Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

T980. május 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 jÉvente 120 millió (oriní üzemegészségügyre Javult az ellátás, kevesebb a táppénzes Öt ev telt el a Magyar Szakszervezetek 23. kong­resszusa és a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete óta. A kongresszuson. és a kül­döttértekezleten hozott tár­sadalombiztosítási, szociálpo­litikai határozatok végrehaj­tásának megyei tapasztala­tairól a közelmúltban szá­mollak be az SZMT-szék- házban Miskolcon, a társa­dalombiztosítási és szociál­politikái bizottság tagjai. Az eltelt időszakban több intézkedés született, amely kedvezően befolyásolta me­gyénk dolgozóinak élet- és munkakörülményeit, amelyek végrehajtásában, ellenőrzése­ben lontos szerepet játszot­tak a szakszervezetek. Ilye­nek voltak például a társa­dalombiztosításról ét> az egészségügyről szóló törvé­nyek, amelyek korszerű re­formokat tartalmaztak. Ma már egyre bővülő szolgálta­tásokkal gondoskodnak a be­tegekről,' üzemi sérültekről, a gyermekekről és a családok­ról. Kedvező hatása volt a népesedéspolitikai határozat­nak is, bár a születések szá­ma az 1975-ös „csúcsidőszak” után folyamatosan csökken. Öt év alatt nőtt a szü lesek- re kifizetett anyagi támoga­tás összege is. A gyermekek gondozására, nevelésere me­gyénkben havi átlagban, mintegy húszezer nő marad otthon. Emelkedett a csalá­di pótlék összege is. öt év alatt 284 millió forinttal, amely a családi jövedelem­különbségek mérséklésére szolgál. Ezen túlmenően a szakszervezeti bizottságok meg külön is gondoskodnak a gyermekekről a beiskolá­zási és a nagycsaládosoknak juttatott segéllyel. Eredményes volt a tap­pe n zf egy ele m m egszi 1 á r d U á - sára hozott minisztertanácsi határozat végrehajtása is. Fejlődött a lakosság egész­ségügyi ellátása, az üzemi orvosi ellátás. A vállalati munkakörülmények javulá­sával párhuzamosan csök­kent az üzemi megbetegedé­sek száma. A nyugdíjasok helyzetének javítását .minden szakszerve­zet kiemelt feladatként ke­zelte. Ennek során javult a nyug díj el ők és zí tő munka, fej­lődött a nyugdíjasok szerve­zeti és mozgalmi élete, ame­lyet elősegített az is. hogy több szakmánál . rendszere­sebbé vált a nyugdíjasokkal való foglalkozás. A téma fontosságát áz is igazolja, hogy az elmúlt öt ev alatt az SZMT Társadalombiztosí­tási Bizottsága 25 887 dolgo­zó ügyében hozott határoza­tot. amelynek nyolcvan szá­zaléka nyugdíjjal kapcsola­tos, volt. , Lényegesen javult az egész­ségügyi ellátás színvonala. Javult a szakemberellátás, az új gyermekegészségügyi köz­pont felépítésével magasabb szintű lett a gyermekek kor­házi ápolása, öt év alatt tervszerűbbé vált az elavult egészségügyi intézmények re­konstrukciója. Megoldódott a falukban, a kisebb községek­ben a hét végi és ünnepnapi ügyeleti szolgálat. A foglal­kozást betegségek gyógyítá­sa érdekében beindították az üzemi szakrendéieseket, be­vezették az üzemi táppén­zelést. Megyénk vállalatai évi átlagban 120 millió fo­rintot fordítottak a dolgost üzemegészségügyi ellátásának fejlesztésére es rehabilitáci­ós célokra. szakmunkás­tanulók sikere A napokban fejeződött be Pecelen, az oltani mezőgaz­dasági szakmunkásképző is­kolában a baromfi- es sza r vas ma rh a - tény észt ő szák - munkástanulók Szakma ki­váló tanulója országos ver­senye. A rangos seregszem­lén — melyen az ország va­lamennyi ilyen’ profilú isko­lája képviseltette magát — szép borsodi sikerek szület­tek. A baromfitenyésztői? ver­senyében a Szikszói Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskola mindkét tanulója si­keresen birkózott meg a fel­adatokkal. s mindketten el­érték a kitűnő szakmunkás- bizony it vány hoz szükséges pontszámol. Sőt a versenyen Bota Gabriella, az. igen ér­tékes második helyezést sze­rezte meg. A helyezést ille­tően a másik szikszói tanuló­nak, Slipta Káraidnak sem kell szégyenkeznie, hiszen csak minimális pontkülönb­séggel szorult le a dobogóról, s az ugyancsak előkelőnek számító negyedik helyen végzett. Kél község gyerekeinek Immár hagyomány, hogy Bükkaranyos, Harsány, Mu- csolyás, Kisgyúr, Bükkszent- kereszt, Bükkszenl'.ászló es Répástulta községek kisdobo­sai és úttörői egész, napos, vetélkedőben es különböző ügyességi versenyben gazdag programon vesznek részt, merik össze tudásukat. Az. úgynevezett sportnapot már ötödik alkalommal tart­ják meg az idén, amelynek ez.uttal házigazdái a bükk- szentlászlóiak lesznek. Az egynapos találkozót — amely­nek szervezéséhez nagy se­gítséget adnak az. iskolák és a tanácsok — ebben az. esz­tendőben május 21-én rende­zik meg. Liiismreles múmvan szükség Az elmúlt mozgalmi év­ben a Bükkaljai Bányaüzem KISZ-szervezele 334 taggal, hét ’alapszervezetet alkotva teljesítette vállalásait. Mun­kájukról, tevékenységükről a .közelmúltban megtartott kül­döttértekezleten számoltak be. A szervezet tagjainak meg­határozó többsége becsület­tel, képességeinek. szaktudá­sának megfelelően dolgozott. Az ifjúsági brigádok, szocia­lista brigádok tagjai aktívan részt vettek az egyéni és a kollektív munkaversenyeken. .Az ifjúkommunisták egyön­tetűen csatlakoztak a XII. pártkongresszus és a hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére indított, országossá terebélyesedett szocialista m un ka verse n y ­felhíváshoz. Az elmúlt esztendőben nyolc ifjúsági brigád kötött szerződést a vállalattal, akik­nek munkáját az év végén értékelték. Ennek során a „Nógrádi Sándor” ifjúsági brigád tagjait aranykószorús brigádéremmel jutalmazták meg, a „Komócsin Zoltán” ifjúsági brigád tagjai ezüst - koszorús brigádérmet kaptak, hasonlóan a ..Váci Mihály” ifjúsági bi'igad tagjaihoz. Bronzkószorús elismerésben részesültek ugyanekkor a „Ságvári Endre” ifjúsági brigád tagjai. Ezen túlmenő­en a Szocialista brigád címet elérték a „József Attila” és a „Martos Flóra” ifjúsági brigád tagjait. Elismerés illeti az ifjúsá­gi brigádokat eredniényei- kert. törekvéseikért, hiszen nemcsak a munkában, ha­nem az élet minden terüle­tén a hármas jelszó jegyé­ben igyekeztek helytállni és megfelelni a követelmények­nek. Ebben ez évben azon­ban még nagyobb feladatok, megnövekedett követelmé­nyek megvalósítása vár a fiatalokra, amely változatla­nul példamutató munkát igé­nyel. A bányászfiatalok a társa­dalmi munkaakciók során is igyekeztek maximális segít­séget nyújtani az üzemben és az aknáknál. Tavaly 12 868 óra társadalmi munkai vé­gezték, zömét a tardonai iparvasút felszedésénél, de emellett jelentős munkát vál­laltak a vas- és'fémhulladék- gyűjtésben, a külszíni mun­kák elvégzésében, óvodák, iskolák, közterületek karban­tartásában, illetve építésé­ben. Van azonban pótolnivaló az FMKT es az ifjúsági bri­gádok munkakapcsolataban. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a fiatal műszakiak ném adtak megfelelő segítséget az ifjú újítók munkáihoz. Ezért a jövőben az ifjúsági brigádoknak is úgy kell ala­kítaniuk kapcsolataikat, hogy legyenek élenjárói az újítási mozgalomnak, ösztönözzék az ifjú szakmunkásokat az ..Al­kotó ifjúság” pályázaton való részvételre. A fiatalok kezde­ményezzék a pályamunkák elkészítését, ismertessék el­képzeléseiket, terveiket es igényeiket a műszaki veze­tőkkel. es a műszaki vezetők biztosítsák az ehhez szüksé­ges anyagi teltételeket. A kezdeményezés, az öntevé­kenység mindenkor meghatá­rozóvá kell hogy váljon. Kedvezően alakult az üzem­nél dolgozó fiatalok munka- körülménye. szociális helyze­te az eltelt időszakban. Vala­melyest enyhültek a lakás­gondok: az üzemnél 58 lakást utaltak, ki tavaly, amelyből 34-et harminc éven aluli fiatal kapott meg. Tizenhe­ten részesüllek százezer fo­rintos- vissza nem térítendő, illetve kamatmentes kölcsön­ben. akik közül öt ugyancsak harminc éven aluli volt. A fiatalok tudják, hogy az anyagi es szociális problé­mák megoldása hosszan tartó folyamat, amely az. tizem és a vállalat gazdasági' felada­tainak megoldásával párhu­zamosan valósítható meg. és ehhez, elsősorban az ö segít­ségükre; lelkiismeretes, aktív munkára van szükség. Puszíuínak-e a madarak? Ki szennyez és milyen mértékben? Az új pvc-gyáiat o jelenleg ismert legkorszerűbb környezetvédel­mi berendezésekkel látták el, amelynek építésére több mint egy- milliárd forintot költöttek. Fotó: Káproi János ' Jó néhány évvel ezelőtt a Borsodi Vegyikonibinátot a a legaktívabb környezet- szennyező vállalatok közé so­rolták a környezetvédelem­mel foglalkozó szakemberek. Joggal, hiszen az akkori ada­tok szerint a nagy vegyipari gyár a különféle szennyező anyagok egész sorát bocsá­totta a Sajó folyóba és a levegőbe. Az aktív környe­zetszennyezést bizonyította a kifizetett bírság is. ami évenként több 1Ö millió fo­rintjába kerüli a kombinát­nak. A gyár — mint annyi más ipari üzent az ország­ban — évekig szennyezett es annak rendje s módja sze­rint büntetőpénzt, bírságot fizetett. Hangsúlyozzuk, ez a folyamat jó néhány eszten­deig tartott és a környezet­szennyezés tényét solta nem tagadták a kombinát veze­tői; de az igazsághoz tarto­zik az is. hogy a tény — mármint az aktiv környezet­szennyezők közé 'sorolás té­nye — nem kis morális, lel­kiismereti problémát okozott- valamennyiüknek: nem is szólva az egész kollektívát súlytó anyagi tehertételről. Jó néhány év múlt el addig, amíg sikerült megszabadulni a számokkal mérhető, kife­jezhető anyagi, es a nem ■mérhető erkölcsi terhektől. Mindezt pedig korántsem ad­ták ingyen. A kombinátban ugyanis imponáló erőfeszí­téseket lettek azért, hogy a környezetvédelem ügyében pozitív ' irányú változás kö­vetkezzék be. A nagyipari üzemek közül az elsők között hívlak eleire a környezetvé­delmi osztályt, amelynek fia­tal, tevékeny és nem utolsó­sorban magas szintű képzett­séggel rendelkező szakembe­rei lelkiismeretid teljesítet­ték fontos megbízatásukat. Munkájuk kezdődött a szeny- , nyezö források felmérésével, részletes intézkedési tervek kidolgozásával, amelyeknek megvalósítását minden te­kintetben szorgalmazlak a kombinát vezetői. Tudott dolog, hogy a kör­nyezetvédelmi beruházások megvalósítása —. mint mon­dani szokás —, nem olcsó mulatság, tetemes anyagi rá­fordítássá! jár.-Nos, ami az anyagiakat illeti, környezet­védelmi beruházások megvár iosítására az elmúlt években ' több száz millió forintot köl­töttek a kombinátban, s gya­korlatilag megoldották pél­dául az ipari szennyvíz tisz­títását. S búr nagy erőfeszí­tések történtek, nem sikerült látványos sikert elérni a le­vegő tisztaságának védelmé­ben. Az ilyen irányú tenni­valókra egyébként felhívta a kombinál vezetőinek figyel­mét a Megyéi Környezet- es Természetvédelmi Bizottság elnöke is. Egy, az elmúlt év szeptemberében, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Tanács részére készí­tett, a borsodi iparvidék kör­nyezetvédelmi helyzetet ösz- s/.egzö előterjesztés megálla­pítja egyebek között, hogy Kazincbarcika nagyüzemei közül leve.götiszlaság-védel- mi szempontból mértékadó a BVK és a- Borsodi Hőerőmű Vállalat.' a kombinát nitro- zusgázokkal. ammóniával, porral szennyezi károsán a légteret, Méltányolta ugyan­akkor a jelentés azokat az erőfeszítéseket is. amelyeket a nagoválbilat, tett a levegő szennyezésének visszaszo­rítására: de .sürgető tenniva-’ lök'a is felhívta a BVK ve­zetőinek figyelmét. A jelentés valós tényeket közölt és megállapításaival egyetértettek a kombinátban. Nem úgy viszont, egy a kö­zelmúltban elhangzott rádió­riport néhány megállapításá­val es végző összegzésével. amelyből végül is az csendült ki. hogy Kazincbarcika lég­terének szennyezéséért csakis, a BVK tartozik felelősséggel. A riportban elhangzottak olyan megállapítások is. hogy a gyár környékén a növé­nyek elszáradnak, a madarak elpusztulnak; s a riportala­nyokat nem zavarta az sem. hogy a gyár szívében vi­rágzó kertészet működik es megszámlálátlanul sok a fecskefészek. Márpedig ez a hasznos madárka lehetőleg ott telepedik meg. ahol bő­séggel talál táplálékot. Akik a gyárban" dolgoznak, annak környékén élnek, pontosan ismerik a valós helyzetet, ebből következően eleg nagy port kavart fel a már emlí­tett riport. Mi is a helyzet valójában; ki szennyezi a levegőt és mi­lyen mértékben; meghalad­ja-e a légszennyezés a meg­engedett határértékei? Mind­ezekre a kérdésekre a BVK környezetvédelmi osztályán hivatalból kötelesek választ adni. csakhogy meg kell ke­resni az osztály, vagy a kom­binát környezetvédelmi ügyeiben illetékes vezetőit. A nyilvántartott szennye- zöforrások adatai szerint Ka­zincbarcika. Berente es Sa- jószentpéter légterébe egy esztendő alatt 133 ezer ton­na szennyezőanyag kerül. Isii­nek 55 százaléka kéndioxid. 37 százaléka szilárd anyag tpoi‘1, 5 százaléka ammónia.. 3 szá­zalék nitrogénoxidok, 0.3 szá­zalék szénmonoxid és elenyé­sző mennyiségben klói1. A 133 ezer tonnányi szennyező­anyagból 7 ezer .tonnát . a BVK bocsát a levegőbe. Ám az esetenkénti kibocsátások mértéke, a mérő és ellenőrző, állomások adatai szerint, so­ha nem haladta meg a ható­ságilag engedélyezett, a kör­nyezetvédelmi 'előírásoknak . megfelelő határértéket. Az elmúlt esztendőben 728 mé­résből mindössze három al­kalommal észleltek a meg­engedettnél .nagyobb ammó­nia-szennyeződést. Kéndioxi­dot, ami a legnagyobb lég­szennyeződést okozza — egy­általán nem bocsát ki a kombinát ; míg szilárd szeny- nyezőanyag 1 százalékban ír­ható a BVK számlájára. Ez utóbbi szennyezoiorrás vég­leges felszámolására a közel­jövőben kerül sor. ugyanis a műtrágya üzemi kölöröben, egy új. korszerű porleválasz­tó berendezést építenek be. Számos intézkedés történt a légszennyezés csökkentésé­re. ugyanakkor több. a me­gyei Környezet- és Termé­szetvédelmi Bizottság aján­lásának megfelelő tervet is készítettek a kombinátban. A bizottság az elmúlt év szép- lem bérében min denekel ölt arra hívta fel a nagyvállalat vezetőinek a figyelmét, hogy tegyenek konkrét intézkedé­seket a nitrózusgázok. a klór és sósavgázok okozta lég­szennyezés mérséklésére, fel­számolására. Ebből már meg­valósult a hulladékgázok el­égetése és hasznosítása; egy új hypo-üzem felépítésére! ebben az évben véglegesen megszüntetik az eddig, is mi­nimális klórszennyezést; az új pvc-gyárjjan — amelyét egyébként több mint egymil- liard forint költséggel a leg­korszerűbb környezetvédelmi berendezésekkel láttak el — az összes klór- és sósavtaríal- mú véggázt lúgos mosón ve­zetik át. de emellett egy kü­lön vész-elnyeletö építését is megkezdték. Ezzel elérik, hogy üzemzavar esetében sem kerül klór és sósav a lég­térbe. Hosszasan sorolhatnánk s környezetvédelem érdekeljen eddig tett, tiszteletre méltó anyagi és szellemi erőfeszí­téseket, az imponáló eredrné- nveket. A felsorolás helyeit mégis inkább arra ujalunk, hogy a körnvezet védelmet nem tekintik felesleges nyűg­nek. periférikus kéudésnek a kombinátban. Es a szemlélet­ben bekövetkezett változás igen csak sokat ér; s a jövő, a gyár további fejlesztését tekintve is megnvugtató. Ugyanez elmondható a Bor­sodi Hőerőmű Vállalatra is. ahol két esztendővel ezelőtt nagy volumenű, a levegő tisz­taságát védő beruházási program kezdődött meg. s ennek keretében az. erőművi széntüzelésű kazánokat elek- trófil terek kel látják el. A program 1983-ban fejeződik be. s várhatóan tovább :a- vul a térség levegőjének tisz­tasága. Szarva* Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents