Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

ESZAK-MAGYARQRSZÁG 2 1980. július 25., péntek A koimunisla és hazafias gondolat vértanúja 75 éve született Schönherz Zoltán . Ha azt látom, hogy bárki olyan hídon akar a folyón átkelni, amelyről tudom, hogy le log szakad­ni, emberi kötelességem rákiáltani, hogy vigyázzon." (Schönherz Zoltán) 1942 nyarán a hazai kom­munista mozgalmat súlyos vérveszteség érte. A hár­mas terrorapparátus — Zombor—Schweinitzer po­litikai rendőrsége, a csend­őrség politikai iryomozócso- portja és a VKP 2., a hír­hedt' „Def” (a vezérkari fő­nökség elhárító osztálya) több száz kommunistát tar­tóztatott le, köztük Rózsa Ferencet és Schönherz Zol­tánt, a párt hazai vezetőit. A vezérkari főnök különbí­róságának kirakatperében a Schönherz és 13 társa ellen emelt vád azon alapult, hogy a vádlottak — idéz­zük a vádindítványt: „Szö­vetkeztek arra. hogy a Ma­gyarországgal szemben had-, ban álló Szovjet-Oi-oszor- szág megsegítése, illetve le- .hermentesítése érdekében a szociáldemokrata párt­ban és a szociáldemokrata szervezetekben tömörült munkásságot a független, szabad és demokratikus Magyarország jelszavával és ennek követelésével be­folyásuk alá vonva, a 'tö­megben tengelyellenes pro­pagandával és Szovjet- Oroszország elkerülhetetlen győzelmének hangoztatásá­val. a háromhatalmi egyez­ményben vállalt kötelezett­ségek teljesítésével szem­ben ellenszenvet keltsenek és ekképp a nemzet háborús akaratának megtörése út­ján a magyar állam és szö­vetségesei fegyveres erejé­nek hátrányt, az ellenség­nek pedig előnyt okozza­nak”. A " fővádlott, Schönherz zSoltán (Rózsa Ferenc a ki- rallgatások során belehalt 1 kínzásokba) a magyar communista és független­ségi mozgalom kiemelkedő egyénisége volt. Csehszlo­vákiában kezdte a párt- munkát, a brnói egyetemen szerzett mérnöki diplomá­val a kezében vált hivatá­sos pártmunkássá. Egyete­mi városában, Prágában, majd Kassán dolgozott Csehszlovákia Kommunista Pártja szervezeteiben. a szlovákiai ifjúmunkás mozgalomban, amelynek 1934-ben magyar titkára is lett A nemzetközi kom­munista mozgalomra való korszerű kitekintést 1935— 1936-ban Moszkvában szer­zett. ahol az ifjúsági Inter- nacionáléban képviselte a csehszlovák pártot. A kom­munista mozgalomnak azok közé az értelmiségi vezetői közé tartozott, akik teljes szívvel és ésszel álltak ki a Komintern VII. kong­resszusának népfront-plat­formja mellett. 1938 után a második bécsi döntéssel Magyarországhoz került fel­vidéki területeken szervez­te a pártot, a széles szövet­ségi politikán alakuló an- tifasizmus jegyében. 1940- től a Titkárság és a Köz­ponti Bizottság tagjaként, oroszlánrésze volt a függet­lenségi mozgalom szervezé­sében, az 1941—42-es sike­res akciókban. A nagy lebukás után a perben a védelem éppen erre a függetlenségi és nemzeti tevékenységre ala­pozta taktikáját. Az ural­kodó politikai elithez tar­tozó. a németellenességgel rokonszenvező nagy nevek — tábornokok, követek, egyetemi tanárok, ország- gyűlési képviselők — vala­mint a legális szociálde­mokrata párt vezetőinek tanúként való felsorakozta­tása Inind azt szolgálta, hogy az elfogult antikom- munista osztály bíróságnak bizonyítsa a vádlottak tevé­kenységének nemzeti és hazafias jellegét. 1942. szeptember , 30-án Schön- herz Zoltánt halálra ítélték, és október 9-én kivégezték a Margit körúti (ma: Már­tírok útja) fegyház udvarán. Híres búcsúlevelében ír­ta: „Én nem cselekedhet­tem másképpen, mint ahogy cselekedtem. Mikor fel­ismertem. hogy milyen ve­szély fenyegeti embertár­saimat, meg kellett szólal­nom, nem tehettem más­képpen. Ahogy Luther mondta a zsinat előtt: itt állok és nem tehetek más­ként” . a szívj Á népgazdasági terv meg­valósításának első félévi ta­pasztalatait vitatta meg a Szovjetunió Minisztertaná­csa. Az ülésen megállapítot­ták, hogy az év első felében tovább fejlődött a népgazda­ság. emelkedett a népjólét. A tervnek megfelelően nö­vekedett az ipari termelés, tovább erősödött a mezőgaz­daság anyagi-műszaki bázi­sa. teljesítették a lakosság anyagi és kulturális életszín­vonala emelésének terveit is. A Minisztertanács ugyan­akkor megállapította, hogy egyes iparvállalatok, egyesü­lések. ágazatok nem teljesí­tik termelési és értékesítési tervüket, nem hajtják végre megfelelően a munka terme­lékenységének növelésével, az önköltség csökkentésével kapcsolatos feladataikat. Nem teljesítette például tervét a vaskohászat, a fakitermelés, » papírgyártás, a cement­gyártás és néhány más ága­zat, nem volt kielégítő a ^vas­úti szállítás munkája sem. A Minisztertanács hatá­rozatban kötelezte a minisz­tériumokat. főhatóságokat, a köztársaságok miniszterta­nácsait arra. hogy haladék­talanul dolgozzák fel az el­ső fél év tapasztalatait, te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket a hibák kiküszöbö­lésére. biztosítsák az éves terv és ezzel az ötéves terv­időszak előirányzatainak tel­jesítését, a következő ötéves tervidőszak jó előkészítését. A. mezőgazdaságban meg kell tenni az intézkedéseket a betakarítás gyors és- vesz­teség nélküli lebonyolítására az időjárási körülmények kö­zött lerövidült betakarítási szakaszban, teljesíteni kel] a mezőgazdasági termékek ter­melésének és eladásának tervét, meg kell oldani az , állatállomány átteleltetésé- nek előkészítését. Folytatódtak a bécsi tárgyalások Fagyasszák le haderőik létszámát Csütörtökön ^megtartották á közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsö­nös csökkentéséről folyó tár­gyalások ,245. ülését, amely- lyel befejeződött a megbe­széléssorozat 21. fordulója. Az ülésen a belga Luc Smol- deren elnökölt; Nyikolaj Ta- raszov. a szovjet és Jonathan Dean. az amerikai küldöttség vezetője szólalt fel. Az illés utáni sajtóértekez­leten a 21. forduló mérlegét nyugati szemszögből meg­vonva, Vos van Steenwijk holland nagykövet megismé­telte a NATO-országok állí­tását. amely szerint a Varsói Szerződés tagállamai több ka­tonát állomásoztatnak Kö- zép-Európában, mint ameny- nyit a legutóbbi kölcsönös létszámadat-közlésben jelez­tek. A július 10-i szocialista javaslatról szólva a holland küldöttségvezető azt állította, hogy az „kevesebb szovjet katona kivonását irányozza elő, mint a korábbi szocia­lista indítvány”. Nyikpláj Taraszov szovjet küldöttség vezető ezzel szem­ben rámutatott: a bécsi tár­gyalások résztvevőinek ren­delkezésére állnak mindazok a létszámadatok, amelyek se­gítségével kidolgozható a csökkentés első szakaszára vonatkozó megállapodás. A szovjet küldöttség által beter­jesztett .július 10-i javaslatok messzemenő engedményeket tartalmaznak és figyelembe veszik a kérdés valamennyi fontos velüJetét — hangsú­lyozta Taraszov. Pozitív nyu­gati válasz esetén reális le­hetőség volna arra, hogy a hosszú tárgyalások után vég­re eredményre jussanak. Az egyezmény megkötése esetén a szocialista országok elvárják, hogy a nyugat-eu­rópai országok, az Egyesült Államok és Kanada egyide­jűleg fagyasszák be haderőik létszámát — mint ahogy ezt tenné az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia is. Ez igaz­ságos követelés — mutatott rá Taraszov —. hiszen nem lenne méltányos, hogy ami­kor a Varsói Szerződés ka­tonailag legerősebb országa erőket von ki a kérdéses te­rületről, az említett NATO- országok semmiféle kötele­zettséget ne vállaljanak ma­gukra. A tárgyalások következő, 22. fordulója szeptember 22- én kezdődik. mm Pinochet? A Bolíviában egy hete lezajlott katonai államcsíny hónapok óta a levegőben lógott: egy olyan ország­ban, ahol 155 év alatt most 189. alkalommal távo­lították el erőszakos úton a kormányt, az ilyesmi nem számít különösebb újdonságnak. Legalábbis az ehhez hoz­zászokott külvilág vélekedik így a távoli országot sűrűn érő politikai rengésekről. Nem így azonban a reményte­len nyomorban élő bolíviai tömegek, a kalandorpolitiku­sok hatalomváltásainak szenvedő alanyai. A háromtagú katonai junta — Garcia Mesa tábornok­kal, a hadsereg főparancsnokával az élen — nyíltan na­cionalista és anlikommunisla politikát követ. Erőszakos beavatkozását már színre lépése előtt azzal próbálta in­dokolni, hogy a polgári politikusok „alkalmatlannak bizo­nyultak” az ország súlyos társadalmi és gazdasági bajai­nak orvoslására, es az ezek miatt fenyegető „általános káosz” megakadályozására. Az erőszakos hatalomátvétel valódi oka, hogy a földesúri-tőkés oligarchiát képviselő katonák elejét akarták venni a pár éve megindult demok­ratizálási folyamatnak, és . az ezzel kapcsolatos szociális és gazdasági reformoknak. S bár előzőleg a tábornokok kötelezettséget vállaltak a demokratikus játékszabályok betartására és a nép akaratának tiszteletben tartására, a június 29-én megtartott választások eredménye pálfordu­lásra késztette őket. Ezeken ugyanis nem saját jelöltjük futott be, hanem Silez Zuazo, a mérsékelt baloldal kép­viselője. A most hatalomra jutott junta a chileihez hasonló bru­tális eszközökkel — egyebek között a stadionok koncent­rációs táborokká való átalakításával — igyekszik letörni az ellenállást. Helyzete mégis bizonytalan: a széles népi támogatást élvező szakszervezetek általános sztrájkja megbénította az ország életét. A főváros, La Paz munkás- negyedeiben még ropognak a fegyverek, s 'ellenállnak a/, ónvidék bányászai, valamint a szegényparasztok is. A Bo­líviát magában foglaló Andok-paktum elítélte a puccsot, sőt Washington is kínos helyzetbe került: szívesebben vette volna egy polgári kormány megalakulását. Latin- Amerika országainak többsége határozottan ellenzi egy újabb Pinochet megjelenését a kontinens politikai po­rondján. Ülést tartott a Minisztertanács Szabadon engedik az amerikai foglyokat Iránban Az ASH Sharq A1 Awsat című dzsiddai (Szaúd-Arábia) újság jólértesült arab forrá­sokra hivatkozva jelenti, hogy az iráni parlament né­hány héten belül, a rarna- dan vallási ünnep befejezté­vel szabadon engedi az ame- ' rikai túszokat. Az illető for­rások szerint Khomeini uta­sítása alapján a parlament vagy valamennyi túszt, vagy csak néhányat kémnek nyil- ‘vánít majd és utána mind az 52 túszt kiutasítja az ország­ból. Az • előkészületek a kiu­tasításra állítólag már meg kezdődtek. Az újság meg­jegyzi. az iszlám világban hagyomány, hogy a ramada- ni böjt után foglyokat en­gedjenek szabadon. A leg­főbb oka azonban ennek az. hogy a túszok további fogva tartása terhet jelent Iránnak. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a Veszelin Gyuranovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa' elnökének hazánk­ban tett hivatalos baráti lá­togatásáról szóló beszámolót. Megbízta az 'illetékes szerve­ket, ' hogy az elvi megállapo­dások végrehajtásához szük­séges intézkedéseket a ma­guk területén tegyék meg. Tárgyalt a kormány a köz­igazgatás fejlesztését meg­alapozó kutatásokról és fel­adatként jelölte meg a kuta­tások középtávú tervének eD készítését az év végéig. Módosította a kormány — a pénzügyminiszter és a TOT elnökének előterjesztése alap­ján — a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendeletet. Az új szabályo­zás elősegíti a termelőszövet­kezetek biztonságos gazdál­kodását. Módot nyújt új köl7 csönös. önkéntes támogatási formák alkalmazására és le­hetővé teszi országos alap létrehozását is.' A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Állami Tervbizottság és a Gazdasá­gi Bizottság 1980. II. félévi munka tervét. Energiatakarékosság az építőiparban (2.) Sajnos, még mindig ott tartunk, hogy szökik a hő. Ajtókon, ablakokon, nyílás­záró szerkezeteken. Miként azonban előző írásomban is megállapítást nyert, sokkal lényegesebb bizonyos elemek szöktetőképessége, nevezete^ sen: a falaké, a határolóké. Falaznunk kell, ez kétségte­len. S ha már falazunk, ezt nyilván új otthonok megte­remtéséért tesszük, gondol­nunk kell az energiatakaré­kosságra is, valamennyiünk érdekében. Kerülve a kenet­teljes. illetve habarcsteljes megnyilatkozásokat, nézzük inkább a tényekei. 1 Mi tagadás, a téglaipar termékei évszázadokon át megőrizték fontos helyeiket, s beépültek, és természete­sen ma is beépülnek a há­zakba. no,1 meg a köztudat- ba. Alig-alig rendül meg beléjük vetett bizalmunk, bár az utóbbi időkben több ve- télytárs jelent meg a pia­cokon, s azt terjesztetik ma­gukról, hogy bizony különb dolgokra is képesek, mint a hagyományos tégla. Figye­lemreméltó adatokkal bizo­nyítják mindezt, s ennek a nem zsákbamaeskás politiká­nak köszönhető, hogy példá­ul a mészhomok, tufa- és betonblokk téglák jelentős pozíciókat foglalnak el. Ám­bár tény, hogy csak a gyár­tásuk körzetében, országos egyeduralkodó beépülésük még nem sikerült. A hazai úgynevezett kézifalazóanyag­Anyagok a ellátást lényegében a tégla­ipar biztosítja. Ehhez egyéb falazóanyagok 3. százalékkal, a gázbetongyártás pedig 6 százalékkal járul. Az utóbbi komoly ellenfele a téglának. Megjelenése kényszerű fej­lesztéseket köveiéit a tégla­ipartól. csökkentették a tér­fogatsúlyt, növelték a méi e- teket. de az elsődleges cél, a hőtechnikai tulajdonságok javítása lett volna. Ragasz­kodnék. ha megengedik, vizs­gálódásom realitásaihoz. Nos. ha valaki energiatakarékosán akar építkezni, s ugye. mi­ért ne akarna, az alábbi fa­lazóanyagokból válogathat. Olyan vezértípusokat válasz­tottam ki. amelyek egyálta­lán számításba jöhetnek az energiatakarékosságot illető­en. Nem ismertetek árakat, mivel a termelői árak szál­lítási költség nélkül semmit se mondanak, másrészt az esetleges árváltozások le­ronthatják a hosszú távú időszerűséget s netán ami ma olcsónak tűnik, az ener­giapazarlással jócskán meg­drágul. B—30-as blokktégla: Vi­szonylag nagyméretű, 20—25 százalékos üregtérfogatú, va- kolattartása jó, megmunkál- hatósága rossz, s a belőle készült vakolt falazat hőál­bocsátási tényezője: 1,48! (Nem szerétnek senkit befo­lyásolni, ezért még egyszer leirom, felkiáltójel nélkül: 1.48 ) Országosan elterjedt. ALFA vázkerúmia: Való­jában agyagból égetett 50 százalékos üregtérfogatú, könnyített falazóblokk. Meg- munkálhatósága rössz. Höál- bocsátási tényezője: 1,09. Megfelel 8 darab kis méretű téglának. Porolon tégla: Jelenleg ez a téglaipar csúcsteljesítmé­nye. (Elnézést.) Habosított polisztirol gyöngy bekeveré­sével készülő zárt porózusé kerámiabázisú ' falazóanyag. Megmunkál hatósága. vako­lattartása jónak ítéltetik. Kí­sérleti gyártása folyik a Bátaszéki Vázkerámi agyár­ban. Hőátbocsátási tényező­je: 0.81. Gázljeton: Blokk. Mész­pernye, vagy homokbáz.isú porózus szerkezetű építő­anyag. Elsősorban a fejlett építészeti kultúrával ..megál­dott” skandináv államokban közkedvelt. Hazánkban egye­dül a Kazincbarcikai Köny- nyűbetongyárban állítják elő. Hőátbocsátási tényezője: 0.69! Nos, már ennyi 'kevéske falazóanyagot vizsgálva is kézenfékvő, hogy a hőátbo- csátási tényezők bizony ma­gasak, nyugodtan szökhet tőlük a hő. Kivétel a gázbe­ton. De a szabvány előírása­it mindenképpen be kell tar­tani! Az említett első lépcsős, 0,85 hőátbocsátási tényezőt, a kis méretű tégla: 111 cen­timéteres. a B—30-as jelű tégla: 72 centiméteres, az ALFA és Porolon tégla: 30 centiméteres, a gázbeton pe­dig 25 centiméteres falvas- tagsággal elégíti ki. A má­sodik követelménylépcsőt, te­hát a 0,7-es hőátbocsátási tényezőt csak a gázbeton tudja, a korszerűnek számító ALFA vastagságát 50 centi- méteresre, a Poroton téglá­ét pedig 36 centiméteresre kellene növelni. Nyilván ezen nemcsak a s: kemberek gondolkodnak el, hanem a vásárlók is, hiszen viszony­lag olcsón akarnak építkez­ni. * Igyekeztem a szakszerűség határain belül segítségére lenni a magánlakás-építők­nek, s bár a. Kazincbarcikai Könnyűbetongyár terméke olyannyira közkedvelt, hogy nem kíván reklámot, nem titkolt céllal, egyszóval, hogy híre eljusson a megyehatáron túlra is, az illetékesekhez címzem írásom befejező ré­szét. Kai ősi Imre (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents