Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
Ék 1980. jtínius 1., rasa map ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Á miskolci agglomeráció a környezetvédelem tükrében Hagyományos forma- és színvilág Kerámiák Sárospatakról Az emberi környezet védelmére megalkotott 197 ti. évi II. törvényből: „A környezetvédelem követelményeit a népgazdasági tervek célkitűzéseinek meghatározásánál figyelembe kell venni, azokat a teriilelrendezes és a területfejlesztés, továbbá a létesítmények elhelyezése és megvalósítása során érvényre kell juttatni.” Ezeknek a követelményeknek szem előtt tartásával született meg a Városépítési Tudományos es Tervező Intézetben ..A miskolci agglomeráció és latrabb térségének fejlesztési es rendezési koncepciójacas- lalai'’ című tanulmánykötet, melynek mibenlétéről az Észak-Magyarország olvasói dr. Pusztai Bélának, a megyei tanács elnökhelyettesének cikkéből tájékozódhattak, A' tanulmányterv kapcsán talán érdemes még néhány ■ gondolatot felvetni. A koncepciójavaslat két íő részre tagolódik: hosszú távú fejlesztési és nagy távlatú rendezést konecpciója- vaslatra. A hosszú távú fejlesztési javaslat feladata, hogy meghatározza azokat a nagyságrendi kereteket, fejlesztési irányokat, strukturális összetételt, amely a térség gyors ütemű, zavartalan fejlődését biztosítja. A nagy távlatú rendezési javaslat célja a térség fejlődését. a társadalmi-gazdasági alapok figyelembevételével a terület távlati szerkezetének. az .agglomeráció rendezésének irányát, alapelveit, eéljfji.t' meghatározni' a .gazdasági es "területi lehetőségek ■ és a terület fejlődése érdekeinek érvényesítésé mellett. A „két távlaf’-ban bizonyos aszinkron is tapasztatható, illetve konkrétan a hosszú távú koncepciója- vaslatból hiányoznak olyan humán-ökológiai vonatkozású szakterületi elemzések, mint példátd a zöldterületi rendszer, a környezetvédelem. a városgazdálkodási tevékenység slb. — ugyanis ezen szakterületektől való „elvárás-’ a népgazdaság anyagi teherbíró képességétől függően térben es időben változó! A területi adottságok ösz- szefoglalásábari adott észrevételekkel eg vet lehel érteni, mint például: a szellemi élei kialakulásához a szükséges felételeket nyújtó bázis hiányos, a közműellátottság színvonala, a lakás- állomány viszonylagos korszerűsége. az alapfokú in- tézméhy ellátottság, különös tekintette! az újonnan átadott lakóterületekre. Véleményem szerint komplexen vizsgálni kellene az OT, a városrendezési 7to rma és a tényleges szükségletek közötti irreális szakadékot, s annak hosszú távon történő gazdasági és humán jellegű káros kihatásait. A terület szerkezetének alakulására vonatkoztatott inar- és műszaki infrastruktúra elhelyezkedése és kapcsolatának döntő befolyása egyértelmű. Igaz, hogy Misádénak korábbi ipari és lakótelepüléséiböl a/, aggio- merálódús során történt kialakít lásával, részterületei összevonásával az iparier illetek lakó- es intézményte- r ül etek köze ékelődtek. Ez sok esetben megfelelő védőtávolság nélkül, környezeti ártalmakkal, lakó- és intézmény területek szennyeződésével jár. A város nem tud elegendő területet biztosítani a magánerőből történő építkezéshez, ezért az jórészt az agglomerációs övezet településeiben talál helyet. Itt kívánom megemlíteni. hogy a célcsoportos lakásépítési területek kijelölése is sok esetben problematikus. ugyanis az ipar környezetkárosító hatásait figyelembe kellene venni fokozottabban. s a területrendezési, városrendezési eszközök alkalmazásával (telepítés, védőtávolság, védőterületek stb.) azok kedvezőtlen hatásait mérsékelni lehelne, mivel az ipar környezetvédelem terén történt invesztálásainak is a gazdaságosság szab határt. Az újabb .lakóhely-munkahely együttesekben helyenként már ismétlődni látszik az iparterületnek a lakó- és intézményterületekre való kedvezöt’en határa (Borsodi Ércelőkészítö Mű— Szentpéteri kapui lakótelep— kórház). ...A város szennvvi- ze kellő tisztítás nélkül ömlik a Sajóba. A város és agglomerációja ipari szennyvizeinek elhelyezése és tisztítása általában nem megoldott. A vizsgált területen kialakult műtáj nenr rendelkezik a népesség rekreációs igényeihez szükséges zöldterületi * rendszerrel.” Ezekből a megállapításokból eredően a feladatok egyértelműen adódnak. azokat, melyeket már elkezdtünk (mint például a szennyvíztisztítás), fokozottabb ütemben folytatnunk kell. s melyekhez már ezután kezdünk, azokat szak- és tervszerűen kell végeznünk. A zöldterületek kialakításánál mintha szemellenzős politikát folytatnánk, ugyan- is egy-egy lakótelep kivitelezése során mindig „megspóroltuk” az ott elő lakosság rovására a lakónegyedé zöldterületeket, holott ezek- kialakítására újabban OTSH —ÉVM-rendelet is született, lgv például az agglomeráció központjában, Miskolcon az. örökölt Képkerten kívül, mely egvre fogy. nemigen létesült ilyen jellegű zöldterület, mely a dolgozó lakosság rekreálódását hivatott volna szolgálni. Egyes esetekben a beépítés sűrűségével elrugaszkodunk a valóságos humán igényektől. (Lásd avast lakótelepet.) A jelenlegi miskolci városfejlesztés során a várost övező donibokra szorulunk fel. Éppen érre az időszakra esik a házgyári technológia felfutása. Ki kellene dolgozni a ' dombokhoz alLegmagasabb napi áron megvásároljuk arany- és ezüsttárgyait • Zálogház Izaimazkodó. megfelelő építési technológiát, mely a tömeges lakásépítés céljára alkalmas. s egyúttal gazdaságos, is. Ugyanis .a dombok helyes, vagy helytelen beépítési módja, technológiája lényegesen meghatározó szereppel bír a zöldfelületi rendszer kedvező vagy kedvezőtlen kialakításában. Kellő nem odafigyelés esetén (helytelenül magas lakásszám előírása egy adott beépítési területre) igen minimális szabad terület ál] rendelkezésre: játszó foglalkoztató. pihenés és sportolás céljára, melynek végső eredménye az. hogy az ott élő lakosságnak nemhogy konforlérzete nincs, hanem egyszerűen nem érzi ott jól magát. A várost övező dombok lakóterületek céljára történő felhasználásának másik kedvezőtlen hatása az, hogy a város közvetlenségében levő rekreációs célt szolgáló területeket (szólok, hétvégi kiskertéi;. zöldterületek vagy azok kialakítására alkalmas területek) használjuk fel. s nem adunk helyette vissza semmit rekreációs vonatkozásban. A város kondíeióia ezáltal nagymértékben romlik. különös tekintette! az ott levő. erősen környezetet szennyező ipari üzemekre. Ezen dombok zöld tömege jelentős szerepel kaphatna a város ri (szellőzésében. mely a település környezetvédelmi szempontjából bir nagy jelentőséggel. Ha a fenti, környezetvédelmi szempontokból jelentős megállapítások tükrében vizsgáljuk a koncepciójavas- latbatv megfogalmazott agglomeráció keleti irányban történő fejlesztését, ágy azzal érdemben foglalkozni javasolt mind a humán ökológia, mind pedig az ökonómia .szent előtt tartáséval. Végső konklúzióként javaslom, hogy a miskolci agglomeráció es tágabb térségére komplex: környezetvédelmi tanulmányterv készüljön, még az új. .miskolci általános rendezési terv készítésé előtt. Dankó Gyula, Formálódik o torisási agyag. Munka közben Vitányi József kerá- Szepesi István művezető: niiakészitö szakmunkás. Szerte az országban, nem tudni hány otthonban duruzsolnak télidöben barátságos meleget árasztva, a sárospataki cserépkályhák. Bizonyára sok ezerben, hiszen a régi sárospataki cserépkál.v- hagvárban. vagy inkább kalyhacsempegy árban évtizedekkel ezelőtt is avatott mesterek dolgoztak, akik bizony rangot, hírnevet szereztek e nemes szakmának. Mert nemcsak a kályha- csempe készült Patakon, hanem az itteni mesterek építették a kályhákat is a helyszínen. kinek-kinek az igénye. ízlése szerint: s az a kályha, amit ők raktak, az bizony nem füstöl vissza még mostanság sem a szobába. De hát változnak az idők, változnak az igények, s a cserépkályhák letűnt divatjáról immár csak füstölöghetünk. hogy milyen takarékosak. mily takarosak, díszesek. barátságosak Füstölöghetünk. de nincs annak értelme. hiszen a pataki üzem neve is. profilja is megváltozott az elmúlt években. A B.-A.-Z. megyei Építőipari Vállalat Sárospataki ■ Kerámiaüzemében — ez most a hivatalos neve — hat esztendővel ezelőtt, gyártották az utolsó kályhacsempéket, de három kályhaépítö szakmunkás még évekig, úgymond házhoz járt a hibás kályhákat javítani. Aztán 1980. május 1-én hivatalosan is leírták, megszűnt ez a részleg. A kályhacsempegyártás lassú sorvadásával párhuzamosan megújult viszont eev nem kevésbé híres és rangos mesterség, a díszkerá- mia készítése a régi üzemben. E szép mesterségnek is régiek a gyökerei Sárospatakon és környékén. Ki is tudná, milyen régiek? Talán oly régiek, mint a Bodrog- parti települések, hiszen a fazgkas kézművesség megszületéséhez. kialakulásához a természet itt megfelelő anyagot szolgáltatott A kályhacsempéhez a kaolinlelö- hely adta az anyagot és egy régi bánya, amelyet annak idején a Zsolnai porcelán- gyár működtetett. A pataki diszkerámia viszont a füzér- r ad vány i kaolinbányából származó, úgynevezett tor- zsási ágyagból készül. Ennek jobb a minősége és megmunkálásra is jobban alkalmas. Kutathatnánk a rejtélyt: mitől is lendült fel nem várt gyorsasággal a díszkerámia- gvártás. miért oly kelendőek az itt készült bokái,vök, köcsögök. pufiik, szilkék, bögrék, tányérok, tálak, ösz- szesen nyolcvanféle fajta gyönyörű kerámia, a világ számos országában? De Bem is kell sokáig kutatni, mert a kelendőség nyitja igazán egyszerű. Ami itt készül, századok hagyományait örökíti? mindazt a jellegzetes forma, és színvilágot, ami olyannyira jellemző e vidék népművészetére. hogy mással össze nem téveszthető. Kételkedhetünk^ egy-egy diszkerámia művesséaében. szépségében. amelynek forrná óiban. színezésében évszázadok kézműves kultúrára halmozódott fel. -s alakította olyannná. mint amilyen? kis a kézművesség kultúrája átörökölt azoknak a mozdulatába is. akik most ülnek a fazekaskorongok mellett, formálják, alakítják az anyagot. És ezek a mozdulatok ugyanolyan ősrégiek, mint maguk a tárgyak Éz lenne hát a titok n\útja. ezért lendüli lei ismét e szép mesterség Sárospatakon, hoz anyagilag sem megvetendő hasznot mindazoknak, akik e mesterséget mostanság művelik. Tavaly ?0 millió forint értékű kerámia került Sárospatakról a hazái és a külföldi piacokra, és a piac. ez a hiteles minősítő, értékmérő pontosan rangsorol. Megnövelte az egyedi termék rangját, a mesterség hagyományait megőrző kézi munka becsületét. Szarvas Dezső Fotó: Laczó József Halászhomokon embereket — bármily furcsa Hatvanhét csalad. Iiárorn- szá/.kilene ember. Megyénk északkeleti tája, Sárospataktól alig néhány kilométerre. Zizegő nyárfák, zöld dombok, a • Bodrog félkörben hajló holt ága. Halászhomok tanya. Gyors terepszemle a település közepén: a bitumenes út két oldalán frissen festett házak, új kerítések, sarjadó kertek. A régi iskola epiilete nem elárvult, a tanya boltjai alakítják ki benne — Várjuk már nagyon a júniust! Akkor lesz kész a boltunk. Nekünk, tanyasiak- ■ mik nagy könnyebbség lesz. Mert njost mi a helyzet ? Égy kiló kenyérért is Patakra kell utazni. Ha reggel bemegyünk a busszal, délben jöhetünk csak vissza. Oda az ember fél napja.’