Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-07 / 105. szám
Az Ormosi Bányaüzemben Az Ormosi Bányaüzemben Buczkó Gyulp, Kristek József, Turbucz István a „mini''-fionton pótbizto- sitcist végeznek !!! aííji Mill (3. oldal) A teil nemesei! íoríiiital (3. oldal) Se színit (4. oldal) Ülés tezelés ellen (5. oldal) Az Avas-délen a BÁÉV dolgozói jó munkája nyomán gyorsan „nő ki" a földből a posta új épülete Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazik Joszip Broz Tito temetésére Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának vezetésével párt- és állami küldöttség vesz részt Joszip Broz Titánok, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének temetésén. 11 KGST V. 8. illése Moszkvában kedden folytatta munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen áttekintik a KGST-nek a tanács múlt évi ülésszaka óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységét, és előkészítik a Prágában sorra kerülő legközelebbi ülésszakot. XXXVI. évfolyam, 105. szám Ara: 1.211 forint Szerda, 1980. május 7. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-A BAOJ-ZEMPLÉN MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Brezsüfev fogadta Hindi Leonyid B rezsit yev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió ' Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta Edward Babiu- chot, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökét, aki kedden érkezett hivatalos baráti látogatásra Moszkvába. A találkozón jelen volt Alekszej Koszigin. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Leonyid Brezsnvev melegen üdvözölte a nemrégiben kinevezett lengyel kormányfőt, sok sikert kívánt a lengyel Minisztertanácsnak a LEMP VIII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtására irányuló tevékenységéhez. Hangsúlyozta, hogy a szovjet—lengyel együttműködés mind mélyrehatóbbá’, sokoldalúbbá, érettebbé válik. A megbeszélésen szó esett a politikai, gazdasági, kulturális é? egyéb területeken megvalósított együttműködés további tökéletesítésének lehetőségeiről. A megbeszélés szívélyes, elvtársi légkörben, a teljes kölcsönös egyetértés jegyében zajlott le. Kedden délután a Kremlben megkezdődtek a szovjet—lengyel tárgyalások. A megbeszéléseken szovjet részről Alekszej Koszigin. lengyel részről pedig Edward Ba- biuch vesz részt. A szívélyes, baráti légkörű tárgyalásokon áttekintették a két ország közötti testvéri kapcsolatok és a gyümölcsöző együttműködés további elmélyítésének kérdéseit. Az SZKP XXV. és a LEMP VIII. kongresszusa, valamint a Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek tárgyalásain létrejött megállapodások alapján áttekintették a nemzetközi helyzet néhány közös érdeket jelentő kérdését is. A tárgyalásokat szerdán folytatják. Grósz Károly megnyitó előadása ságanak tagját, a megyei pártbizottság első titkárát; aki A műszaki és agrárértelmiség szerepe Borsod megyében az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában című előadásával nyitotta meg a műszaki heteket. Bevezetőjében elismerően szólt e rangos rendezvénysorozat eddigi tapasztalatairól, a gyakorlati munkában is mérhető, érzékelhető eredményeiről. Majd a továbbiakban utalt rá, hogy a párt XII. kongresszusa választ adott a széles tömegeket foglalkoztató gazdasági, politikai. társadalmi kérdésekre és meghatározta l en ni valói n kát. Mint mondotta: pártunk politikája bizalmat teremtett és messzemenően igényli dolgozó népünk támogatását. Politikánk a nemzeti érdekek szolgálatát, anyagi és szellemi értékeink gyarapodását, szocialista hazánk, egész dolgozó népünk felemelkedését szolgálja. Céljaink megvalósítása nem képzelhető el az értelmiség aktív részvétele nélkül, s elért eredményeink bizonyítják, hogy a magyar értelmiség eddig is tevékeny részese volt a szocializmus éoítősének hazánkban: az értelmiségi dolgozók döntő többsége nasv felelősséggel végezte munkáját. A továbbiakban ,az előadó részletesen ^znit arról milyen tennivalók, megoldásra váró feladatok várna'" megyénk értelmiségére. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a megye inari és me'- zőaazdas;>"i üzemeiben dolgozó értelmiségiek az esvénf és a bsonnitérdnVekkpi p°v[íh határozottan képviseljék a párt gazdaságpolitikai céljainak mind eredményesebb (Folytatás a 2. oldalonJ Az idén 18. alkalommal rendezik meg a borsodi műszaki hetek rendezvénysorozatát, amelynek megnyitójára tegnap Miskolcon, az MTESZ székhazában került sor. Dr. Szaladnya Sándor, az MTESZ megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, a megye ipari, mezőgazdasági üzemeiben tevékenykedő műszaki. értelmiségi dolgozókat, a párt-, állami és társadalmi szervek megjelent képviselőit, közöttük Grósz Károlyt. az MSZMP Központi Bízott■fi fegyelem megkövetelése A becsületes, szorgalmas többség, az egészséges közvélemény azzal ért egyet, mi több, azt igényli, hogy mindenki képességei szerint dolgozzék és mindenki munkája arányában részesüljön a javakból. Az elvvel való egyetértésnek nagyon mélyek a gyökerei, hiszen a legtökéletesebben kifejezi a munkavégző érdekét. Ám nagymértékben érvényesül az elv visszája is: nem mindenki dolgozik képességei szerint, s nem mindig a teljesítmények arányában osztják az erkölcsi-anyagi elismerést. Az igényesen és igénytelenül dolgozók nagyjából azonos borítékja óhatatlanul felveti: van-e értelme a figyelemnek, lelkiismeretességnek, szorgalomnak, a nagyfokú fegyelemnek? Olyan emberek persze mindig adódnak, akik szívesen elmennének a munka temetésére, más kérdés azonban, hogy számukra van-e boldogulási lehetőség. Mi tagadás, éppen azért, mert nem mindenütt mindennapi gyakorlati követelmény a fegyelmezett, jó minőségű munka, nemcsak, hogy mozgásterük van, hanem egyszer-másszor irigylésre méltóan gyarapodnak is. Az ő fülükben bizonyosan szokatlanul cseng majd a kongresszusi állásfoglalás, hogy mindenütt és minden beosztásban meg kell követelni a munka- viszonnyal járó feladatok teljesítését, a fegyelmezett és jó minőségű munkát. A termelés eredményeiből és gondjaiból, a gazdálkodás tényezőiből kiviláglik, hogy oz adott területen milyen oz emberek munkához való viszonya, fegyelme. A pártszervezetek — ha kellő önkritikával teszik mérlegre a végzett munkát — leszűrhetik a munkafegyelemre vonátkozó tanulságokat is: hol kell javítani, fejleszteni, mi ellen kell fellépni, mit kell erősíteni. Sem a fegyelem — sem a fegyelmezetlenség nem véletlen jelenség és nem is egyszer s mindenkorra adott: Éppen ezért a fegyelmezetlenség ellen is csak úgy lehet eredményesen küzdeni, ha ismerik azokat az okokat, amelyek lehetővé teszik, amelyekből következik. Mert mi sem könnyebb, mint a fegyelmezetlenséget. a rossz munkát csak úgy általában bírálni, pedig sok helyen ezt teszik, talán többször is, mint amennyire a szónak4 hatása lehet. Éppen ezért el kell jutnunk oda - s ebben a helyi pártszervezetek tehetik a legtöbbet —, hogy a szó és a tett mindinkább közel kerüljön egymáshoz. A pártszervezeteknek azon kell munkálkodniuk, hogy a felelőtlenség, a pontatlanság, a lustaság szülőanyján verjék el a port, s ne csak azokon az apróbb-nagyobb jelenségeken, amiket mindenki lát. Természete'sen nem becsülhető le a késés, a lógás, a selejt stb. elleni fellépés, de ha csak a következményt büntetik, és az okok érintetlenül maradnak, az majdcsaknem annyit ér, mintha valaki a tűzhányóra tenné a kezét és garantálná, hogy a vulkán nem tör ki. Egyszerűen azért, mert ha X okul is a büntetésből, Y még elkövetheti, ha a körülmények alkalmat, lehetőséget teremtenek rá. Ahhoz ugyanis, hogy a munka folyamatosan, szervezetten, jó minőségben folyjék, nem elég a munkás lelkiismerete, fegyelme. A beosztott fegyelme feltételezi a vezetés fegyelmét, gyakorlatilag ennek függvénye. Nemcsak annak van jelentősége tehát, hogy „minden munkahelyen", hanem annak is, hogy „minden beosztásban": a fizikai és szellemi területen csakúgy, mint a beosztott és vezető vonatkozásában szigorítani kell a legyeimet. Azt kell változatlanul erősíteni, hogy mindenki a maga feladatának tegyen eleget a lehető legjobb tudása, képessége szerint. Jobb ha előbb vesszük tudomásul, mint utóbb, hogy az egymásra mutogatás és várás ideje . lejárt. Sohasem volt ez a fajta magatartás dicséretes, mostanra azonban kifejezetten hitelét vesztette. A jobb teljesítményhez, a fegyelmezettebb munkához, a gazdálkodás színvonalának növeléséhez szükséges feltételeket ugyanis manapság kivülről-felülröl várni csaknem azt jelenti: a helyi vezetés tanújelét adja bátortalanságának, akcióképtelenségének. Hiszen a fegyelem mindenütt az odotl termelési, gazdálkodási, tudati viszonyokat tükrözi - ezek alakításáért viszont mindenütt a helyi gozdosági, politikai vezetés felelős elsősorban. Ez r követelmény sok helyen nem azért hat az újdonság erejével, mintha hasonlatos megfogalmazásban soha nem hallották volna, inkább azért, mért némileg máshoz szoktok. Ahhoz az állapothoz, amikor a bérrendszer hiányosságaival; az önállóság korlátáival lehetett indokolni sok mindent, az elnézőbb vezetési gyakorlatot is. Az eszközök hiányán azonban mát túl vagyunk: bérrendszerünk, ha nem is tökéletes, de lehetőséget ad a differenciálásra, a módosított Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a pozitív és negatív fegyelmezésre, s hogy gyáron belül milyen egy- egy részleg vagy munkahelyi vezető hatásköre az alapvetően helyi döntés kérdése. N incs megkötve a vezető keze a legyelem megszilárdításában, ha ágy tetszik szigorításában. Két okból sem. Egyrészt vannak eszközei hozzá, másrészt vannak támogatói. Ebben a korántsem egyszerű dologban számíthat a becsületes, a munkát figyelemmel, felelősséggel végzők sokaságára. Hányán, de hányán elmondták a kongresszusi előkészítés vitájában, a kongresszuson is elhangzott: a vezetők követeljék meg a fegyelmezett munkát. Biztató tehát az a légkör, amely nélkülözhetetlen a munkahelyek rendjéhez, fegyelméhez, az alkotó munkához, o jobb teljesítményekhez. Borsodi műszaki hetek b
