Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

1980, július 25,, péntek- eSZAK-MAGYARQRSZÄG 3 S ok évtizedes, a gyakor­latban igazolédolt ta­pasztalat, hogy- a gaz­dálkodás első félévi ada­tai, kiegészítve egyéb infor­mációkkal — például az ipar rendelésállományával, a pénz­ügyi helyzet jellemzőivel, a mezőgazdasági termésprog- nózisokkal — a gazdasági fo­lyamatok második félévi ala­kulását is előrevetítik, lehe­tővé teszik, hogy a népgaz­dasági terv megvalósulására, a teljesítés mértékére követ­keztessünk. Az első félévi gazdálkodási kei tendencia érvényesülése jellemezte. A pozitív irányú abban nyilvánult meg, hogy a terv első számú gazdaság­politikai célja, a külgazdasá­gi egyensúly javítása, hónap­ról hónapra, s a fél év egé­szeben a tervezettnél, is ked­vezőbben alakult. Megtörtént az, amire reg volt1 példa : egy rövid időszakon belül — az I. negyedévben — szerény mértékű, inkább csak jelké­pes. aktívum is létrejött a nem rubelelszámolású keres­kedelem egyenlegében. F.z ugyan a későbbiek során el­tűnt. de a június 30-i mér­leghelyzet is sokkalta jobb a reméltnél és a tervezettnél, a passzívum mértéke, össze­ge rendkívül alacsony. Van azonban ennek a ked­velő mérleghelyzetnek, a kül­gazdasági egyfensúly javítá­sában elért eredménynek egy olyan negatív vonása is, ame­lyet más körülmények között hajlandók lennénk „szépség­hibának" tekinteni. jelen esetben azonban nem. mert a belgazdasági folyamatok­hoz kapcsolódik. Az idei népgazdasági terv a külgaz­dasági egyensúly javítását arra építi, hogy a nem ru­belelszámolású import né­hány százalékkal csökken, a kivitelé pedig erőteljesen, legalább ló—II százalékkal növekszik. Az első félévi egyenleghélyzelre ezek az összetevők a tervezettől el­térően hatottak, a kivitel ki­sebb mértékben emelkedett, míg a behozatal- nagyobb mértékben csökkent, Márpe­dig nyilvánvaló, hogy az egyensúlyi helyzet bizton­ságosan es folyamatosan csak az export dinamikus növelé­sével javítható. Az első félévi gazdálkodás negatív jellegű tendenciája a belgazdasági folyamatok­ban, a termelésben mutatko­zott. Az építőipari termeles kisebb mértékű csökkenése még összhangban van a terv­vel. amely ezt a beruházá­sok mérséklésével párhuza­mosan számításba vette, elő­irányozta. ■ Az ipari termelés csökkenése viszont a tervvel ellentétes jelenség, ti tavalyinál valamivel alacso­nyabb belső felhasználás kö­zepette a külgazdasági egyen­súly javítása mindenképp h megkívánja az ipari terme­lés növelését. Az objektív szemléletű ér­tékelés alig-alie tahi! olyan támpontokat, tényeket, ame­lyek segítségével a hazai gazdasági életben eddig ni m tapasztalt jelenséget elfogad­hatóan értelmezhetné. Az ipar évkezdet i rendelésállománya ugyan már problémákat és gondokat jelzett, egyebek kö­zött azt, hogy a rendelésál­lomány nem elegendő a ter­melés tervezett növeléséhez. Az első lét évben leginkább az tűnt szembe, hogy az ipar átlagánál mindig erőteljeseb­ben fejlődő ágazatok — pél­dául a gépipar, a vegyipar — termelése is visszaesett, míg az e tekintetben kevés­bé ..