Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T98Q. június 1., vasárnap Az 51. könyvünnepen Az 1927-es, Miskolcról indult kezdeményezést követően immár ötvenegyedik alkalommal rendezzük meg a könyv ünnepét. Május 30- tól június 6-ig sűrűn követik , egymást a különböző könyves programok. író— olvasó találkozók, az olvasó nép és az irodalom fokozottabb találkozásának alkalmai. Minden alkalommal, amikor az ünnepi könyvhetet nyitjuk, elgondolkodunk azon, hogy vajon indokolt-e még egyáltalán az ünnepi könyvhét meghatározás használata, hiszen az olvasó és a könyv kapcsolata messze nem szorítkozik egy hétre, vagy egy hosszabb-rövidebb kampányra, hanem mindennapjaink velejárója, másrészt pedig az év során olyan sok könyves akció követi egymást, hogy szinte ritkaságnak számít az a néhány hét, amikor nincsen valamilyen általános, vagy szakirányú könyves akció. Ez a május végi egy hét mégis ünnepi, — nemcsak a nevében. Ünnepivé teszi ezt a hetet, hogy ilyenkor nem elsődlegesen könyvkereskedelmi, könyvterjesztési, vagy szakirányú ismeretterjesztési jelleg dominál, haném a könyv, az irodalom és az olvasó, az író és a befogadó személyesebb kapcsolata, sokrétű gondolatcseréje. Ünnepi vonása szokott még e hétnek lenni, hogy a kiádók erre az időpontra sűrítik a legértékesebbnek tartott kiadványaikat, s ezért a könyvhéten megjelenni rangot ad egy könyvnek. Ugyancsak e hét ünnepi vonásai közé szokott tartozni, hogy ilyenkor jelentkezik legmarkánsabban az élő hazai irodalom, s ilyenkor találkozhat az olvasó a legtöbb új, első kiadású művel. Hozzá tartozik még az ünnephez a könyvsátor az utcán és a munkahelyen, újabban a 'könyvutca, vagy könyvtér. a sok járulékos rendezvény — könyvbál, találkozó stb. — és mindezekből valami jókedvű, ám nagyon tartalmas össznépi ünnepélyesség. ★ Az idei ünnepi könyvhétre — mint az ajánló füzetből és a minapi országos tájékoztatóból tudhatjuk — kilencvenöt mű -jelent meg, mintegy harminccal kevesebb, mint az utóbbi néhány évben. Ez a számszerű csökkenés nem lehet baj. Ez a 95 mű mintegy két és fél millió példányt jelent. (A művek szerzői közül 15 a külföldi, a többi magyar; a szépirodalmi művek száma 70, és 66 mű származik kortárs magyar írótól.) Érdemes azt is megjegyezni, hogy az előző évek gyakorlatával szemben, már napokkal a könyvhét előtt minden mű a boltokban volt. Sőt a napokban készült el már terven kívül a szovjet—magyar közös űrutazásról is több könyv. A könyvek hát megjelentek, elkészültek a színes' programok is, várják a közönséget a találkozókra, egyebekre, állnak a könyvsátrak. Létrejöhet hát a találkozás a szellemi élet könyv formájában jelentkező javával. Ugyanakkor a könyv ünnepe fel is mutat reprezentatív alapon valamit, szellemi állapotunkról. Nevezetesen azt, hogy — mint a minapi tájékoztatón Jovánovics Miklós is megállapította — igen nagy a bőség, sok a kiemelkedő érték, ugyanakkor elvész az első kiadású mű. A hetven szépirodalmi mű tükrében a betakarítás gazdagabbnak látszik mint a vetés, azaz igen gazdagon találhatók már visszatekintő írók összegező művei, mintsem új, most először olvasható könyvtík kínáltatnák magukat nagyobb számban. Ez pedig az idei könyvhét összképének negatív vonása — a megjelent művek minden értéke ellenére is. A hét könyvkínálatában persze nemcsak a legújabb művek és nemcsak a könyvhéti kiadványok találhatók. Szívesen ajánljuk az olvasók figyel-1 mébe a könyvheti kiadványokat, a boltok kínálatának többségét. ★ Miskolcon — az országos nyitást megelőzően — már csütörtökön megkezdődött a könyvhét. Délután öt órakor o József Attila Könyvtárban megnyílt az Európa Könyvkiadó műhelykiállitása, amely