Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

TfRO. július 3„ csütörtök Tíz év alatt ötödször 1 ' Fesztiválnyitás Kazincbarcikán Kazincbarcika, .július 2-a, szerda, délután 4 óla van. Az Egressy Béni Művelődési Központ előtti leien nagy­számú érdeklődő gyűlt össze, hogy részese legyen az ün­nepélyes pillanatoknak, ami­kor felhúzzák az árbocra a zászlókat,, demonstrálva ez­zel, hogy ötödik alkalommal jöttek el ide az ország leg­jobb amatőr együttesei, az ifj. Horváth István nevével fémjelzett színjátszó feszti­válra. A hagyományos eseményt kővetően a művelődési köz­pont színháztermében dr. Vékony Ernő: a Kazincbar­cikai városi Pártbizottság el­ső titkára köszöntötte a fesztiválra érkezett együttese­ket és a vendégeket akik között ott voltak a megye és Kazincbarcika párt-, állami es társadalmi szerveinek képviselői is. Külön köszön­tötte a külföldről érkezett vendégeket az Amatőr Szín­házak Nemzetközi Szövetsé­gének tagjait A köszöntő után fesztiválnyitó gondola­tait mondotta el a városi pártbizottság első titkára. Bevezetőben a 40 ezer lako­sú város fejlődéséről, hétköz­napjairól beszélt, majd a fesz­tiválról szólva ezeket mon­dotta dr. Vékony Ernő: — A hétköznapi népmű­velő munka mellett nagy gon­dot fordítottunk eddig is az olyan kulturális rendezvé­nyekre, amelyeknek hagyo­mányt teremtő jelentőségük van. Nagy örömünkre szol­gált, hogy a Kulturális Mi­nisztérium és a Népművelé­si Intézet ötödik alkalommal teremt lehetőséget arra, hogy megrendezzük az országos színjátszó fesztivált. A feszti­vál célja: nevelni, szórakoz­tatni, mély gondolatokat es derűs perceket nyújtani a kö­zönségnek és egymásnak. A közel egyhetes fesztivál for­máló ereje számottevő abban is. hogy a különböző előadá­sok adta lehetőségeken ke­resztül a .játszók átadják egymásnak tapasztalataikat. — A fesztivál névadója ifj. Horváth István, a magyar amatőr színjátszás, színház- művészei fiatalon elhunyt alakja Sárospatakon aratta első művészi sikerét. Az ak­kori szakmai közvélemény szüntelenül kutató, kísérlete­ző. nyugtaiian és kockázatot vállaló, ugyanakkor rendkí­vül tudatod alkotóművészt ismerhetett meg ifj. Horváth Istvánban. Ezek a tulajdon­ságai kötik össze emlékét a ma dolgozó, alkotó amatőr rendezők, szín játszók legjobb­jaival. — Nfcm feladatom, hogy szakmai, művészeti jel­legű kérdésekről, szóljak. Ezt megteszik önök, valamennyi­en. akik holnaptól kezdve konferenciákon és vitákon beszélik meg a látottakat, elemzik a produkciókat, s meghatározzák, hogy a szo­cialista művelődéspolitikának megfelelően milyen utakon járjon a jövőben az amatőr színjátszó mozgalom . . . Sike­res bemutatkozást kívánok a csoportoknak, eredményes ta­nácskozást, a szakmai vitá­kon, jó szórakozást a közön­ségnek ! A megnyitót ünnepség után az együttesek „vették at a szól” és birtokukba a szín­padokat. Tegnap, este az „A” programban a következő együttesek léplek színpadra: a debreceni UNIÓ Munkás­színpad, a tatabányai Bányász Színpad. (Az úgynevezett „B” programban további három együttest láthattak a nézők.) * Ma délelőtt kerül sor az első szakmai tanácskozásra, délután 2 órától az ..A” programban öt hazai együt­tes — a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Diákszínpada, a debreceni- Színjátszó Stúdió, a KISZ Központi Művészegyüttes Színpada, a győri Theátrum. a budapesti Hurka Színpad. — mellett közönség elé lép a Csehszlovákiából érkezett színjátszó együttes is. ft. n. jt) A könnyűzene iskolája Napjainkban sokféle zenét ismerünk, sokféle zenét igénylünk, de e tarkaság­ban van valami közös min­denki számára: amit hall, az úgymond szép legyen. (A „szép” szó itt természetesen nem a konkrét értelemben vett esztétikai minősítést, hanem a kikapcsolódás vá­gyának egyénenként változó fokmérőjét jelenti.) Az euló- nia görög szó, jelentése széphangzás. Nem véletlen tehát, hogy a könnyűzenét oktató miskolci muzsikusok épp ezt a kifejezést válasz­tották munkájuk cégérének, pedagógiai tevékenységük céljának és módszerének. A tavasz vége, a nyár ele­je a vizsgák és évzárók idő­szaka. Nincs ez másként az Eufónia Tánc- és Könnyű­zene Oktatói Munkaközösség tanszakain sem, ahol a na­pokban zajlottak a vizsgák, tanárok és növendékek bi­zonyították íelkészültségü- ket, tudásukat. A munkakö­zösség nemrégiben a nyilvá­nosság előtt is tanúsította — a Bartók-teremben adott sike­res hangversenyen —, hogy a könnyű műfaj, művelői egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben akkor, ha való­ban igényes szórakozást, kulturált kikapcsolódást kí­vánnak nyújtani hallgatóik­nak. A gazdag repertoár, Bachtól Leonard Bernsteinig, a szólisták és zenekarok sokszínű hangzásvilága, a technikai eszközökkel — mint a korszerű szórakozta­tás elengedhetetlen követei- «öényevö1 — kötött oareMÁg. mind azt igazolta, hogy ezen a gyorsan változó te­rületen csak a képzett és a közönség igényeihez rugal­masan alkalmazkodni tudó előadók számit hatnak a »- kerre. Az - oktatási forma három- évtizedes múltra tekinthet vissza, s a megye számos szórakozóhelyén találkozha­tunk azokkal a muzsikusok­kal, akik .itt kezdték el is­merkedésüket a dallam és a ritmus világával. A most vizsgázott, köze] 250 növen­dék között természetesein nagy számban akadnak olya­nok, akik nem előadód babé­rokra pályáznak, „csupán” közelebb szeretnének kerül­ni a szórakoztató zenéhez, avatottabb füllel és szívvel hallgatni mások játékát. A dolog lényegét az egyik ta­nár úgy fogalmazta meg, hogy az ő gyereke is több éve tanulja a klasszikus ze­nét, zongorázik, de a Bach- invenciók után gyakran ját­szik például a Hair című musicalből. Miért ne lehet­ne tehát az utóbbit is szín­vonalasan tanítani ?' — kér­dezte. A zenei munkaközösségein belül az oktatás kettős sze­repkört kíván betölteni: ál­talános zenei képzettséget nyújt a választott hangsze­ren kívül a zeneelmélet, a zenétörténet területén, illet­ve előkészíti tanítványait az Országos Szórakoztatózenei Központ kurzusaira, .kategó­ria-vizsgáira. Klubok és klubvezetők Egy feimérfes megyerikben j — az elmúlt esztendőben —- 311 ifjúsági klubot számlált össze. 