Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

1980. j'úfius 1., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Sikeres munka volt Határidőre végezték el a szintézisüzemi l-es óriáskompresszor nagyjavilásái a Kun Béla szocialista brigád tagjai. Gépszerelők a műtrágyaüzem szórótornyában a kaparóeke Jo*i- tása közben. A vegyipari üzemek éleié­ben minden esztendőben nagy jelentőségű esemény a gé­pek. termelőberendezések nagyjavítása, amelynek ütem­tervét már jó előre elkészí­tik. Részletes, mindenre ki­terjedő feladatterv készült a Borsodi Vegyikombinát kar­bantartási főosztályán is a nitrogénműtrágya-gyár nagy­javítására. A kombinát leg­régebbi gyárában május 24- én álltak ie a termelőegysé­gek, ám a korábbiaktól el­térően nem egyszerre, hanem az ütemterveknek megfelelő­en, szakaszosan. Az ammó­niagyárban például egyetlen órára sem szünetelt a'mun­ka. A nagyjavítási program a feladatok elvégzésére egy hónapot jelölt meg. s a ter­veknek megfelelően elsőként az l-es nyomás alatti bonló­nál, valamint a karbamid- üzemben láttak munkához a szakemberek. A gázüzemi nyomás alatti bontónál kicse­réllek a teljes szekunderrészt, a karbamidüzemben pedig a reaktor nagyjavítása volt a legfontosabb feladat. Segítet­tek a munkában a Péti Nit­rogén müvekből delegált ki­váló szakmunkások is. a két vállalat •között már évekkel ezelőtt megkötött karbantar­tási együttműködési szerző­dés alapján. Amint azt a karbantartási főosztályon el­mondtak. ez alkalommal is jól jött a pétiek segítsége, hiszen ezáltal meggyorsulha­tott. a munka, számos olyan feladatot is sikerült elvégez­ni. -amit az eredeti ütemterv nem tartalmazott, a karba- midüz.emben áz összehangolt és fegyelmezett munka ered­ményeként a tervezettnél ko­rábban indulhatott, inog a termelés, de hamarább sike­rült befejezni az, 1 -es nyomás alatti bontó nagyjavítását is. Mindent összevetve a Borso­di V egyiikom bin át nitrogén- mű trágya-gy árá nak nagy ja vi­tását a tervezettnél koráb­ban sikerült elvégezni és ezekben a napokban vala­mennyi berendezés kifogás­talanul működik. Sz. ». Fotó: Kaprai János Ha valaki áthajt két kocát « falun, abban látszólag nincs semmi különös. Tényleg nincs? Hiszen terelheti lege­lőre, viheti az új gazdájuk­hoz. És mégis elég egy pit. lantá.s a kerítés teleit, s al­fa, amerre halad, megindul a szóbeszéd: ,.X" áthajtotta kocáit -hoz, akinek jó kanja van. s csak száz fo­rintot kér a bizonyos szeli gáltatásért. A faluban nincs titok. Mit szól ehhez az ál­latorvos? Bevallom sandán figyeltem dr. Csáki Gábor arcát, elvégre mit lehel adni ilyen pletykára? Nos. az ál­latorvos ugyancsak elkomo­rult. s azonnal megígérte, hogy utánanéz. Hogy miért kell utánanézni, mi ebben a baj? — A fertőzésveszély. Saj­nos Prügyön még a mai na­pig sem sikerült teljesen meggyőzni az embereket; pe­dig az ő érdekük, hogy az állal egészséges maradjon. A gazdák ragaszkodnak a ha­gyományos állattartáshoz, s \ an bennük egy nem is in­dokolatlan bizalmatlanság a mesterséges megtermékenyí­téssel szemben. Inkább vá­lasztják a másik utat. de en­nek a veszélye igen nagy. Egyrészt a faluban rossz szó­val; időnként ..zugkanok” tűnnek lel. amelyek köny­myen terjeszthetik a leptospi­rozist es brucellózist, amelyek elvetélést okoznak. És ugyan­akkor az értékes anyakoca Kollektív szerződések tapasztalataiból Tizenkét építő, és építő- anyagipari vállalat, vala­mint. 17 gyáregység igazga­tója készítette el a közel­múltban az 1979 )10. évi kol­lektív szerződések elmúlt évi