Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-26 / 148. szám
I960, június 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 POSTÁNKBÓL MIÉRT NEM ALLHAT MEG AZ AUTÓBUSZ? ' A Telkibánya—Encs közötti autóbuszjárat 4 kilométered kitérővel Hejcére is köz- leKeüiK. A Hejce es Vil- liiauy Kozott tevő tasululJu- móoon azonuan nem all meg. A kellemetlen1 meglepetés a napokban érte a hejcei lakosokat, amikor a l.iatal gépkocsivezető kijelentette, hogy ezután a vasútállomásnál nem lehet megállni, meri az nem kijelölt megállóhely. A megállóhelyet jelző tábla valóban nines kitéve, de étidig minden autóbuszvezető szívesen megállt és a Volán Vállalat sem károsodott, meri az összeget az utasok ugyanúgy kifizettek, mintha Vil- mányba utaztak volna. Ezután viszont az, aki Hejcen lakik választhat: vagy gyalogol egy kilométert telteié a parton, vagy három kilométert lefelé. Az utasok nagy része idős és az autóbusz pontosan a vonathoz csatlakozik, nem értjük hát az új intézkedés t. Az igazi meglepetés május ■22-én ért, amikor ugyanennek az autóbusznak a vezetője, a gönci vasasbolt megállóhelyen sem volt hajlandó észrevenni az ott várakozó utasokat, köztük 4 gyermeket. Négy kilométert kellett volna emiatt gyalogolni a legközelebbi megállóhoz, ha nincs a gönci tsz-nek egy megértő es kedves autóbusz- vezetője. aki segített. Mint régi Volán-dolgozó, nem tudom megérteni, hogy a hejce—vihnányi állomásnál miért nem lehet legalább egy felléLeles megállót kijelölni, hiszen ezzel sok idős embernek biztosítanák az autóbuszszál való közlekedését, s anyagi kár a Volánt nem érné. Megköszönni ' azonban nem felejtenénk el. Roliály Ferenc Hejce HA NEM AKAR, NEM HALL A PINCÉR... Te cedes ne essék, nem szerelnék általánosítani, de a velünk június 23-án történt esel felháborított, elgondolkoztatott. s úgy érzem szóvá kell tennem. Barátnőmmel leeső délután leültünk a tapolcai 'Kisvadász étterem teraszán. es két narakcscólál kértünk. A szarnia II forint volt. s amikor a 2(1 forintot átadtuk a fiatal pincérnek, barátnőm megjegyezte, hogy 1.5 forint marad. Gondoltuk 4 forint borravaló igazán elég. A pincér viszont nem tgy gondolta. ,4 húszast megköszön ve, gyorsan eltelte, s mai cl is tűni. A meglepetéstől. no meg a hosszúságiul alig tértünk magunkhoz. Tudjuk, hogy yzeli után meg kellett volna keresnünk a pincért.1 aki fiatal koia ellenére is ilyen ..ügyes" módszert választ a pénzszerzésre, de őszintén szólva kerülni akartuk á feltűnést, az esetleges vitát. Keserű szájízzel cs áztál az elhatározással jöttünk el a Kjsvud ászból, hogy a jövőben ide még egy cólára sem terünk be. Nem hinném, hogy a pincér effajta „elhullásának” egyedüli szenvedő alanyai csak mi lennénk, s ezért abban reménykedünk, hogy az ilyen viselkedésre elubb-utóbb mégis ö fizet rá. T. V. és K. K. Miskolc NEM ELÉG A TILTÓ TÁBLA! Június középén két napig Sárospatakon tartózkodtam, s arra, amit olt tapasztaltam, úgy gondolom, lel kell hívni a figyelmet. A belonhid- nál, ahol a hajókikötő van, s a Patakon átfolyó Bodrog lölyónak a híd melletti részén, illetve a híd alatt a legmélyebb a víz. Tábla hirdeti. hogy ott tilos fürdeni! Megdöbbenve láttam, hogy ennek ellenére a betonhid korlátjáról és a hídlábak legmagasabb részéről tíz-tizen- kel iskolás gyerek ugrik fejest a vízbe. Végigúsznak a hajókikötő mely vize lelett és a parton, ahol a „Tilos fürdeni !” tabla ki van tűzve. Háromgyermekes apa vagyok, bizony nem tudtam megállni szó nélkül* hogy meg ne kérdezzem: miért ott ,1’ürde- nek. ahol tilos. Vidáman, mosolyogva válaszoltak: csak itt olyan mély a víz. hogy fejest lehet ugrani, ezért járnak ide. Nem tudom, kinek van joga figyelmeztetni és eltiltani a tilos helyen fürdőző- ket, de sürgősen intézkedni * kellene, megakadályozni, hogy ne következzen be tragédia. Bareikai Gábor Budapest JO EGYÜTT ENEKELNI... Ede lény nagyközség szakmaközi bizottsága a múlt évi munkaterve alapján célul tűzte egy férfikórus megalakítását. így az év első negyedében (t személyesen és barátilag is jól ismert, éneket, dalt szerelő embereknek kedves nuugit levelet kútdlek és utluonukuaii is felkereslek okéi azzal u kéressél, hogy a megalakításra kerülő enémán tagjai legyenek. Edeienyöeu regi, szép hagyományai vannak az enekiiuLlúranuk, sok ember szeret és tud is Halóiul, énekelni. A jelhívás nyomán 32 taggal megalakult a kórus, mely az április 4-i ünnepségen mar szép sikerrel be is mutatkozott a közönségnek. ,-tz azóta énéit rövid másfél cv alatt. Vuszilko Ferenc karnagy vezetésével szorgalmasan készül, eredményesen szerepel a nemzeti es nemzetközi ünnepeken. Kilépett a kórus a község határán kívülre is. Ellátogattok Hangács. - Aggtelek, Szendrő községekbe, s a fegyveres erólz napja alkalmából a néphadsereg egyik egységénél vendegsze regei lek. Ez év tavaszán „Ma nektek énekelünk” jelszó alatt családi ünnepre gyűltek össze, amikor u felesegek és családtagok részére adtak ünnepi műsort, s a jo hangulatra jellemző. Iwgy végül is egy ült énekeltek a vendégek és a kórustagok. A kórus szurgalmus munkájának eredményéként június 15-én a Sárospatakon megrendezett minősítő kórushangversenyen „ezüstko- szorú diploma” minősítést kaptak. Úgy érezzük, hogy az eddigi szereplésévéj is hozzájárult férfikórusunk ■ a község kulturális életének színesebbé tételéhez, s ezt kívánjuk tenni a jövőben is. Tagjaink sorába hívjuk cs várjuk az énekét, dalt szerető fiatalokat. Lukács János szkb-titkár Edelény SZERKESZTŐI ÜZENETEK — Murányi Tibor, Bánréve. Köszönjük levelét, örülünk, hogy jól sikerült 'a tanévzáró ünnepség es gratulálunk Kovács Sándorné tanárnőnek a miniszteri kitüntetéshez. — Szépiáid Béla. Sátoraljaújhely. A levelében közöllek1 sajnos, kévés adatot nyújtanak ahhoz, hogy lapunkban közölhessük, A nyugdíjas-találkozón résztvevők számara azonban bizonyara. sokáig emlékezetes marad június 17-c. ugyanúgy, mint a gyár aktív dolgozói, a találkozó rendezői számára is. hiszen a sokrétű tájékoztatás, a közös emlékek felele ven ilése mi ndan ny iukn a k örömet szerzett. Divat nőknek, férfiaknak Éppúgy, mint más területen, a divatban is általános jelenség, hogy á jövőben tudatosabban, kritikusabban és meggondolt abban választjuk meg öltözékeinket, vásároljuk meg ruházati cikkeinket. Ehhez alkalmazkodik az 19Hl-es tavaszi es nyári divat is. amelynek öltözködése két nagy csoportra: a városi és a vakáció stílusra osztható. Nőknél a divat középpontjában testközeli vonalvezetés áll. A két nagy csoporton belül a városi divat stílusra egyszerű, finom és elegáns formák, gazdag részletei a jellemzőek. A klasszikus elemei* az új divatos együttesekbe illeszkedve tovább élnek. Jellemzőjük az átgondolt szabászat! megoldás. ,a kényelem és a térdközeli hosszúság. Az alapanyagokban a vékony, finom, ugyanakkor bizonyos tartással bíró anyagpk kerülnek előtérbe. Az1 együtteseknél á kis- kabátok testhez közelítő formájúnk, a blézerén egy- vagy kétsoros gombolással készülnek. A szoknyák egyenes vonalnak, ruháknál az ing- ruhák, az elöl és hátul egyaránt gombolodó kivágott ruhák, valamint a kétrészesek Ígérkeznek divatosaknak, A klasszikus kosztüm hangsúlyos .paszpól 1 díszítésekkel felújítva, továbbra is a divat élvonalában található. A másik nagy csoportban, a vakáció stílusú ruhákban az alapanyag készülhet természetes anyagból és tan- táziadús. színében, mintázatában érdekes és merés/j megoldású anyagból. Formáira jellemző, hogy minden rövidül, a vall kihangsúlyozott. hasonlóan a derékhoz A férfiak divatjában : megújult klasszikus formavilág fejlődik tovább. Mive gyakorlatilag a szabásvonalban nagy változás nincs, ezért az új divatkép kialakításában az anyagok és a színek jutnak nagy szerephez. Lelúnóben vaunak az erősen fénylő anyagok, helyettük a szárazabb, hűvösebb fogasd-* ak kerülnek előtérbe. A zakók hosszúsága 75 centiméter körül, a fazon szélessége 7.—8 centiméter körül mozog. A rever és a gallér keskeny, mélyen elhelyezett gombolással. Gyakori az egysoros gombolás, keskeny megoldásban. A váll enyhén szélesített, a hosszúság a térdet takarja. Az. ingek szükebbek. mint az. előző szezonban, ennek ellenére fontos a kényelem, amelyet a háton elhelyezett hajtás biztosít. A gallér nem kizárólag egészen keskeny íor- íViájú: tovább él' a normál gallér is. A nyakkendő álta- 'ában 7 centiméter széles, de .(jl még”- a 0—10 centiméteres nyakkendőszélesség is-. A kötött nyakkendő még mindig divatos, de mintázata és anyaga már finomabb. (mono«) Ugyan kinek nincs valamilyen élménye az. ország hét megyéjében, jobbára az Allöld széles határában fellelhető tanya világról? Ha ez az úgyszólván kibogozhatatlan. olykor szenvedélyeket is töl kavaró, ellentmondásoktól feszülő témakör valahol szóba kerül, jómagam egy öreg házaspár tekintetébe latok. szinte automatikusan: egy évekkel ezelőtti találkozás emlékét fölidézön. Abban a tekintetben mindenekelőtt a remény gyűlt föl: akkor már hetek óta megjelent hirdetésük —„Tanya eladó!” — de csak egyetlen levelet hozott a postás; lám. most talán ez az autós idegen . . Merő várakozás volt tehát a két öreg. de megtudván. hogy pusztán hírlapírói kíváncsiság és nem vásárlási szándék irányított hozzájuk, egyszerre elkomorultak; kihunyt bennük az érdeklődés. Valahol Kiskunhalas tájékán történt e találkozás: az eladásra fölkínált csöppnyi birodalom egy elaggott házikóból. s a körötte buckákba tornyosuló, már nem tudom hány holdnyi homokból. rajta sivár szőlőből, viz- járta szántóból állt. Mi lett, mi nem a gyermektelen, mindenfajta közösségen kívül rekedt pár sorsa — hiszen még tsz-tágok sem voltak! —. nem tudom. Nem intézhető el könnyeden mindez. jóllehet, divat volt, divat ma is a legkülönfélébb fórumokon előhozakodni a tanyák agas-bogas rejtelmeivel. Mindmáig legjelentősebb forrásmunkánk e tárgykörben Erdei Ferenc könyve, a Magyar tanyák. Ó utal rá. hogy tanyák mór a török előtt is voltak: Ulászló dekrétuma 1514-ben már föllép az ellen, hogy más földjén szállást emeljenek maguknak bizonyos emberek, hogy . ily módon a hajdúk gonoszsága megszűnjék”. Emlegették ..Magyarország legfájóbb sebeként” a tanyavilágot, melyben a középkor megannyi nyoma lelhető föl. ahol nincs baba. patika, orvos, sokirányú közigazgatási gondol támasztván minden idők hatalmasságainak. •Évtizede annak, hogy a Hazafias Népfront lanvabi- zottságok alakítását javasolta az érintett megyékben, vagyis Békésben, Oongrád- ban. Hajdú-Bihai ban, Sza- bolcs-Szat marban. Bács-Kiskunban, Szolnok és Pest megyeben. Amely országrészekben mind a népfronttól, mind más szervezetektől, így természetszerűen főként a partes állami vezetés helyi leté- teményeseitöl függött sok a szemlélet kialakításában. Erdei után dr. Romany Pal mezőgazdasági és élel- mezésíigvi miniszter foglalta össze ismét a tanyaképet, hat főbb típust állapítva meg, úgy mint kisüzemi, háztáji, önellátó, átmeneti, kerti és átalakult- közérthetőbben hobbi-tanyákat Ez utóbbi jobbára városi lakosok ny aralását célozza, hiszen világ- jelenség. hogy a tiszta levegőt. a természet közelségét, k szabad mozgást keresik az emberek. De vajon törvényszerű-e hogy a fejlett ipari államok fejlődésének minden nyomasztó fázisát átéljük? Szükségszerű-e .a lakosság túltömörítése, a levegő b es zen n y ezése ? Tudván tudom. hogy javarészt megkésett dilemmák ezek, bizonyos gondolatébresztés azonban éppen a tanyák sorsának föl-fölemlegetésével is lehetséges. Ilyen volt pár évvel ezelőtt az a kecskeméti- írók. szociogrófusok. tanácsi emberek részvételével megtartott tanvatanócskozás is. ahol az időközben elhalálozott néprajztudós és nolitikus. évtizedeken át Bács megyei képviselő Ortutav Gyula akadémikus mondott máig érvényes szavakat, tgy azt. hogy a tanya maradandóbbnak tűnik, mint 1045-ben vagy később is. sokan gondoltak. Hazafelé jőve. számolgattam a tanyákat, köztük — újakat is. Egy három kilométeElhagyotl tanya rés útszakaszon hat épülő tanyát láttam, sót. új istállókat is. Persze összességében mégis apad a számuk, bar erről megbízható adatra nem leltem. Közkézen forog nehány régebbi. így az. hogy Magyarországon 1030-ban volt a legmagasabb tanyasi népesség: 1 900 0(10 ember: az 1020—30 közötti évtizedben félmilliós volt a gyarapodásuk. ennyi alföldi paraszt érnél l akkortájt önmagának magányos menedéket. Becslések szerint ma 400 ezerre telietö á tanyasiak száma. Bomlásról, fölszámo- lódásról legfeljebb a nyírségi és a nagykunsági tanyavilágban beszélhetünk. a Duna—Tisza közén változatlanul tartja hadállásait a tanyavilág. Figyeljünk csak föl dr. Komócsih Mihálynak- a Csongrád megyei Pártbizottság első titkárának a Társadalmi Szemlében megjelent soraira: ..... nehéz helyzetbe kerülnénk, ha máról -holnapra a 90 ezer tanyai lakos elhatározná. hogy városba vagy a község belterületére költözik. Sem építési anyaggal, sem építési kapacitással, sem előkészített közművesített, közüzemi szolgáltatásokkal ellát ott területtel nem tudnánk kielégíteni igényeiket”. A becslések szerint az ezredfordulón még legalább százezer tanyan élővel kell kalkulálnunk a várhatóan 300 ezres külkerületi népességen belül. Hogy sok ez* avagy' kevés? — ki tudná megmondani? Ha azt tekintjük, hogy a nálunk jóval l eh et öseb b N y uga t-Német országban a hatvanas évek óta valóságos kivirágzása figyelhető meg a magányosan álló gazdaságoknak, köztük i újak létrejöttének, akkor nem mondható soknak. Persze a feltétel: jó utak. jó közlekedés, nem szólván a villamosításról, egyéb ké-ö nyelemről. Holmi letisztult tanyaképről persze tán akkor sem beszélhetünk majd. míg napjainkban a tanyatulajdonosok és a termelőszövetkezetek közti konfliktusok okoznak gondokat. Maga Romany Pál továbbította az1 a hozzá intézett panaszt, amelyben nagykőrösi tehéntartók vádolják az egyik tsz-l: nem adja meg a szokásos legelőt. Mire leutaztam a városba. már rendeződött ugyan a nézeteltérés, de nem állta- tóm magam azzal, hogy kivételes a nagykőrösi eset. Nem. hiszen — mint eppen Nagykörös című. a Magyar- ország felledezése sorozatban megjelent müvében Márkus István’ fogalmaz — „sokba kerül a tsz-nek a tanyák fenntartása, mert a terebélyes tanyai állatállomány minden intés, pénz- büntetés és ió szándék ellenére sokat emészt föl a környező termelőszövet kezeti föld terméséből”. Másfelől azonban — szinte Komócsin Mihálv szavaival rímelöen — méltán- int az író: „hová jutnánk az alföldi tanyákról beszállított tej hektoliterei, a tanyán hízott disznók százezrei nélkül?” Legalább kettős indokoltsága van tehát a jócskán módosult tanyavilág változatlan, de korszerűsödő létének. , É. Jf.
