Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-07 / 105. szám
mi ESZAK-MAGYARORSZAG 8 T9fO. május 7,, szerda i i ,1 I i í 4 i l i ! A I a f 3 Ü Bányászati főiskola Ostravákan Mozaikkép isáromszáz darálói a 30-as évekről A munkásmozgalmi forrásgyűjtemények újabb kötete Vitában, kétségektől é.s jő reményektől kísérve született meg az év elején a Miskolc városi Művelődési Központ. Az azóta eltelt négy hónap fnunkája ugyan még nem oszlatott, nem oszlathatott el minden kétséget és kétkedést, de azért már meg-megvillanlotta a sokszínűségében egységes közművelődési munka előnyeit. Legalábbis ez tűnt ki abból a beszámolóból, melyet dr. Kornyey Lászlóné, a Miskolc városi Művelődési Központ igazgatója terjesztett a társadalmi vezetőség elé, s ameiy tegnap tartotta alakuló ülését. Annak idején lapunkban is foglalkoztunk az új, városi hatáskörű művelődési központ terveivel. Mivel egy új i n t ézmény megsze r v ezése, „beindítása”, működtetése nem hozhat egyik napról a másikra látványos eredményeket, érthető, hogy ez az esztendő egy kicsit a tapasztalatok gyűjtésének éve is.' Ha így van, akkor viszont érdemes is időről időre ösz- szegyüjteni a tapasztalatokat, megvonni a végzett munka mérlegét. Már csak azért is, mert jogos kívánalom a városi művelődési központtal szemben, hogy ne csak az itt lakók művelődési lehetőségeit,, alkalmait szervezze, hanem egyfajta kisugárzó szerepet is vállaljon magára. Elsősorban a megyében, ,de a megyehatárokon túl is. A városi művelődési központ egyik legfontosabb feladata — a már régebbről meglevő hagyományok folytatásával és továbbfejlesztésével —. hogy a szellemi és anyagi erők koncentrálásává! egy valóban pezsgő, sokszínű művelődési életet alakítson ki, amelyben a legkülönbözőbb rétegek, csoportok megtalálják a maguk érdeklődését. Éppen ezért fogalmaztak úgy — s ehhez a kezdeti lépeseket is megtették már —, hogy szélesíteni kell a művelődési lehetőségek körét. A Miskolci Vendéglátóipart Vállalattal egyre gyümölcsözőbbé váló együttműködésük csupán egy lehetőség a sok közül, a jövőben üzemi kiállítóhelyek létrehozására csakúgy szükség van, mint a szocialista brigádokkal való kapcsolat- tartas további szélesítésére. A városi művelődési központhoz tartozó intézmények szétszórtsága előny és hátrány egyszerre. De az a tény, hogy lakótelepeink többségén nincsenek művelődési házak, klubok, ugyancsak a „falakon kívülre lépésre” kell, hogy ösztönözzön. Az egyik ilyen, kilépési irány az iskola. Jó, hogy az intézmény követelményként állította maga, s munkatársai elé: arra kell törekedni, hogy az ifjúság művelődésének, aktivizálásának ügye ne egy-egy intézmény vezetőinek kapcsolatain álljon. Ugyanígy üdvözlendő feladat, hogy a művelődési központ törekszik a gyermek- programok szélesítésére — a bábelőadások szaporításától egészen a nyári napközik programjainak bővítéséig —. az ifjúság politikai ismereteinek szélesítésére. Általában célkitűzés — s ennek yannak reális alapjai, hiszen a városi művelődési központ 63 szakkört, csoportot, kört működtet — a minél szélesebb tömegkapcsolatok kiépítése. A munkásmü- velődés átfogó címszava alatt itt. nemcsak a szocialista brigádokkal való foglalkozás értendő. A munkásszállásokon élők szórakozási, művelődési alkalmainak gyarapítása éppúgy ide tartozik, mint a valóban tartalmas munkás— művész találkozók szervezd- •e. Rendkívül sokat lehet az intézmény a lakótelepeken élőkért is. A közösségi élet kialakításához mindenesetre jó lépcsőfokok lehetnek a „szomszédolások”, amelyeket most elevenítettek fel. Nem előzmény nélküli, de új tormában valósul meg a Miskolci Nyár programja, amelynek — mint már említettük — a nagyváros kisugárzó, ' szervező szerepét is „biztosítania” keli. Huszonnyolc tagja van a Miskolc városi Művelődési Központ társadalmi vezetőségének. Valamennyien a város lakói, de nem mindannyian városi szervezetek, intézmények, üzemek képviselői. Ez a tény —mint ahogy az egyik hozzászóló említette — jó jel, legalábbis biztató jel, hogy oldódik a város befelé fordulása, s kite- kintöbb attitűdöt vesz #el. Azaz ténylegesen tükrözi azt a hatalmas szellemi potenciát, amellyel — minden kétkedés ellenére — rendelkezik ez a város. S hogy nemcsak a közművélődós valamely területén dolgozók a tagjai, hanem vállalatvezetőktől szocialista brigádvezetőig, pedagógustól diákig terjed a tagok munkaskálája, az többek között arra is garancia, bogy a városlakók igényei is eljutnak a közművelődés hivatásos munkásaihoz. Azaz Olyan programok kidolgozására nyílik lehetőség. , amelyek nemcsak egybevágnak a közművelődési határozatok szellemével, a szakmai elképzelésekkel, hanem találkozhatnak a nagyközönség igényeivel is, A társadalmi vezetőség életre hívását minisztertanácsi rendelet írja eió. Az új úton elindult városi művelődési központ — úgy vélem — azonban nemcsak a rendeletnek kívánt eleget tenni. A meglevő gondok eloszlatásához, a jó törekvések megvalósításához, egyszóval a város élőbb, izgalmasabb, sokszínűbb művelődési életének megszervezéséhez egyszerűen szükség is van arra a társadalmi kontrollra, amit e szervezet jelenthet; részint az igények továbbításával, részint a tapasztalatok összegyűjtésével. Az Esti Hírlapból értesültünk róla, hogy napi-, illetve hetilapok ünnepi számait díszítő grafikák készítésére hirdetett pályázatot a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, valamint az Interpressgrafik Szerkesztősége azzal a céllal, hogy emelni segítse az ünnepi számokban megjelenő sajtó- grafikák színvonalát. A pályázatot hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából írták ki. Ilyen pályázat a felszabadulás óta nálunk még nem volt. A pályázaton részt vehettek a szövetség tagjai és a főiskolai hallgatók. Száznyolcvanhárom értékes munka érkezett be. A zsűri az átvett munkák aiápjún az első díjat Feledy Gyula Kossuth- díjas, kétszeres Munkácsy- díjas, SZOT-díjas. a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, grafikusművésznek ítélte, a másodikat pedig Czinke Ferenc Munkácsy- díjas grafikusművésznek, aki Feledy ve] eüvütt a mi területi képzőművészeti szervezetünk tagjaként munkálkodik. Feledy Gyula munkássága lapunk olvasói előtt jól isOstrava hatalmas ipari és bányászváros a Cseh Szocialista Köztársaság északnyugati csücskében. Nagy kiterjedésű. kiváló minőségű ie- keleszén-lelőheiy felett fekszik. A szén — a vassal és az acéllal együtt — jelenti azt a tengelyt, amely körül a város élete forog. A város Bányászati Főiskoláján a jövendőbeli szakemberek ezreit képezik ki. Az 1945-ben Prágából Ostravába teleoült főiskolának négy kara van: Tíz évvel ezelőtt kapta meg Kazincbarcika a jogot az amatőr színjátszófesztivál megrendezésére. Azóta kétévenként adnak helyet az ország legjobb együttesei seregszemléjének, az utóbbi években már nemzetközivé méretesedet* találkozójának. Az idén — július 2—6. között — ötödik alkalommal rendezik meg itt az if j. Horten i óvárosban, a Derko- vits Gyula Művelődési Központban kiállítást nyitottak tegnap, május 6-án a Magyar Nemzeti Galéria közreműködésével. Az ö tulajdonukat képezi ugyanis az az anyag, amelyet most A szocialista képzőművészek csoportja (1934—1944) címmel mutatnak be. A kiállításig amelyen többek között mert. A Miskolcon elő művészt személyesen is igen sokan ismerik. Szükebb pátriánkban végzett művészeti- közéleti tevékenysége nem szorul külön ismertetésre, és rajzai is igen gyakran jelennek. meg a borsodi sajtó- orgánumok oldalain. A mi lapunkban, a Déli Hírlapban. a Napjainkban és a megye egyes üzemi latijaiban is gyakran láthatók tiszta vonalú.' mindenkor magvas mondanivalót közvetítő raizai. Évtizedek óla dolgozik az újságrajzok mind jobb módszereinek kidolgozásán, finomításán: elve. hogy az újságba nem egy. A Tátrai-vonósnégyes ad hangversenyt május 12-én, hétfőn este 7 órai kezdettel Kazincbarcikán, az Egressv Béni Művelődési