Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
1980. május 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 s Energiapolitikánk a pártmunka tükrében írta: Dr. Havasi Béla, j/ a Borsod megyei Pártbizottság titkára T apasztalataink támasztják alá, hogy a világgazdaság fejr lödesi ütemét egyre inkább az energia- hordozók rendelkezésre állása és hozzáférhetősége határolja be. Ebben az évszázadban a világ energia- fogyasztása több mint tízszeresére bővült. 1980-1*», megközelíti az 5.6 milliárd tonna köolaj-egyenertéket. A szocialista táborban a KGST közös célprogramjának megvalósítása, az egyesített energiarendszer, a hosszú távú egy üt (működés, országai nk törekvését jelzi a gazdasági fejlődés eme létalapjának biztosítására. Pártunk Központi Bizottságának határozatai, a XII. ' kongresszus 'által adott’ feladatok végrehajtása népgazdaságunk fejlődésének egyik fő kérdésévé tették energia- politikánkat: Fontossá vált ez egyensúlyi helyzetünk javítása szempontjából is. hiszen energiahordozókból .jórészt importra szorulunk, költségeinek aránya a nép- gazdasági össztermékben jelenleg meghaladja a 10 százalékot. Ez az arány a világpiaci árak meredek emelkedése miatt várhatóan növekedni fog. Hogyan lehel ennek gátat vetni? Egyetlen lehetőségünk az energiahordozók felhasználási volumenének szigorú ellenőrzése, a vele való racionális gazdálkodás. Ha felismerjük, hogy a politika középpontjába a gazdaság került, úgy el kell . fogadni, hogy a gazdaság középpont* jában- ma az energia all. Megyénk — mint jelentős ipari centrum — az ország összes energiafelhasznál asa - nak közel 20 százalékát vette igénybe. A jelenlegi szerke- • zetben a termelésünk is hasonló arányt képvisel. A jelentős részesedés miatt, fokozott a felelősségünk az energiagazdálkodás javításában, a megtakarítás kiszélesítésében, a kedvező tapasztalatok elterjesztéseden. Szükségesnek látjuk ezért, hogy pártszervezeteink a gazdaság terén végzett munkájukban fokozódó fifev elemmel kísér- ' jék e tevékenységet. A gazdálkodó egységek sajátosságaitól függően más es más eszközökkel segítik elő ezt a munkát, de továbbra is szükség van a politikai tartalékok növekvő feltárására. E tartalékaink között elsősorban a rendkívül sok irányból jelentkező és megnyilvánuló társadalmi, cselekvő tenni- akarágt emeljük ki. mely a dolgozó kollektívák minden rétegében' tapasztalható. Erre a jövőben biztosan és ho.sz- .szú távon támaszkodhatunk, mert ez megbízható jele a formálódó szemléletnek. . amely elé értelmes, határozott perspektívát kell tüz- nii nk. Ezek előrebocsátásával célunk: eredményesen segíteni a poiitikai programokban es irányelvekben megfogalmazott — energiafelhasználással kapcsolatos — népgazdasági feladatokat. Ennek érdekeben a társadalmi erőforrásokra ' támaszkodva a politikai munka sajátos eszközeivel vizsgáljuk, elemezzük és ellenőrizzük a megyében folyó energiagazdálkodást. A megvalósítás érdekében ösztönözzük gazdasági egységeinket az energiával való észszerű takarékosságra, .Figyelemmel kísérjük az energiafelhasználás tervezését, az energiahordozó-felhasználás strukturális átrendeződését, az energiával kapcsolatos vállalati magatartás fejlődését. Politikai szerveinken keresztül szorgalmazzuk, a központi programban foglaltak megvalósítását. Mérjük a vég- reh aj t as eredmény ességei, feltárjuk a hatékonyság javulását gátló vagy elősegítő okokat, körülményeket, azokat az illetékesednek jelezzük. Segítjük a szükséges in- . tézkedések megtételét. Szorgalmazzuk az önálló kezdeményezésekkel feltárható tartalékok kiaknázását. Munkánkban a pártbizottságunk mellett működő Energiagazdálkodási Tanácsadó Bizottság tevékenységére támaszkodunk. A közelmúltban tartott értekezleten kettős feladatot végzett el. lezárta az egyéves munkájának mérlegét és minősítette a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság átfogó és részletes, az országos vizsgálat részét képező anyagát. Milyen megállapításokat tehetünk? Az elmúlt évben egy kedvező folyamat indult meg megyénkben! A termelés bővülésével párhuzamosan 55 ■ ezer tonna olajegyenértéknek megfelelő megtakarítási sikerült elérni és abszolút értékben 16 megawattal csökkent a villamosenergia-hálózat csúcsidejű terhelése, ami megfelel egy, megyénk közepes nagyságú1 iparosodó varosa teijes energiafogyasz- lakanak. A i\epi. Ellenőrzési Bizottság szeles körű aktívahaiözat- ra, a vállalatok aktív közreműködésére es jól képzett szak em berek re tamaszkod va felsőbb szervek véleménye szerint is kiemelkedő szin- . vonalú felmerést készített. A rendelkezésre allo anyagok nemcsak helyzetképet adnák, hanem mélyreható elemzés alapjan rámutatnak a ráfordítások nélkül, szervezési intézkedésekkel elérhető megtakarításokra es azokra is, amelyek csekély vállalati erőforrás igénybevételével valósíthatók meg. A vizsgálat külön fejezete foglalkozik a szabályozásbeli ellentmondásokkal. Közismert; hogy a vállalatok elsősorban termék- és techno* iógiaeentrikusak. Ebből következően a vállalatokat az energia elsősorban, mint költségtényező érdekli. Az energiatakarékosság, mint az egyik legfontosabb népgazdasági érdek, a vállalatok költség-, illetve önköltségcsökkentésében nyilvánul meg. A népgazdasági érdek maradéktalan érvényesülése azt kívánná meg, hogy az energia ra c i o n a 1 i zá 1 ás i tervek meg v a löst! ására, rendel kezés- re álló központi pénzügyi forrásokat a leghatékonyabban hasznosítsuk. Sajnos, azt . tapasztaljuk, hogy az energiapolitika megvalósítását se- ,gitő jó vállalati elképzelések nem valósulhatnak meg, mert a hiljeipolitikai irányelvek szerint a szükséges saját fejlesztést pénzügyi hozzájárulást a gazdasági egységek sok esetben nem képesek biztosítani. Így történhet meg, hogy a nagy horderejű dollármilliók megtakarítását eredményező energetikai átalakítások — pl. a/. Ózdi Kohászati Üzemekben — csak vontatottan, késve valósulhatnak meg. Az energiapolitika megvalósításának eddigi tapasztalatai azt is mutatják, hogy a vállalatok egy részénél van égy olyan helytelen szemlélet, amely szerint az energia- gazdálkodást kizárólag az energetikus) szervezet feladatának tartják. Ez tükröződik az anvagi érdekeltségi rendszerben. amikor is csak az energiagazdálkodással foglalkozó dolgozók prémiumát vagy jutalmát teszik füg- gövé az energiagazdálkodási eredményektől. , Az energia gazda 1 kod ás ja v ulásá t, .jelentős energiamegtakarítást csak széles körű összefogással és ezt segítő érdekeltségi rendszerrel lehet elérni, azaz olyan kollektív munkával, ahol igen fontos szerepe keil legyen a technológusoknak, a karbantartóknak, a dolgozók széles körének, mivel a technológiai folyamatokban használódik fel az energia és a megtakarításban ezek a szakemberek igen sokat tehetnek. A -. energiagazdálkodásból következő feladatok társadalmasítása vonatkozásában mái tapasztalhatók pozitív tendenciák. Ezt jól példázza maga a 'NEB-vizsgálat is, amikor is most először a dolgozók széles körét vonták be a vizsgálatba és kikérték véleményüket, amelyek rövid és hosszú távon konkrét feladatokat jelöltek meg. Ezek a vélemények is igazolják, hogy ,a dolgozók széles körét, érdekli az energiapolitikánkkal is összefüggő kérdések és azt cselekvő aktivitással támogatják'. Hasonlóképpen a társadalmasítást jól példázza, hogy a szocialista brigad- mozgalomban és újítómozgalomban központi helyre került ' az. energiával, anyaggal való takarékosság. Ezt az is igazolja, hogy pl, 1978-ban 918 és 1979-ben már 1141 darab takarékossági célú újítás került bevezetésre, amelynek gazdasági eredménye összesen 297.3 millió Ft volt. Az energiapolitika megköveteli. hogy mar a tervezés időszakában igen körültekintően járjunk el. Az. egyes létesítmények tervezésénél, helyének kijelölésénél az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az energetikai szempontokra. Néhol — például Kazincbarcika és Len in város térségében — már a területi fejlesztéseknél tekintettel voltak a lehetőségekre. Ez. telte lehelövé. hogy például a Borsodi Hőerőmű Vállalat, amely Kazincbarcika fűtését is ellátja, mindkét fél igényeit fi-, gyelembe véve csúcsidőben a hoszol gá 1 ta tá s cs ők ken lésével átlagosan 4.5 megawattal képes növelni kiadott villamos teljesítményét. Máshol még ezeket á lehetőségeket nem veszik figyelembe és sok még, a kihasználatlan tartalék. Például a Lenin Kohászati Művek , húlladékenergiájának hasznosítására a területfejlesztésnél érdemes odafigyelni. a jövő feladataiban nagy hangsúlyt kap a, tudatosabb, határozottabb es takarékosabb energiagazdálkodás. Politikai szerveinken keresztül szorgalmaznunk kell, hogy az energiapolitikai 'feladatok végrehajtása eredményesebben valósuljon meg. A járási es nagyüzemi pártszervek ez irányú munkáját az,z.al tesz.- sz.iik hatékon.vubhá. hogy az energiagazdálkodási feladatokat beépíttetjük a gazdaságpolitikai cselekvési programokba és a rendszeres ellenőrzési ütemtervekbe. Fontosnak tartjuk ebbőr kiindulva, hogy ezek a pártszervek is jobban ellenőrizzék az energiagazdálkodási feladatok vállalati tervek alapján történő . végrehajtását, es az ellenőrzések során irányítsák a gazdaságvezetés' figyelmét az. anyagi ösztönzés és szankcionálás helyes alkalmazására.*« feladatok legjobb megoldása érdekében. A KISZ- és szakszervezet szerveitől, a -tudományos szervezetek helyi csoportjaitól továbbra is, azt. várjuk, hfigv ebben a munkában aktívan vegyenek részt. Az energiagazdálkodás gazdaságpolitikánk igen fontos és -szerves része. Maradéktalan megvalósításával segíthetjük elő pártunk XII. kongresszusa n megerősített céljaink megvalósítását. Térdaru A nehéi fizikai munka mérséklésére a rakodás, az anyagmozgatás korszerűsítésére ebben az évben is több millió forintot költenek oz Ózdi Kohászati Üzemekben, Uj emelővillás targoncákat szereznek be, folytatják a régiek felújítását, megoldják a hulla- j déktároló kanclak daruval való biztonságos mozgatását is. A képünkön latható térdaru a készáru vagonokba rakodását segíti elő. Fotó: Jakubik László I A iiaiyiÉjas lennékek karrierje A múlt évi tavaszi BNV-n 12 nagydijat adtak al. Azóta valamennyi nagydíjas termék karriert futott be. Legtöbbjükét sorozatban gyártják, néhányat továbbfejlesztettek es mindegyik termek iránt «nagy az érdeklődés itthon és külföldön egyaránt. Az Oroszlányi Szénbányák vágatkeresz- tezödés-biztosító berendezését most szabadal.maztat.iak. A nagy kőzetnyomás ellen védő berendezésből a közelmúltban a borsodi bányame- denceben is felszereltek egyet. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinál cementből és faforgácsból gyártott betonit márkanevű építőlemeze rövid idő alatt keresett termék lett. Egyébként a világon mindössze három olyan gyár működik, ahol cementkötésű forgácslapot készítenek. A betonit felhasználásával megkezdték egy új típusú hétvégi ház gyártását is. A Borsodi Vegyikombinátban készülő ongrovil mű- anvagcsalád nyolcféle tagjából az év vegéig 140 ezer tonnát készítenek. Egy részét helyben, más részét hazai üzemben dolgozzák fel készáruvá. ezer tonnányit pedig a világ 43 országába exportálnak. Itthon egyebek között építőipari . profilokat és import celofánt helyettesítő anyagokat . gyártanak belőle. Iskolázatlanul is sokat keresnek?! flsziÉn a szééíjíszüi! képzellségéről Hol vannak már azok az idők. amikor aszerint ítélték meg a szénbányászt, amilyen erős volt a két karja? ! Vagyis annak alapján „minősítettek”, ahogyan bírta a kétkezi munkál, Napjainkban a nyers erő már csak másodlagos szempont, legfőképp’ a * szellemi tulajdonságok számítanak. És így is van ez rendjén! Hiszen rohamléptekkel fejlődik t iparág;- a muhkaheiyeken korszerű gépek jövesztik, rakják, szállítják a szénét, s a bányászoknak ezeket kell tudniuk kezelniük. üzemeltetniük. A korszerű technika tehát új ismeretanyagot, nagyobb szakértelmet, egyszóval: műveltebb embert' követel. S ez is a jellemző a bányászok körében. Erre olvartam a múltkoriban egy cikket a Magvar Nemzetben, aminek néhány sorából merőben más vélemény csendül ki. hamis képet adva megyénk szénbányászatáról, szénbányászairól. Az edelényi járásban élő hátrányos helyzetű gyerekek iskoláztatási nehézségeit boncolgatja • az írás. s ekképpen nyilatkozott .az újságírónak Kifli László, az edelényi 3. ■ számú'Általános Iskola igazgatója: — Vannak olyan diákjaink, akik minden csin.vtevé- síik után azt kérdezik, mikor zárjuk mar ki őket? F.s ezért mindent elkövetnek. Dolgozni akarnak, mert előttük a példa, hogy a bányában iskolázatlanul is lehet 8—lü ezer forintot keresni.” A nyilatkozatot felháborodás fogadta a szénbányavál- laialnáí. Érthetően, hiszen ez igv nem igazi Annál is inkább elevenbe vágott a felelő: len. megalapozni lan kijelentés. mert az, akinek a szájából elhangzott, korábban a kufitváni vájár-szakmunkásképző intézetnek volt az igazgatója. Begyűjtöttem néhány adatot, hogy a nyilvánosság előtt korrigáljam az említett pe-> dagógus szavait. Eszerint jelenleg a fizikai állományú borsodi bányászok főbb mint 64 százaléka végezte el a nyolc általánost, s öt és fél százalékuk érettségizett. Szakmunkás a dolgozók 63 százaléka. A 21 e\en alul;, fiatalok esetében természetesen meg kedvezőbb az összkép, s csaknem 15 százalékúk érettségizett. Az érem másik oldala, hogy 24 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát. Mit mutatnak a fentji számok? Önmagukban talán keveset. Mindjárt, kifejezőbbek azonban, ha összevetjük egy kohászvállalat es egy'cement- gyár munkásainak iskolázottságára vonatkozó adatokkal. Közép-Európa legkorszerűbb cementgyárában, a hejőcsa- baiban a fizikai dolgozok 36 százaléka érettségizett, ami jóval imponálóbb, viszont a szakmunkások aranya maisokkal alacsonyabb mint í| bányászoké: 36 százalék. A Lenin Kohászati Művekben a fizikai beosztásúnknak nem egészen a fele végezte el a nyolc általánost, s 62 százalékuk szakmunkás.- Középiskolai végzettsége van ezen beiül minden ötödik kohásznak. Látható tehát, hogy ma mar nincs miért .szégyenkezniük megyénk szénbányászainak. ha az iskolázöt tságukról esik szó. Különösen az utóbbi ■ években elért ez irányú eredmények jelentősek, bár a hatalmas lemaradást csak lassan lehel pótolni. A Borsodi Szénbányák Vállalat az elmúlt esztendőben is 18.5 millió forintot áldozott dolgozói általános és szakmai műveltségének gyarapítására. Az összegben benne van a tanulásra fordított idő alatt ki nem termelt szén értéke is. A tanuló 6280 bányász együttesen ugyanis 48 594 munkanapot maradt távol a munkahelyétől. A vállalat azonban még ezt is vállalta, mert a jövőt tervező, vezetők így látják biztosítottnak a további munkasikereket. Visszatérve az oktatásra: évente 300—350 bányászdolgozó pótolja az általános iskola hiányzó osztályát, gyakran a területen működő művelődési intézmények segítségével. 1977-ben. a volt szu- hakállói akna külszíni épületeiben létrehozott oktatási központban tavaly 883-an veitek reszt, háiom-öthetes beta n 116, ismeret t e 1 ú j í 16- k o r- szerűsitő, ismeret bővítő, specializáló, vezetömunkás-mun- kavezető továbbképző tanfolyamon. Az állami oktatás keretében 716-an tanultak a szénbányászok közül. A sort folytathatnánk’. Ha beszéltünk az eredményekről, tárjuk fel a gondokat is. Kétségtelen, hogy vájártanulónak manapság sem a négyes és ötös tanulmányi b izo ny í t v á nny a 1 rendel kező gyerekek mennek. Ennek legfőbb oka: a fiatalok keveset tudnak a bányászatról, az iparágban bekövetkezett fejlődésről, előrelépésről. Szükséges volna tehat fokozni az ez irányú propagandát, s e murika tevékeny részesei lehetnének a pedagógusok. Az is tény, hogy napjainkban a , szakmunkásképzés elmarad a technika fejlődésétől. A Ma* gyár Szénbányászati Tröszt művelődési bizottsága egyébként óriási erőfeszítéseket tesz a képzés korszerűsítése érdekében. Mivel a fiatalok inkább a gépek iránt érdeklődnek. ezért .célszerűnek mutatkozik a vájár-lakatos, a vájár-villanyszerelő szakmák párosítása, a kétszakmás képzés bevezetése. Vannak tehát figyelemreméltó elképzelések a szénbányászok tudásszintjének nö- velésére. Közel az idő. amikor a vájár is inkább iparos- munkát végez majd. s fontosabb szerszám lesz számára a csavarkulcs, mint a lapát, a csákány. • Ami pedig az említett nagy keresetet illeti — az. is túlzás! Az átlagkereset hatezer forint körül van s ebben benne foglaltatik a 30 százalékos föld alatti pótlék i. . Vannak természetesen az átlagosnál jobban kereső bányászok. de ők a legkiválóbb szakemberek, nem ritkán technikusi oklevéllel dolgozó vájárok, csapatvezetők. Mert az iskolából kimaradt, öt-hal osztályt járt fiatalember a 'szénbányánál is csak segédmunkás lehet — de messze a 8—10 ezer forinttól! Kolaj László