élen járó" ágazatok — például az építőanvag-ipar. textilruházati ipar. élelmi­szeri par- áll óképesebbeknek bizonyultak. Bár az ipari termelés stag­nálását, a tervezettnél, 'ala­csonyabb exportnövekedési dinamika is magyarázhatja — tehát az. hogy a szabad kapacitásokat nem sikerült exportra konvertálni. fel­használni —, úgy tűnik, hogy a termelésben tükröződő ipa­ri magatartásnak mélyebben rejlő okai is lehetitek. Gon­dol.hink csak arra, mennyi mindent tételeztünk fel. „vár­tunk el" egyrészt a szabályo­zóváltozásoktól, másrészt az új árrendszertől, a külkeres­kedelmi árakhoz igazodó ár­képzéstől. A szabályozóvál­tozásokhoz vak) alkalmazko­dásban már van némi gya­korlata az iparnak, a gazda­ságirányításnak pedig abban, hogy a várható hatásokat felmérje, kiszámítsa. A ja­nuár elsejei módosításokhoz ezúttal a termelői árrendszer gyökeres változása, ú.i akt- \ polcra való ' helyezése és új ! a. mechanizmus társult. Fel-j tételezhető, tie meg néni bi­zonyítható. hogy az ipar ter­mel. -si es értékest:tsi maga­tartását, gazdálkodását rész­ben már az ..elvárt halasok alakították. (Az a tény. hogy az alapanyag-termelő iparok­ban javult a jövedelmezőség, a feldolgozó iparokban pedig az, élelmiszeripar lcivf telével esői;kent. a legnagyobb mér­tékben éppen a gépiparban és a vegyiparban. Nincs vi­szont ma még adat arra vo­natkozóan. hogy az azonos ágazaton belüli jövedelem- i különbségek az egyes válla­latok magatartását, termelé­sét miképpen befolyásolják.) w ■/. elmondottakból kiol­II vasható. hogy az ipari “ termeié? alakulását, s főként annak okait nem tud­juk tényekre, bizonyítékokra támaszkodva megítélni, mi­nősíteni. Ami bizonyos, az viszont nem megnyugtató: az ipari termelés előreláthatóan éves szinten sem követi, kö­zelíti meg a tervelőirányza­tot. következésképpen az elő­irányzott idei gazdaságnöve­kedés sem valósul meg. E tekintetben csak a mezőgaz­daság teljesítménye javíthat­ja a kilátásokat, de semmi­képpen nem ellensúlyozhat­ja. pótolhatja az ipar terv­től való elmaradását. Az is valószínűsíthető, hogy a me­zőgazdaság' jó termésered­ménye az év derekán a ked­vező külgazdasági egyenleg­helyzet fenntartásához, javí­tásához As tevőlegesen hozzá­járulhat. i.) Nincs nyomasztóbb érzés a lehetetlenségnél. Balogh Já­nos, a nemesbikki Nógrádi Sándor Tsz elnöke önmagát is vádolja: , — Ha nem vártuk volna meg a hétfőt, hanem az elő­ző hét péntekjén elkezdjük, már túl lennénk a javán. Az árpa' nagy része biztonságban lenne. Természetesen ezeket a szavakat nem szabad komo­lyan venni. Mert csak az ítélhet, aki hasonló helyzetbe kerül. Az elmúlt hél, végén nem kevesebbről kellett dön­teni, mint arról, hogy elkez­dik, vagy nem a legnagyobb nyári munkát, a betakarí­tást. .A próbaaratás után egyöntetűnek látszott a kép; mivel az árpa víztartalma 23 százalék volt, s a szárítás költsége meghaladja mázsán­ként: a negyven forintot, jobb pár napot várni, amíg a ter­mény „leadja" a vizet. Ak­kor még felhőtlenül, kéken ragyogott az ég. Hétfőn há­rom órát dolgozlak a kom­bájnok. A víztartalom 17 százalékra csökkent. Senki nem vette komolyan, hogy ismét szürkülni kezdett a lá­tóhatár. Azóta rendületlenül esik. Hol csendesen áztatva, hol hevesen,, terményt dönt­ve hull az „áldás”, s oszlat­ja szét az alacsony önköltség reményeit. — Nincs mese — mondta az elnök —, most már nem azt kel) nézni, hogy milyen magas a víztartalom, hanem azt, hogy elbírja-e a kom­bájnt a talaj? Vagyis nem az olcsóság, hanem a biztonság * cél. Már nem ússzuk meg szárítás nélkül az aratást. Most már a termés minden­áron! (!) betakarításáról van szó. Ez Nemesbikk esetében 1045 hektár kalászosleríiletet jelent, A szövetkezetben ma­gas, 52 százalékos a kalászo­sok aránya, ami pedig azt jelenti, hogy ezek a növé­nyek a meghatározói a nye­reséges növény t er meszt esnek. A jelenlegi helyzet: éppen ezért kedvezőtlen, amit rá- ' adásul lolíoz az a tény, hogy a szövetkezet szárítóberen­dezéssel nem rendelkezik. — Kétszáz vagon terményt a két szomszédos szövetke­zetben, Tiszapalkonyán és Tiszakeszin szárítunk majd le. A kapcsolatunk nagyon jó, eddig szinte semmilyen gond nem merüli fel, pedig több éve ezek a berendezé­sek fogadják a mi termé­nyünket is. Szervezésben per­sze, .— s ez nem kis mér­tekben megnehezíti a mi dol­gunkat —, követni kell a szomszédos üzemek aratási menetét, vagyis, amikor ott árpát aratnak, nálunk is ár­pát vágnak majd a kombáj­nok. A kedvezőtlen időjárás el­lenére, mint más üzemekben is, jó termést várnak a 815 hektáros oszibúka-területről. Kifagyás szinte nem volt, így nem vetettek olyan kény­szernövényeket, amelyekre a múlt évben rá voltak szo­rulva. A búzatáblák nincse­nek elgyomosodva, s a dőlt termény aránya sem éri el a tíz százalékot, lirre mond­ta az elnök: — Még soha nem összpon­tosítottunk ennyi erőt ,a be­takarításra, mint napjaink­ban. Az árpa aratása előtt a két Claas Domiüálort „köl­csönadtuk" a derecskéi ter­melőszövetkezetnek . h i szén ott előbb érik a búza. Ami­kor nálunk érik „kasza alá" á kenyérgabona, addig nem­csak a mi kombájnjaink, ha­nem a Derecskéről érkező kombájnok is munkába áll­nak. Az árpa betakarításához, viszont az. északon fekvő csők vaományi gazdaságból érkezett lsét. NDK-gyárt Hiá­ny ú arató-cséplőgép. Igv az aratás ideje lecsökken, vagy­is ezzel a kölcsönös segítség­nyújtással elérjük, hogy egy­szerre kilenc kon) báj n utd aratni, s ezzel napokat nye­rünk. Vagyis kevesebb lesz a szem veszteség, s felgyor­sul az aratás. JPersze. majd akkor, ha az időjárás lehető­vé teszi. Ahhoz, hogy a táblákon zökkenőmentesen menjen a munka, biztosították a teher­gépkocsikat, s az erőgépe­ket. is. A kombájnok teljesít­ménye alapján elegendőnek tűnik a kilenc, pótkocsival felszerelt tehergépkocsi, amelyek rögtön a miskolci, kétezer vagonos silóba szál­lítanák a learatott terményt, de a biztonság kedvéért négy pótkocsis traktor is Várakozik majd a táblákon. Mert ha az idő kedvezőtlen marad, ak­kor először a szárítóberende­zésekhez kell eljuttatni a búzát. Sajnos, az időjárás már némi minőségromlást idézett elő a gabonákban. És ha tíz napig szürke marad az ég, akkor a szem veszteség is a megengedett felé nő. De az is igaz, hogy kicsit ked­vezőbb idő cselén tíz nap alatt, akár le is lehel arat­ni,,, — kármán — ■ Korszerűsítés t az « i »f i r Korszerűsítik, bővítik a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat közpon­ti műszaki javítóbázisát. A gépjármüvek számának növekedése, a fokozod gépesítés lelte ezt szükségessé, valamint az itt dolgozó 40 szakember munkakörülménye is indokolta. A Borsodi Er cd őkés Mű a gazdaságos termelés* tűzte ki célul. A gazdaságos­ságot a kohómüveknél lehek lemérni. Mini ismeretes, a RÉM üzemeiben a kohóbe­tét beömlesztéséhez kokszod használnak. Mivel a