Központban. A nagyhírű együttes műsorán Dvorak: F-dúr veszeti. elektrotechnikai, s végül — a legfiatalabb — a közgazdaságtudományi. Az. iskola új. hat évvel ezelőtt befejezett impozáns ónületá- ben hat és fél ezer diák tanul. A magas létszám érthető: a bányászatnak és a kohászatnak egyre több képzett szakemberre van szüksége Csehszlovákiában. A képen: az elektrotechnikai tanszék hallgatóinak gyakorlata. váth Istvánról elnevezett amatőr szín játszó feszti vall. az Egressy Béni Művelődési Központban. A fesztiválon ez alkalommal 12 magyar és 6 külföldi (bolgár, csehszlovák, lengyel. NDK-beli, belga es holland) együttes mutatkozik be. A fesztivál legjobb három együttese nagydíjat kap, s kiosztanak nívódíjakat is. Szabó Iván, Goldman György, Kondor György és Nolipa István Pál munkai is szerepelnek, Borsos Árpád, a Borsod megyei Tanács művelődésügy i osztály vezelőj e nyitotta meg. A tárlatot Borbély László művészettörténész rendezte, s a nagyközönség május 20-ig tekintheti meg. már meglevő rajzát kell. hogy adja a művész, hanem külön az adott lapnak é.s az adott feladatnak. célnak megfelelően fogalmazza vonalakba mondandóját. Gyakran láthatók rajzai országos sajtóorgánumokban is. Szerettünk volna e grafikai díj elnyerése apropóján beszélgetni Feledv Gyulával, külföldi tartózkodása azonban ezt nem tette lehetővé, így távollétében ezúton köszöntjük. abban a reményben. hogy újabb rajzaival mind gyakrabban találkozunk az újsághasábokon. f Inni nósnég.yese, valamint Schubert: Pisztráng-ötös című müve szerepel. Az esten közreműködik FaJva.y Sándor zongoraművész és Farkas J, Ferenc nagybőgőn. ül évvel ezelőtt indította óljára Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a Források u borsodi és miskolci, munkásmozgalom történetéhez című. ötkötetesre tervezett forráskiadvány-sorozatot. Az első forrás, amely a sorozat első kötetéi nyitotta, az Araiig Trombita című lap 1 Büíí. március (i-i tudósítása Miskolcról az országgyűlési választásokra jelölt .jobboldaliak mesterkedéseiről, azaz arról, hogy itallal vásárolták a voksokat. Ez a hajdani laptudósítás szőkébb pátriánk munkásmozgalmi történetének első dokumentuma, illetve e forrásgyűjtemény első darabja. Az első kötet háromszáz dokumentum bemutatásával. azoknak a környező és kapcsolódó eseményei eben való elhelyezésével. valamint az egész 1 ül 8-ig terjedő időszak munkásmozgalom-történeti összegző értékelésével ismerteti a kezdeteket. Ez első kötetet, csakúgy, mint az 1918-tól 1929-ig terjedő idol felölelő másodikat. Be rémié Nemes Evet és Román János állította össze, s az utóbbi szerkesztette; a bevezető tanulmányokat közösen írták. A napokban megjelent harmadik kötet alkotói ugyancsak Befánné Nemes Éva és Román János, a forrásgyűjtemény pedig 1930- lol 1938-ig ad képet Borsod és Miskolc munkásmozgalmának legfontosabb eseményeiről. Mint az előző köteteknek itt is igen nagy szer- kes/.lesi gondol jelenthetett az anyagbőség; a kötött terjedelmi lehetőségek itt is háromszáz forrásanyag közreadását tették lehetővé, s bizonyára annak sokszorosából kellett válogatniok. A kötet szerkesztésében két elődjét követi: nagyobb, átfogó jellegű bevezető tanulmány értékeli a kor munkásmozgalmi eseményeit, majd a háromszáz forrásanyag felsorolása után olvashatjuk, magukat a forrásokat, az előbbiekben már ismertetett környezeti utalásokkal, kiegér szítésekkel. majd idegen szavak jegyzéke, név-, tárgy- és helymutató leszi teljessé, könnyebben. áttekinthetővé a kötetet. Különösen jelentős vonása ennek a harmadik kötetnek, hogy a benne tárgyalt időszak a mai középkorúak- nak, a derékhadnak már ismerős, az idősebbeknek pedig mar felnőttként megélt elmérni, az eseményekben szereplő személyek között sok a személyesen ismert, vagy éppen ióismerös. s éppen ezért személyes emlékek esetleges tévedéseinek korrigálására, a különböző forrásokból való ismereteknek a dokumentumok cáfolhatatlan hitelével való egybevetésére is alkalmat ad. Olyan történelmet táréval, amelyet már igen sokan megéltünk felnőttként vagv serdülőként. olyan kort, amelyről élénkén élnek bennünk emlékék. Az öt és tél száz oldalas kötelet nagyszabású tanulmány vezeli be. amely tömören. de igen érzékletesen foglalja össze, a nagy gazdasági válság végső szakaszával kezdődő és mind erőteljesebben fasizálódó korszakol. Az első forrásanyag már igen jellemző e korra, illetve annak kormányirányítására: 1930. január 2-án a miniszterelnök olyan mun- k ás mozgalmi ka neso I a tok kai rendelkező munkások címét kérte Miskolc város főispánjától. akiknek meg lehetne küldeni — éppen a hazai murikásmozgaiom ellensúlyozása végett — egy volt csehszlovákiai munkásképviselő röpiratát. Hat hétlel későbbi dátummal pedig egy képviselő interpellációját olvastuk, amelyben a miskolci MÁV-műhely leépítése és a MÁV Üzlelvezetöség feloszlatása ellen emelt szót. Ttci- singer Ferenc, Miskolc akkori szociáldemokrata képviselője interpellált e fenyegető intézkedések ellen, * Mind a háromszáz forrásanyagból, mind a bevezető tanulmányból kitűnően a miskolci és borsodi munkás- mozgalomban a látható cselekvés elsősorban a szociál- dem o k ra Laknál j e lett Ik e ze tt Reisinger Ferenc mellett Rónai Sándor szerepel legtöbbet ebben az időszakban es ebből adódóan a forrásgyűjteményben is a vele, illetve a szociáldemokrata párttal kapcsolatos eseményekről olvashatunk. A Kommunisták Magyarországi Pártjának borsodi tevékenysége a tárgyalt időszak kezdetén felső kapcsolat nélkül maradt egy időre a pártot akkoriban ért; •súlyos veszteségek miatt, de már 1933-ban és 1933-ben lóbb rendőrségi es csend őrségi nyomozati a nyug utal a ko m mu nistak aktivitásara. 1935. május elsejére is akciót készítettek elő. majd az évtized második feleben egyre több dokumentum utal a kommunista tevékenységre részben a szakszervezeteken belül, részben a vasgyárban, s különösen figyelemre érdemes volt az ifjúmunkások köreben való szervezkedés. Nem hagyhaLo azonban figyelmen kívül, hogy erre az időszakra esett a kormány irányítottá munkásmozgalmi szervezkedés életre keltése is Borsodban, meg a nyilasok htozgolódása. s ez igep nagy veszélvt jelentett a munkásmozgalomra. Nehéz lenne a kötet háromszáz forrásanyagát sorra bemutatni. Szinte vaiameny- nyi külön-killön is rendkívül érdekes és izgalmas, a korra markánsan jellemző. Legyen az akár a mezőkövesdi főszolgabíró felterjesztése az alispánhoz a mezőkövesdi szóéi ál demok ra 1 a k i n lerná 1 á- sára, amit kellő indok hiányában maga nem lúd foganatosítani. vagy a kötetet záró jegyzőkönyvi részlet a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatóságának 1938. november il-i üléséről, amelyen a munkásviszonyokat és munkabéreket tárgyalták meg -a hatalmas vállalaton belül. Vagy akár az a hajdani laptudósítás is, amely a törvényhatásági bizottságot) belüli. Reisinger Ferenc és. Brody Sándor v árosatyák által előterjesztett interpellációk és a polgár- mester válasza kapcsán arról ír. mennyire jóbarát, ez a három ember, mennyire úriemberként vív egymással slb. 'Ez , is jellemző volt a korra; Az újabb háromszáz forrósán vue ■ közreadásával a sorozat túl jutott a felén. Már előkészítés alatt áll a sort 1944-ig folytató IV.. majd a felszabadulást követő éveket taglaló V kötet. Körláncnak és fiatalabb gene/áei^f; nak egyaránt izgalmas és hasznos könvvként ajánljuk — még akkor is. ha a kötet nem elsősorban a tiagvkö- zön^egnek készüli, hanem a helytörténet, a borsou’-mis- kolci munkásmozgalom irtnt intenzívebben érdeklődő s azt tudományos eszkö/öi. i.-a[ kutatók számára —.• mert minden érdeklőm; számára érdekes. Benedek Miklós ! Csutoráé Annamária Az első díj a Feledyé ban}' aszati -geológiai, ft épeSzínjálszóíeszüvál, öiiszir Kiállítás Leninvárosban Szocialista képzőművészek csoportja A Tátrai-vonósnégyes Kazincbarcikán Megalakult a Miskolc városi Művelődési Központ társadalmi vezetősége