'Egy másik felmérés szerint 1UÍ5 ifjúsági klub mű­ködik ... A helyzet azóta is Változott, változik, pontosan aligha tudja valaki is meg­mondani a vralós számot, kü­lönösen, ha hozzávesszük eh­hez a népművelő megjegyzé­sét: „A visszajelzés nagyon gyatra . . Bizonyos visszajelzésre — már tűi a számokon — adnak alkalmat a nyári közművelő­dési tanfolyamok. Mint hírül adtuk már. az idei június 23- án kezdődőt:!, s e hét végén zárul. A tanfolyamok hall­gatói Időzött ott vannak az ifjúsági klubok vezetői is — az egyik csoport tagjai két­éves fotyamaítos képzés után, most szereznek C-kategóriás minősítést, a klubvezetésre: a másik csoport tagjai már egy éve dolgoznak ekképpen, ne­kik ez a tanfolyam tovább­képző ..jellegű. Velük beszél­gettünk minap a tanfolyam­nak helyet adó Nehézipari Műszaki Egyetem egyik kol­légiumában, nern térve el a tematikától, mely e napra — pontosabban ezekre a dél­utáni órákra — ezt írta elő: „Beszélgetés a klubvezetők helyzetéről... A klubok je­lenlegi helyzete" ... Összefoglalóan nehéz lenne pontosan megfogalmazni az általánosan kirajzolódott helyzetképet: ami egyértel­műen kiderült az az. hogy ez a közel húsa ifjúsági klubve­zető szívügyének tekinti saját klubja és .a klubmozgalom dolgait; lankadatlanul lelke­sek; panaszuk sem tétlenség- re-belenyugvásra jelzés, sok­kal inkább, a jobbat akará­sért szól. Manapság mind sűrűbben jelennék meg publikációk az ifjúsági klubok helyzetét elemezve, nem kevés gondol és problémát is felsorakoz­tatva. Abban mindenki egyet­ért, hogy amíg ki kell ala­kítani — átalakítani — egy helyiséget; amíg kövekkel, kötőanyaggal, építőanyaggal kell dolgozni: addig nagy a lelkesedés, a közösségi el­szántság. Amikor azonban már „késs a. klub”, akkor jön a neheze. Azaz; olyan program kialakítása, ami az emberi együttlélben is tartós kötőanyagnak bizonyul. Eb­ben mutatkoznak gondok áz utóbbi években De hát mire is kell a klub a fiataloknak? — erről beszélgettünk a klub­vezetőkkel, s nem érdemtelen itt felidézni néhány gondola­tukat: — Mi még — mondotta egy pedagógus — azok közé tartozunk, akiknek nincs he­lyük. Ígéretet — Miskolcon — kaptunk már rá. hogy a fiatal pedagógusok számára biztosí­tanak helyei, ez azonban még jelenleg is csak ígéret. Hogy miért kellene? őszintén meg­mondom: sok fiatal pedagó­gus, főleg lány, kifejezetten magányos... az egyetemi diszkóból már kinőttek..., hová menjenek, hol találkoz­zanak. hol ismerkedjenek? A klub teremthetne erre lehe­tőséget ... — Nincs lakás, együtt kell lakni vagy a szülőkkel, vagy az anyósékkal . . . Nincsenek ifjúsági szórakozóhelyek,.. Valahová pedig ki kell moz­dulni. — A klub iránti vágy élet­kori .sajátosság. "Megpróbá­lunk ismerkedni.- Én nem tu­dom elképzelni, hogy amikor leteszem a munkát, hazame­gyek. akkor üljek le eg.v sa­rokba ... A mai fiatalok többsége értelmes dolgot ke­res es ezl jórészt az ifjúsági klubokban találja meg . .. — Sokat beszélnek manap­ság arról, hogy a klubok „eldiszkósodtak” ... Erre azt tudom mondani, hogy a fia­talok mindig is szerelték a slágerzenét. A diszkó nem kizáró ok. nem jelenti azt, hogy ahol diszkó van — olt nincs művelődés. A klub nem lehet csak táncház, ezt mi is tudjuk, de aki ismeri a klu­bok tartalmi munkáját, az' azt is tudja, hogy ahol adnak magukra a fiatalok, olt szí­nes program van: ismeretter­jesztő előadástól kezdve ba­ráti beszélgetésen át a 1 min­idig vonzó szellemi, játékos vetélkedőkig. — Az ifjúsági klub sok helyen hézagpótló szerepel tölt be, éppen azért, mert más művelődési lehetőség nincs az adott településen, nincs művelődési ház ... — En a baráti kapcsolatok kialakításában és kialakulá­sában látom a klub legna­gyobb szerepét. Azt hiszem, közülünk mindenki tudna említeni nem is egy példát itt szövődött barátságról, szere­lemről. házasságról . . . A klub az azonos érdeklő­désű emberek találkozóhelye — nagyon leegyszerűsítve. Er­re hivatkozott beszélgetésünk során az egyik klubvezető is, amikor a zenei, táncos össze­jövetelekről esett szó. így okoskodva: elképzelhető, hogy a közös érdeklődési pont ép­pen a zene... S ennek a vonzó, „becsalogató” és klub­ba szoktató hatásáról balga­ság lenne lemondani... Azt hiszem, ezek a gondo­latok, klubvezetők áltál meg­fogalmazott mondatok sem- miképpen nem adhatnak a megye ifjúsági klubrttozgal- máról átfogó képet. Nem is akartunk a szerteágazó, sok­szor összegubancolódottnak tűnő klub-kérdéskörben biz-, tos ösvényt taposni az egyet­len követhető és járható út­ra. Az igazán jó kluboknak amúgy is az a jellemzőjük, hogy az általános jó tapasz­talatokat — saját arcukra formálva őrzik meg és hasz­nosítják. Ezeknek a nyári tanfolyamoknak is abban van igazi értékük: hogy lalálkoz- tatja az ifjúsági klubok ve­zetői t... «énagy) • Fellini a nőkről Az olasz rendező-sztár új filmjével, mélyben 800 nőt szerepeltet, félni akarja meg­tanítani a férfiakat. A 1>0 éves rendező á világ minden tájáról szerződtetett színész­nővel és statisztával forgatta új filmjét, az Asszonyok vá­rosát. Alig kezdődött'meg a for­gatás, néhány harcias nő máris nagy patái iát csapott. A „Donna” című. a nők szá­mára kiadott újságban azt nyilatkozták, hogy a szexuá­lis extrém szituációk ábrá­zolása . miatt ..kihasználva, megsértve és megalázva” ér­zik magukat. A film bojkot­tálását követelték. A jól megrendezett, felhí­vás következmények nélkül maradt. Az. Asszonyok városa középpontjában egv térti áll: Marcello Mastroianni. A Nyolc és fél óta először forgat ismét Fellinivel. Ak- , kor, 1062-ben egy művészt testesített meg. aki hirtelen arra kényszerítve érezte ma­gát. hogy életének mindén értékét újra átgondolja. Az Asszonyok városában egy még fontosabb krízist él át a férfi: az asszonyokhoz való viszonyának a krízisét. A „nő álma és ezzel maga a nő is megváltozott”, mondja Fellini. Ez súlyosan érinti a mai férfit: álmai asszonya a valóságban már nem létezik. Tehát a férfinak is meg kell változnia. Ha a „történetről”, ma még keveset is .leltet megtudni, vannak már azonban lefor­gatott jelenetek. Álom tormá­jában meséli el Mastroianni utazását eg.v olyan országban, mely alig különbözik a va­lóságostól, s melynek társa­dalma a mai társadalmun­kéhoz hasonlít. A vonaton Mastroianni a toalettre követi a nót. (Bernicé Stegers), aki. kecseg­tető pillantásokat vet felé. Ott csókolja meg. De tovább nem jut el. mert a vonat hirtelen megáll egy szabad területen, es a nő eltűnik egy bokorban. A nő keresése köz­ben eljut egy furcsa szállo­dába, ahol éppen feminista gyűlést tartanak. SAÓbáról szobára téved, és különös szituációkba kerül: az egyik nő arra kényszeríti, hogy húzzon fel egy görkor­csolyái, egy töld alatti kony­hában pedig erőszakkal Felül - lelik egy motorra. Az egyik teremben egy nő büszkén vezeti elő nyolc férjét véle- , ményezletésre. Mások kis je­leneteket rendeznek, melyek a nők rabszolgaságát de­monstrálják a tűzhely, a va­salódeszka. a bölcső mellett és az ágyban. Mastroianni menekül, es eközben egy öregedő Don Juan kertjébe jut. Az éppen ünnepet ül llMHH) szeretőjé­vel együtt. Az orgiát a női rendőrség veri