Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1980. május 11., vasárnap Miskolcon A ballagásnak megvan a maga rítusa: hagyományozó-/ dik' korósztályióF korosztályra. Először a pádtól, az osztályteremtől köszönnek el, azután oz iskolától, a tantermektől, a folyosótól, az udvartól. Csengő szól, vagy a harang, és száll a régi ének: „Ballag már a vén diák, tovább, tovább..." S vonul a virágos, tarisznyás menet az elhagyott iskolatársak, a tanárok, s a rokonok, ismerősök sorfala között. Tegnap Miskolc- és Borsod-szerte ballagtak a középiskolák végzősei. A gimnazisták, , a szakközépiskolások. S az ünnepi órák után, több ezer „volt s még” diák készül a 19-én kezdődő érettségi írásbeli vizsgákra. Irma, te édes ('■’! Szülőhelyén, Párizsban '** három évig játszották; Londonban 1500, a. Broadwayn 524 előadást ért meg a feljegyzések szerint. Hollywoodban Billy Wilder sikerfilm lehetőségéi látta benne, már csak a forgatást kellett elkezdeni: a két főszerepet nem kisebb színész- egyéniségek vállalták, mint Shirley McLain és Jack Lemmon'... A minősítés: „világsiker” — már leválaszthatallynul hózzátapadt Alexandre Bref- fórt (szöveg) és Marguerite Mormol (zene) Irma, la Douce című musicaljéhez, amikor — születése után hét évvel — megérkezett hazánkba. A magyar közönség 1963-ban láthatta először a Petőfi Színházban: Irma, ie édes címmel... Csak fő vonalaiban, állomásaiban jelzi mindez a francia szerzőpáros musicaljének útját. De hát a közönséget — mindig a mait — nem is elsősorban egy darab előélete érdekli: mindig csak az, amit ő kap belőle, amit saját magán átengedve tud elfogadni vagy elutasítani. (Lásd még a megfelelő árnyalatokat.) Erre a személyesközvetlen találkozásra most szőkébb pátriánk közönségének is alkalma nyílott, a Miskolci Nemzeti Színház ugyanis pénteken este bemutatta Brefforl—Monnot: Irma,, le édes című színpadi játékát. (Szövegét Mágori Erzsébet és Ungvári Tamás, a verseket Blum Tamás fordította.) Zenés komédiát ígért'a műsorismertető... A „világ” bizonyára tudja, mi ebben a darabban a „siker”. Hinnünk kell hát nekik a „világsikerében. A mi gondolatainkban, érzéseink-, ben azonban a miskolci bemutató utón erős tétovaság uralkodik. Alexandre Breifort története ugyanis, amit Irmáról, a párizsi utcalányról és Nestorról, a. párizsi vagányról mesél nekünk, átlátszóan keveset mondó: Irma és Nestor egymásra találnak, lassan a szerelem szálai szövődnek bennük; fokozatosan egymáshoz erősítik őket. Ez már maga a szerelem ... s Nestor féltékeny lesz... Féltékenysége akkor fokozódik igazán őrületté, amikor kitalálja magát Oszkárként — „a pénzes nagybácsiként’’ —, hogy Irmát így tarthassa meg csak magának. De ezt már,- az önkettősségből így összejött féltékenységet, nem bírja tovább: „megöli” Oszkárt. Száműzik érte... Irma gyermekáldásra vár. Nestor megszökik börtönéből. Éppen* jókor érkezik vissza Párizsba — Irma ikreket — két fiút — szül neki. Boldogok. Mindenki boldog... Ez tehát az alaphelyzet, amit már csak „köríteni” kell. Ezzel nem sók dolgunk lenne. Most jön azonban Marguerite Monnot: és olyan zenét ír a történethez, ami már jó reményekkel kecsegtet .. . Jó reményekkel ültünk be mi is a nézőtérre, s kíváncsian is a vendég rendező, Eless Béla által vezényelt társulat előadására. Mi tehát elengedtük magunkat — elengedtük volna; a játék azonban időről időre kizökkentett bennünket. Nem tudtuk „•egyhujjában” yégig- izgülni (nem is volt rá okunk); vagy végigkacagó- együttérzésse] kísérni (lehetett volna rá okunk) a szereplők játékát. Ügy tűnt ugyanis, hogy ebben a játékában nem szerveződik egységessé az egymással pedig jól kitapintható kapcsolatban lévő személyek — szereplők — játéka. Ez lehet az egyik oka annak, ' hogj' darabokban néztük-hallgattuk a darabot. Egy-egy 'szituáció, színpadi .jelenet — éppen a játszók révén — kiugrott az egészre jellemző hangulatból, látványból. (Így például a második. felvonás njúíójelenete: a bírósági tárgyalás. Ennek végén, zene nélkül is, bejött a taps, minden külső „kényszer” nélkül. S jól emlékszünk Csiszár Andrásra — elnök —, Kanalas Lászlóra — ügyész és Bánó Pálra, aki az ügyvédet jelenítette meg. Másik példánknak az angol utazó és áz éppen szökésben levő Nestor, valamint társai találkozását említjük. Az angol utazóban Krivjánszky István „hozta” a tapsol.) Bizonyára illetlen dolog e részletekkel hozakodni elő elsőként — amikor úgy tartják, hogy az Irma, te édes éppen két Tőszerepével hódít; két főszereplőjének zenés játékával. Tény: a színész minden ' képességére igényt tartó két szerep — „ellenszolgáltatásként” az igen magas követelményekért — nagy sikerű alakításra ad lehetőséget. A premieren Komáromy Évát láttuk Irma szerepében, míg Nestor megr formálója Varga Gyula Jászai díjas volt. (Irma szerepében a későbbiekben Zsol- nay Júlia is játéklehetőséget kap. Az előzetes ismertetők55 Keressük a fövő mérnökét... 55 Az egyetemi közművelődési körről Miskolcon, az Üzemi Dolgozók Általános Iskoláját jelölték ki — már korábban — olyan intézménynek, ahol magánvizsgát tehetnek azok a felnőtt dolgozók, akik még nem végezték el az általános iskolát, de önszorgalommal elsajátították egy-egy évfolyam anyagát, s erről számot adnak az osztályozóvizsgán. A Miskolc városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és az Üzemi Dolgozók Általános Iskolája az osztályozó magánvizsga idejét május 20—• 21-re jelölte meg. Az első Hét éve működik a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen • közművelődési kör. Születése összefüggött azzal a koncepcióval, miszerint keresni kell azokat az eszközöket, módszereket, amelyek a nevelő munka más területein is lehetővé teszik a közművelődést, a hallgatók közművelődési munkára való felkészítését. Másrészt összefüggött azzal a felismeréssel is, hogy a művelődésnek a hagyományos értelemben vett formái ezen az egyetemen nem elégségesek. A kör vezetője alakulásától kezdve dr. Tóth Árpád szociológus. Vele beszélgetünk most az elmúlt évek eredményeiről, a csoport célkitűzéseiről., „MINI” SZOCIOLÓGIAI KUTATÓCSOPORT — Közismert a miskolci műszaki egyetemisták leterheltsége. Ennek ellenére a közművelődési kör az egyetlen az itteni öntevékeny körök között, amelyet nem fenyeget a felbomlás veszélye. — Valóban, viszonylag állandónak mondható- a létszámunk. Húsz-negyven hallgató vesz részt a kör munkájában rendszeresen. Csak az év végi vizsgák alkalmával vehető észre bizonyos mérvű létszámcsökkenés. A jelentkezők többségét, a szakmai egyoldalúság feloldásának igénye hozza a csoportunkba. Zömmel harmad-, negyed- és ötödéves diákoknapon — mindkét alkalommal reggel 8 órától — az írásbeli, a második napon a szóbeli vizsgára kerül sor. A jelentkezésnél az érdekelteknek be kell mutatniuk az előző osztályok elvégzését tanúsító bizonyítványt, (vagy annak hiteles másolatát), valamint személyi igazolványukat. A magánvizsgára az Üzemi Dolgozók Általános Iskolájában (Miskolc III., Rózsa Ferenc u. 1. szám — az 'LKM I-es számú kapujával szemben) lehet jelentkezni. ról van szó, akik már szélesebb látókörrel rendelkeznek, arról nem is szólva, hogy az értelmiségi hivatás tudatosodása is a felsőbb évfolyamokon jelentkezik. Hogy mit csinálunk? Mindenekelőtt legalább kéthetente telálkozunk, ahol tematikánk alapján újabb és újabb problémaköröket vitathatunk meg közösen. Elmaradhatat- lanok az előadások is, amelyeknek a témaköre időről időre összefonódik az egyetem speciális kollégiumának témaköreivel. De ami a munkánkban a leglényegesebb, a téli népművelési gyakorlat. Ez a mozgalom már tízéves múltra tekint vissza az országban, a mi egyetemünk azonban csak pár éve csatlakozott hozzá. Az országos szokásoktól mi annyiban térünk el, hogy míg más egyetemek falvakba küldik a hallgatókat téli népművelési gyakorlatra, mi kizárólag üzemekbe szervezzük ezeket. Igen pozitív fogadtatásra találtunk, s napjainkra a legtöbb Borsod megyében levő nagyüzem hallgatóink állandó gyakor lóhely évé vált. Pironkodva fogadja a művelődési ház vezetője a vendéget: jaj, resteili magát, mert kévésén jöttek össze, hogy találkozzanak az igen tisztelt és kedves vendéggel, pedig ő mindent meglett és az Iksz üzemből is megígértek negyven embert, az Ip- szilon gyárból is harmincat, sőt a tsz-ből húszat, a diákotthon vezetője meg egyenesen parancsba adta a részvételt a fiataloknak, s íme, negyedóra múlva kezdődik az előadás, s még alig százötvenen vannak, a vitára meg talán nyolcvanan sem maradnak ... Ilyen és hasonló jeleneteknek, beszélgetéseknek rendszeresen részese lehet, alá különböző ankétokon, talál- , kozóval, beszélgetésekkel egybekötött előadásokon részt szokott venni. A vendéglátó művelődési ház, vagy egyéb intézmény vezetője, vagy illetékes ügyintézője ugyanis attól tart, hogy felettes szervei nem nézik jó szemmel, ha csak negyven embert tud összehozni egy-egy ankétra. Ezért aztán szervez gőzerővel, ismerősöket mozgat. A közelmúltban egy íilmanké- ton vagy kétszázan vettek részt. Illetve vettek .volna részt, ha a vetítés után és a beszélgetés kezdetén — miután a rendező szerv képviselője keményen maradásra szólította a fészkelődé megjelenteket — a film rendezője nem közli: nem kötelező a beszélgetésen való részvétel, akinek dolga van, vagy nem érdekli a téma, menjen el nyugodtan. A részvevők fele elment, de akik maradtak, olyan aktívak voltak, hogy szinte hatalmi szóval kellett berekeszteni a jó hangulatú és gazdag tartalmú gondolatcserét. Lehetne sok hasonló példát hozni az ankétok vattapublikummal való feltöltéséről, a teljes érdektelen résztvevő tízek és húszak unatkozó jelenlétéről. Gondolatokat hasznosan cserélni kisebb körben mindig jobban lehet, ha a részvevők őszintén érdeklődnek. S a felsőbbség, a felügyeleti szerv is csak leszokik majd róla, hogy a részvételi statisztikát tekintse egyedüli értékmérőnek. (bcncdek) — Mit jelent egy népművelési gyakorlaton részt venni? — Gyakorlatilag szociológiai kutatásokat végeznek a kör tagjai, s hogy kiknek a körében, az mindig attól függ, mi a legújabb kutatási terület. Az elmúlt évek legfőbb témaköre a munkáséletmód és munkásművelődés volt. A hallgatók tehát velük készítettek — akár a munkahelyen, akár a lakásukon — interjúkat, s az egy-egy üzemben szerzett tapasztalatokat később közösen megbeszéltük. MÉRNÖK A NAGYÍTÖLENCSE ALATT — Változott-e a témakör az elmúlt évek során? . — Inkább úgy fogalmaznék: bővült. Két témával is. Kezdetben, mint az előbb is mondtam, a munkásrétegeit álltak az érdeklődés középpontjában. Ma — emellett — egyre jobban előtérbe kerül a mérnöki munka vizsgálata, a mérnökök helyzetének feltárása, életmódja, társadalmi presztízse. Tulajdonképpen keressük a jövő mérnökét, aki szakmailag és intelligencia szempontjából is magasan áll. Ebben a tanévben a közművelődési kör tagjai körülbelül 80—40 mélyinterjút készítenek miskolci és Heves megyei üzemekben dolgozó mérnökökkel. Itt kívánom megjegyezni, hogy két éve anyagi támogatást is kapunk a kutatási célokra az Országos Köz- művelődési Tanácstól. — Lehel-e „fajsúlyban” ^különbséget tenni a két téma között? — Azt hiszem nem, mert ez utóbbi ugyanannyi izgalmat és érdekességet ígér a szociológusoknak, mint a munkásrétegek vizsgálata. Elég, ha a napjainkban a mérnökök körül dúló vitákra utalok. De a bizonyosság kedvéért idézhetek egy egri gyáregységben dolgozó, fiatal mérnökkel készült mélyinterjúból is néhány gondolatot. „MINDENKI GYANÚS, AKI KÖPENYT VISEL...” Ezt a fiatalembert olyan előnytelen fizetési feltételekkel akarták a vállalathoz venni, hogy inkább elment zenélni, Mint iskolázatlan zenész, hivatalosan 600 forinttal több keresete Volt, mint egy kezdő mérnöknek. Nem hivatalosan persze még több ... Később aztán csak elfoglalta az állást, mert a fő célja nem a pénzkereset volt. Nagyon érdekes válaszokat ad arra a kérdésre vonatkozólag, hogy milyennek tartja a műszaki értelmiség társadalmunkban elfoglalt presztízsét, illetve az üzemben elfoglalt helyét. „Nem kívánom vissza — mondta — azt'a feltétlen parancsuralmi rendszert, ami a mérnökséggel együttjáró hatalmat jelképezte a háború előtt, de azt hiszem, most a ló túlsó oldalára kerültünk át. Ha arra gondolok, milyen társadalmi elismerés jár egy orvosnak, tanárnak, jogásznak, akkor nem látom a helyzetemet rózsásnak. De a nem kellő elismerést az üzemben tartom a legveszélyesebbnek. Mert a műszaki embert a melós úgy fogadja sokszor, hogy abból neki semmi haszna nem származik. Abból csak normarentől eltérően Nestor végig Varga. Gyula alakításában lesz látható; míg M. Szilágyi Lajos átvette Pepi szerepét is.) E kényszerű kitérő után (vannak ilyenek az előadásban is) térjünk most vissza két főszereplőnkhöz. A miskolci bemutatón vegyes érzelmekkel álltunk fel a játék végén: Inna és Nestor ugyanis ezúttal adós maradt kapcsolatuk, történetük komolyságának elhilétésével, s így játékukban is törések mutatkoztak. (Ez mindenekelőtt arra az időszakra vonatkozik, amikor Nestort hatalmába keríti a féltékenység; néha már az volt az érzésünk, hogy a mi Nesto- runk saját féltékenységének a paródiáját mutatja.) De ez már túl is mutat kettejük kapcsolatán, s abba a körbe tartozik, ami az egész előadást úgy juttatja eszünkbe, hogy láttunk egy zenés komédiát: amelyben a történéseket, a . nem elhanyagolható fontosságú eseményeket sokszor csak elmondták nekünk (mintegy összekötő szövegként), nem átélték (hogy elhiggyük) azokat, hanem csak jelezték. Ezért nem tudtunk egy igazán jóleső „nyújtózkodással” felállni az előadás végén a székünkről. A rendező az adott lehetőségek közepette (a játékteret Vayer Tamás meghívott vendég, a jelmezeket Fekete Mária tervezte; a zenei vezető Ilerédy Éva, a koreográfus Somoss Zsuzsa volt; a diaporámát — hogy Párizs-illúziónk nagyobb legyen (?!) — Márton Géza meghívott vendég biztosította), szóval a rendező, Eless Béla nem vállalhatott sokkal többet, mint amit kaptunk: egy zenés játékot, amelynek elsősorban részle- teiben-villanásaiban örülhe-' tünk. (S ezekben a további szereplők is benne vannak: Somló. István, M. Szilágyi Lajos, Rudas István, Teszáry László, Radó Béla, Ötvös Éva, Csabai János, Hídvégi Elek, Farkas Sándor, Vass László, Kalapos László, Győrváry János, Úno- dy László). Végezetül meg kellene még emlékeznünk a „legfőbb szereplőről”: a zenéről. Erről azonban most csak annyit mondhatunk: a zenekar legjobb igyekezete — önmagában — kevésnek bizonyult ahhoz, hogy összetartsa a színpadi játékot, s zenés komédiává emelje. Ten agy József dezés, energiatakarékosság és még számtalan olyan dolog sül ki, ami megzavarja őt a munkájában. Mindenki -gyanús, aki köpenyt visel... Mert van egy adott termelési rendszer, ami esetleg jól funkcionál. Miért kell ott megjelennie egy mérnöknek? yalami baj van?” Azt hiszem, ennyi idézet elég ahhoz, hogy érzékeltessem a kérdés- izgalmasságát, AZ EGYETEMISTA IS MÉRLEGRE KERÜL — Említette, hogy két témával bővült a kutatási terület. Melyik a második? — A második tulajdonképpen a „házunk tája” lesz. Ez év őszén nagyszabású felmérés kezdődik a műszaki egyetemen az első-, harmad- és ötödéves hallgatók körében. A felmérés célja az egyetemista maga. Honnan és miért jön, hogyan válik mérnökké stb. —, amelyet az Oktatási Minisztérium és az MTA Szociológiai Intézete közös felkérésére indítanak. Nemcsak nálunk, hanem a Budapesti Műszaki Egyetemen is. Ennek szérvezésében és lebonyolításában \a kör tagjai is aktívan részt vesznek majd. Jó néhány körtag most interjúalany is lesz egyben. Ök talán majd rutinosabban válaszolnak.. , Keresztény Gabriella
