Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

1980. május 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 s Energiapolitikánk a pártmunka tükrében írta: Dr. Havasi Béla, j/ a Borsod megyei Pártbizottság titkára T apasztalataink tá­masztják alá, hogy a világgazdaság fejr lödesi ütemét egyre inkább az energia- hordozók rendelke­zésre állása és hozzáférhető­sége határolja be. Ebben az évszázadban a világ energia- fogyasztása több mint tízsze­resére bővült. 1980-1*», meg­közelíti az 5.6 milliárd tonna köolaj-egyenertéket. A szocia­lista táborban a KGST kö­zös célprogramjának megva­lósítása, az egyesített ener­giarendszer, a hosszú távú egy üt (működés, országai nk törekvését jelzi a gazdasági fejlődés eme létalapjának biztosítására. Pártunk Központi Bizottsá­gának határozatai, a XII. ' kongresszus 'által adott’ fel­adatok végrehajtása népgaz­daságunk fejlődésének egyik fő kérdésévé tették energia- politikánkat: Fontossá vált ez egyensúlyi helyzetünk ja­vítása szempontjából is. hi­szen energiahordozókból .jó­részt importra szorulunk, költségeinek aránya a nép- gazdasági össztermékben je­lenleg meghaladja a 10 szá­zalékot. Ez az arány a vi­lágpiaci árak meredek emel­kedése miatt várhatóan nö­vekedni fog. Hogyan lehel ennek gátat vetni? Egyetlen lehetőségünk az energiahordozók felhasz­nálási volumenének szigorú ellenőrzése, a vele való ra­cionális gazdálkodás. Ha fel­ismerjük, hogy a politika középpontjába a gazdaság került, úgy el kell . fogadni, hogy a gazdaság középpont* jában- ma az energia all. Megyénk — mint jelentős ipari centrum — az ország összes energiafelhasznál asa - nak közel 20 százalékát vette igénybe. A jelenlegi szerke- • zetben a termelésünk is ha­sonló arányt képvisel. A je­lentős részesedés miatt, fo­kozott a felelősségünk az energiagazdálkodás javításá­ban, a megtakarítás kiszéle­sítésében, a kedvező tapasz­talatok elterjesztéseden. Szük­ségesnek látjuk ezért, hogy pártszervezeteink a gazdaság terén végzett munkájukban fokozódó fifev elemmel kísér- ' jék e tevékenységet. A gaz­dálkodó egységek sajátossá­gaitól függően más es más eszközökkel segítik elő ezt a munkát, de továbbra is szük­ség van a politikai tartalé­kok növekvő feltárására. E tartalékaink között elsősor­ban a rendkívül sok irányból jelentkező és megnyilvánuló társadalmi, cselekvő tenni- akarágt emeljük ki. mely a dolgozó kollektívák minden rétegében' tapasztalható. Erre a jövőben biztosan és ho.sz- .szú távon támaszkodhatunk, mert ez megbízható jele a formálódó szemléletnek. . amely elé értelmes, határo­zott perspektívát kell tüz- nii nk. Ezek előrebocsátásával cé­lunk: eredményesen segíteni a poiitikai programokban es irányelvekben megfogalma­zott — energiafelhasználással kapcsolatos — népgazdasági feladatokat. Ennek érdeke­ben a társadalmi erőforrá­sokra ' támaszkodva a politi­kai munka sajátos eszközei­vel vizsgáljuk, elemezzük és ellenőrizzük a megyében fo­lyó energiagazdálkodást. A megvalósítás érdekében ösz­tönözzük gazdasági egysége­inket az energiával való ész­szerű takarékosságra, .Figye­lemmel kísérjük az energia­felhasználás tervezését, az energiahordozó-felhasználás strukturális átrendeződését, az energiával kapcsolatos vállalati magatartás fejlődé­sét. Politikai szerveinken ke­resztül szorgalmazzuk, a köz­ponti programban foglaltak megvalósítását. Mérjük a vég- reh aj t as eredmény ességei, feltárjuk a hatékonyság ja­vulását gátló vagy elősegítő okokat, körülményeket, azo­kat az illetékesednek jelez­zük. Segítjük a szükséges in- . tézkedések megtételét. Szor­galmazzuk az önálló kezde­ményezésekkel feltárható tar­talékok kiaknázását. Mun­kánkban a pártbizottságunk mellett működő Energiagaz­dálkodási Tanácsadó Bizott­ság tevékenységére támaszko­dunk. A közelmúltban tartott értekezleten kettős feladatot végzett el. lezárta az egyéves munkájának mérlegét és mi­nősítette a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság átfogó és részletes, az országos vizsgá­lat részét képező anyagát. Milyen megállapításokat tehetünk? Az elmúlt évben egy ked­vező folyamat indult meg megyénkben! A termelés bő­vülésével párhuzamosan 55 ■ ezer tonna olajegyenértéknek megfelelő megtakarítási sike­rült elérni és abszolút érték­ben 16 megawattal csökkent a villamosenergia-hálózat csúcsidejű terhelése, ami megfelel egy, megyénk kö­zepes nagyságú1 iparosodó varosa teijes energiafogyasz- lakanak. A i\epi. Ellenőrzési Bizott­ság szeles körű aktívahaiözat- ra, a vállalatok aktív közre­működésére es jól képzett szak em berek re tamaszkod va felsőbb szervek véleménye szerint is kiemelkedő szin- . vonalú felmerést készített. A rendelkezésre allo anyagok nemcsak helyzetképet adnák, hanem mélyreható elemzés alapjan rámutatnak a ráfor­dítások nélkül, szervezési in­tézkedésekkel elérhető meg­takarításokra es azokra is, amelyek csekély vállalati erő­forrás igénybevételével való­síthatók meg. A vizsgálat külön fejezete foglalkozik a szabályozásbeli ellentmondásokkal. Közis­mert; hogy a vállalatok el­sősorban termék- és techno* iógiaeentrikusak. Ebből kö­vetkezően a vállalatokat az energia elsősorban, mint költ­ségtényező érdekli. Az ener­giatakarékosság, mint az egyik legfontosabb népgaz­dasági érdek, a vállalatok költség-, illetve önköltség­csökkentésében nyilvánul meg. A népgazdasági érdek ma­radéktalan érvényesülése azt kívánná meg, hogy az ener­gia ra c i o n a 1 i zá 1 ás i tervek meg v a löst! ására, rendel kezés- re álló központi pénzügyi forrásokat a leghatékonyab­ban hasznosítsuk. Sajnos, azt . tapasztaljuk, hogy az ener­giapolitika megvalósítását se- ,gitő jó vállalati elképzelések nem valósulhatnak meg, mert a hiljeipolitikai irányelvek szerint a szükséges saját fej­lesztést pénzügyi hozzájáru­lást a gazdasági egységek sok esetben nem képesek biztosí­tani. Így történhet meg, hogy a nagy horderejű dollármilli­ók megtakarítását eredmé­nyező energetikai átalakítá­sok — pl. a/. Ózdi Kohásza­ti Üzemekben — csak von­tatottan, késve valósulhatnak meg. Az energiapolitika megva­lósításának eddigi tapasztala­tai azt is mutatják, hogy a vállalatok egy részénél van égy olyan helytelen szemlé­let, amely szerint az energia- gazdálkodást kizárólag az energetikus) szervezet felada­tának tartják. Ez tükröződik az anvagi érdekeltségi rend­szerben. amikor is csak az energiagazdálkodással foglal­kozó dolgozók prémiumát vagy jutalmát teszik füg- gövé az energiagazdálkodási eredményektől. , Az ener­gia gazda 1 kod ás ja v ulásá t, .jelentős energiamegtakarítást csak széles körű összefogás­sal és ezt segítő érdekeltségi rendszerrel lehet elérni, az­az olyan kollektív munkával, ahol igen fontos szerepe keil legyen a technológusoknak, a karbantartóknak, a dolgozók széles körének, mivel a tech­nológiai folyamatokban hasz­nálódik fel az energia és a megtakarításban ezek a szak­emberek igen sokat tehetnek. A -. energiagazdálkodásból következő feladatok társadal­masítása vonatkozásában mái tapasztalhatók pozitív tenden­ciák. Ezt jól példázza maga a 'NEB-vizsgálat is, amikor is most először a dolgozók széles körét vonták be a vizs­gálatba és kikérték vélemé­nyüket, amelyek rövid és hosszú távon konkrét felada­tokat jelöltek meg. Ezek a vélemények is igazolják, hogy ,a dolgozók széles körét, ér­dekli az energiapolitikánkkal is összefüggő kérdések és azt cselekvő aktivitással támogat­ják'. Hasonlóképpen a társa­dalmasítást jól példázza, hogy a szocialista brigad- mozgalomban és újítómozga­lomban központi helyre ke­rült ' az. energiával, anyaggal való takarékosság. Ezt az is igazolja, hogy pl, 1978-ban 918 és 1979-ben már 1141 darab takarékossági célú újí­tás került bevezetésre, amely­nek gazdasági eredménye összesen 297.3 millió Ft volt. Az energiapolitika megkö­veteli. hogy mar a tervezés időszakában igen körültekin­tően járjunk el. Az. egyes lé­tesítmények tervezésénél, he­lyének kijelölésénél az ed­digieknél sokkal nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az energetikai szempontokra. Néhol — például Kazincbar­cika és Len in város térségé­ben — már a területi fejlesz­téseknél tekintettel voltak a lehetőségekre. Ez. telte lehe­lövé. hogy például a Borsodi Hőerőmű Vállalat, amely Ka­zincbarcika fűtését is ellát­ja, mindkét fél igényeit fi-, gyelembe véve csúcsidőben a hoszol gá 1 ta tá s cs ők ken lésével átlagosan 4.5 megawattal ké­pes növelni kiadott villamos teljesítményét. Máshol még ezeket á lehetőségeket nem veszik figyelembe és sok még, a kihasználatlan tartalék. Például a Lenin Kohászati Művek , húlladékenergiájának hasznosítására a területfej­lesztésnél érdemes odafigyel­ni. a jövő feladataiban nagy hangsúlyt kap a, tudatosabb, hatá­rozottabb es takaré­kosabb energiagaz­dálkodás. Politikai szerveinken keresztül szorgal­maznunk kell, hogy az ener­giapolitikai 'feladatok végre­hajtása eredményesebben va­lósuljon meg. A járási es nagyüzemi pártszervek ez irányú munkáját az,z.al tesz.- sz.iik hatékon.vubhá. hogy az energiagazdálkodási feladato­kat beépíttetjük a gazdaság­politikai cselekvési progra­mokba és a rendszeres ellen­őrzési ütemtervekbe. Fontos­nak tartjuk ebbőr kiindulva, hogy ezek a pártszervek is jobban ellenőrizzék az ener­giagazdálkodási feladatok vállalati tervek alapján tör­ténő . végrehajtását, es az el­lenőrzések során irányítsák a gazdaságvezetés' figyelmét az. anyagi ösztönzés és szankcio­nálás helyes alkalmazására.*« feladatok legjobb megoldása érdekében. A KISZ- és szak­szervezet szerveitől, a -tudo­mányos szervezetek helyi csoportjaitól továbbra is, azt. várjuk, hfigv ebben a mun­kában aktívan vegyenek részt. Az energiagazdálkodás gazdaságpolitikánk igen fon­tos és -szerves része. Mara­déktalan megvalósításával segíthetjük elő pártunk XII. kongresszusa n megerősített céljaink megvalósítását. Térdaru A nehéi fizikai munka mérséklésére a rakodás, az anyagmozga­tás korszerűsítésére ebben az évben is több millió forintot költe­nek oz Ózdi Kohászati Üzemekben, Uj emelővillás targoncákat szereznek be, folytatják a régiek felújítását, megoldják a hulla- j déktároló kanclak daruval való biztonságos mozgatását is. A ké­pünkön latható térdaru a készáru vagonokba rakodását segíti elő. Fotó: Jakubik László I A iiaiyiÉjas lennékek karrierje A múlt évi tavaszi BNV-n 12 nagydijat adtak al. Azóta valamennyi nagydíjas termék karriert futott be. Legtöbbjü­két sorozatban gyártják, né­hányat továbbfejlesztettek es mindegyik termek iránt «nagy az érdeklődés itthon és kül­földön egyaránt. Az Oroszlá­nyi Szénbányák vágatkeresz- tezödés-biztosító berendezé­sét most szabadal.maztat.iak. A nagy kőzetnyomás ellen védő berendezésből a közel­múltban a borsodi bányame- denceben is felszereltek egyet. A Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinál cement­ből és faforgácsból gyártott betonit márkanevű építő­lemeze rövid idő alatt ke­resett termék lett. Egyébként a világon mindössze három olyan gyár működik, ahol cementkötésű forgácslapot készítenek. A betonit felhasz­nálásával megkezdték egy új típusú hétvégi ház gyártását is. A Borsodi Vegyikombinát­ban készülő ongrovil mű- anvagcsalád nyolcféle tagjá­ból az év vegéig 140 ezer tonnát készítenek. Egy részét helyben, más részét hazai üzemben dolgozzák fel kész­áruvá. ezer tonnányit pedig a világ 43 országába expor­tálnak. Itthon egyebek között építőipari . profilokat és im­port celofánt helyettesítő anyagokat . gyártanak belőle. Iskolázatlanul is sokat keresnek?! flsziÉn a szééíjíszüi! képzellségéről Hol vannak már azok az idők. amikor aszerint ítélték meg a szénbányászt, amilyen erős volt a két karja? ! Vagy­is annak alapján „minősítet­tek”, ahogyan bírta a két­kezi munkál, Napjainkban a nyers erő már csak másod­lagos szempont, legfőképp’ a * szellemi tulajdonságok szá­mítanak. És így is van ez rendjén! Hiszen rohamléptek­kel fejlődik t iparág;- a muhkaheiyeken korszerű gé­pek jövesztik, rakják, szállít­ják a szénét, s a bányászok­nak ezeket kell tudniuk ke­zelniük. üzemeltetniük. A korszerű technika tehát új ismeretanyagot, nagyobb szakértelmet, egyszóval: mű­veltebb embert' követel. S ez is a jellemző a bányászok körében. Erre olvartam a múltkori­ban egy cikket a Magvar Nemzetben, aminek néhány sorából merőben más véle­mény csendül ki. hamis ké­pet adva megyénk szénbá­nyászatáról, szénbányászai­ról. Az edelényi járásban élő hátrányos helyzetű gyerekek iskoláztatási nehézségeit bon­colgatja • az írás. s ekképpen nyilatkozott .az újságírónak Kifli László, az edelényi 3. ■ számú'Általános Iskola igaz­gatója: — Vannak olyan diákja­ink, akik minden csin.vtevé- síik után azt kérdezik, mikor zárjuk mar ki őket? F.s ezért mindent elkövetnek. Dolgoz­ni akarnak, mert előttük a példa, hogy a bányában is­kolázatlanul is lehet 8—lü ezer forintot keresni.” A nyilatkozatot felháboro­dás fogadta a szénbányavál- laialnáí. Érthetően, hiszen ez igv nem igazi Annál is in­kább elevenbe vágott a fe­lelő: len. megalapozni lan ki­jelentés. mert az, akinek a szájából elhangzott, korábban a kufitváni vájár-szakmun­kásképző intézetnek volt az igazgatója. Begyűjtöttem néhány ada­tot, hogy a nyilvánosság előtt korrigáljam az említett pe-> dagógus szavait. Eszerint je­lenleg a fizikai állományú borsodi bányászok főbb mint 64 százaléka végezte el a nyolc általánost, s öt és fél százalékuk érettségizett. Szak­munkás a dolgozók 63 szá­zaléka. A 21 e\en alul;, fia­talok esetében természetesen meg kedvezőbb az összkép, s csaknem 15 százalékúk érettségizett. Az érem másik oldala, hogy 24 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát. Mit mutatnak a fentji szá­mok? Önmagukban talán ke­veset. Mindjárt, kifejezőbbek azonban, ha összevetjük egy kohászvállalat es egy'cement- gyár munkásainak iskolázott­ságára vonatkozó adatokkal. Közép-Európa legkorszerűbb cementgyárában, a hejőcsa- baiban a fizikai dolgozok 36 százaléka érettségizett, ami jóval imponálóbb, viszont a szakmunkások aranya mai­sokkal alacsonyabb mint í| bányászoké: 36 százalék. A Lenin Kohászati Művekben a fizikai beosztásúnknak nem egészen a fele végezte el a nyolc általánost, s 62 száza­lékuk szakmunkás.- Középis­kolai végzettsége van ezen beiül minden ötödik kohász­nak. Látható tehát, hogy ma mar nincs miért .szégyenkez­niük megyénk szénbányászai­nak. ha az iskolázöt tságukról esik szó. Különösen az utób­bi ■ években elért ez irányú eredmények jelentősek, bár a hatalmas lemaradást csak lassan lehel pótolni. A Bor­sodi Szénbányák Vállalat az elmúlt esztendőben is 18.5 millió forintot áldozott dol­gozói általános és szakmai műveltségének gyarapítására. Az összegben benne van a tanulásra fordított idő alatt ki nem termelt szén értéke is. A tanuló 6280 bányász együttesen ugyanis 48 594 munkanapot maradt távol a munkahelyétől. A vállalat azonban még ezt is vállalta, mert a jövőt tervező, vezetők így látják biztosítottnak a további munkasikereket. Visszatérve az oktatásra: évente 300—350 bányászdol­gozó pótolja az általános is­kola hiányzó osztályát, gyak­ran a területen működő mű­velődési intézmények segítsé­gével. 1977-ben. a volt szu- hakállói akna külszíni épü­leteiben létrehozott oktatási központban tavaly 883-an veitek reszt, háiom-öthetes beta n 116, ismeret t e 1 ú j í 16- k o r- szerűsitő, ismeret bővítő, spe­cializáló, vezetömunkás-mun- kavezető továbbképző tanfo­lyamon. Az állami oktatás keretében 716-an tanultak a szénbányászok közül. A sort folytathatnánk’. Ha beszéltünk az eredmé­nyekről, tárjuk fel a gondo­kat is. Kétségtelen, hogy vá­jártanulónak manapság sem a négyes és ötös tanulmányi b izo ny í t v á nny a 1 rendel kező gyerekek mennek. Ennek legfőbb oka: a fiatalok ke­veset tudnak a bányászatról, az iparágban bekövetkezett fejlődésről, előrelépésről. Szükséges volna tehat fokoz­ni az ez irányú propagandát, s e murika tevékeny részesei lehetnének a pedagógusok. Az is tény, hogy napjainkban a , szakmunkásképzés elmarad a technika fejlődésétől. A Ma* gyár Szénbányászati Tröszt művelődési bizottsága egyéb­ként óriási erőfeszítéseket tesz a képzés korszerűsítése érde­kében. Mivel a fiatalok in­kább a gépek iránt érdek­lődnek. ezért .célszerűnek mutatkozik a vájár-lakatos, a vájár-villanyszerelő szakmák párosítása, a kétszakmás kép­zés bevezetése. Vannak tehát figyelemre­méltó elképzelések a szénbá­nyászok tudásszintjének nö- velésére. Közel az idő. ami­kor a vájár is inkább iparos- munkát végez majd. s fonto­sabb szerszám lesz számára a csavarkulcs, mint a lapát, a csákány. • Ami pedig az említett nagy keresetet illeti — az. is túlzás! Az átlagkereset hat­ezer forint körül van s ebben benne foglaltatik a 30 százalékos föld alatti pótlék i. . Vannak természetesen az átlagosnál jobban kereső bá­nyászok. de ők a legkiválóbb szakemberek, nem ritkán technikusi oklevéllel dolgo­zó vájárok, csapatvezetők. Mert az iskolából kimaradt, öt-hal osztályt járt fiatalem­ber a 'szénbányánál is csak segédmunkás lehet — de messze a 8—10 ezer forinttól! Kolaj László

Next

/
Thumbnails
Contents