végrehajtásáról szóló beszá­molókat. Az igazgatói be­számolók értékelték a kol­lektív ..szerződések egyes fe­jezeteinek végrehajtását é.s azt. hogy a kollektív szer­ződések milyen módon segí­tették a vállalatokat a gaz­daságpolitikai célok elérésé­ben. Rámutattak azokra a hiányosságokra, azokra a területekre, is. ahol módo­sításokat indokolt végrehaj­tani. A tapasztalatokból néhá­nyat az építők Borsod me­gyei bizottsága is megtár­gyalt. Megállapították, hogy a munkaviszony létesítésével kapcsolatban a kollektív szerződések előírásai megva­lósultak. A munkaidőrendek általában elősegítették a vállalati célkitűzések meg­valósítását. Vissza-visszatérő hiányosság azonban, hogy több vállalatnál — így a Miskolci Mélyépítő Vállalat­nál is — a munkaidőt még mindig nem használják ki teljes mértékben, így a mun­kaidő-kihasználás az előző évhez képest csökkent. Ugyancsak visszatérő gond, hogy a túlóra felső határára vonatkozó előírásokat — a kiemelt munkáknál stb. — nem tartják be és nagyobb mértékben rendeltek el túl­órákat. Részesedési, jóléti és kul­turális alap felhasználása a vállalatoknál, a tervezettnek megfelelően történt. A vál­lalatok jelentős összegeket fordítottak munkaruhák vá­sárlására és a munkásszál­lások színvonalában is javu­lás tapasztalható. A munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében a válla­latok a fegyelmi büntetéstől sem riadtak vissza. Az anya­gi felelősség érvényesítése érdekében nem egy esetben az okozott .kár megtérítését, kezdeményezték. A kollektív szerződések módosítását ebben az év­ben külön indokolt« az, hogy 1989. január 1 -töl ha­tályba lépett a módosított Munka Törvénykönyve, amelynek rendelkezéseit a kollektív szerződések módo­sítása során figyelembe kel­lett venni. Hl ózdi kohászok első fél éve Szekvens-öntés és differenciált bérezés A szakemberek szerint nincs a világon még egy olyan üzem. amely területét tekintve viszonylag kicsi, mégis figyelemre méltó eredményeket ér el. Mint Polencsik József, a kohásza­ti gyáregység vezetője el­mondotta, az idén 9H9 ezer tonna nyersvasat kell ter­melniük. Az első tel évben a nagyolvasztó gyárrészleg a 490 ezer tonnás tervét va­lamelyest túlteljesíti, még­hozzá javuló minőségi e.s, gazdasági mutatók mellett. Nagy gondot fordítanak az energiával, különösen az im­port ból származó koksszal való takarékoskodásra, anél­kül. hogy ez a minőség ro­vására menne. Várhatóan az első fél évben a nagyolvasz­tó gyárrészlegnél mintegy ötezer tonna megtakarítás várható kokszfelhasználásból az első fél évben. Javították a léghevitök műszaki állapo­tai is, melynek következté­ben a nyersvasgyártáshoz szükséges, úgynevezett fúvó- levegő hőmérsékletét 98(1 Celsius-fokrói 941) Célsius- íokra emelték. Sajnos —az előrejelzések szerint — a második fél év nem lesz ilyen zavartalan. A Borsodi Érc- előkészítomű jelezte, hogy az érezsugorítványok fer- rumtartalma 45,5 százalékról 4.” százalékra csökken. Aka­dozik a szállítás is. Ez pe­dig azzal jár. hogy naponta 159-—209 tonna nyersvas- gvártás-kiesés várható. Az előbbi teszi szükségessé, hogy jelentősen növeljék az energiafelhasználást ás a kokszfogyasztást a nyersvas- gyártásban, hogy így vala­melyest. pótolni tudják a várható kieséseket. Bonyo­lítja a helyzetet, hogy októ­berben az l-es számú kohó közepes javításra áll le, ami jelentős feladat. Megvan mái' a gyakorlatuk, s mint mindig, remélhetőleg az idén is határidő előtt fejezik be azt a nagy munkát. Az acélmű gyárrészieg ter­melési terve 1980-ban 1 mil­lió 856 ezer tonna acél. Eb­ből az első fél évben 693 ezer tonnát kellett legyárta­ni. Még nem állnak pontos adatok rendelkezésre, de kö­rülbelül 10 ezer tonnával teljesítik túl féléves tervü­ket. Emellett jelentősen ja­vultak a minőségi, a gazda­ságossági é.s a programsze- rüségi mutatók. Az év ele­jén átmeneti zavarok voltak ócskavasénál ásból, amely az Hugyina László és Tiszolci Lajos acélgyártás fontos adalék­anyaga. Később a KOKÖV pótolta adósságát es túl is teljesítette. Most azonban megint akadozik a Szállítás. A kohászati gyáregységben a legjobb eredményt a fo­lyamatos acélöntőmű kollek­tívája érte el. Az idén a terv szeri«! 845 ezer tonna' ön­tött bugát kell készíteniük. Az első féléves terv 178 ezer tonnát irt elő, amelyet vár­hatóan 10 ezer tonnával túl­teljesítenek. A folyamatos acélműnél meg kell jegyez­ni. hogy a külföldről vásá­rolt gyári berendezés név­leges kapacitásától 25 ezer tonnával több öntött bugát tudnak előállítani. Már a múlt évben kísérleteket folytattak az úgynevezett szék vens-ön léssel. a mely nek az a lényege,, hogy egy elő­készület után két teljes ada­got öntenek le. Így yidöt, energiát és anyagot is meg­takarítanak. Az' újszerű technológiát az idén üzem­szerűen bevezették és alkal­mazzák. A kohászati gyáregységben a fizikai dolgozók részére differenciált mozgóbér, az alkalmazottak részére pedig megszigorított prémium- rendszer van. Nem volt könnyű bevezetni ezt sem, hiszen több évtizedes meg­szokást kellett megváltoz­tatni. méghozzá úgy, hogy ez használjon a dolgozók­nak, a vállalatnak és a nép­gazdaságnak egyaránt. Már a múlt év végén megkezd­#1 1 Mizerók István fel*. lék a felkészülést, az idén pedig az év elejétől a kohá­szati gyáregység dolgozói d i ff erenci ált mozgóbérben, illetve szigorított alkalmazot­ti prémiumrendszerben dol­goznak. Sokat segítettek a kü­lönböző társadalmi szervek, elsősorban a pártszervezetek az új bérezés elfogadtatá­sáért, Bugyin a László alap­szervezeti párttitkár. í’öol- vasztár, csoportvezető el­mondotta, hogy példamuta­tásukkal jártak élen az első időkben az új bérezés be­vezetésében. amelyet most már a nagy többség elfogad. Tiszolci Lajos olvasztár, szakszervezeti bizalmi át­emelte ki. hogy a bérezés­nél a műszakvezető. a párt­titkár. a szakszervezeti bi­zalmi és a KlSZ-títkár les« javaslatot. Az elmúlt hóna­pokban a jövedelmeket il­letően ennek következtében elég nagy különbségek is voltak. Az új bérezési rend­szer bevezetésére azonba« minden körülmények között szükség volt, hiszen lénye­gesen „csökkent mindenféle fegyelmezetlenség, technoló­giai hiba száma. Sokat segítenek a szocia­lista brigádok. A kohászati gyáregységben 144 kollektí­va dolgozik 1800 fővel. A nehezebb gazdasági körüJ- n téti yek között, a nx+gaeabé követ elmen vek teljesítését: vállalásaikkal is elősegítse O . X. A megszokottság hátrányai zés veszélyét csökkentettük. tenyésztési szempontból tönkremegy. A gazda pedig indokolatlanul nagy anyagi kárral fizet ezért a ..hagyo­mányért”. Ha ilyen kant fe­dezek fel, 'azonnal le vágat­tatom. Pár évvel ezelőtt: a prü­gy j. termelőszövetkezet nagy fába vágta a fejszéjét. A ser­téstenyésztés rekonstrukció­ját úgy valósította meg. hogy abban jelentős szerepet szánt a kistermelőknek. A gazda­ság a háztájikba szerződés alapján anyakocákat helyezett ki. amelyek szaporulatát ■meghatározott feltételek kö­zött visszavásárolja. Az idei tervben négyezer malac kerül ki a házak óljaiból, a nagy­üzemi telepekre, ahol majd felhizlalják. Az állatorvos: — Rendkívül jelentős dön. tés volt. Ugyanis a gazdák­hoz olyan feltétellel kerül­hettek csak ki a kocák, hogy azokat zártan. ’ kondáztatás nélkül tenyésztik. A kister­melők egészséges, betegségtől mentes .sertéshibridet kaptak, .amelyek tartása más fajták­tól gazdaságosabb. Lényegé­ben a kisüzemet állategész­ségügyi szempontból nagy- ü zemesiieUük, így a fertó­De sajnos, több olyan prob­lémái is felvetett ez a zárt tartás, amelyet a mai napig nem tudtunk teljesen meg­oldani. — A kihelyezési akció ugyanis rosszul kezdődött, A KA-HYB anyaállatok egy része vírusos fertőzésen esett át. anjely az, utódok életkép- telensegében jelentkezett. Ki­fejezett balszerencse, hogy a háztájiban, előbb lépett fel a betegség, mint a szövetkezet telepein. Ez a tény táptala­ja lett a nem éppen jóindu­latú véleményeknek, amelyek viszont kedvezőtlen irányba terelték a tenyésztői kedvet. És ha a továbbra is sertést tenyésztő gazdáknál nincse­nek ennyire kimagasló ered­mények, akkor az egész — különben kiváló elképzelés — dugába dőlt volna. így vi­szont a tartási kedv ismét fellendülőben van, jelenleg 166 kihelyezett, kocát tarta­nak számon a kistermelők óljaiban. Az állatorvossal bekopog­tunk néhány portára. Min­denütt — másutt bizony szo­katlan — szinte steril, ra­gyogóan tiszta tartási körül­ményekkel találkoztunk. Egy­valamit azért rögtön meg le­hetett állapítani: sokaknak szokatlan az új követelmé­nyű tartás. A doktor csak osztogatta a tanácsokat, kezdve a tápmennyiségtől, az állat természetén át. a legfontosabbig: a szaporodás- biológiáig. Amíg az ólakat nézegettük, egymás után jöt­tek be az utcáról azok. akik felismerlek az állatorvos gépkocsiját. Így látszott, mennyien "érdekeltek Prü­gyön az eredményesnek ígér­kező akcióban, — Meg kell'mondanom, a jelenlegi létszám még kevés. Magyarázni lehel, hogy mi­ért, de inkább azt kellene szem előtt tartani.' miként toborozhatunk több gazdát az akciónak. Elsőként ott le­hetne kezdeni, ahol logna- g.vobb a baj. A mesterséges megtermékenyítés jól bevált dolog, de itt falun nem a leg­tökéletesebb forma. Azonban hátránya például, hogy szom­bat—vasárnap nincs inszemi- nátor. Ha az állat akkor ivarzik...? Sokan nem isme­rik fel az ivarzás tüneteit. Az állaton talán tudunk se­gíteni vitamint n jeJíckíkkaí, helyes tartásmód kialakításá­val. de azon nem. hogy gaz­dája képtelen felismerni a megtermékenyítés helyes ide­jét.. És ha hat koca közül kettő nem vemhesül, az mér komoly anyagi veszteség. Hi­szen a termelő a malacért kap pénzt. Valamilyen komp romi sz­szummal azért meg lehetne oldani a helyzetet. Erre már vannak elképzelések. A KA- HYB vállalat ígéretet tett. ha igény van rá, akkor ad apa­állatokat, amelyet 4—5 gaz­da összefogva megvásárolná. Persze az ötletnek megvan a veszélye: ha csak egyetlen helyen megszegnék a rend­szabályt, akkor a kan köny- nyen meg fertőződ bet. s elfer­tőzheti a kocákat is. De mi­vel eddig csak egyetlenegy­szer szegték meg Prügyön a szerződés szabályait, — amit méltóképpen meg is bűntet­tel; — a kockázat nem is olyan hagy. Persze orvosi szemmel nem éppen veszélytelen, vagy he­lyes az elképzelés. De ha az állattartók, vagy a szövetke­zet érdekét nézzük, akkor már mindenképpen igen. s amennyire becsületes, követ­kezetes kistermelők vannak Prügyön. meg is valósítható. És ugyanúgy el lehet vele érni a nem is olyan táéoli célt — ami minden állator­vos álma —. hogy a környé­ken fertőzésmentes legyen az állomány. — kármán —■

Next

/
Thumbnails
Contents