szét. Mastroianni az ágy alá menekül, és egy nyíláson ke­resztül egy toronymagas csúszdához er. melyen lecsú­szik. A száguldó zuhanás köz­ben fiatalságának különböző asszonyai tűnnek tel a pálya szélén. Az biztos, hogy mindent, amit eddig elmondott Fellini az asszonyokról, ezzel a film­mel kérdésessé akarja tenni. Bár itt is feltűnik az ösz- szes. ismert, Fellini-típus — a kövér cirkuszi lovarnő, vagy a buja zongoristáim —, ' melyek megfelelnek a férfiak hagyományos elképzeléseinek. De ebben a filmben ezek csak üres klisék. ' Zsörtölődő feministák, mi­tologikus walktirök és fris­sen áldozatul esett szüzek kö­zött i tanácstalanul bolyong Mastroianni — mint rende­zőjének „alleregója”. „A biztonságunk”, mondja Fellini, „minden síkon kér­désessé vall. Korábban hihe­tetlen magabiztossággal ta­láltuk ki a világunkat. Úgy adtuk a szerepeket mások­nak, mint a moziban. A nő­ket klasszil'i kai Iák : háziasz- szonyok, hetéra. szemérmes nővér, amazon. Ha a no elég erős volt. elvetette a szere­pét, Mégis egy új férfit kel­lett keresnie, akt új szerepet talál ki a számára. Vagy egy­idejűleg különböző szerepe­ket élt meg.” „Azt. hogy a nó is ki tadja ránk, férfiakra ősz,tani a sze­repeket, soha néni ismertük el. Mert hozzászoktunk ah­hoz, hogy mindig a férfi az, aki egy viszonyban az első lepesekef megteszi. Milyen gyakran vezetett viszályra az. •ha a másik olyan „szemtelen” volt, és kivonta magát a sze­rep alól, amit neki adomá­nyoztunk. Hogyan merészel nem az lenni, amidén elkép­zeltem?” Valóban Fellini sem hiszi azt, hogy az emberi kapcso­latokról „csak egyszerűen ki lehel találni” egy új elméle­tet ... „Az én filmem végen sen­kinek sincs igaza. A mi mai világunkról, úgy vélem, nem mondhat végérvényeset a művész. Már az is sok, ha sikerül neki a vészharangot megkondítani.” (b—a) Ifjúság cs tömegkommunikáció Salgótarjánban szerdán megnyílt a TIT ifjúságpoliti­kái nyári egyeteme, magyar, csehszlovák és bolgár részt­vevőkkel. Az idei kurzus fő témája az ifjúság és a tö­megkommunikáció. A 10 na­pos tanfolyam nyitó előadá­sát az ifjúságpolitikáról és társadalmi nyilvánosságról csütörtökön Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára tartja. Önarckép—szénnel Napjainkban forgatják a Magyar Televíziónál Bohó Róbert rendezésében az ön­arckép — szénnel című mű­vet, Darvas Iván rendhagyó portréfilmjét, ‘ amely ugyan nem nélkülözi az életrajzi vonósokat, mégis inkább a művész közérzetét, helyzetét kívánja tükrözni. Színes egyé­nisége, letisztult, sallangoktól mentes művészete, heljm a mai színházművészetben, te- levíziózásban és tulajdonkép­peni mellőzöttsége a filmmű­vészetben kitűnő lehetőséget ad arra. hogy rajta keresztül a néző választ kapjon szinte minden olyan kérdésre, amit ő maga is szívesen feltenne a magyar művészeti élet.'élvo­nalában aüó Darvas Ivánná*. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS VÍZMŰ MISKOLCI ÜZEMIGAZGAIOSAGA hirdet gépkocsivezetők és * . csőkezelők részére Bérezés a kollektív szerződés szerint Jelentkezési cím: Észak-magyar országi Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási V. Miskolci üzemigazgatósága Miskolc (Stromfeld laktanya mellett) ijt lelefon: 35-064 A 30BOSUVEGBEN PÉNZ VAN Csak vissza kell váltani. Beleti dy 2 Pl R. «&. R

Next

/
Thumbnails
Contents