Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG « 1980. június 26., csütörtök Nézőtéri meditáció Egy kocka Claude Lelouch filmjéből. Bizonyára igen sok mozi- látogató emlékszik vissza Claude Lelouch-nak egv. né­hány évve] ezelőtt bemuta­tott igen nagy sikerű film­jére, amelyet az éi-zefemdús művek kedvelői azóta is szí­vesen. emlegetnek és amely két magái'a maradt ember, egy férfi és egy nő szerel - : merői szól. Ez volt a címe I is: Egy férfi és egy nő. Most Lelouch szinte megismétli ■ koráibbi filmjét, Egy másik férfi és egy másik nő cím- . mel. (Az igazság kedvéért \ megjegyzendő, hogy az ere- 1 ded cím: Egy másik férfi, I egy másik lehetőség volt. j Égy tűnik azonban, ez a ma- : gyár változat nagyon is fedi | a tartalmat;) A történet for- • dulatai meglehetősen hagy | hűséggel követik az Egy fér- I fi és egy nő eseményeit, de ' míg az születésének idején játszódott, ez újabb film 1870-ben kezdődik. Abban az időben, amikor III. Napóle­on. hadat üzent Poroszor­szágnak. maid a vereséggel járó háborút követően a 1 nyomor elől igen sokan me­nekülnek ki az országból az Egyesült Államokba. Igv vándorol ki Francis Leroy párizsi fényképész is ifjú fe­leségével, Jean-nel. Ök az egyik házaspár. A másik há­zaspár egy amerikai állator­vos, David Williams és fele­sége, akik távol a nagyvá­rostól, a prérin élnek. A pré- rin élő házaspárból az asz- szony hal meg, mert bandi­ták megerőszakolják és meg­ölik, a Párizsból jött fény­képészt pedig kivégzett ban­diták hozzátartozói ölik meg, men lefényképezte a kivég­zést. A magára maradt két özvegy — gyermekeik révén — kerül közel egymáshoz és hihetőleg megtaláljak egymás mellett. 3 boldogságot. Le­louch igen sok szeretettel kezeli hőseit, a férfiből va­lóságos vadnyugati hős lesz, aki a nyomolvasáshoz, az ál­latok dolgaihoz kitűnően ért, bátor és rettenthetetlen em­ber, az igazság bajnoka. Na­gyon jó színészeket, szere­peltet. a történetnek wes- tern-környezelbe történt he­lyezése sok izgalmas vonas­sa! gazdagítja a szerelmi szá­lat és azok számára is köny- ■ •■ebben elfogadhatóra te­sz: a filmet, akik a túlcsor­duló érzelemnek nem éppen hívei. Az előző filmnek a muzsikája ma is a nézők fü­lében zsong. Ebben ilyen nincs, pusztán Beethoven V. szimfóniájának néhány ak­kordja csendül fel olykor. * Merőben más jellegű film s lengyel Szegfű vodkával. A lengyel Janusz Kidawa filmje építőmunkás környe­zetben játszódik, egy nagy- beruházás adja a keretet a történethez. Alapjában arról szól. hogy egy ilyen nagy építkezés ‘ mennyire tudja megváltoztatni az ott dolgo­zókat. mennyire illeszked­nek be a közösségbe, ho­gyan formálódnak más em­berré. Ugyanakkor eg.y épít­kezés tükrében nem keveset árul el a lengyelek életmód­jából, munkamoráljából, min­dennapjaiból. Azzal kezdhet­nénk. hogy a lengyel épitö- munkások szerelik a .virágot, elsősorban a szegfűt és azt vásárolgatják még - munka közben is. az építkezés terü­letén. Ugyanis egy békésen üldögélő néni télen-nyáron, kánikulában és hóviharban szegfűt árul az építkezésen. s amikor megveszik a munr kasok napközben többször is az egy szál szegfűt, rendkí­vül gondosan becsomagolja azt. Merő véletlen, hogy a virág szára a csomagolópa­pír alatt, egy üveg vodká­ban folytatódik. Vodkát ugyanis nem szabad az épít­kezés területén árusítani, de virágot igen. Hát innen a nagy vonzódás a szegfűhöz. Ebből a motívumból szár­mazik a film magyar címe, amely nagyon elgondolkod­tató képet ad a lengyel nagy- beruházásokon összekerülő emberek életéről, munka­moráljáról, a sokfelő] jött, különböző emberek közös­séggé foimálódásának útjai­ról. A korábban dokuman- tumfilmeket alkotó rendező sok tapasztalattal és élmény­nyel látott; játékfilmjéhez, igen nagy hely- és tárgyis­meretről árulkodik munkája. Felbukkannak benne a mi nagyberuházásainkon is jól ismert motívumok, epizódok, a komoly, nagy munkák mö­gött kópéságok, vagy már törvényt sértő cselekvések. A filmben három fiatalem­ber kerül az építkezésre, há­rom különböző jellemű em­ber, akiket egymáshoz is kö­zel hoz a (közös munikahélv és akik friss szemmel sol: fonákságot vesznek észre az építkezésen, s emiatt külön­böző kon fii Idusokba keve­rednék. De a filmtörténet, végére mindenképpen más emberek lesznek, mint ami- ivennek megismertük őket. E vázlatos ismertetés alan- ián talán didaktikusnak tű­nik a történet, de nem tan­mese. hanem ni ind vénig kel­lemesen szórakoztató. jó sodrású, derűs film. amely­nek fordulataiban akár saját építkezéseink egyes vonásai­ra is ráismerhetünk, és ezér! elgondolkoztató. (benedck) A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat felvételi hirdet miskolci munkahelyre BUFEVEZETGI MUNKAKÖRBEN. JELENTKEZNI LEHET, a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc I., Zsolcai kapu 1. sz. aaltt. Z( lehallgatás a nyitott házban • Kazincbarcikán nagy népszerűségnek örvend az Egressy Béni Művelődési Központ előterében berendezett úgyneve­zett nyitott ház. amely a kiscsoportos közművelődés és az egyéni hasznos időtöltés számos lehetőségét kínálja. Külö­nösen a délutáni órákban népesül be az előtér, a nyári szü­neten levő-diákok szívesen keresik lel a művelődési köz­pontot. , Fotó; Kozma / Perez János kiállítása Már megszokhattuk, hogy a megyei 11. Rákóczi Ferenc Könyvtár előterében időről időre valamilyen kiállítási anyag fogad bennünket. Mosl. ha lehet -így mondani, hazai berkekből való képek, doku­mentumok szerveződtek ki­állítássá. e címmel: A ma­gyar könyvtárügy 35 éve... A kiállítást tegnap, szer­dán délelőtt 10 ójakor — nagyszámú érdeklődő jelen­létében — Porkoláb Albert. a megyei pártbizottság osz­tályvezetője nyitotta meg. Bevezető gondolataiban utai- arra. hogy a báróin és fél évtized alatt hazánkban ki­épült könyvtári ; hálózat ma már olyan számszerű ada­tokkal ..mutathatja be ma­gát”. mint a 17 ezer könyv­tári szolgáltatóhely; 7 ezer főfoglalkozású alkalmazott; 78 millió dokumentum a köz­művelődési. 16 millió a kü­lönféle iskolai. 24 millió az országos és más szakkönyv­tárakban. A könyvtárak gya­rapítására fordított összeg az utóbbi években elérte a 300 millió forintot... — Felmerül a kérdés — folytatta megnyitóját Porko­láb Albert —, hogy ezek az adatok milyen következteté­sek levonását teszik lehető­vé? A felsorolt számok so­kat.. vagy keveset jelente­nek? Ha arra gondolunk, hog-y 35 évvel ezelőtt, mond­hatni a semmiből indultunk, mindenképpen nagyon sokat jelent. Ha másra nem is. ar­ra mindenképpen rámutat­nak ezek a számok, hogy MagVawrszágon a könyvtár­használat. tömeges méretűvé vál t. Ezek a nagy eredmények ter­mészetesen magukban hor­dozzák a könyvtárügy számos gondját is, s ezekről különö­sen napjainkban esik mind gyakrabban szó, a könyv­tárakkal szembeni igény fo­kozódása révén — mondta a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. majd a megyei helyzetképről adott rövid át­tekintést. elmondva többek között az alábbiakat: » — Az utóbbi években lé­tesített korszerű, új könyv­tárak közül város un kbam (Miskolcon) említésre méltó a mostani kiállításnak is he­lyet adó megyei könyvtár, a Műszaki Egyetem Központi Könyvtára, a József Attila Könyvtár, a Diósgyőri Petőfi Emlékkönyvtár. Megyénkben többek között a kazincbarci­kai városi könyvtár, az ede- 1 én y i hagy k özség 1 —1 á rá si könyvtár, az ózdi Kun Béla Fiókkönyvtár, a felsőzsolcai nagyközségi könyvtár, vala­mint a még ez évben átadás, ra kerülő sátoraljaújhelyi vá­rosi— járási könyvtár nyújt valóban megfelelő környe­zetet a könyvtár olvasóinak.' látogatóinak. Ez a kiállítás annak reprezentálása is, hogy ezek a körülmények meg­teremthetők. mert a könyv- tárlátogatók hatalmas töme­geinek kulturált kiszotglása alapvető feltétele annak, hogy a könyvtárak valóban otthonaivá válhassanak a művelődni, tanulni, szórakoz­ni vágyó embernek. Porkoláb Albert' megnyitó­ját követően a jelenlévők megtekintették a Könyvtár- tudományi és Módszertani Központ, valamint a megyei könyvtár összefogásával be­mutatott totó- és dokumen­tumkiállítást. amelyről itt mondjuk el. hogy július 9-ig tekinthető meg. naponta 9 órától háromnegyed 7 óráig. Ajánlásként a kiállítás ren­dezőjének egy gondolatát tartjuk leginkább idevaló­nak: „...ez a kiállítás nem egy befejezett folyamat vég­állomása. s ha büszkék is vagyunk az elért eredmé­nyekre, úgy kell e képek, dokumentumok előtt elsétál­nunk, mint a gazda az ara­tás utáni földeken, tudván, hogy ezt a földet újra be kell vetni.” A kiállítás megnyitója és megtekintése után. a könyv­tár nagytermében találkoz­tak a megyénk tanácsi és szakszervezeti könyv táraj bar. dolgozók, azon a szakmai an- kéton. melyen Berecz József. a megyei könyvtár vezetője köszöntötte a munkatársaltat és a vendégeket: Pelejti Pé­tert, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ osz­tályvezetőjéé és Pázman Pé­ter munkatársat. ft. n. j.) A miskolci Mini Galéria (Kossuth utca 11.) képzőmű­vészeti tárlatainak sorában, a Miskolc városi Művelődé­si Központ művészeti és pro­pagandaosztálya rendezésé­ben június 30-án, hétfőn dél­után 5 órakor nyílik meg Perez Janos ötvösművész ki­állítása, amelyen a művész­nek az utóbbi evekben ké­szített munkai közül 14 ér­me. es 13 nagyobb, vasból és rézből készült kompozíció látható. A július 2ö-ig láto­gatható kiállítást Benedek Miklós újságíró, lapunk ro­vatvezetője ajánlja az ér­deklődők figyelmébe. Egy gazdag évad két hangversenye Haydn: A Teremtés Mennyiségében és tartal­mában egyaránt bökezunes, színvonalasnak ígérkezik Mis­kolc nyári koncertélete, ezt a következtetést már most, az évad első harmadában '— Tretyakov, Richter hangver­senyei. a Muzsikáló Udvar három koncertje után — le­vonhatjuk. Az Országos Fil­harmónia, valamint a Mis­kolc városi Művelődési Köz­pont rendezvényei igyekez­nek kielégíteni a közönség igényeit, hagyományokkal rendelkező programjaikban pedig az igények felkeltésére, illetve megőrzésére töreked­nek. * Már javában tartott a nyi­tány. de még mindig érkez­tek a vendégek a ragyogó napfényben iürdő diósgyőri várba, ahol a várkoncertek első hangversenyeként Haydn: A Teremtés című oratóriuma nyitotta a szép tradiciójú so­rozat idei programját. A jú­nius 23-i koncert előadói a Miskolci . Szimfonikus Zene­kar, a Miskolci Bartók Kó­rus, valamint Szőkeíalvy Nagy -Katalin, Horváth Jó­zsef és Marezis Demeter vol­tak, vezényelt Reményi Já­nos. (Korondy György és Gregor József, akik az ere­detileg meghirdetett, előadás- szólistái lettek volna, megle­hetősen csúfolt programjuk­ra való tokinletlel lemondták fellépésüket!) Ha a Muzsikáló Udvarban bemutatott Haydn-müvekre is gondolunk, elmondhatjuk, hogy kicsit Haydn jegyében zajlik ez a nyár. Hatom ver­senymű, négy szimfónia és egy' 'oratórium — van lehat lehetőség, hogy a bécsi klasz- szicizmus mesterét kicsit ala­posabban megismerjük. A Teremtés alkotói kor­szakának vége felé Keletke­zett, s a történetírás szerint 1800-ban maga Haydn vezé­nyelte Budán a mű első „kül­földi” bemutatóját. Haydn kezében a teremtés nem válik komorrá, oratóri­umában nem a madáchi ér­telemben veit kétségek szi­tuációja születik meg: a haydni genezis örömteli, szin­te játékosan (de nem felelőt­lenül) boldog esemény. Eb­ben a szellemben fogant a diósgyőri hangverseny is, ked­vező körülmények között, él- ményszerűen szólalt meg a monumentális alkotás. A szólisták közül Szőkefal- vy Nagy Katalin előadása emelkedett ki, felszabadult, biztos intonációval énekelte szólaniát. Horváth Józsel ki­csit bizonytalannak tűnt mintha nem érzékelte volna pontosan a szabadtéri elő­adás akusztikai méreteit. Marezis Demeter kiegyensú­lyozott. megfontolt basszus­hangja jól érvényesült a re­cital ivókban és a közös lé-, telekben egyaránt. A Miskolci Bartók Kórus továbbra ;s őrzi az oratóriu­mok előadásában nyújtott — szinte már megszokott — nagyszerű színvonalat- képes a iegbonyoJultabb énekkari feladatok igényes megoldá- fisára is. A Miskolci Szimfonikus Zenekar fegyelmezetten, pon­tosan játszott, árnyal: színei­vel jól illeszkedett az elő­adás minden részletéhez. Ha kellett, a szükséges visszafo­gottsággal kísérte a szólistá­kat, de a kifejezetten instru­mentális tetelek is megfelelő hangsúlyt kaplak. A zenekar puha hangzása pedig szinte hozzasimull az énekkar szó­lamaihoz. Reményi János nem látvá­nyosan, sokkal inkább hatá­sosan vezette a produkciót. Dirigálása erőszakmentes, fe­lesleges mozdulatokkal nem terhelte az előadókat, v iszont intései precízek, benne volt mindaz, amit megkívánt a zenekartól és a$ énekesektől. Ella István A Collegium Musicum so­rozatának egyik legtehetsé­gesebb. legkifoiTOttabb .iáié­iul orgonistájának hangver­senyei élvezhettük június 24- én este az'Evangélikus temp­lomban. Ella István, a nyu­gat-európai turnéjáról nem­régiben visszatért fiatal mu­zsikus koncepciózus prog­rammal ajándékozta meg miskolci közönségét. Műsora egyfajta kereszt- metszete volt az újkori or­gonairodalom történetének, s a hallgatóság — ha csak íze­lítőként is — nyomon követ­hette a ..hangszerek fejedel­mének" históriáját, fejlődé­sének. gazdagodásának egy- eg.v állomását. A koncertnek még egy éi dekessége volt. nevezetesen az. hogy Ella 1st. van a több mint háromszáz év zenei távlatának érzékel tetőséhez J. S. Bach Parti- tája (BWV 7ti7) kivételével kevésbé ismert müveket vá­lasztott. Elsőként Franz Tündér, a orgona estje 17. század egyik zenei újító­jának messzi-világi), megle­pően bonyolult Korálfantá- ziáját hállhattujv, majd a csodálatos Bach Partita után Mozart érzékeny Andantéja következett, A romantika két kronológiai pólusát Mendels­sohn A-dúr es Rheinberger D-dúr (Op. Kitt) szonátája képviselte, napjaink zeneiro­dalmának felidézéséhez pe­dig KolosS István Metamor- phozis (1964) című müve nyújtott oéldát. Ella István nagyszerűen uralta nem csupán hangsze­rét, de mindazokat a kifeje-' zésbéli lehetőségeket is. me­lyeknek birtokéban nem en­gedte eltévedni hallgatóságát a felsorakoztatott zenei kor­szakok szövevényében. A kü­lönböző művek egymásutáni­sága úay szolgálta a koncert egységét. Iiogv előadásának minden darabja plasztikus, stíluson belüli momentum maradt. 11. Szabó Knie

Next

/
Thumbnails
Contents