Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-13 / 110. szám
Uaz,MK-l»lA« I 4 1980. május Iá., kedd á I í ) I A képernyő előtt Ússzatok, halacskák ! Valami három esztendeje vártam már, hogy képernyőre kerüljön a Balogh Elemér regénye alapján készült Ússzatok, halacskalt I A regény öt éve jelent meg, hamarosan elkészült belőle a forgatókönyv, és közvetlen azután, hogy az Amerikai cigaretta című filmhez sikerült M akiár y Zoltánt ismét reflektorfénybe csalogatni, az azóta elhunyt kiváló művész elvállalta élele utolsó filmszerepét is. hogy eljátssza a nyolcvanhat esztendős Matics Rafaelt — több mint nyolcvanéves korában. A filmet Nemere László rendezte. Az első képsorok, az egykori főúri kastélyból szociális otthonná alakított tömegszállás nyomasztó képei megdöbbentettek. Matics Rafael már ezeken a képeken kilógott ebből a világból. Aki mindig hallgat, az forral valamit, mondta öreg szobatársa, a nála is idősebb Siménfalvi Lajos, s valóban, az öreg Matics szökést tervezgetett, mert unokáinak emléke, akik úsztak a patakban, mint a halacskák, visszacsalogatta az egykori faluba. Veronika kevés levelének sorai jártak immár tíz esztendeje az eszében, amióta csak a veje be nem dugta a szociális otthonba, tervezgette magának a viszontlátást, ezerszer megálmodta, miként is lesz, ha hazatér, újra, meg újra átélte gondolatban a szomszédokkal és az unokákkal való találkozásokat. S mire hazaért sok viszontagság titán, a pusztuló, elhagyott falu fogadta, a^tol rá már senkinek sem volt. szüksége. 'A tíz év, amit az öreg a szociális otthonban töltött, a külvilágban sem múlt el nyomtalanul. Míg o emlékeit idézgette vissza, a faluja annyira megváltozott, hogy már szinte nem is létezett, családja meg végképpen nem. Egy csupa jóság, csupa szeretetre vágyó öregember egyéni tragédiájában történelmi változások sora tükröződik, felvillantva a rideg családtagi számítást — a vő esetében — és az emberi segítőkészséget, melegséget — a kamionsofőröknél — is. Talán kicsit előbbre került az adaptációban a családi otthon átadása az enyészetnek, mint a regényben, a néző már eleve tudta, hogy az öreg elhagyott házba tér meg, e ez elvette tőle annak lehetőségét, hogy a főhőssel együtt várja, vajon megérkeznek-e rokonai, s még marlcánsabbá tegye a tragédiát azzal, hogy a néhány apróságért hazamotorozó fiatalok észre sem veszik a patakparton holtan fekvő nagyapát. Makláry Zoltán csodás emberábrázoló tehetsége felragyoglatla Matics Rafaelt, a vágyott környezetében is. gyokértelenné és feleslegessé lett öregember tragédiáját igen érzékletesen jelenítette meg. Ha a film egyes mozzanatai talán elnagyollabbak is voltak a regény részletezőbb leírásainál, teljes értékű élményt adó mü született Nemere László képernyöre-fogal mazásában. * Jo estei, bar exkatak ... köszöntötte a nézőkét szerdán este az 50 perces riportfilm címe, s Hubert István rendezéseben, Ban János ea Kovalik Karoly riporteri munkájával igen érdekes képet kapott Kazincbarcikáról a néző. Tetszett, hogy a ri- porlfilm nem törekedett az egyébként is elérhetetlen teljességre. Hogy nem nyilatkozatokat halmozott egymásra, hogy nem az ezerszer látott és lassan közhellyé koptatott üzemi képsorokkal próbálta bemutatni a várost, hanem o városlakó szemével kívánta láttatni a rövid múltú települést. A város akkor lesz varossá, ha a polgára odavalónak vallja magát — mondta az egyik barcikai, s elhangzott az is, hogy a város lakói egyben a város szülői is. Ezt bizonyították a többségben érdekes es őszintének látszó riportok, a bányászok, az idetelepült műszaki vezető, a csőszerelő, a villanyszerelő, a nyugdíjas, a régi községet visszaidéző, sőt áhító csordás, a konfekcióüzemi varrónő, az orvos, a nagy hírű cukrász, a grafikusművész vallomásai. Nem voltak egyenletes szintűek ezek a beszélgetések, nem is lehettek, de nem is betanult szövegeket hallottunk, nem protokolláris nyilatkozatokat, hanem valóban barcikaiak beszéltek Kazincbarcikáról, az ottani életről, arról, ahogyan az emberek élnek az üzemeken kívül, ugyanakkor nem tagadva meg — például a BVK egyik vezetőjének sorsában, életútjában erőteljesen leimutatva — a munkahelyi lehetőségeket, a munkának az emberek és a város formálódására gyakorolt hatását sem. Benedek Miklós Ipari adás az OIRT 7-esen! Az elmúlt tévéfesztiválon az OIRT 7-es csatornán már közvetítették egyszer a miskolciaknak: * a város környékén élőknek a versenyprogramot és az ünnepélyes eseményeket. A május 15-161 21-ig tartó 20. miskolci tévé- fesztivál idején újra „él” ez a csatorna: úgyhogy az érdek mdök otthonukban is részesei lehetnek majd a fesztiválnak. A Magyar Posta május 14-én és 15-én délelőtt működteti az adót: ipari adást sugároznak. így a lakosságnak módja van ellenőrizni, hogy készülékén tudja-e venni a 7-es csatorna műsorát, s még el lehet készíteni — esetleg — az antennát is. ( Bonyhódon a közelmúltban nyitotta meg kapuit a Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ. A 15 ezer lakost számláló város új művelődési intézményében színházterem, szakköri és klub- helyiségek, kiállítóterem, hirlapolvasó és szakkönyvtárak várják a különböző korú látogatókat. Képünkön: új lemezeket hallgatnak a fiatalok. Tizenegy országos döntős Tanulmányi versenytől n iskolaboltig Ilyentájt rendszeresen jelenik mea híradás a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi es Vendeglátóipari Szakközépiskoláról. Tudja az ég, hogy miért, de valahogy biztosra megyünk az országos tanulmányi versenyek eredményhirdetéseikor; ha mások nem, ók akkor is „prodúkáinak” első, második, harmadik sfb. helyezéseket. Hogy ez nem túlzás, bizonyságként elegendő belelapozni azokba a statisztikai kiadványokba, amelyekben évről evre ,■ közzéteszik ország-világ előtt, hogy kik voltak azok a tanulók, akik a különböző tantárgyak versenyében a legjobb tíz közé jutottak. A berzeviczysek persze elsősorban a szakmai versenyeken bizonyítanak. Dr. Veres Béla igazgató érthetően büszke a gyerekek es a tanárok közös sikerére. Huszonhárom hasonló típusú iskola országos erőfelmérésen — nem hivatalos pontszámítás szerint — a legjobban a miskolciak szerepeltek. Már az is szép siker volt, hogy tizenegy diákjuk utazott a szolnoki országos döntőre. Az eredményhirdetéskor pedig többen hullattak örömkönnyeket. S nemcsak a „dobogós helyezettek”! Az első tíz. de még az első húsz között lenni is nagy siker — két és fél ezer diák között ... Ennyien járnak ugyanis körülbelül a kereskedelmi és vendéglátóipart szakközépiskola egy-egy évfolyamán ... Úgyhogy az idén megint gazdagodik a házi „dicsőség- arcképcsarnok”. Havel Éva IV. B osztályos tanulójuk fényképe (tanára Gilányi Laszlóné) egészen bizonyosan kikerül a falra. Első helyen végzett a kereskedelmi gazdaságiam ismeretek versenyén. Ugyanebben a versenyben egy hetedik helyezést is szereztek Nagy Mariann (tanára: Kerényi László) IV. A osztályos tanuló révén. Az áruismeret szaktárgyi versenyben egy második és egy harmadik helyezés gyarapítja sikersorozatukat. Az előbbi Rusó Judit IV. B-s (tanára Háger Mária), az utóbbi Molnár Katalin IV. A osztályos tanuló (tanára Murányi GyuJáné) érdeme. A vendéglálóipan ismeretek versenyén három tanulójuk is az első tíz között végzett. Második helyet szerzett Lukács István IV. D-s, ötödik helyet Zsarnóczki Éva IV. D-s, tizedik helyet Bárdos Tamás IV. C-s tanulójuk. Mindhármuk tanára Kiss Tamás. Az élelmiszeráru-isme- ret versenyen is jól szerepeitek; harmadik helyezett lett Falusi Éva IV. D. osztályos tanulójuk. Érthetően nagy az öröm az iskola háza táján. De nemcsak ez az egyetlen újság! A közelmúltban például egynapos budapesti kiránduláson veitek részt a tanulók. Operában volt az iskola. S ha már operaelőadásra felutaztak, kihasználták az időt múzeumlátogatásra is. A Nemzeti Múzeumot, s a budai várat keresték tel. Az iskola igazgatója mindenesetre még néhány iskolai újdonságot is felsorol. Diákot s tanárt egyaránt foglalkoztat a nemrégiben megalakult iskolai szövetkezet. Négyszáz tanulólagja van. S a dologban nemcsak az a lőntos. hogy a jól felszerelt iskolai kisboltban az uzsonnától a füzetig sok mindent megkaphatnak h diákok, liánéin. hogy a bolt. a szövetkezet működése jól belevág a tantervi elképzelésekbe. Amolyan gyakorlólehetőségnek veszik. Hiszen a kikerülő diákok többsége, vagy legalábbis jó része szövetkezetekben dolgozik majd. akár kereskedelmi, akár vendéglátói pari területen végeznek. Ha ügy tetszik, amolyan szakmai elögvakorlatot szerezhetnek. Fívilván ezért is támogatta őket e törekvésükben az UNIÓ ÁFÉSZ, Azután, hogy túlságosan no billenjen lei a mérleg a.szakmai képzés és a műveüdés javára, még egy hírrel szolgáltak. Az iskola sportéletét emeli ki. hogy a fiú kézi'ab- dacsapat bejutott az országos elődöntőbe. Mindenesetre nemcsak szorítanak, edzenek is azért, hogv legalább hasonló jó helyezéssel végezzenek. mint a tantárgyi tanulmányi versenyeken. (cs. a.) A kézfogásokkal kapcsolatos jogi népszokások Az Akadémiai Kiadó iTabb kiadványaiból Az Akadémiai Kiadó néhány legújabb kiadványa közül feltétlenül kiemelést kíván a Nyugat 1909-es, második évfolyama hasonmás kiadásának két kötete. Az előző években elkezdett hatalmas vállalkozás, a Nyugat teljes sorozatának facsimile kiadása ma már nem is kivan külön méltatást, hiszen az első. az IDUH-a.s évfolyam nagy sikere 11178-ban. az irodalom barátai körében jelentkezett nagy érdeklődés messzécsen- göen igazolja a kiadói vállalkozás jogosultságát. Az első évfolyam két kötete — viszonylagosan magas ára ellenére — igen hamar elfogyott a boltokból. A most útjára bocsátott második, 1909-es évfolyam ismét 24 egykori Nyugat-szám másolatát tartalmazza, s hihetőleg ez is igen hamar az irodalom barátaihoz kerül a boltok polcairól — minden külön részletező ajánlás nélkül. Népi kultúra — népi társadalom címmel jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának évkönyve, amelynek még a nemrég elhunyt Ortuíay Gyula volt a főszerkesztője. A kötetben található tanulmányok tematikailag két részre oszlanak. Az első rész tanulmányai a néprajztudomány különböző területeinek eredményeiről tájékoztatják az olvasót. A néprajzi csoportokról szóló tanulmány a kultúra táji tagoltságának kérdéseivel foglalkozik. Egy-egy értekezés a kézfogással kapcsolatos jogi népszokásukkal, a vásárok néprajzával, egy alföldi falu búcsú járásának kérdései vei ismerteti meg az olvasót. További Írások a népművészet világába vezetik el az olvasót. Egyikük a magyar temetői fejiák jelentését tárgyalja. a másik távoli, de igen erdekes témával, egy kaukázusi nép rituális grafikájával foglalkozik. A kötet második részében az MTA néprajzi kutatócsoportja által rendezett ..A folklór poétikája és stilisztikája” című szimpózium tanulmányokká átdolgozott anyagának egv részét találjuk. A szei'teágazó folklórtematika a mai magyar népköltészet-kutatás újabb eredményeiről ad számot. Minden jelentős maggal folklórmüfaj szerepel a közreadott írásokban. Művelődés a XVIII. századi Magyarországon a címe Kosáry Domokos kötetének. Ez a nagyszabású kísérlet egy évszázad hazai kulturális fejlődését áttekinthető koordinátarendszerbe foglalva hozza összefüggésbe a társadalom modelljének mozgásává!. Két egvmást követő időrendi szakaszban tekinti át a művelődés legkülönbözőbb szektorait a világnézettől, az oktatáson. . tudományokon, szépirodalmon, zenén át a képzőművészetig. figyelemmel arra. hogy az adott társadalomban vertikálisan legalább három szintet kell megkülönböztetnünk. A második szakasz rajzolja meg részletesen azt az újat. amit a szerző a XV111. század nagy pozitívumának tekint: o felvilágosodás kibontakozását. A mült magyar tudósai című sorozatban eddig nyolcszor öt kötet jelent meg. amelyek Körösi Csorna Sándortól llosvyy Lajosig mutatták be egy-egy kötetben a tovatűnt századok hazai tudósait. Az Akadémiai Kiadó most adta közre — a hagyományos közös tokban — a sorozat kilencedik összeállítását. ugyancsak öt kötettel. Ezekben Geday Gusztáv Ervtz Ferencet, Hoppal Mihály Ipolyi Arnoldot, Lakó György Budenz Józsefet, Szabó József Hunfalvy Jánosi, Varga József pedig Banki Donatot mutatja be. Az Irodalomtörténeti füzetek sorozatában három u.jabb kötelet adott közre az Akadémiai Kiadó. Orosz László A magyar verstani eszmeikedés kezdetei cimü müvében az 1760-as évektől az 1820-as évek végéig kíséri figyelemmel a verstan fejlődését. Bé- csy Tamás A dramaelmelct cs dramaturgia Csokonai müveiben című könyvében Csokonai folytatás nélkül maradt dramaturgiai eredményeiről a köztudatban élő ítéletet módosítja azallal, hogy szétválasztja Csokonai drámaírói müvében a drámaelméletet es a dramaturgiát. Lichtmann Tamás Pap Karoly című kötete — amely egyben a sorozat 90. darabja — a két világháború közötti magyar irodalom kiemelkedő egyéniségének, a tragikus sorsú Pap Károlynak. a ..Pap Károly- jelenség”-nek az irodalomtörténet folyamatában való elhelyezését végzi el; egyben ez az első monografikus igényű munka századunk kiváló írójáról. Végezetül egy újabb hasonmás kiadásra hiviuk fel a figyelmet; a kiadó facsimile kiadásban adta közre' József Attila Döntsd a tökét, ne siránkozz! cimü kötetét. A negyvennyolc 'oldalas, tűzött kötethez a kiadó mellékeli Szabolcsi Miklós es Tasi József Egy verseskönyv születése című munkáját, amely József Attila kötetének hajdani kiadását, az azt követő Deres eljárást, magukat a verseket, a kortársi fogadtatást és a könyv utóéletét mutatja be. Még nem késő — ön is nyerhet! Még nem késő — ön is május 20-ig meghosszabbílja a pamnlakciót nyerhet! MINDEN 20 FT ÉRTÉKŰ HÁZTARTÁSI TEXTILHUUADEK ATADASAKOR AJANDEKSORSJEGYET IS KAP. NYEREMÉNYSORSOLÁS: JÚNIUS 20-AN