immár a második bemutató a könyvtár Magyar tipográfiai műhelyek című, a kiadók munkáját sokrétűen ismertető sorozatában. Az Európa Könyvkiadó az 1945- ben létrejött Új Magyar Könyvkiadó munkájának folytatója, 1957 óta szerepe] jelenlegi nevén, feladata az egész világ klasszikus és élő irodalmának bemutatása. Kiadványait nagy példányszám. . ban jelenteti meg, az elmúlt évben az átlagos példányszámuk- 33 498 volt. A most lát-» ható miskolci — Fejér Ernő rendezte — kiállítás a tömegkönyvkiadás nehéz munkáját érzékeltetendő kalauzol el a kiadó tipográfiai műhelyébe, ahol a saját alkalmazott művészeken, tipográfusokon kívül igen sok kiadón kívüli, művész is dolgozik. A bemutatón egy évtized 34 könyve kívánja érzékeltetni a munkát, miként lesz a kéziratból könyv, a tördeléseken, az imprimatúrákon, az illusztrálásokon és a kötés- és burkolóterveken át hogyan alakul, formálódik a szép kötet. Jelzi a kiállítás a tömegkönyvek gépi hátterét ugyanúgy, mint a sok-sok illusztrációt — többek között Feledy Gyula munkáit is látjuk itt —, több alkalommal elidőzik a jelentősebb illusztrátorok munkáinál, bemutatja az eredeti műveket és a nyomatokat; sorozatokba rendezve érzékelteti a sokszínű tipográfus munkát, és betekintést ad a kiadó tervezett Mérleg sorozatának előkészületeibe. Az Európa Könyvkiadó műhelyki állítását csütörtökön délután — nagyszámú érdeklődő, valamint a kiadó több vezetője jelenlétében — Kass János grafikusművész nyitotta meg. Ez a kiállítás volt egyben az ünnepi könyvhét miskolci városi eseményeinek megnyitója is. s ez alkalommal Sir László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezétőhelyettbse tartott ünnepi bevezetőt, méltatva a könyv ünnepét. A kiállítást és a könyvhét egyéb rendezvényeit szívesen ajánljuk olvasóink figyelmébe. (benedek) Június a színházban Még három hétig tart előadásokat a Miskolci Nemzeti Színház Miskolcon az 1979— 80-as évadban. Ma két előadásban — délután és este — az Irma, te édes!,, kedden és szerdán este pedig A sze- csuáni jólélek szerepel a programban. Június 5-én, csütörtökön délután tartják a soron következő darab, A kutya testamentuma nyilvános főpróbáját — este ugyanis koncert, Viktor Tretyakov hegedűestje lesz a színházban —, majd pénteken, 6-án este premier. Ezt követően június 22-ig mindvégig A kutya testamentuma című dél-amerikai zenés népi játék látható. A hónap során a színház Budapesten is bemutatja három produkcióját: 15-én a Tartuffe, 16- án a Ház a város mellett, 17-én pedig A szecsuáni jólélek látható a budapesti Nemzeti Színházban a miskolciak előadásában. Gyurits Éva rajza Tündér Lala Szabó Magda mesejáléká- ból, a Tündér Lalából készül most tévéfilm Békés József forgatókönyve alapján, Kat- kics Hona rendezésében. Tündérországban mostanában egyre furcsább dolgok történnek, s azok mögött minden esetben írisz királynő kisfia, Lala áll. -Lala eltűnik, s magával viszi a királynő csodás konvektorát, amellyel tetszés szerint átalakíthatja magát bármiféle élőlénnyé, de magával viszi a királynői jogart is, ami nélkül a koronás mama nem jelenhet meg az államtanácson. A sok furcsaságot az okozza Tündér Lalánál, hogy — mint egy tudós vizsgálata megállapítja — emberszí- ve van, amiatt viselkedik különösen. Miskolci öregdiákok jubileumi kezdeményezésé Négyszázhúsz esztendeje, hogy megkezdte működését Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum mai főépületében a református gimnázium, amely 1948-ig, az iskolák államosításáig működött — az utolsó tizenkét évben egykori nagy hírű tanítványának, majd tanárának, Lévay Józsefnek nevét viselve —, majd egybeolvadva a másik, a katolikus gimnáziummal ma újabb ezreket oktat és nevel, immár Földes Ferenc Gimnáziumként. A hajdani református gimnázium öregdiákjai, az egykori gimnazisták a most esedékes négyszázhúsz éves évfordulót használják fel. hogy a volt diákok baráti körét megszervezzék. Ezzel — csakúgy mint Sárospatakon, az egykori “testvérgim- rTáziumban — létrejön majd egy olyan szervezet, amely az élet különböző területeire szétszóródott diákokat összetartja, az iskola emlékét ápolja, erősíti és ugyanakkor a1 múlt emlékeinek őrzése mellett a mai diákok, a jövő felé is tekint. A baráti körnek ugyanis kettős lesz a célja. Egyrészt a gimnázium nemes hagyományainak ápo-1 lása — a puritán szellemű protestáns tanintézet igen gazdag haladó hagyományokban —, a tanintézet történetének folyamatos feltárása és ezzel a helytörténeti munka segítése. Másrészt, a jövő felé tekintve a baráti kör az ufód tanintézet diákjai részére pályázatokat ír majd ki, hogy ezzel is segítse azok tanulását,- képzését, nevelését. Az a terv, hogy a baráti kör tagságát nem szűkítik le a volt református gimnázium egykori növendékeire, hiszen akik a legutolsó, 1948-as évben is végeztek, már ötvenévesek. hanem bővíteni szerelnék a kört a későbbi években, az államosított gimnáziumban tanult egykori diákokkal. A baráti kör, illetve egyesület szervezése a tanács elvi hozzájárulása alapján már folyamatban van, az el őke- szí 'űzottság a múlt év ny ta dolgozik, s az alapszabály most áll kidolgozás alatt. A még neve sincs kör első megmozdulása, egyben hivatalos megalakulása az 1980. augusztus 23-ra tervezett nagyszabású diáktalálkozó lesz, amelyre az 1920. és 1948. között végzett huszonnyolc évfolyam diákjai közül eddig mintegy ötszázan jelentkeztek. Természetesen várják a további volt diákok jelentkezését is. azokat, akiket eddig az előkészítésben közreműködők nem tudlak elérni. E tervezett találkozóra szeretnék megjelentetni a gimnázium emlékkönyvét, amely sokszínűén mutatja majd be az iskola történetét, nagy hírű tudósainak emlékét, volt tanárait, híressé vált növendékeit, és több új adalékot közöl majd az iskola történetének új kutatásai alapján, A négyszázhúsz éve alapított gimnázium haladó hagyományokban gazdag múltja, nem utolsó sorban a baráti körbe majdan tömörülő volt diákok igen nagy hányadának kiemelkedő munkássága, a tanintézet egész szellemisége indokolja, hogy emlékeinek ápolására a volt növendékek baráti köre létrejöjjön. mert ez az intézet méltó elődje a ma okkal nagy hírű és igen eredményes munkát végző, diákezreket nevelő Földes Ferenc Gimnáziumnak. (bm) Kitüntetett pedagógusaink Dr. Pásztor Ottóné — Tízéves koromtól, @ hat év megszakítással, egyazon intézmény kötelékébe tartozom. — mondta dr. Pásztor Ottóné valahol beszélgetésünk közepén, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium egyik csendes kis szobájában. Abból a hat évből öt az egyetemi esztendőkre esett, a fennmaradó egy, a pályakezdés éve. a vasgyári iskolára. A diákhűségnek és harminc esztendő pedagógusi hűségének nagyon egyszerű a magyarázata. Sohasem készült másnak, mint tanárnak. megtiszteltetésnek tartotta, hogy volt tanárai befogadták maguk közé (..Az osztályfőnökömet még évek múlva sem tudtam letegezni, később én éltem át az ő helyzetüket, biztattam hasonlóra kollégává nőtt volt tanítványaimat..”). s az önmagának megszabott erkölcsi tartásban mindig első helyen szerepelt a hűség. Hűség a gyerekekhez. a pályához, az iskolához. — Egyszerűen sohasem jutott eszembe, hogy más is lehetnék, vagy hogy máshol is taníthatnék; Amennyire vissza tudok emlékezni, mindig a kamaszok érdekeltek, mert ez az a korosztály, amely leginkább magára murád a gondjaival és az örömeivel, ö az, akiknek valamiféle értékrendszert kell adni, értelmes követelmény- rendszert, hogy ráhangoljuk őket arra; az embernek értelmesen kell végeznie a munkáját. Mindig azt szerettem volna, hogy ne legyenek egykönyvű emberek, hogy ne zárják be maguk mögött az ajtókat, pillanatnyi hangulat, érdeklődés miatt, egyszóval ne skatulyázzák be magukat. Később nagyon bánhatják, hogy nem éltek a lehetőségeikkel. Magyar—latin szakos. Másmás okok miatt, de egyik tantárgy sem könnyű. Ámbár nem is tekinti tantárgyaknak szakjait A felterjesztési javaslatban ' az állt, hogy mindkét tantárgyát rendkívül magas színvonalon, módszerekben folyton megújhod va tanítja. Vallja persze, hogy a latin nyelvtan a Nyelvtan. S az anyanyelvet a nemzeti irodalmat jól ismerni. használni kötelesség De az órán nemcsak a számonkérés a lényeg, hanem az is. hogy a mögöttes tartalmakat átadja a gyerekeknek. Harminc éve tanít, s a harminc év alatt megszámlálhatatlanul sok barátoi szerzeít. Jönnek levelek a tavaly végzett, de az első évek tanítványaitól is. Eredményekről beszámolók, gondokat panaszolok, tanácsot kérők. Kollégái azt mondják: egyszerűen elképesztően kiterjedt a levelezése. S egy héten belül mindig megy i válasz! Hogyan csinálja? Nem mertem megkérdezi tőle. Hisz’ végül is az egész életét tette a hivatására. t Rézműves János ni gazdagodásáról és a műAz elmúlt évtizedben @- gyakran összefutottunk pedagógiai rendezvényeken. A Sajóládi Általános Iskola magyar-—történelem Szakos tanára, megyei vezető szakfelügyelő nemcsak hivatalból vett részt az értekezleteken. szakmai tanácskozásokon. Ha egyszer valaki megpróbálna fölállítani egy képzeletbeli listát azokról a pedagógusokról, akik a legtöbbet tettek a megyében a pedagógiai kultúra növeléséért. alighanem az elsők között venné föl Rézműves -Jánost erre a listára. No. nemcsak azért, mert felil®,'e|ő megbízatását (ez egyébként először a miskolci járásra szólt) még 1962-ben kapta. ? azóta megszakítás nélkii’ végzi ezt a rendkívül fontos megbízatást, most már megyei vezető szakfelügyelőként hanem azért is. mert ázol; közé tartozik, akik vállaljál a tapasztalatok nyilvános közreadásának súlyát. Rengeteget publikál. Országos szakfolyóiratokban és megyei kiadványokban. Tantárgyának kérdésedről, módszertavelődéssel kapcsolatos egyéb iskolai feladatokról. Járja a megyét. Órákat látogat és továbbképzéseket szervez. Nem tudom mire büszkébb. A kitüntetésére, vagy arra, hogy a következő tanévben egy sor iskolában újfajta kezdeményezésnek lehetünk tanúi. A magyart és a történelmet integráltam tanítják majd. Hat éve készíti elő, természetesen nem egyedül, hogy a kísérletre vállalkozó pedagógusok minél eredményesebben dolgozhassanak. Az általános iskolában tanító megyei magyar—történelem szakos pedagógusoknak 40 százaléka részt vett ezen a továbbképzésen, s így készült az úr , feladatokra, az új tan tervre Szerény ember, aki a dicséretet elhárítja magától. Mondja: tehette, mert rengeteg segítséget kapott a megyei tanács művelődésügyi bsztá) vétói, s az Országos Pedagógiai Intézettől s hogy ki ne maradion (lelkemre kötötte. említsem meg), a sajóládi tantestülettől. Mert az anyaiskolája Sajóládon van. S ahogy mondja, amikor megyei feladatait végezte, az ottani tantestületnek kellett helyette is helytállnia. Hívták Miskolcra is nem egvszer, nem kétszer. Maradt! Jól érzi magát és másfajta szálak is fűzik a községhez. A szülőfaluja. ahol írni, olvasni ta. nult. Huszonnyolc évi tanári pályafutásából mindössze az elsőt töltötte másüt.t. Felső- zsolcán kezdett. Saióládhoz köti az emlék, minden. Ezt nem hagyná semmiért... Csutorás Annamária