— Az üreg Kenyeres bácsi ugyancsak á közepébe vágott a témának. Mihók Istvánná, a lánya az udvaron készíti elő az ebédhez valót: — Na. azért édesapám itt nem hagyná a tanyát! De sokszor mondogatja. hogy fiatalon idenőtt. Halászhomokon tudja elképzelni öreg napjait is. — És a fiatalok? A férj válaszol: — Mindketten Sárospatakon dolgozunk. Jómagam a Csepel Müvek gyáregységében. A kislányunk tízéves, kollégiumban lakik, egész héten a városban, szombaton látjuk itthon, meg szerdán az iskolában. Akkor van látogatási idő. — Tehát? — Néhány éve beadtuk a lakáskérési papírunkat, az idén kint vagyunk a végleges listán. Bármilyen szép ez a tanya, nekünk jobb lesz a városban. — Már csak a busz miatt is — mondja a feleség. — Halászhomokra nincs közvetlen járat. Révleányvárról. Bodroghalomró! jövő autóbusz nem veszi fel. az itteni •utasokat. Egyszerűen azért, mert zsúfolt. A vajdácskái, amelyikre számíthatunk, napjában csak kétszer jön. A halászhomoki házakból az elmúlt években tiz család költözött be a városba. É.s tiz új család jött a helyükbe. Mj több. voltak, akik itt építettek házal. Kérdezgettük. mi lehet a vonzerő, mi tartja itt. mi hozza ide az embereket? Itt tart a tanya meghittsége, itt tartanak sokakat az ismerős arcok, a gyerekkori emlékek, a szülök közelsége, a táj szeHdsége. a munkalehetőség közelsége. Mert a halász.hómokialc közül a legtöbben az állami gazdaságban dolgoznak. És ideköti az is — maga a tanya megváltozása., Az öregek valaha az. urasági birtokon dolgozlak, így fejezi ki mindegyikük: robotollak. Es sokai mesélnek az akkori időkről. A tanyai kastélyban, ahol ma a diákokat szállásolják ?! az őszi betakarítások, no meg a kirándulások idején, az asz- szonyok cselédeskedlek. És sokan élnek itt. akik napszámba ’áriak Férfiak is, nők is. Egv nap negyven fillérért dolgoztak. Négyes konyhán éltek. ' i/edmaguk- kal. Mi az a négyes konyha? — kérdezik tőlük a mai fiatalok. Négy családnak ’u- tott négy szoba meg egv közös konyha. Hy sok volt a gyerek, a kamrában szorítottak nekik helyet. Halászhomokon még megvan a régi cselédsor. Ma az emberek tágas, szép házakban laknak. Pribéi Pálék is. Ülünk a vadonatúj ■ bútorral berendezed szobában; Jókedvű a család. — Már a harmadik lakodalom’ volt ebben a házban — mondja Pribér néni. — A hal gyerek közül már csak a legkisebb van itthon, de az egyik fiam itt építkezett a tanyán. Különben is. ünnepekkor csak itt köt ki az egesz család! — Olyan a légköre ennek a helynek, hogy sokakat idevonz. Ezért is. hogy nem kihalóban. de épülőben van a tanya — magyarázza a házigazda. *— Különben miért építenének új házakat, miért festenének. Ontanának évről évre? Itt szabad a levegő, tágas a tér. Az állami gazdaság nyugdíjas dolgo/ó-u -vagyok. de u régi munkatársakkal sokat beszélgetek.' Ok is az.1 mondják: úgy van az, ha egy közösségbe beleillik egy ember, ne adj' isten, hogy otthagyná azt — Mégis, tiz család elköltözött innen. — Máshová kötődtek. Munkahelyhez. gyerekükhöz. — Hogy felhábot'.dtunk mi ir. amikor négy éve megszűnt az iskola, és a gyerekeket kollégiumba kellett adni — told ’a meg a felesége. — .ii- cs.oda dolog az. hogv ne háljon itthon az e. gyerek'? Aztán elmentünk. láttuk, hogy jó helye van ott. Les- többen . hozzászoktunk a helvzethez. .. Hozzászoktak Bálványoson, Pátei-iomckon .Dorkán Apróhomokon is Mind. a Sárospatakot környező tanyá- kon. Valamennyi település épül. Utakat építenek, bolt ma o' mindenütt van. Hat- házon már nem hat tvíz je kilenc ház áll. Az itt élé bm- berek életéne'» Könnyítésére csak a ió buszközlekedést kellene még megoldani. Mikes Márta I
