Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-13 / 110. szám

1980. mcTj’us T3., k'd ESZAKrWAGYARORSZAG 3 A lakatos műszukkezdés elöli munkaruhába' öltözik, majd az üzemben hozzálát . mi ndennapi tevékenységéhez. Gépel szerel és javít, dolgo­zat az uxigénpisztollyal. eset­leg menetel vág. csövet haj­lít. Ledolgozza a nyolc órái. R majd — ingázó lévén — hazautazik. Otthon újra ke­zeslábasba öltözik, kinyitja néhány szerszámmal felsze­relt kis műhelyét. Munka után munka következik. Ko­pogtatnak az ajtón, belép a „kuncsaft”: . — Ferikém, segítsen már i rajtam .. . Nagyjából így fest mind­azoknak egy napja, akik rá­adják tejüket arra. hogy munkahelyük megtartása mel­lett. ..kiváltják az ipart” és segítenek lakóhelyük szolgál­tatási gondjain — kisebb- nagyobb lizetéskiegészítés re­ményében. Megyénkben külö­nösen nagy Szükség van az ilyen iparosokra. A 1152 kis­község közül töbx) mint 200- ban'a lakosok száma nem éri el az ezer tői. Ez a sajátos­ság gazdaságtalanná teszi az állami és szövetkezeti ipar kitelepüléséi, de a kisközsé­gek lakói egy főfoglalkozású kisiparos számára sem bizto­sítanak elegendő megrende­lést. Mindezekkel a kérdésekkel a KIOSZ megyei szervezeté­nek legutóbbi választmányi ülése is foglalkozott, ahol megállapították, hogy foko­zott támogatásban kell ré­szesíteni a munkájuk mellett kisipart kiváltó szakembere­kéi. Segítségükkel ugyanis eltűnhetnek az aprófalvak­ban a szolgád la lás fehér folt­jai és visszaszoríthatok a kontárok. Amíg a kisiparos tevékenységét (anyagbeszer­zéséi, szakértelmét) ellenőriz­ni lehet, addig a kontárok gyakran hozzáértés nélkül balesetveszélyesen végzik el ugyanazt a munkát. A „munkás kisiparosok” száma napjainkban megha­ladja a kétezer főt és több mint a felük kőműves, vagy valamilyen építőipari szak­mában dolgozik. Ez jelzi az igények alakulását és egyben pozitív tény is, hiszen az is­mert állami intézkedések ha­tására várható, hogy növek­szik a magánerőből épülő kislakások száma és ebben a munkában jelentős szerep vár majd a kisiparosokra. Kevésbé örvendetes vi­szont az a tény, hogy a vá­rosokban kevesebben válta­nak ki a munka után ipart — Ózd messze az átlag alatt kullog — és néhány válla­latnál nem szívesen, vagy pedig alig engedik ezt a te­vékenységet. Az ÉMÁSZ és a GELKA például nagyon rit­kán adja meg a hozzájáru­lást. Minden bizonnyal meg­van az okuk erre. azonban így teljesen ellenőrizhetet­lenné válik a munka utáni — vagy közbeni — „musze- kulás. fusizás”. A már említett „Ferikém” műhelyében, vagy a megren­delőnél rövidesen elvégzi a munkát, s benyújtja a szám­lát. . A végösszeg általában alacsonyabb, mint az önálló kisiparosoké és a minőségre sem lehet panasz. Az iparo­sok nagy többsége ugyanis a nagyvállalatok legjobb szak­embereiből kerül ki (ez az oka az alacsony árnak) és általában megkapják a legnagyobb adókedvezménye­ket. Szabad idejükből 50—(J() órát áldoznak munkára és i ez átlagosan 1200—1200 fo­rint többletjövedelemhez jut­tatja őket. .)og?zabályaink ösztönzik a munkaváilarast, hiszen megyénkben az ilyen kisiparosok 30 százaléka egy­általán nqm. több mint a fe­le pedig kedvezményesen, átalányban adózik. Az ügyes kezű szakembe- - rek munkájának, az általuk elvégzett szolgáltatásoknak évi termelési értéke megha­ladja a 70 millió forintot. Az elmúlt évben mindössze 13 esetben merült fel ellenük panasz, amelyből 12 végül is megegyezéssel zárult. Elő­nyükre szolgál még az is, hogy a munkát általában olyan időpontban végzik el. amikor a megrendelő is ott­hon van. Gyorsabban követ­hetik a váltakozó igényeket, hiszen szolgáltatásaik több­ségét lakóhelyükön teljesítik és elvállalják a kisebb jöve­delmet biztosító, de nagy szakértelmet és szakmai ta­pasztalatokat igénylő apróbb munkákat is. A választmányi ülés egy­hangúan állapította meg: a legfontosabb feladat most az, hogy a különböző hatóságok­kal. vállalatokkal együttmű­ködve tovább növeljék az ilyen kisiparosok számát! el­sősorban a . hiányszakmákban és a még ellátatlan kisköz­ségekben. Segíthet'a munka­hely. a vállalat is, például úgy, hogy az arra alkalmas helyen, plakátokon hozzák dolgozóik tudomására az iparosok nevét, címét, szak­máját. Érdekes gondolatot fogal­mazott meg Csatáid Ernő, a KIOSZ megyei titkára, amikor a következőket mon­dotta : . — Szeretnénk, ha a ter­melőszövetkezetekhez hason­lóan. nálunk is megvizsgál­nák a szövetkezetek és a vál­lalatok, hogy milyen segítsé­get nyújthatnának a „mun­kás iparosoknak” műhelyük felépítésére. Szó lehetne ar­ról is; hogy az anyag-, al­katrészellátásban is közre­működnének és esetleg fu­vart is biztosítanának. Első pillanatban talán meghök­kentőnek tűnhet ez, de véle­ményünk szerint a ^lakossági szolgáltatások színvonalának emeléséhez ez is jelentősen hozzájárulna. Udvardy József S1 a BNV-n A Tiszai Vegyikombinát az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron a „B” pavilonban mulatja be termékeit. Az érdeklődők megtekinthetik a korábbi évek sikeres áruit, valamint az. újabban előállí­tott. s minden bizonnyal ha­sonló elismerésre számítható beruházási javakat. A stan­dokon megtalálhatók majd á különböző bevonóanyagok, festékek, festékipari segéd­anyagok. Polietilén és poli­propilén is terítékre kerül, fölkínálják az olefingyári termékeket, s a feldolgozott m Hanyagokat. A jövő szempontjából meg-, határozó jelentőségű az úgy­nevezett biaxiálisan .orien­tál! polipropilén, rövidítve: BOPP. Olyan kedvező tulaj­donságokkal rendelkezik, amelyeket széles körben le­hel hasznosítani, például a dohány- és édesiparban, hanglemezgy óriásban. Fólia és palack kivitelben készül, s várhatóan nagymértékben hozzájá ru1 cső magoi ásk u 11 ti - ránk fejlődéséhez. Hasonlatos a kristályfóliához.: korszerű, esztétikus. s remélhetőleg H)i!t. végén már megkezdőd­be! a sorozatgyártás. Ugyan­akkor a vállalatnál további fejlesztéseket kívánnak meg­valósítani az. igényekhez és a lehetőségekhez mérten. összesen hal „pályamunká­val” nevezett az idei Buda­pesti Nemzetközi Vásárra a Tiszai Vegyikombinál. A fes­tékgyár termékei közül négy- gvel, a műanyaggyárban pe­dig kettőt dolgoztak ki. Ezek közül a ragasztóit talpas-sze­lepes zsák számíthat siker­re, valamint a polietilén reg- ranulátum. Ez utóbbinak lé­nyege. hogy a technológia és a gyártás során keletkezett hulladékot újra feldolgozzák, s így kapják a megközelítő­en azonos minőségű regranu- lálumot. A festékgyár csepeg- tetéses impregnáló lakkja is különlegességnek számít., rendkívül előnyös motorok tekercse inek szí get el éséhez. Külön említésre méltók még az epoxigyanta alapanyagú ipari padlóburkoló és -bevo­nó anyagok. Létszáfflfeimérés a szénbányáknál Március elseje és június 30-a között létszámfelmérést végeznek a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat valamennyi ter­melőaknájánál, kiszolgáló és karbantartó részlegénél. A felmérés célja, hogy megál­lapítsák: az adott helyen a szükséges létszámot foglal- koztatják-e, s a dolgozók a képzettségüknek megfelelő munkát végzik-e? A tapasz­talatok alapján bizonyos munkaerő-átcsoportosításokra is sor kerülhet a vállalatnál, amennyiben azt a tervezett folyamatos ' munkarend be­vezetése szükségessé teszi. A vizsgálat várhatóan hozzá­járul majd a tartalékok fel­tárásához. s elősegítheti a létszámmal való takarékosabb gazdálkodást, valamint a gazdaságosság javítását. ■ i t Ünnepélyesen üzembe helyez­ték az új győri vízmüvet. A 270 millió forintos fejlesztés­sel a városi vízmű napi kapa­citása 20 000 köbméterrel nőtt. Az áj vízmüvei együtt a régi is üzemel. így a jelenlegi víztermelés <13 000 köbméter­ről 63 000 köbméterre növe­kedett, és ez azt jelenti, hogy a nyári csúcsigényeket is za­vartalanul kielégítik Győrben. \ túron szeretnénk fűzfavesszőt termelni, amit itt helyben dolgoznánk fel, kosarak;',*,, kort i bútorokat, készítenénk és üvegeket fonnánk be ve­le. Keidig 25 hektárt telepí­tettünk. Sajnos a fűz. sem bír ki mindent, ahol két hónalj­nál is tovább áll a víz,*olt a fűz. is kipusztul . . . Nem igv a nád! Bizony nem egv táblában megjelent a moc.sárvilág jellemző növé­nye. Pedig ezek a földek a művelési ág szerint ma még szádtól;. Többen megkérdezhetik, jo­jó. a Bodrogköz ár- es bel- Vi/gond.iai közismertek, klen azonban nem volt a korábbi évekhez hasonló ár- és bel­víz. Valóban nem. Hogy Ti­— Aki nem látja, nem hi­szi el — jegyezte meg az el­nök Külcsínr Dénes úgy az út felénél, miközben bennem kínos humorként az. fogal­mazódott meg — miután a lélek félig már kirázódolt belőlünk —, hogy nyilván a pokol útjain is kelleme­sebb a közlekedés, mint itt a tiszakarádi. tiszacsermelyi határban. Pedig amit az. ej nők mon­dott, azt elsősorban nem az utakra, hanem az. utak mel­letti táblákra értette. Ügy érzem azonban a kettő mégis szorosan összefügg egymással-, hiszen az utak alig járhatók, a táblák alig művelhető!;. Nincs félreértés: mindez májusi helyzetkép. Nem a ta­vasz elején, hanem a múlt héten láttuk saját szemünk­kel. s persze a rázkódást a terepjáró kocsiban saját bő­rünkön éreztük h tiszakarádi Üj Élet Tsz földjein. — Ha egy kis eső hull. már süllyed a gép — magya­rázta az elnök az elöltünk húzódó gödrök, bevágások okát. amelyeket a Rába es a többi et'ö-, illetve munka­gép okozott. Köabcn minket egy-egy nagyobb huppanó után csak a terepjáró ponyvája mentett meg a kirepüléstől. Utazásunk viszontagságai- mrk ecsetelése helyett per­sze jóval lényegesebb az, amit a határ mutatott. Jegy­zetfüzetemben kétszer is alá­húztam egy mondatot: bár ma május 9-e van. az egész tiszakarádi, tiszacsermelyi határban mindössze két olyan táblát láttam, amely teljes egészében művelve volt. s nem borította foltokban víz vagy sár. A saját szememmel látot­tak megerősítésére íme az elnök szavai: — Május 5-én még 1509 hektárunk állt bel­víz alatt. Ebből 800 hektár olyan szántó, amelyet ta­vasszal ez ideig nem tudtunk művelni, valamint 353 hek­tár őszi búza, ami teljesen kipusztult.- A baj. a gond oka tehát. mint annyi korábbi évben itt a Bodrogközben, az ár- es , belvíz, a szükségesnél lénye­gesen több víz. Egy jellem­ző példa ... Megálltunk a K—18-as búzatábla mellett. A tábla szélén már-már szárba szökkent fejlettségű az állomány, a tábla közepén azonban a tóvá terebélyese­dett' rész rizsvetési sejtetett. Bizony nem egv-két napos .tócsáról volt szó. a környé­ket bezengő vidám békakon­cert. erről ékesen tanúsko­dott. — Pedig ahol nincs víz­borítás — nem túlzók — a búza ígéri az 50 mázsát __ A z elnök megjegyzése sej­tette. lenne itt sikerélmény, ha .. . A isz átfogó meliorációs terve 1978-ban elkészült. Az akkori árakon számolva 152 millió forintba kerülne. Ta­valy ebből 682 ezer. idén 1,3 millió forint értékű munka készült, illetve készül el. Ha ilyen ütemben halad ez a munka a következő években is, bizony az ezredfordulóra sem igen lesz készen. — Pillanatnyilag a melio­rációra 70 százalékos állami támogatást kapunk. Sajnos nekünk a 30 százalékos sa­ját erőből történő hozzájáru­lás is nagy lehel’. Érthető, hiszen a tiszaka­rádi Üj Elet Tsz tavaly 2.4 millió veszteséggel és 10.3 millió alaphiánnyal zárta az esztendőt, A 78-as évben ..csak" alaphiányuk volt, 76- ban és 77-ben viszont ugyan­csak veszteségük. Tőkesze­gények a tiszakarádiak, lépni nehezen tudnak. Éppen ezért dicséretes minden olyan ön­erőből megvalósított lépés, amelynél; célja a pénzügyi helyzetük javítása. A mel­léküzemágak itt is beindul­tak. Építőrészlegük, varrodá­juk már van. sőt a fűzfafo­násba is belekezdlek. — A mélyfekvésű, gya­korta vizboritotla területeket fűzfavessző-termelésre tele­pítjük be. Legalább 200 hek­szakarádon mégis és most is a víz a legnagyobb gond. an­nak okát az. elnök a kővet­kezőkben látja: — A tavasz nálunk is jól indult, tele vol- tunk rémén vekkel. A búzá­ink viszonvlag jól teleltek. Március harmadik dekácHá- ban a hirtelen hóolvadás, majd a kéthetes eső után a tiszakarádi főcsatorna, amely 37 kilométeren szeli , át föld­jeinket. kiáradt. Sajnos, a vízügy rendszertelen sz.í- vatómunkája miatt jelentős területeket elborított a víz. Mire sok huzavona után április elején végre folyama­tossá vált a szivattyúzás, mar késő volt. , Ez a vélemény a Isz.-beu az. idei vizgondokrói, s a kö­vetkezményét ma is magán ,viseli szinte az. egész határ. Foltokban müveit táblák, megkésett vetések, duplán, triplán végzett műveletek es jelentkező költségek, fele­annyi vagy egyáltalán nem létező sikerélmény. Ez. a ti­szakarádi fordított arányos-, ság. Már odabent a szövetkezet irodájában, nyugodtabb kö­rülmények között Noleszár Dénes számszakilag is pontos képet adott a tavaszi mun­kák állásáról: —■ A tavaszi vetési tervünk 2296 hektár volt. Jóindulat­tal azt mondhatom: 50 szá­zalékosan állunk. A tavaszi árpát a tervezett 282 hektár helyett 175 hektáron tudtuk elvetni. Április 18-án álltunk le vele. A 825 hektár kuko­ricából 500 hektár, a 324 hektár napraforgóból 21 hek­tár van kész... Akárcsak a határszemlénk során, hazafelé jövet is őze­ket s többféle apróvadat lát­tunk szaladni, repülni a víz­tócsákat itt is. ott is csillog­tató karádi határban. Mintha csak vadvízországban, egy igazi vízirezervátumban jár­tunk volna. Avatatlan ember talán el sem hinné, itt. is szövetkezet gazdálkodik. Igán kínlódva, keservesen. Hajdú Imre t otó: Lacz.ó József Jegyzet Versenv niinÉnnaD Harmincöt egyforma kol­légiumi szobát festetlek ege­idében a szakmunkástanulók országos vetélkedőién a ver- - senvzök vizsgafeladatként. A | szobák valóban festésre szó-’ i rultak. és a szakmunkásje- ! léitek is igaziak: a legjob- i bak az országban, akik az • országos döntőig jutottak. A kereskedelmi tanulók a ■ vevők előtt bizonyítottak, és J futnak már azok a Skoda te- i bérautók, amikét vizsgafel- j adatként az. autószerelő szak- i munkások generáloztak. S i nem volt másként a többi. , összesen harmincegy sz^k­• "mában sem. Az iskolák legjobb.iaibói a i megyei és fővárosi elödön- J tőkre hatezren indultak, s a i Szakma Kiváló Tanulója or- 1 szagos döntőin összesen 831- i en. a szakmai tárgyi ver.se­• nveken 170-en. a közismeret: J- tárgyi versenyeken 139-en i vettek részt. A szakma elsa- ! játításáért folyó versenv i mindennapjaiból jöttek, és " később sem szakadnak el a verseny tárgy aktól: ‘minden­napos munkájuk lesz. ami­ben vetélkedtek. Az. éleihez kapcsolódik olymódon is ez. a verseny, hogy a legjobbak a tanév vége elöli, e verseny alkalmával tehetik le a szak­vizsgájukat. és korábban kéz­hez kapják oklevelüket. Sok tízezer fiatalt mozgat meg évenként ez. az országos vetélkedés, immár huszonhe- tedik éve. A szakmánkénti döntök egyes városokban ün­nepi eseménynek számítanak országos nyilvánosságot és ér­deklődést szerezték maguk­nak. Az. oktatók is részesei a sikernek: együtt díjazzák okét tanítványukkal, kifejez­ve azt. bog'- munkájuk nem helyettesíthető a könyvekkel annak ellenére. hoav tíz. év alatt csupán a legismertebb szakmák körében ötszázná’ több úi tankönyvet adtak k! i szekmimkásnktatás előse­gítésére. A korszerű szak­képzettség napjainkban kü­lönösen fontos: a szakmák gvoi-s változásán túl külön követelményt állít a termék­szerkezet-váltás: a fejleszté­sekkel. illetve visszafejlesz­tésekkel eavüttiáró átirányí­tások, A mostani tanévtől az ed­digi 190 helyett csak 128 szakmát tanítanak az. inté­zetekben. és ezeken belül a rokonterületeken hasznosít­ható szakismeret ugyanúgy fontos, mint az a sokoldalú szaktudás, amely az eredeti szakmához szükséges. Ez az ellentmondás feloldódik a mindennapi üzemi munká­ban. ahol iól hasznosítható, sokirányú, gyakorlat? és el­méleti ismeretekre voll min­dig is szükség. A versenyekén is hasznos tevékenységet folytató ver­senyzők ebben a szellemben dolgoznak majd a termelés- ben-szolsáltatásban. A ..zsű­ri” ilt sem kevésbé szigorú: •i magas minőségi követel­ményt támasztó munkakör­nyezet. országunk gazdasági előrehaladásának igén ve. K. T. Szemléltelö kép a tiszakarádi határról. Tavakat lát, ha széltekint az ember...

Next

/
Thumbnails
Contents