Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-13 / 137. szám

ÉSZAK* MAG YARQRSZAG 4 1980. junius 13., pentek Munkakultúra és tudatformálás Leonardótól Vasarelyig Feladatok évadzárás után A munkakultúra a szocia­lizmus építésének, a hatékonyság növelésé- f nek, az életmód, az ember; ' kapcsolatok alakításának, a . közösségi gondolkodás és magatartás formálásának fon­tos eszköze. Magában foglal- , ja a kulturált dolgozót, a munkahely rendjét, a mun- ' kához és a munkatársakhoz , való viszonyt, a közösségi ér­dekek helyes felismerését és : képviseletét. Lenin mondotta;, í „A kérdés lényege az. hogy ! az öntudatos munkás ne csak I üzeme gazdájának érezze ! magát, hanem országa kép- ! viselőjének is.” Ez elképzel- heteden magas színvonalú , műveltség nélkül, amely ! nemcsak szakmai, hanem : politikai elemeket is tartal­maz. i A szocializmus a kizsók- mányolástól mentes munka . társadalma, amelyben a mun­ka kényszerűségből fokoza­tosan belső szükségletté, az önmegvalósítás eszközévé vá­lik. A szocialista módon vég- eett munkát a munkához va­ló öntudatos, alkotói viszony, a sajat felelősség átérzese. a képessegek maximális ki­bontakoztatása jellemzi. A szocialista munkakultúra fejlődése ellentmondásos fo­lyamat. Egyrészt a tulajdon- viszonyok alapvető megválto­zása kedvező feltételeket te­remtett a ..gazdatudat” ki­bontakozásához, másrészt a szocializmus építése idején tovább élnek a kapitalista társadalom tudati-erkölcsi maradványai. A tudományos- technikai forradalom kibon­takozása folytán minőségi változások mennek végbe a munkastruktúrában. de a munkamegosztás jelenlegi' fejlettségi fokán még sok az olyan munka is, amelyben kevés öröme telik végzőjé­nek. Tért hódít az új techni­ka és technológia, ugyanak­kor még gondot okoz a szer­vezetlenség. vagy a dolgozók alacsony műveltségi' szintje. Érdekei len tmon dósok is za­varhatják a munkához való öntudatos szocialista viszony kialakulását: sőt az is meg­eshet, hogy a szorgalmas, becsületesen végzett munka a ráfizetést növeli, ha példá­ul korszerűtlen, nem értéke- Bithető terméket gyártanak. Napjainkban sok szó esik a világgazdasági változások­hoz való rugalmas alkalmaz­kodásról, a termékszerkezet­váltásról. Ez még jobba'n megköveteli a munkakultú­ra fejlesztését, a .munka, az alkotás és a művelődés egy­ségének megteremtését. Az MSZMP KB 1974. márciusi, a közművelődés továbbfej­lesztésére hozott határozata ezt így fogalmazta meg: ,,A művelődés központi kérdése a munkásság műveltségének színvonala”. Kétségtelen szép eredmények születtek a mun- kás m üvelödés terén, de ugyanakkor még további nagy erőfeszítéseket kell ten­nünk a tanulási kedv ébren­tartásáért. ösztönzéséért. A dolgozó ember természe­tes tulajdonsága a becsület es tisztesség a munkában és az élet más dolgaiban. A munkafegyelemben tapasztal­ható kedvezőtlen jelenségek mellett naponta találkozhat­tunk a tömeges helytállással, a közösségi magatartás új jelenségeivel. A munkafelté­telek javításáról való társa­dalmi gondoskodás következ­tében fokozatosan megterem­tődnek a szocialista munka- kultúra objektíy feltételei. Mégis a társadalomtudomá­nyi vizsgálatok azt bizonyít­ják. hogy a legjobb munka- körülmények. a legjobb anya­gi ösztönzés sem képes ön­magában változtatni az er­kölcsi tudaton. Napjaink gaz­dasági problémái még éle­sebben hozzák felszínre a munkaerköics fogyatékossá­gait, a munkafegyelem laza­ságait. a formális verseny- vállalások tarthatatlanságát, a hozzá nem értés, a kul­turális igénytelenség, á kö­zömbösség megenged heletlen- ségét. A munkára nevelés­ben. a művelődési igények felkeltésében és ösztönzésé­ben kulcsszerepük van a munkahelyi vezetőknek, sze­mélyes példamutatásuknak, a dolgozókkal való kapcsola­tuknak. Fontos szerepet töl­tenek be a munkahelyi