darabosít-' vány meddőtartalma is ke­vesebb. mint a vasércé, csökkenni kell, a nyersvas- gyártás során keletkezett sa­laknak. azaz ehelyett értékes vasat lehet megolvaszt an L A n y er s v a sgy á r iá s h oa szükséges koksz ára az előállítási költségek igen je­lentős részét képezi. Épp ezért a Borsodi Érce lő készí­tő Mii jelentős termelési fel* adatok megoldását tűzte cé­lul: alapvetően a fajlagos koksz csökkentését valósítják meg. s ennek következtében ősökként a nyersvas önkölt­sége. Fiatalok az építkezésen ... „Ami a pártot illeti, az ifjúságnak forradalmi esz­mét. vezérlő életcélt kell ad­nia. Ez a cél a szocializmus. Ezenkívül konkrét feladato­kat is adni kell nekik. Sok­szor említettem: a legjobb pedagógia a példamutatás. Ezt most kiegészítem: a fel­adat is az. A feladat bizal­mat fejez ki...” — mondta Kádár János, az MSZMP KB első titkára, pártunk XII. kongresszusán elhangzott vi- taösszefog látó beszédében. * A félidőn már túl vannak a szakmai építőtáborok. Azok a fiúk. azok az ipari tanulók, ■akikről ez a cikk szól. talán már el is feledték azt a két hetet, amit a Fazola Henrik építőtáborban, a Lenin Kohá­szati Művek kombinált acél­művének beruházásán töl­töttek. Az F.ÁEV és az LKM K ISZ-bi zot f.ságá na k 1 i t k á fá­val — Kiss Árpáddal és Por-, koíríb Lászlóval — no és természetesen a tábor irá­nyítóival. Borsós Zoltán la­borvezetővel Korács József­fel, az ÉÁlSV dolgozójával, a tábor műszaki vezetőjével járjuk a tanulók, a K1SZ- fiatalok munkahelyét. Az út elején, a két 'nagy- vállalat KISZ-ti fkára még léiig tréfásan, félig komo­lyan vitatkozik azon, me­lyik vállalat érdeme ez a tá­bor, ki hozott több anyagi és egyéb áldozatot, ki szer­vezte. Félig komoly, félig tréfás a vita. mert mindket­ten tudják: nem a pacsirta a forifOs. hanem a dal. Itt konkrétan a munka. A KGYV telepén soproni fiúk serénykednek, de mar az ..illem" is úg'v kívánja, hogy előbb a felügyelőt, a szakmai oktatót kérdezzem meg — mi a véleménye a fiúk munkájáról? Giczi La­jos .válasza: — Nagyon elégedett va­gyok a fiúk munkájával. Ha jó a munkaellálottság. ak­kor nem is lehet ez máskent. A pódiumon hat-nyolc va­donatúj munkaruhába öltö­zött fiú hegeszt. Fejükön vi­lágit a fehér védősisak és rajta a felirat: RÁÉV. A ve- röfényes nyári .napon lobog az acetilénláng: itt kereteket hajlítanak-, amott védőkorlá­tot készítenek. Horváth Atti­la másodéves soproni tanuló a kezdeti benyomásokat így összegzi: — Egész jó itt dolgozni. Bánk is fér ez a munka és nem is szokatlan, hiszen ott­hon az ELZETT Művek sop­roni gyárában is hasonlóan nagy a hajtás. Kertész-alsón, az EAEV vasszerkezeti üzeme környé­kén itt-ott. egy-egv csene- vész fa árnyékában, a fűben, heverő munkásokat látha­tunk. Eszünkbe jutott, amit az egyik oktató mondott: — Ha nincsenek ellátva lei- adattal a gyerekek, akkor le­ülnek, lelievernek, 'játszanak. Lettese Jenő és Salamon László téti másodéves hegesz- tötanutókon szerencsére a fenti példa „nem fog". Ta­kács Dezső gyűri szakoktató irányítása mellett éppen ak­nakeretet hegeszlenek. Utunk során eljutunk az építkezés ..sűrűjébe" is. a technológi­ával egvre zsúfolódó acélmű- csarnokhoz. .. Átkúszunk egy állításra váró 35 méteres da­ru gémje alatt és itt azonnal a munka „közepébe" is .tű­ntük. Nemcsak Varga István szakoktató, hanem Turóczi László, az EÁEY .vasszerke­zeti üzentének művezetője is állítja: — Sokkal többet dolgoz­nak ezek a srácok, mint a tavalyi épitőtábo’rosok. A tíz hegesztő- és a tizenkét laka­tostanuló ’— a vezetők sze­rint — szemmel láthatóan is élvezettel csinálja, a tanmű­helyi szinten már elsajátí­tott mesterfogásokat, Lehoczki János. Rá síd Zol­tán, Nagif Imre. Jakab Csaba és a többi fehérgyarmati le­gény kezében ég a munka, testet öltenek a műszaki raj­zok elképzelései, a lehor­gonyzó szerkezetek. Hibát rajtuk nem talál a mégoly kritikus és hozzáértő szem sem. Az list metallurgia építésé­nél tíz kecskeméti kőműves- tanuló és ugyanannyi bajai gimnazista serénykedik. Az Gépvásárlásra ötmillió fo­rintot költenek a következő években a nemesbikki Nóg­rádi Sándor Termelőszövet­kezetben. Az üzem fejlesz­tési alapját eddig a 14 millió Az országos sertésállomány lltíttl március végén — a Központi Statisztikai Hiva­tal előzetes adatai szerint — mintegy 150 ezerrel volt több. mint egy évvel korábban. E kedvező jelenségen kívül to­vábbi pozitívumot jelent az a lény. hogy az állomány a mezőgazdasági nagyüzemek­ben és a kistermelőknél is magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Kedvezőtlenebb, viszont a a kép a kocalétszám alaku­lásánál. Amíg a* nagyüzemi állomány mintegy háromezer­rel magasabb az' előző évi­nél. a háztáji és kisegítő gazdaságok 12 ezerre! mér­sékelték kocaállományukat Mivel a sertéstenyésztésben es a hizlalásban meg hosszú oxfgéngyari építkezésen is zajlik az élet. pezseg a tá­bor. dolgoznak a fiatalok. A budapesti Haár István szak­oktató irányítása mellett a test ( »Csoport dolgozik, rozsda­gátlót ken. végzi az alapmá­zolást. majd a többi festő­munkát. Az oxigéngyar mel­lett. mint hosszú szivarok merednek az ég felé a leve- göbeszívó kürtők. Itt hódme­zővásárhelyi hegeszt öta-nulók tevékenykednek. Ormos Fe­renc munkavezető szerint: ess a háromdimenziójú hegesz­tés. amit ők végeznek — fej felett is — mar igen komoly szaktudást kíván. * Lassan 'befejeződik a mun­kahelyi látogatás. Eredmée nyei. tapasztalatai nem ked­vezőtlenebbek, mint a Fazo-' la Henrik építőtábor műkő-' uesének egész eddigi ered­ményei. A fiatalok nagyon jól, lelkesen dolgoznak. A‘ KISZ KB 1976 februári ha­tározata szellemében tevé­kenykedő KISZ-fiats*k»te,' szakmunkástanulók és gsm--' nazisták ezen az építkezései* js példát, mutatnak fegyel­mezettségből. munka- ás forintba kerülő sertéstelep építése kötötte le. s csak az. idén nyílott lehetőség arra, hogy az elöregedett gepeket újakkal pótolják. időn át döntő jelentősége van a kistermelők munkájá­nak. máris történtek megfe­lelő intézkedések a negatív jelenségek megszüntetésére. Az Állatforgalmi és Hús­ipart Tröszt vállalatai ez év folyamán növelik a kister­melők részére • értékesítőt t vemhes kocák számát, A kis­termelői sertéstartás jöve­delmezőségét növelő, ugyan­csak fontos intézkedés az, hogy a hús es húsjellegű hí­zott sertéseket 1980 május 15-től az eddiginél tíz kilo­grammal magasabb felső súlyhatárral értékesíthetik a legkedvezőbb alapár mellett. A súlyhatár felemelése a hiz­lalás jövedelmezőségét jelen­tősen javítja. szakmaszeretetből. Buchen Miklós t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents