Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

mi ESZAK-MAGYARORSZAG 8 T9fO. május 7,, szerda i i ,1 I i í 4 i l i ! A I a f 3 Ü Bányászati főiskola Ostravákan Mozaikkép isáromszáz darálói a 30-as évekről A munkásmozgalmi forrásgyűjtemények újabb kötete Vitában, kétségektől é.s jő reményektől kísérve szüle­tett meg az év elején a Miskolc városi Művelődési Központ. Az azóta eltelt négy hónap fnunkája ugyan még nem oszlatott, nem osz­lathatott el minden kétséget és kétkedést, de azért már meg-megvillanlotta a sok­színűségében egységes köz­művelődési munka előnyeit. Legalábbis ez tűnt ki abból a beszámolóból, melyet dr. Kornyey Lászlóné, a Miskolc városi Művelődési Központ igazgatója terjesztett a tár­sadalmi vezetőség elé, s ameiy tegnap tartotta ala­kuló ülését. Annak idején lapunkban is foglalkoztunk az új, váro­si hatáskörű művelődési köz­pont terveivel. Mivel egy új i n t ézmény megsze r v ezése, „beindítása”, működtetése nem hozhat egyik napról a másikra látványos eredmé­nyeket, érthető, hogy ez az esztendő egy kicsit a tapasz­talatok gyűjtésének éve is.' Ha így van, akkor viszont érdemes is időről időre ösz- szegyüjteni a tapasztalato­kat, megvonni a végzett munka mérlegét. Már csak azért is, mert jogos kívána­lom a városi művelődési központtal szemben, hogy ne csak az itt lakók művelődé­si lehetőségeit,, alkalmait szervezze, hanem egyfajta kisugárzó szerepet is vállal­jon magára. Elsősorban a megyében, ,de a megyehatá­rokon túl is. A városi művelődési köz­pont egyik legfontosabb fel­adata — a már régebbről meglevő hagyományok foly­tatásával és továbbfejleszté­sével —. hogy a szellemi és anyagi erők koncentrálásá­vá! egy valóban pezsgő, sok­színű művelődési életet ala­kítson ki, amelyben a leg­különbözőbb rétegek, cso­portok megtalálják a maguk érdeklődését. Éppen ezért fogalmaztak úgy — s ehhez a kezdeti lépeseket is meg­tették már —, hogy szélesí­teni kell a művelődési lehe­tőségek körét. A Miskolci Vendéglátóipart Vállalattal egyre gyümölcsözőbbé váló együttműködésük csupán egy lehetőség a sok közül, a jö­vőben üzemi kiállítóhelyek létrehozására csakúgy szük­ség van, mint a szocialista brigádokkal való kapcsolat- tartas további szélesítésére. A városi művelődési köz­ponthoz tartozó intézmények szétszórtsága előny és hát­rány egyszerre. De az a tény, hogy lakótelepeink többségén nincsenek műve­lődési házak, klubok, ugyan­csak a „falakon kívülre lé­pésre” kell, hogy ösztönöz­zön. Az egyik ilyen, kilépési irány az iskola. Jó, hogy az intézmény követelményként állította maga, s munkatár­sai elé: arra kell törekedni, hogy az ifjúság művelődésé­nek, aktivizálásának ügye ne egy-egy intézmény vezetői­nek kapcsolatain álljon. Ugyanígy üdvözlendő fel­adat, hogy a művelődési köz­pont törekszik a gyermek- programok szélesítésére — a bábelőadások szaporításától egészen a nyári napközik programjainak bővítéséig —. az ifjúság politikai ismere­teinek szélesítésére. Általában célkitűzés — s ennek yannak reális alapjai, hiszen a városi művelődési központ 63 szakkört, csopor­tot, kört működtet — a mi­nél szélesebb tömegkapcsola­tok kiépítése. A munkásmü- velődés átfogó címszava alatt itt. nemcsak a szocialista bri­gádokkal való foglalkozás ér­tendő. A munkásszállásokon élők szórakozási, művelődési alkalmainak gyarapítása éppúgy ide tartozik, mint a valóban tartalmas munkás— művész találkozók szervezd- •e. Rendkívül sokat lehet az intézmény a lakótelepeken élőkért is. A közösségi élet kialakításához mindenesetre jó lépcsőfokok lehetnek a „szomszédolások”, amelyeket most elevenítettek fel. Nem előzmény nélküli, de új tor­mában valósul meg a Mis­kolci Nyár programja, amely­nek — mint már említettük — a nagyváros kisugárzó, ' szervező szerepét is „biztosí­tania” keli. Huszonnyolc tagja van a Miskolc városi Művelődési Központ társadalmi vezető­ségének. Valamennyien a város lakói, de nem mind­annyian városi szervezetek, intézmények, üzemek képvi­selői. Ez a tény —mint ahogy az egyik hozzászóló említet­te — jó jel, legalábbis biz­tató jel, hogy oldódik a vá­ros befelé fordulása, s kite- kintöbb attitűdöt vesz #el. Azaz ténylegesen tükrözi azt a hatalmas szellemi poten­ciát, amellyel — minden kétkedés ellenére — rendel­kezik ez a város. S hogy nemcsak a közművélődós va­lamely területén dolgozók a tagjai, hanem vállalatveze­tőktől szocialista brigádveze­tőig, pedagógustól diákig ter­jed a tagok munkaskálája, az többek között arra is ga­rancia, bogy a városlakók igényei is eljutnak a köz­művelődés hivatásos munká­saihoz. Azaz Olyan progra­mok kidolgozására nyílik le­hetőség. , amelyek nemcsak egybevágnak a közművelő­dési határozatok szellemé­vel, a szakmai elképzelések­kel, hanem találkozhatnak a nagyközönség igényeivel is, A társadalmi vezetőség életre hívását minisztertaná­csi rendelet írja eió. Az új úton elindult városi műve­lődési központ — úgy vélem — azonban nemcsak a ren­deletnek kívánt eleget tenni. A meglevő gondok eloszlatá­sához, a jó törekvések meg­valósításához, egyszóval a város élőbb, izgalmasabb, sokszínűbb művelődési életé­nek megszervezéséhez egy­szerűen szükség is van arra a társadalmi kontrollra, amit e szervezet jelenthet; ré­szint az igények továbbítá­sával, részint a tapasztala­tok összegyűjtésével. Az Esti Hírlapból értesül­tünk róla, hogy napi-, illet­ve hetilapok ünnepi számait díszítő grafikák készítésére hirdetett pályázatot a Ma­gyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége, valamint az Interpressgrafik Szerkesztő­sége azzal a céllal, hogy emelni segítse az ünnepi számokban megjelenő sajtó- grafikák színvonalát. A pá­lyázatot hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója al­kalmából írták ki. Ilyen pá­lyázat a felszabadulás óta nálunk még nem volt. A pá­lyázaton részt vehettek a szövetség tagjai és a főisko­lai hallgatók. Száznyolcvan­három értékes munka érke­zett be. A zsűri az átvett munkák aiápjún az első dí­jat Feledy Gyula Kossuth- díjas, kétszeres Munkácsy- díjas, SZOT-díjas. a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, grafikusművésznek ítélte, a másodikat pedig Czinke Ferenc Munkácsy- díjas grafikusművésznek, aki Feledy ve] eüvütt a mi te­rületi képzőművészeti szer­vezetünk tagjaként munkál­kodik. Feledy Gyula munkássága lapunk olvasói előtt jól is­Ostrava hatalmas ipari és bányászváros a Cseh Szocia­lista Köztársaság északnyu­gati csücskében. Nagy kiter­jedésű. kiváló minőségű ie- keleszén-lelőheiy felett fek­szik. A szén — a vassal és az acéllal együtt — jelenti azt a tengelyt, amely körül a város élete forog. A város Bányászati Főiskoláján a jö­vendőbeli szakemberek ezre­it képezik ki. Az 1945-ben Prágából Ostravába teleoült főiskolának négy kara van: Tíz évvel ezelőtt kapta meg Kazincbarcika a jogot az amatőr színjátszófesztivál megrendezésére. Azóta két­évenként adnak helyet az ország legjobb együttesei se­regszemléjének, az utóbbi években már nemzetközivé méretesedet* találkozójának. Az idén — július 2—6. kö­zött — ötödik alkalommal rendezik meg itt az if j. Hor­ten i óvárosban, a Derko- vits Gyula Művelődési Köz­pontban kiállítást nyitottak tegnap, május 6-án a Ma­gyar Nemzeti Galéria köz­reműködésével. Az ö tulaj­donukat képezi ugyanis az az anyag, amelyet most A szocialista képzőművészek csoportja (1934—1944) cím­mel mutatnak be. A kiállí­tásig amelyen többek között mert. A Miskolcon elő mű­vészt személyesen is igen so­kan ismerik. Szükebb pát­riánkban végzett művészeti- közéleti tevékenysége nem szorul külön ismertetésre, és rajzai is igen gyakran je­lennek. meg a borsodi sajtó- orgánumok oldalain. A mi lapunkban, a Déli Hírlap­ban. a Napjainkban és a megye egyes üzemi latijai­ban is gyakran láthatók tisz­ta vonalú.' mindenkor mag­vas mondanivalót közvetítő raizai. Évtizedek óla dolgo­zik az újságrajzok mind jobb módszereinek kidolgo­zásán, finomításán: elve. hogy az újságba nem egy. A Tátrai-vonósnégyes ad hangversenyt május 12-én, hétfőn este 7 órai kezdettel Kazincbarcikán, az Egressv Béni Művelődési Központ­ban. A nagyhírű együttes műsorán Dvorak: F-dúr ve­szeti. elektrotechnikai, s vé­gül — a legfiatalabb — a közgazdaságtudományi. Az. iskola új. hat évvel ezelőtt befejezett impozáns ónületá- ben hat és fél ezer diák ta­nul. A magas létszám ért­hető: a bányászatnak és a kohászatnak egyre több kép­zett szakemberre van szük­sége Csehszlovákiában. A képen: az elektrotechnikai tanszék hallgatóinak gyakor­lata. váth Istvánról elnevezett amatőr szín játszó feszti vall. az Egressy Béni Művelődési Központban. A fesztiválon ez alkalommal 12 magyar és 6 külföldi (bolgár, csehszlovák, lengyel. NDK-beli, belga es holland) együttes mutatko­zik be. A fesztivál legjobb három együttese nagydíjat kap, s kiosztanak nívódíjakat is. Szabó Iván, Goldman György, Kondor György és Nolipa István Pál munkai is szere­pelnek, Borsos Árpád, a Borsod megyei Tanács mű­velődésügy i osztály vezelőj e nyitotta meg. A tárlatot Borbély László művészettör­ténész rendezte, s a nagykö­zönség május 20-ig tekint­heti meg. már meglevő rajzát kell. hogy adja a művész, hanem külön az adott lapnak é.s az adott feladatnak. célnak megfelelően fogalmazza vo­nalakba mondandóját. Gyak­ran láthatók rajzai országos sajtóorgánumokban is. Szerettünk volna e grafi­kai díj elnyerése apropóján beszélgetni Feledv Gyulával, külföldi tartózkodása azon­ban ezt nem tette lehetővé, így távollétében ezúton kö­szöntjük. abban a remény­ben. hogy újabb rajzaival mind gyakrabban találko­zunk az újsághasábokon. f Inni nósnég.yese, valamint Schu­bert: Pisztráng-ötös című müve szerepel. Az esten köz­reműködik FaJva.y Sándor zongoraművész és Farkas J, Ferenc nagybőgőn. ül évvel ezelőtt indította óljára Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága a Források u bor­sodi és miskolci, munkás­mozgalom történetéhez című. ötkötetesre tervezett forrás­kiadvány-sorozatot. Az első forrás, amely a sorozat első kötetéi nyitotta, az Araiig Trombita című lap 1 Büíí. március (i-i tudósítása Mis­kolcról az országgyűlési vá­lasztásokra jelölt .jobbolda­liak mesterkedéseiről, azaz arról, hogy itallal vásárolták a voksokat. Ez a hajdani laptudósítás szőkébb pátri­ánk munkásmozgalmi törté­netének első dokumentuma, illetve e forrásgyűjtemény első darabja. Az első kötet háromszáz dokumentum be­mutatásával. azoknak a kör­nyező és kapcsolódó esemé­nyei eben való elhelyezésével. valamint az egész 1 ül 8-ig terjedő időszak munkásmoz­galom-történeti összegző ér­tékelésével ismerteti a kez­deteket. Ez első kötetet, csakúgy, mint az 1918-tól 1929-ig terjedő idol felölelő másodikat. Be rémié Nemes Evet és Román János állí­totta össze, s az utóbbi szer­kesztette; a bevezető tanul­mányokat közösen írták. A napokban megjelent harmadik kötet alkotói ugyancsak Befánné Nemes Éva és Román János, a for­rásgyűjtemény pedig 1930- lol 1938-ig ad képet Borsod és Miskolc munkásmozgal­mának legfontosabb esemé­nyeiről. Mint az előző köte­teknek itt is igen nagy szer- kes/.lesi gondol jelenthetett az anyagbőség; a kötött ter­jedelmi lehetőségek itt is há­romszáz forrásanyag közre­adását tették lehetővé, s bi­zonyára annak sokszorosából kellett válogatniok. A kötet szerkesztésében két elődjét követi: nagyobb, átfogó jel­legű bevezető tanulmány ér­tékeli a kor munkásmozgal­mi eseményeit, majd a há­romszáz forrásanyag felsoro­lása után olvashatjuk, ma­gukat a forrásokat, az előb­biekben már ismertetett kör­nyezeti utalásokkal, kiegér szítésekkel. majd idegen sza­vak jegyzéke, név-, tárgy- és helymutató leszi teljessé, könnyebben. áttekinthetővé a kötetet. Különösen jelentős vonása ennek a harmadik kötetnek, hogy a benne tárgyalt idő­szak a mai középkorúak- nak, a derékhadnak már is­merős, az idősebbeknek pe­dig mar felnőttként megélt elmérni, az eseményekben szereplő személyek között sok a személyesen ismert, vagy éppen ióismerös. s ép­pen ezért személyes emlé­kek esetleges tévedéseinek korrigálására, a különböző forrásokból való ismeretek­nek a dokumentumok cáfol­hatatlan hitelével való egy­bevetésére is alkalmat ad. Olyan történelmet táréval, amelyet már igen sokan megéltünk felnőttként vagv serdülőként. olyan kort, amelyről élénkén élnek ben­nünk emlékék. Az öt és tél száz oldalas kötelet nagyszabású tanul­mány vezeli be. amely tö­mören. de igen érzékletesen foglalja össze, a nagy gazda­sági válság végső szakaszá­val kezdődő és mind erőtel­jesebben fasizálódó korsza­kol. Az első forrásanyag már igen jellemző e korra, illetve annak kormányirá­nyítására: 1930. január 2-án a miniszterelnök olyan mun- k ás mozgalmi ka neso I a tok kai rendelkező munkások címét kérte Miskolc város főispán­jától. akiknek meg lehetne küldeni — éppen a hazai murikásmozgaiom ellensúlyo­zása végett — egy volt cseh­szlovákiai munkásképviselő röpiratát. Hat hétlel későb­bi dátummal pedig egy kép­viselő interpellációját olvas­tuk, amelyben a miskolci MÁV-műhely leépítése és a MÁV Üzlelvezetöség felosz­latása ellen emelt szót. Ttci- singer Ferenc, Miskolc ak­kori szociáldemokrata képvi­selője interpellált e fenye­gető intézkedések ellen, * Mind a háromszáz forrás­anyagból, mind a bevezető tanulmányból kitűnően a miskolci és borsodi munkás- mozgalomban a látható cse­lekvés elsősorban a szociál- dem o k ra Laknál j e lett Ik e ze tt Reisinger Ferenc mellett Ró­nai Sándor szerepel legtöb­bet ebben az időszakban es ebből adódóan a forrásgyűj­teményben is a vele, illetve a szociáldemokrata párttal kapcsolatos eseményekről ol­vashatunk. A Kommunisták Magyarországi Pártjának borsodi tevékenysége a tár­gyalt időszak kezdetén felső kapcsolat nélkül maradt egy időre a pártot akkoriban ért; •súlyos veszteségek miatt, de már 1933-ban és 1933-ben lóbb rendőrségi es csend őr­ségi nyomozati a nyug utal a ko m mu nistak aktivitásara. 1935. május elsejére is akci­ót készítettek elő. majd az évtized második feleben egy­re több dokumentum utal a kommunista tevékenységre részben a szakszervezeteken belül, részben a vasgyárban, s különösen figyelemre érde­mes volt az ifjúmunkások köreben való szervezkedés. Nem hagyhaLo azonban fi­gyelmen kívül, hogy erre az időszakra esett a kormány irányítottá munkásmozgalmi szervezkedés életre keltése is Borsodban, meg a nyilasok htozgolódása. s ez igep nagy veszélvt jelentett a munkás­mozgalomra. Nehéz lenne a kötet há­romszáz forrásanyagát sorra bemutatni. Szinte vaiameny- nyi külön-killön is rendkívül érdekes és izgalmas, a korra markánsan jellemző. Legyen az akár a mezőkövesdi fő­szolgabíró felterjesztése az alispánhoz a mezőkövesdi szóéi ál demok ra 1 a k i n lerná 1 á- sára, amit kellő indok hiá­nyában maga nem lúd fo­ganatosítani. vagy a kötetet záró jegyzőkönyvi részlet a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatóságának 1938. november il-i ülésé­ről, amelyen a munkásvi­szonyokat és munkabéreket tárgyalták meg -a hatalmas vállalaton belül. Vagy akár az a hajdani laptudósítás is, amely a törvényhatásági bi­zottságot) belüli. Reisinger Ferenc és. Brody Sándor v á­rosatyák által előterjesztett interpellációk és a polgár- mester válasza kapcsán ar­ról ír. mennyire jóbarát, ez a három ember, mennyire úriemberként vív egymással slb. 'Ez , is jellemző volt a korra; Az újabb háromszáz for­rósán vue ■ közreadásával a sorozat túl jutott a felén. Már előkészítés alatt áll a sort 1944-ig folytató IV.. majd a felszabadulást követő éveket taglaló V kötet. Körláncnak és fiatalabb gene/áei^f; nak egyaránt izgalmas és hasz­nos könvvként ajánljuk — még akkor is. ha a kötet nem elsősorban a tiagvkö- zön^egnek készüli, hanem a helytörténet, a borsou’-mis- kolci munkásmozgalom irtnt intenzívebben érdeklődő s azt tudományos eszkö/öi. i.-a[ kutatók számára —.• mert minden érdeklőm; számára érdekes. Benedek Miklós ! Csutoráé Annamária Az első díj a Feledyé ban}' aszati -geológiai, ft épe­Színjálszóíeszüvál, öiiszir Kiállítás Leninvárosban Szocialista képzőművészek csoportja A Tátrai-vonósnégyes Kazincbarcikán Megalakult a Miskolc városi Művelődési Központ társadalmi vezetősége

Next

/
Thumbnails
Contents