kö­zösségek. a szocialista brigá­dok, a társadalmi szerveze­tek. Figyelembe véve az ellent­mondásos valóságot, a pozi­tív és negatív tények egyide­jű létezését, a tudatformáló munka feladata is kettős: megfogalmazni es szélesebb körben elterjeszteni a szocia­lista munkaerkölcs és élet­mód normáit és harcolni minden idegen jelenség, szemlélet ellen. Fel kell lép­ni az időnként tapasztalható általánosító, negatív kritikák ellen, amelyek eredményein­ket kérdőjelezik meg. A ne­velésnek, a tudatformálásnak fontos lenini elve a szó és a tett egysége, a tényekre való építés, a gyakorlatias­ság és a konkrétság. Agitá- eiós és propagandamunkánk építsen jobban a szocialista brigádok, munkaverseny új kezdeményezéseire, a mun­káshagyományokra, a mun­kában tanúsított helytállá­sokra. Mozgósítsa jobban a közvéleményt a szocialista munkakultúrától idegen je­lenségek ellen, mint amilyen a munkakerülés, a lógás, a haszonlesés, a kultúrálatlan magatartás stb. A továbbta­nuló. önművelődő munkást nagyobb politikai-erkölcsi tá­mogatásban kell részesíteni. A munkakultúra fejleszté­se megköveteli okta­tási, képzési rendsze­rünk továbbfejlesztését, jövő­re irányultságának fokozá­sát. Szoros kapcsolatban áll a munkahelyi demokrácia fejlesztésével is. mivel az üzemi demokrácia hatékony érvényesülése a munkáért érzett társadalmi felelősség egészségesebb elosztását ered­ményezi. Dr. Bogár Károly. az MSZMP Oktatási Igazgatóság ta nszék vezetője A sor végén ugyan „elka­landozik” egy-kel gyerek, de a többiek csuda lelkesen kér­deznek és válaszolnak. — Látjátok, ez itt egy nap- raforgötábla fényképen. — Itt meg kinagyítva egy részlet. .. — Itt pedig már csak a tá­nyérfejeket látjuk ... — Es itt? Már csak mindössze három pont, s a pontokat összekö­tő vonalak láthatók a fehér papíron. — Ez a szerkezete . .. — Remek. Nagyon ügye­sek vagytok. S a dicséret valóban kijár, mert a tárlatnéző apróságok mindössze harmadikosok, a miskolci 37-es számú Álta­lános Iskolából érkeztek a megyei könyvtárba. Itt az­után gyorsan kiderült, a ma­tematikából jól ismert szim­metria és aszimmetria sokleié jól alkalmazható: a matema­tikai törvény (ezt persze a gyerekek igazán nem fogal­mazhatták meg ilyen alapo- * san) a természet törvényei­ben is érvényre jut. Viszont pontosan megérezték. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy Miskolcon égyidő- beii (legalábbis egy rövid ideig!) két olyan kiállítás is látható, amely az esztétikái nevelés módszertanához ad eligazítást. A Képtárban a főiskolai műhelyek bemutató­ja, s az ott látható pécsi anyag folytatásaként és ki- teljesítéseként, a megyei könyvtárban Lantos Ferenc „Természet — látás-— alko­tás” című anyaga. ,S hogy a furcsaság tökéletes legyen: mindkettő az iskolai év vé­gén nyílt meg — jóllehet, fő­leg az utóbbira érdemes len­ne tömegesen elhozni a gye­rekeket. No nemcsak a kiál­lításhoz kapcsolódó (kap­csolható) manuális foglalko­zások miatt. Lantos anyagá­hoz igen sok foglalkoztató anyagot kaptak a könyvtá­rosok. s meg kell mondani, a gyerekek szinte belevetet­ték magukat az alkotásba, s a kis kockákból rövidesen a legváltozatosabb „művek” születtek, kihasználva a fe- kete-lehér formák dinami­káját, ritmusát... — Jaj, színkör! — sóhaj­tott a gyerekeket kísérő idő­sebb tanítónő, s magyarázat­ként azonnal hozzátette, bi­zony ezt többnyire maguk barkácsolják, mert nem kap­ható . .. — Pedig a színek tanításánál... ! — Nem foly­tatja, mert maga is kérdezni kezd a gyerekeitől... Később, már a foglalkozá­son megint csak szóba kerül­nek a színek. Az alapszínek, a kiegészítő színek, s hogy a fehér és a fekete nem szín. — Nem? A gyerekek csodálkoznak egy picit, s már adott a könyvtári foglalkozás „házi leiadata : — Nézzelek utána, miért nem szín a fehér és a fekete! Ha legközelebb eljössztök. megmondjátok! A feladat konkrét és szó- monkérhető. Ok ugyanis eb­ben a tanévben rendszere­sen részt vettek a megyei könyvtár gyermekkönyvtárá­nak foglalkozásán. Tóth G.yu- láné — Éva néni — így hát azt is tudja, szeptemberben is jönni fognak újra. S ak­kor majd bizonyára nemcsak erre a kérdésre válaszolnak majd. arról is beszámolnak, hogy a hazavitt kis képees- kéken levő virágok. áLiatok. tárgyak szerkezetét fel tud­ták-e fedezni... Ha azt mondjuk, érdekes a kiállítás, és érdekes a hoz­zá kapcsolódó foglalkozás („A Rónai Művelődési Köz­pont gyermekfoglalkozásáról átjárnak majd , a gyerekek hozzánk csütörtökönként, s velük is eljátszunk majd ez­zel az anyaggal” — mondta Tóth Gyuláné), nagyon keve­set mondtunk. Bár az is igaz. hogy erről az anyagról és vizuális nevelési módszerről roppant nehéz tőmondatok­ban, röviden beszélni, hi­szen Lantos Ferenc is közel két évtizede dolgozik rajta, s probáltatja például a to­kaji művésztelepen. Vitáznak is felette. Mégis, azt kell mondanunk; jó, hogy a könyvtárosok vállalkoztak a bemutatására. (A könyvtár­ban egyébként kapható a Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai között megjelentetett teljes módszer­tani anyag is, négy kötet­ben.) Mert alighanem < mégis­csak tény: érzékletes segít­séget kaphatnak a gyerekek ahhoz, hogy megértsék: a művészeteknek (adott eset­ben a zenének is, hiszen erre is találnak példát!) is megvannak a maga törvény- szerűségei. S ezek a törvény- szerűségek nem mások, mint amelyek a természetben is uralkodnak. Lett légyen szó Leonardo da Vinci remekéről vagy Vasarely op-art művé­ről — élnek ezek a törvé­nyek. S mert maguk is ki­próbálják az ..utat” (a gye­rekek munkáit egyébként visszaküldik a kiállító Lantos Ferencnek) — érthetőbb ez a sokszor érthetetlen világ ... Június 22-én gyűl ki utol- szor a reflektorfény ebben az évadban a Miskolci Nemzeti Színházban. Az ünnepélyes évadzáró társulati ülés meg­előzi a valóságos évadzárást: már 21-én megtartják. Mivel alig pár nap választ már el az évad befejezésétől, Gyarma­ti Bélával, a színház igazga­tójával arról beszélgettünk, milyen feladatuk varnak a színházra az évadzárást kö­vetően. (Beszélgetésünkből most tudatosan mellőztük a szorosan vett művészeti té­mákat és a személyi válto­zásokat. arra majd az évad­zárás kapcsán még visszaté­rünk. Most elsősorban szer­vezési, gazdasági, egyéb igaz­gatási jellegű dolgokról esett szó. — A nyári szünet első napján megkezdődik a szín­házban a többlépcsős felújí­tás első szakasza — tájékoz­tat Gyarmati Béla. — Isme­retes. hogy az 1956 és 1959 közötti nagy átépítés után 1959. december 10-én adták át rendeltetésének a színhá­zat. amelynek tényorgonája, egyéb technikai felszereltsé­ge akkor a legkorszerűbb volt. Most azonban már szük­séges a vezetékek cseréje, szükségessé válik a közönség- rész. tehát á nézőtér és az előterek felújítása, a festés, aranyozás elvégzése, s nem utolsósorban a széksorok-cse­réje. Ezt terveztük 1980-ra, azonban ez a munka nem fért volna be a nyári szü­netbe, oktalanul hosszabbí­totta volna azt meg, hátrál­tatta volna az új évad kez­detét. Pedig az idei reper­toárunkból hét darabol vi­hetünk ai elvileg a jövő évadra: a Tarluffe-öt. A sze- csuani jóléteket, a Pygmali- otít. az Irma. te édest, A kutya testamentumát, a Lu­das Matyit es a Csapodat madárkát. Nagyobb hányadát át is visszük és Miskolcon kívül tájhelyeinken is bemu­tatjuk. Előreláthatólag Me­zőkövesden, Ózdon, Leninvá- rosban. Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen ta Hu n k majd előadásokat, és azt szeretnénk elérni, hogy ne csak egy-egy előadást tart­hassunk vidéken egy darab­ból, hanem legalább négyet. — Térjünk vissza az épí­téshez, mikorra várható a nyári felújítási munkálatok befejezése. — Ezt a tervet úgy módo­sítottuk, hogy a széksorok cseréjét nem végezzük el ezen a nyáron, viszont ma­guk a széksorok elkészülnek, tehát csak beépítésük marad jövőre. Most viszont össze­hangolt szakipari munkával ügy végezhetők el a felada­tok, hogy szeptember elején már hozzákezdhetünk a mun­kához, október közepén meg­tarthatjuk az első előadást és november 7-én az első bemutatói. Szerelném elmon­dani azoknak, akik az el­múlt télen panaszolták a színház hőmérsékletét, hogy a télen nem. lesz hideg a né­zőtéren. meri bár a fűtés rekonstrukciója később tör­ténik. a kazánokat nyáron megjavítják. Maga a rekonst­rukció 1981-ben folytatódik, mint említettem a széksorok beépítésével és a színpadi rész felújításával. — l-lallaní arról, hogy a diósgyör-vasgyári kamara­színházi kísérlet ulan a szín­ház újabb helyen kivan ka­mara produkciókat bemutatni. — Igen. Miskolcon a jövő­ben három játékhelyen ló­gunk működni: magában a nagyszínházban, a színház épületében levő Játékszínben és a Kossuth utca 11. szám alatt a Kossuth Művelődési Ház nagytermében, amelynek most készül az átalakítási terve. Ezt a termet szerény keretek közölt felújítjuk, ka­maraszín játszásra alkalmas­sá tesszük, és itt mutatjuk be Plautus Bögre című játé­kát. Egyébként ennek próbái már folynak Calko Balázs játékmesteri irányításával; ugyancsak megkezdődtek a próbái Enquist Tribádok éj­szakája című darabjának Csiszár Imre rendező irányí­tásával. Ezt a darabot a Já­tékszínben mulatjuk majd be. Nem utolsósorban foly­nak a próbái Szép Ernő Lila akác című darabjának, ame­lyet először Egerben muta­tunk be és amelyet a szín­ház új rendezője, a főisko­láról jövő Hegyi Árpád Ju- locsa állít színpadra. — Miként alakul a jövő­ben a színház dolgozóinak szociális ellátottsága. mit tudnak tenni az aj tagok könnyebb beilleszkedése ér­dekében'/ „ — A több mint 300 dolgo­zónk számára jövőre a szín­házon belül szeretnénk a. klubunkat megnyitni, vagy még inkább munkahelyi búiét szervezni számukra. A váro­si tanács gondoskodása révén a színház újabb kel lakost vehet használatba, ami az ér­kező 12 új tag lakhatása szempontjából igen jelentős. El kell mondanom, hogy a városi tanács minden eddi­ginél nagyobb figyelmet for­dított ä színházra, s ez a szociális gondoskodáson felül jutalmakban és többléle se­gítésben realizálódott. Az ríj tagok fiatalok, a legidősebb is 30 éven alul van, számuk­ra szereplési, közéleti lehető­séget kívánunk biztosítani, azt a Icai juk, hogy jól érez­zék itt magukat. A színház társadalmi kapcsolatainak szélesítése programjában bö- i'ül együttműködésünk a TIT-tcl, több vitát, akadémiai sorozatot szervezünk közösen. — Anélkül. . hogy pontos programot adnánk, mit var­hat a jövő évadtól a közön­ség? — A repertoáron tartott darabok mellett jövőre hét bérleti bemutatót ’tartunk, két darabol mutatunk be a Játékszínben, kettőt a Ka­maraszínházunkban es lesz egy gyermekdarabunk. A gyermekszínházi tevékenység­re minden eddiginél nagyobb gondot akarunk fordítani, s a műsoron tartott Ludas Ma­tyin kívül új bemutatóra is készülünk: Scliwujda György ír a ' gyerekek számára a Doktor Doolittle-bői dara­bot. A serdülő korosztálynak való külön darab egv továb­bi lépésünk lesz majd. de "a kialakuló műsortervünk már erre figyelemmel van. (benődck) Csuíoras Annamária A Miskolci Vasipari Szövetkezet AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ központi telephelyre öttonnás bakdarura darukezelő Jelentkezni lehet: Miskolc L, Partizán n. 7. sz. alatt- 20-30 százalékos engedmény Bútorvásár EGYES KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁK, SZEKRÉNYSOROK, SZEKRÉNYEK, ASZTALOK, SZEKEK, GYERMEKBUTOROK, KONYHABERENDEZESEK A BORSOD DOMUS ÁRUHÁZBAN ÉS BÚTORBOLTJAINKBAN * Amíg a készlet tart! bútorért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents