500 órára van szüksége, amíg egy ősállattal elkészül. Egyelőre 15 őslényt ..készített”, később pedig ősembereket akar megformálni. Az óriásszörny.
