Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

1980, május 10., siómba! ESZAK-MAGYARORSZAG 5 250 hazai és több mint száz külföldi kiállító Ászegedi ipari vásáron Á szegedi ipari vásár, »mely több mint százeszten­dős múltra tekint vissza, ki­vívta rangját a. termelők, a kereskedelem es a fogyasztok körében. Minden páros esz­tendőben szívesen adnak egymásnak randevút a Tisza- part-i varosban, hiszen itt jo alkalmat találnak arra is, hogy újdonságaikat szondáz­zák, véleményt kérjenek a partnerektől. A szegedi vasár szeretne ebben az évben is megfelelni annak az igény­nek, hogy valóban az. újdon­ságok vigyenek prímszerepet. s ezzel a rendezők hozzájá­rulhassanak legégetőbb gaz­daságpolitikai , célkitűzéseink megvalósításához. Igen nagy érdeklődés elő­zi meg az Idei szegedi ipa­ri vásárt. Eddig 250 hazai kiállító jelezte részvételét s a hagyományokhoz híven 100 jugoszláv ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szervezet is bemutatkozik. Tovább bővíti a rendezvény nemzetközi jel­leget. hogy az idén Szeged testvérvárosai közül Ogyesz- sza. Lódz és Turku bemutat­kozását is várják. A hazai 250 kiállító kép­viseli a magyar ipar teljes keresztmetszetét. Hűen tük­rözi ezt a területi megoszlás is. A fővárosból 75, Bara­i i i i ■ Jogászunk I válaszol i LEHET-E AZ ALBÉRLETET FELMONDANI? — erre a kerdessre var vá­laszt Bubrik Ernőné miskol­ci (III. kér., Bolloaija u. 8. sz: 3518) olvasónk. Levél­írónk azt írja, hogy 5 éve la­kik albérletben és most a bérlő felmondott. Arra kér választ, hogy köteles-e ki­költözködni? . ' A lakásbérletről szóló jog­szabályok szerint az albér­leti szerződés felmondására mind a bérlő, mind az al­bérlő jogosult, de a felmon­dás jogát a felek sem tar­talmi. sem formai szempont­ból nem azonos módon gya­korolhatják. A .jogszabály szerint a bérlő az albérleti szerződést a kővetkező hó­nap utolsó nopjara felmond­hatja; olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmon­dási jog illeti meg a bérlő­vel szentben (mint p!.: bér nem fizetés, karbantartási kötelezettség elmulasztása, a szocialista együttélésre vo­natkozó szabályok megsérté­se. épület és tartozék meg­rongálása): ha a lakást el­cseréli vagy azt műszakilag megosztják; ha az albérleti jogviszony • létesítése után megváltozott családi vagy egészségi körülményei azt indokolttá teszik: ha az al­bérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe jogsza­bály tiltó 'rendelkezése elle­nére más személvl befogad. A bérlő felmondási joga te­hát szabályokhoz kötött. Nem ismerjük, hogy a bérlő a felmondást mire ala­pozta. a felmondást írásban vagv szóban közölte olva­sónkkal. Ha ön a felmondást nem fogadja el vagy elfo­gadja. de az abban megje­löli határidőn belül nem köl­tözik ki a lakásból, a bérlő­nek úgyis pert kell indíta­nia és kérni kell a felmon­dás érvényességének a meg­állapítását. A bíróság azösz- szes körülmények figyelem­bevételéve] vizsgálja a fel­mondási okok tényszerűsé­gét es alkalmazhatóságai, va­lamint a felmondás alakisá­gai. A bérlő- a jogszabályban meghatározott okok esetén gyakorolhatja a felmondás jogát, de az albérlő a hatá­nyaból 6. Bács-KiskunbóJ 23, Békésből 9. Borsodból 5, Csöng rád megyéből eö Sze­gedről 66. Fejér megyéből 4, Győr-Sopronbó] 12. Szolnok megyéből 15 kiállító, a többi megyékből 2—10 kiállító kért területet -a bemutatkozásra. Megyénket a két évvel ez­előttihez hasonlóan ismét öt vállalat képviseli. A TVK. a BVM Kazincbarcikai Cl vára. a MEZŰPANEL és a Miskol­ci Üveggyár termékei eddig is nagy sikert arattak. Bizo­nyítják ezt a tényt a két­évenként elhozott díjak, ok­levelek es a szegedi vásáron kötött szerződések. Ez' a szám természetesen nem je­lenti azt. hogy megyénkből csak ennyi vállalat terméke mutatkozik be. A közvetlen borsodi kiállítók mellett számtalan közvetett bemutat­kozásra is sor kerül. A teljes­ség igénye nélkül csak né­hány ilyen: BVK-s kemény pve-fóliávál borított bútor­lappal jelentkezik a DEFAG Fűrészüzeme. A TVK-ban gyártott granulátumból ké­szült termékekkel mutatko­zik be a ZÖLDÉRT (épp két évvel ezelőtt, nyitás után ne­gyedórával kötöttek erre fél­milliós szerződést), de ott lesz a kiállításon a Szegedi Ká­belgyár által a vele szallí­roeatlsn időre kötött albér­leti szerződést 15 napi fel­mondási ído betartásával a hónap 15. napjára vagy utol­só napjára bármikor fel­mondhatja. Ha az albérleti szerződős meghatározott idő­re szólt, az a meghatározott idő elteltével megszűnik, ak­kor viszont felmondásról nem lehel szó. MIKOR JÁR átlagkereset A DOLGOZÓNAK? Pálinkás István (Gaivács, Po út 16. 3752) olvasónk tü­dőszűrő orvosi vizsgálaton vett részt, s mivel nem egy­séges a vélemény a távollé­tet illetően, arra kér választ, hogy a kötelező orvosi vizs­galaton való részvéteit, ho­gyan kell elszámolni ? 1980. január 1. napjától kell alkalmazni a munkaügyi miniszter 17,1979. számú ren­deletét. Ez a jogszabály ki­mondja. 'hogy a dolgozó ré­szére átlagkereset jár a sza­vazáson való részvétel, a hatósági, bírósági, munka­ügyi döntőbizottsági idézés­ié tanúként való megjele­nés, tanácstagként való eljá­rás. kötelező orvosi es rend­őrorvosi vizsgálat, hadköte­lesként- való sorozás és ka­tonai nyilvántartásba vétel, valamint az önkéntes tűzol­tói igénybevétel esetén a tel­jes mulasztott munkaidője (a kötelező orvosi vizsgálat­tal esik egy tekintet alá a. terhes nőnek a terhesség ide­je alatt tei-hességi orvosi vizsgálaton való négyszeri részvétele is): a házastársa (élettársa), gyermeke vagy saját szülője halála esetén egy munkanapra; a véradás­ra történő rendkívüli beren­delés' esetén a teljes mu­lasztott munkaidőre. nem rendkívüli berendelés eseté­ben pedig legfeljebb négy munkaórára akkor is, ha a vizsgálat eredménye miatt tőle vért nem vettek. Ha a dolgozót a bíróság, munkaügyi döntőbizottság, illetve hatoság terheltként, sértettként, ügyfélként (fel­peresként vagy alperesként) idézi be. részére a mulasz­tott időre díjazás nem jár. tási kapcsolatban allo BVK. a December 4. Drótmúvek, a DlGÉP és a TVK is. n HŰDüÉP által bemutatott termékek pedig tartalmaz­zak az LKM. a CSIV ongui gyára, a Kismotor- es Gép­gyár mezőkövesdi egysége termékeit. A szegedi ipari vásár jú­lius 18-tól 27-ig tai'tja nyit­va kapuit. A belépőjegyek to­vábbra is szép kivitelű ké­pes levelezőlapok lesznek, melyeket postai küldemény­ként és közönségdíj szavazás­ra lehet felhasználni. A va­sár területén alkalmi posta­hivatal működik és megkü­lönböztető bélyegzőt használ­nak. A díjkiosztásra már a nyitás napján, július tS-án sor kerül. Ekkor adjak ki a Csongrád megyei es a Szeged városi Tanács, a vásárigaz­gatóság díjait. A közönségdí­jat. a zárás előtt. 26-án hir­detik ki. A MÁV az idén is 33 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít a látogatók­nak. A rendezvény lapja, a Vásári Újság, kétszer jelenik meg. színes nyomással. Újdonságnak számít az idei vasáron, hogy a kiállítók kö­zel fele ái'usítja is bemuta­tott termékeit. — vásárhelyi— A KONZERVES ÜVEGEK VISSZAVÁLTÁSI KÖTELEZETTSÉGE Az 1979. évben kiadott ár­hivatali rendelkezés értelmé­ben a hazai gyártású öblös (konzerves) üvegeket: is ugyanúgy kell visszaváltani, mint a valamennyi hazai gyártású betétdíjas üvegeket. Énnek értelmében a betét­díjas üvegekre érvényes a visszaváltási kötelezettség,, függetlenül azok zárási rend­szerétől. A visszaváltási kö- telezettseg az üvegtípushoz (formához) és nem a ben­nük forgalomba hozott — a címként feltüntetett — áru­hoz kapcsolódik. A boltok — az általuk ér­tékesített — a visszaváltási rendszerben forgalomba ke­rülő árucikkek üres üvegeit a nyiivatartás minden nap­ján es minden órájában kö­telesek visszaváltani, ezért sem a vállalat, sem a bolt nem korlátozhatja az üveg- v i ssza vált ás időtartamát. A Belkereskedelmi és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a közel­múltban közös közlemény­ben hívja fel a figyelmet, hogy az üvegek visszaváltását még átmeneti időre sem sza­bad megtagadni és szomba­ton is tilos az üvegvissza­váltás felfüggesztése. A köz­lemény szükségesnek tartja, hogy minden boltban füg­gesszenek ki olyan táblát, amelyek felhívják a lakos­ság figyelmét: az üvegpalac­kok betétdíjaira, valamint az öblös (konzerves) üvegek új, módosított visszaváltási árai­ra és a boltok nyitvatartá­si idő alatti visszaváltási kö­telezettségére. Az érdekelt minisztériumok hangsúly óz­zák, hogy az üvegvisszavál­tás .jelentős népgazdasági ér­dek az üveggöngyöleg' után­pótlásának biztosítása miatt és egyben nagymértékben befolyásolja a vásárlói köz­érzetet. Az üvegeknek a töl­tőhelyre való visszaszállítá­sában a szállítóknak és a kereskedelmi szerveknek szerződéses kötél ezettsegei vannak. A közlemény felhívja *z állami és vállalati ellenőr­zés figyelmét, arra, hogy gyakrabban és szigorúbban ellenőrizzék a boltok üveg- visszaváltásanak gyakorlatát. IH. Se«« Tiber armincöt éves A szovjet hadsereg még be sem fejezte hazánk fel­szabadítását, a Dunántúlon még javában folytak a har­cok, amikur a honved ke­rületi és kiegészítő parancs­nokságok megkezdték a honvédelmi miniszter uta­sítására — ott, ahol ezt a hadműveleti helyzet lehe­tőve teile — a határpor- tyázó századok megalakítá­sát. Borsod megyében a 7. kerületi parancsnokság szer­vezte a portyázó százado­kat; sorra alakultak Eenvp- léuagárd. Karos, Pusztafalu községekben a határvadász alegységek. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság — mely a fegyverszüneti szerződés szerint 'fegyveres szerveim* lelett, rendelkezett — 1945. május 14-én hagyta jóvá a határvadász századok szer­vezesd. Ezért ezt a dátu­mot a határőrség megala­kulása napjának tekintjük. A határvadászok rendkí­vül nehéz körülmények ko­zott igyekeztek eleget lenni feladataiknak. Anyagi ellá­tásuk, felszerelésük szegé­nyes volt. Ezen néhány he­lyen úgy próbáltak segíteni, hogy az őrsök a föld- osztó bizottságoktól pár hold földet igényeltek, s ezen gazdálkodtak. Ez vi­szont a szolgálat rovására ment. A határ menti lakos­ság kezdetben csak mini­mális segítséget nyújtott a határőrségnek, . részben azért, mert nem ismerték fel, hogy ez a fegyveres les-, tület már nem azonos a fasiszta rendszer népellenes fegyveres erőivel, másrészt azért, mert többen az inflá­ció nehéz napjaiban — helytelenül — a csempé­szésben kerestek kiutat. A feladatok pedig nem voltak könnyűek. Államha­táraink mentén felfegyver­zett fasiszta és csempész­bandák garázdálkodtak. 194ö nyarán megkezdődött nyugatról a nyilasok és volksbundisták hazaszivár­gása is. A 'határvadászok felvették ellenük is a har­cot. Amikor az ltM5-ös vá­lasztások után előretört re­akciós erők ellen megindult az ellentámadás, olyan fegyveres szervre volt szük­ség, mely lezárja határain­kat az előkészületben lévő stabilizáció sikerét fenye­gető csempészbandák, ké­mek és diverzánsok előtt. Kommunista vezetés alatt állva szükség esetén a belső reakciós erők ellen is fel­használható. A választás a határőrségi e esett. 1946 márciusában a Ma­gyar Kommunista Párt a hadsereg legjobb kadeiett irányította a határőrséghez. A határőrség parancsnokává az MKP egyik tehetséges katonai vezetőjét, Pálffy György ezredest nevezték ki. akit új beosztásában még április hónapban ve­zérőrnaggyá léptettek elő. Az. a tény, hogy a határőr­ség kommunista vezetés alá került, főként abból a szem­pontból volt jelentős, hogy az MKP által vezetett népi baloldal a hatalomért vívott harc közepette bátran szá­míthatott a határőrség ala­kulataira. Ehhez hozzájárult még az a jelentős esemény, hogy az MKP Központi Ve­zetőségének javaslatára lét­rehozták az MKP Hatái’Ó! Pártbizottságát ia Szolgálatban a haláron Szükség is volt erre, mert a honvéd határőrség elölt nehéz feladatok álltuk. Pálffy Györgyöt idézve: „...megakadályozni a csem­pészést és a határon át­nyúló feketekereskedelmet. Megakadályozni a magyar demokrácia külső ellensé­geinek es a külföldi ma­gyal' reakciónak a haláron átnyúló aknamunkáját és megakadályozni a magyar demokrácia belső ellensé­geinek külföldre szökéséi." A hon ved határőrség e feladatokat magáévá téve 1946. márciustól december 31-ig elfogott, vagy ártal­matlanná tett 235 szökött háborús bűnöst. 345 mene­külő SS-ka tónál, 5726 csem­pészt és 6989 joglalan ha­tárátlépőt. 1946—47-ben a határvadászok mintegy 20 millió forint értékű áru ki- csempészését akadályoztak meg. A határőrség megalaku­lása óta 35 küzdelmes — de sikerekben, eredmények­ben gazdag esztendő teli el. Határőreink a felszabadu­lástól kezdve — az ellen- forradalom vérzivataros napjaiban i.s — fegyverrel a kézben harcoltak a népi hatalom védelméért. Szocia­lista építésünk jelenlegi sza­kaszában is — és mindad­dig. míg imperialista hatal­mak léteznek — különleges szerep hárul a határőrökre. Ha táraink b i ztos i fásában. az ellenség kém- és divei- ziós terveinek meghiúsításá­ban, a hazaárulók es lársa- dalomellenes bűnözök kül­földre szökésének megaka­dályozásában az elsődleges feladat az övék. Nagy fel­adatot hárít határőrségünk­re az évi több tízmilliós nagyságrendű idegenforga­lom határ menti lebonyolí­tása is. A hálái őrszolgálat meg­erőltető szolgálat. A határ­őrizeti feladatok ellátása megköveteli, hogy esőben, sárban, zimankós télben, vagy forró nyárban egy­aránt kint, a terepen tteiyt- álljanak határőreink. Nem túlzás azt állítani, hogy a határőrség békében is harci feladatot lát el. Határőrségünk e nehéz, de megtisztelő feladat ellá­tásához minden szükséges eszközt megkap pártunktól es kormányunktól. Az ei­r Adóm Istvón felv. múlt 35 év alatt, de külö­nösen az utóbbi 20—25 év­ben jelentősen fejlődött a határőrség fegyverzett, tech­nikai es anyagi ellátottsága, a személyi állomány kato­nai képzettsége, politikai es altalános műv eltsége. A fel­adatok jó ellátásához nagy­ban hozzájárul az elvi ala­pokon nyugvó együttműkö­dés a társ fegyveres testü­letekkel, a rendészeti es igazgatási szervekkel. Semmivel nem pótolható az a szocialista kapcsolat, amely a határőrök es ha­tárterületi lakosság között kialakult. Ezt az elvtársi kapcsolatot jelzik a Határ­őr községek, a Határőr Ifjú Gárdák és Úttörő Gár­dák százai, s nem utolsó­sorban a mintegy 4 éves múltra visszatekintő Ön­kéntes Határőr Csoportok százai, több ezer taggal. Határőreink részt vesznek a határ menti községek po­litikai. kulturális és sport­életében. lehetőségeik ará­nyában kiveszik részüket a népgazdasági és társadalmi munkákból. E kapcsolat eredménye, hogy a határ­őrség a határsértők jelen­tős százalékát a határterü­leti lakosság segítségével fogja el. Határőrségünk története részét képezi fegyveres erőink és , hazánk 35 esz­tendős történetének. Az út. amelyet megtettünk, nem volt sima. A határőrség eredményei — éppúgy, mint szocialista epítömunkánk eredményei, hősies erőfeszí­tések árán születtek. Ered­ményeink. sikereink záloga pártunk megfontolt, követ­kezetes politikája, határ­őrségünk szilárd pártirányí­tása. Határőrségünk együtt fej­lődött szocialista társadal­munkkal. Jelenlegi fejlődési szakaszunk lényegesen ked­vezőbb körülmények között alakul, mint a 35 évvel előtti. Akkor háborús pusz­títás romjain, a fasiszták által lerombolt és kifosztott országban bontogatta szár­nyait a határőrség. Ma pár­tunk vezetésével a fejlett szocializmus építésen dol­gozunk. ezt biztosítjuk eber szolgálatunkkal. Kitter Otto határőr alezredes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents